Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-02-27 / 9. szám

Vegyünk csak fel egy példát. Ha valaki az I. osztályba iratkozik be, akkor heti 20 fillérjével 10 év alatt befizet összesen 104 koronát, s ha rokkanttá vállik, a heti 8'40 K segélylyel csak egy év alatt 436*80 K-t kaphat az egylet pénztárából. Pedig ez az eshetőség a hosszabb idejű tagsággal vagy a magasabb osztályokban még kedvezőbbé válik. Fontos intézkedése az alapszabályoknak { az is, hogy több mint 50 taggal autonom jogokkal felruházott helyi fiókpénztárak alakulhatnak, amelyek adományokból, vagy estélyek jövödelméből rendkívüli alapot gyűjthetnek s belőle segélyezhetik azokat a szükséget szenvedő tago- f kat, akiknek egyébként még segélyre joguk nincs. Ezekben láttam jónak ismertetni röviden az érdeklődőkkel a „Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj egyletét" abból az alkalomból, hogy mozgalom indult meg Pápán a helyi fiókpénztár megalakítására. Melegen ajánlom munkástársaimnak s általában a kis ekszisztenciáknak, hogy lépjenek be a saját érdekükben minél tömegesebben az egylet tagjai közé. Hetenként 20 fillért a legszegényebb ember is megtud vonni magátél, s az apró összegek majd annak idején bőséges kamatokkal fognak visszatérülni, áldására annak a 112 magyar munkásnak, akik az egyletet sok ezrek boldogítására 1893-ban magalakitották. Nánik Pál. 1 Pénzintézeteink az 1908, évben. ni. Pápa városi és vidéki takarékpénztár. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár március hó 3-án tartja rendes közgyűlését a szokott tárgysorozattal. Az intézetet a lefolyt 1908. évben is szakavatott és lelkiismeretes elöljáróság vezette, amit a hozzánk beküldött zárószámadás tételei igazolnak. Felosztás alá kerül 32 270 K 54 f tiszta nyereség, amelyből a részvényesek részvényenként 24 koronát kapnak. Az intézet szolidítása mellett bizonyít azon dicséretreméltó javaslat, hogy a tiszta nyereségből 14 508 K 08 f a külön tartalékalaphoz csatoltatik, tehát részvényenként több, mint amennyi osztalék cimén kifizettetik. • Az igazgatóság és felügyelő bizottság nem feledkezett meg az idén sem arról, amivel egy pénzintézet a kulturának és a humanizmusnak tartozik, amennyiben tekintélyes összeget javasol a helybeli elemi iskoláknak és a szegényeknek kiosztani, továbbá az ajkai bányaszerencsétlenek nyomorait is enyhíteni kívánja adományával. Az intézet forgalmát főbb adataiban a következőkben ismertetjük : a pénztári összforgalom volt 10.054,809 K 52 f. Takarékbetét cimén kezeltetik 2.281,189 K 89 f. A bekeblezett kölcsönök összege 1.079,807 K 69 f. Az intézet váltó-tárcájában 1.069,115 K 28 f volt. A kézi zálog-kölcsön állomány 58.203 K-t és az értékpapír állomány 228.330 K-t tett ki. Ezen felül pénztárjegy-számlán volt 60.000 K. Az intézet igazgatósága által kibocsátott jelentésből meggyőződést szereztünk arról, hogy majdnem az összes üzletágakban a múlt évihez képest emelkedő volt az irányzat, noha az elmúlt 1908. évben a gazdasági viszonyok a pénzintézetekre általában kedvezőtlenek voltak. iv

! egemlítendőnek tartjuk még, hogy a 100.000 K részvénytőke mellett a tartaléktőke immár 175.809 K 27 f're emelkedett, s e kettő a takarékbetétekhez arányítva a betevőknek 12°/

0 ot meghaladó fedezetet nyújt. A jelentés igaz fájdalommal és részvéttel emlékezik meg LÖwy Adolf igazgatósági tag elhunytáról, kinek helyét a kilépő három igazgatósági tagéval együtt a szerda d. u. fél 4 órakor tartandó közgyűlés fogja betölteni. A VÁROSHÁZÁRÓL § Pénztárvizsgálat. A városi pénztárban Mészáros Károly polgármester, Baranyai Zsigmond h. t. főügyész, Fischer Gyula és Kalmár Károly v. képviselők közreműködésével a héten pénztárvizsgálatot tartott. A vizsgálat mindent teljesen rendben talált. § Lemondás. Dr. Szeleczky Béla vároai pénztári tisztviselő, kinek a képviselőtestület öt hó előtt félévi szabadságot adott, bejelentette a polgármesternek állásáról való lemondását. Dr. Szeleczky távozását részünkről sajnálattal látjuk, mert a városházán a jogi végzettségű hivatalnokoknak úgyis szűkében vannak. Megüresedett helyét az áprilisban tartandó általános tisztújítás keretében fogják betölteni. § Építési engedélyt nyertek a héten: Nagy^ Vilmos a Győri úton házátalakításra ós a M. Á. V. kiscelli osztálymérnöksége az állomáson fürdőház építésére. EGYESÜLETI ÉLET. — A Jókai-kör a múlt vasárnap igen sikerült estélyt rendezett szép számú érdeklődő közönség jelenlétében. Elsőnek Neuhauser Bözsi szavalt egy kedves monológot megkapó közvetlenséggel s a tőle már jól ismert rutinnal. Utána tejes Zsigmond olvasott fel egy értékes dolgozatot „A Föld életjelenségeiről". A nagy érdek lődéssel hallgatott felolvasást, melyben különösebben a földrengésekről és vulkánokról szól, tétel, hogy „segíts magadon, az Isten is megsegít*. Mert ha magunknak bármely téren előnyöket akarunk biztosítani, azért áldozatot is kell hoznunk. Nem szabad csak a mára gondolni, amikor még feszül izmainkban az erő, amikor még a munka élvezet, hanem okos előrelátással számítanunk kell az öregkor napjaira is, amely — ha a sors' életünknek kedvez — lassan-lassan úgy eljő, mint ahogyan a nyárt ősz követi. És a mód meg is van adva reá, hogy a munkásság s vele együtt az iparosság és másfajta kisemberek — férfiak és nők egyaránt — magukról öregségük idejére aránylag csekély áldozattal gondoskodjanak. Melegszívű emberbarátok 1893-ban Budapesten megalakították a „Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj egyletét." Ez az áldásos intézmény teljesen megfelel nemes hivatásának. Nem áll még ugyan nagy múlt mögötte, 15 éve, hogy szerény kezdettel megalapították, de ma már hatalmas fává fejlődött, melynek dúslombu ágai alatt 450 rokkant munkás talál a nyomor ellen biztos védelmet. Alapszabályaiból az igazi emberszeretet árad felénk, úgy, hogy méltán elmondhatjuk, hogy az egyesület Magyarország egyik leghumánusabb s pártolásra legméltóbb egyesülete. Ezt elismerte és méltányolta a kormány is, mikor költségvetésébe 1907-től kezdvehárom éven át, évenkint 5000 kor. segélyt állított be számára, több város pedig 200 koronával alapító tagul lépett be az egyletbe. Tagjainak száma immár felül van 70 ezeren ; vagyona megközelíti a négy millió koronát. Széles körben ismert voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Magyarország majdnem minden városában fiókpénztárral rendelkezik. Tagul beléphetnek 14 éves életkort betöliött munkások, iparosok, kereskedők, tisztviselők, tanítók, munkásnők és házi teendőkkel foglalkozó nők is. Tagdíj 20, 24 és 30 fillér hetenkint, s ennek fejében az egylet 10 évi befizetés után heti 8'40 K, 9'80 K és 1T90 K rokkantsegélyt nyújt, amely segélyek öt évenként fokozatosan emelkednek, s 40 évi tagság utan 12'— K, 14— és 17*— K nyugdíj-segélyt érnek el. !;a valamely segélyre-jogosult családos egy n elhal, - akkor gyermekei az általa elvezett segélynek egyhatodát kapják neveltetési járulék címen és pedig a fiuk 13, a leányok 14 éves korukig. Ha pedig gyermekek nem maradnának hátra, akkor az özvegy a biztosított által befizetett összeg 30 %"£it visszakapja özvegyi végkielégítés gyanánt. A kivonatosan felsorolt adatokból mindenki meggyőződhetik az intézmény áldásos voltáról s arról, hogy a legszerényebb kereseti viszonyok között levő munkás, kisiparos, vagy bárki más, öreg napjaira tisztességes rokkantsegélyt, vagy nyugdijat biztosíthat magának. semmivé lesz minden emberi hatalom. Jelt adott magáról a Föld, hogy ő még él, belseje még most is forrong és alakul ; s egy csekély mozdulat, amely életében oly jelentéktelen, elegendő arra, hogy romba dőljenek virágzó városok és vége szakadjon százezer életnek ! Az elmúlt évben december 28-án reggel Dél-Olaszország és a szomszédos Szioilia volt a földrengés pusztításának színhelye. A szörn}íi pusztításról, a lejátszódott rémes jelenetekről írtak a lapok eleget, még jobban kiszínezve néha az amúgy is rettenetes képeket. A rengés közép pontja a messinai csatorna volt; az a keskeny tengerszoros, amely Kalábriát Szicíliától elválasztja. Az erős rengés aránylag kis területre szorítkozott; a megrázott terület hosszúsága észak-déli irányban 100 —120 kilométer, szélessége 50—60 kilométer volt. E területnek majdnem közepén van Messzina városa, Szicília szigetén és a csatorna másik partján a jóval kisebb Reggio ós még egynéhány kisebb városka ós falu. Éjjel 4 és 5 óra közt, amikor mindenki ágyában pihent, jött a veszedelem. Gyors egymásutánban három erős lökés rázta meg a várost. A lökések hatása rendkívüli volt. Nem maradt ház épen; a legerősebb épületei is, legalább részben, összeomlottak. És mintha mindez még nem lett volna elég, a romok közt tüz támadt, végül pedig a földrengés által felkorbácsolt tenger 10 méter magas hullámaival a városra rontott s a partok közelében befejezte az elemek pusztító munkáját. Ilyen körülmények között igazán nem csoda, hogy a város lakóinak alig egyharmadrésze menekült meg. Messzina pompás vidékét sokszor pusztította már el a földrengés s bár mostauában is többször megrendült alatta a föld, az utóbbi időben majdnem százötvenezer volt a lakosok száma. S ezek közül több mint százezer elpusztult! És most azon gondolkodnak, hogy a várost újra fölépítik. Pedig azóta is folyton mozog a föld. Lehet, hogy most hosszú nyugalom következik; megszűnnek a kisebb rengések s tán száz és száz éven át semmi baj sem éri. De viszont az is lehet, hogy az ott annyira ingatag földkéreg ezután se nyugszik és ki tudja, mikor éri a fölépült várost újabb katasztrófa ? De hát mi idézi elő e szörnyű pusztulást ? Miféle erő az, amely képes megrázni a Föld kérgét, képes romba dönteni rajta mindent, amit emberkéz alkotott? Mi a forrása ennek a Föld szinén ma észlelhető legnagyobb erőnyilvánulasnak ? Ezekre a kérdésekre egészen határozott választ nem adhatunk. Hiszen a földrengés kiinduló pontja mélyen lenn van a Föld belsejében, ahova eljutni nem lehet; de a számítások némi útbaigazítást adnak. A földrengés keletkezésének az a magyarázata, amit itt elmondok, nem is tekinthető még föltétlenül helyesnek, de nagyon valószínű, hogy közel jár az igazsághoz. Az összes földrengéseket nem lehet mind ugyanazon okra v'sszavezetni. Háromféle földrengést szokás megkülönböztetni, de ezek közül csak az utolsó lenz az igazi földrengés. Az első csoportba tartoznak a vulkánikus földrengések. Mikor valamely tüzháuyó, hosszabb pihenés után, ki akar törni, a vulkán kivezető csövébe, a kráterba belekeményedett lávadugót nem tudja mindjárt kilökni. A kiszabadulni igyekvő rendkívül nagy feszítőerejű gőz megrázza tehát a hegy környékét. Azonban ez a földrengés csakis a közelben érezhető ós nem is olyan pusztító, erős lökésekben nyilvánul, mint amilyenek Messzinát rombadöntötték. Inkább hosszantartó, hol erősödő, hol meg gyengülő rengés jellemzi, amely addig tart, míg a gőz ki nem szabadul. Régebben minden földrengést így akartak megmagyarázni. Azt mondták, hogy a Föld belsejébe valami módon leszivárgó viz, ott a rendkívüli melegben gőzzé válik és annak feszítőereje rázza meg a Föld kérgét. Látszólag ezt a nézetet támogatta az a körülmény, hogy éppen olyan vidékeken van a legtöbb földrengés, ahol sok a vulkán. Pl. déli Itáliában, az Etna, Vezúv és Stomboli környékén. Ezért nevezték el a tűzhányókat a Föld biztosító-szelepeinek ; azt gondolván, hogy olyan szerepet, játszanak, mint a gőzgép szelepei, hogy ezeken át kell eltávoznia a Föld belsejében fölgyülemlett gőznek, mert különben földrengést idéz elő; sőt ha egyáltalában nem szabadulhatna ki, végre is szótrobbantaná a Föld szilárd kérgét! Hiszen az bizonyos, hogy e földrengések és a vulkánok között van összefüggés. De mint látni fogjuk, nem a vulkánizmua a földrengések oka, hanem inkább megfordítva. Vagy még helyesebben : az az ok, amely a földrengést létrehozza, mint másodlagos jelenséget idézi elő a vulkánizmust. Még kisebb jelentőségű a földrengések másik faja, amely különösen hegyes vidékeken