Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-12-25 / 52. szám

testületek a rendelet értelmében a fizetések kiegészítésére a küldött segélyt felhasználják. A közigazgatás ellátására hivatott városi tisztviselőktől az állam annyi ismeretet, rutint s oly nemes törekvést kíván, hogy azt igazságosan, értéküknek megfelelőleg díjazni alig lehet, de ha nem is találjuk meg az abszolút igazságát, arra mégis minden erkölcsi érzékkel biró embernek törekedni kell. Minden város olyan, amilyenek a vezetői, haladás a szellemi és anyagi téren csak ott van meg, ahol nemes ambíció dagasztja kebelét minden egyes tisztviselőnek, mely öt arra készteti, hogy városát a jólét minél magasabb fokára emelhesse. Ezt a törékvést a belügyi kormánynak méltányolni kellett volna, mert ha végigtekint a városok rohamos fejlődésén s azon óriási közkincseken, melyeket a városok 15—20 év alatt összehalmoztak, akkor azok létrehozásában első sorban harcoló tisztviselők részére legalább elismerő fizetést kellett volna minimumként megállapítani, nem pedig a koldustarisznyát még jobban oldalukhoz láncolni. A városok képezik az állami életben a teremtő erőt, nem pedig a vármegyék, tehát joggal elvárjuk, ha jobban nem is, de legalább azokkal egyforma elbánásban részesüljünk. Most kell bebizonyulni, hogy a r. t. városok polgármesterei szövetségének van-e súlya? Pápa, 1909 dec. 22. Csoknyay Ksíroly v. főjegyző. A földrengés-jelző műszerekről * Milyen szerkezetű a Föld belseje; vájjon olvadt állapotban van-e? Milyen vastag a Föld kérge; hogyan vonulnak benne az egyes kőzetrétegek? Hol vannak törések, szakadások e kéregben ? Hol van a földrengéseknek, a földfelületen észlelhető legnagyobb csőnyilvánúlásoknak forrása, kiindúló pontja? Mi idézi őket elő? Hol várhatunk még ezentúl is gyakori földrengést, hol van még erős mozgásban a Föld burkolata; a különböző talajok miképpen terjesztik tovább a földrengés-keltette hullámokat? — Mindezek olyan kérdések, amelyek a gondolkodó ember érdeklődését a legnagyobb mértékben fölkelthetik és amelyekre eddig teljesen kielégítő feleletet adni nem tudunk! Pedig hogyne érdekelne bennünket az, hogy mi van alattunk; hogy az a biztosnak hitt talaj lábunk alatt mennyiben biztos; hogy milyen * A Magyar Földrajzi Társaság — mint két hét előtti számunkban jeleztük — földrengés-jelző állomást szándékozik felállítani Pápán. Ez alkalomból irta — felkérésünkre — a helybeli kollégium jeles fizika-tanára jelen cikkét, mely alkalmas arra, hogy a nagyközönséget a földrengés-jelző állomások mibenlétéről tájékoztassa. változások, alakúiások folynak benne, amikor e szilárd alap megrendül alattunk. Hiszen éppen hazánkban is elég gyakori a földrengés; többnyire nem katasztrófa-jellegüek, de mégis érdemesek arra, hogy velük foglalkozzunk, hogy megismerjük a Magyarország alatt elterülő földkéreg szerkezetét. És ezekre a kérdésekre részint az Eötvösféle torzió-mérlegtől, részint a földrengés-jelző készülékektől várhatunk feleletet. A báró Eötvös Loránd által szerkesztett torzió-mérleg, végtelenül fokozott érzékenységével módot ad arra, hogy a különböző fajsúlyú közetrétegek vonulását követhessük a föld alatt, anélkül, hogy le kellene hozzájuk ásni. A földrengést-jelző készülék útján nyert adatokból pedig ki lehet számítani, hogy hol vannak szakadások, törések ezekben a rétegekben, hol vannak tehát azok a helyek a föld mélyében, ahonnan a földrengés kiindúl. Mert a Föld szilárd kérge ilyen összetörött, óriási rögökből áll. Nem úgy kell képzelni a rögöket, mintha üres hézagok választanák el őket egymástól, hanem úgy, hogy a töréseket laza anyag tölti ki, amely nem tudja megakadályozni az óriási rögöknek egymáshoz képest való elmozdulását. És az ilyen rögökből indúl ki mindig az igazi földrengés. De nemcsak ezekre szorítkozik, hanem a földkéregben hul lámszerüen terjed tovább; akárcsak a vizbe dobott kő, nemcsak ott hozza hullámzásba a vizet, ahol beleesett, hanem idők multán e hullámzás, persze egyre gyengébben, másutt is bekövetkezik. A földkéregben továbbterjedő hullámokat jegyzi föl a földrengés-jelző készülék és ezeknek nagyságából, irányából és egyéb tulajdonságaiból lehet az említett számítások esetében kiindukii. Lényegében ez a készülék egy majdnem vízszintes síkban lengő, nagy lengési idejű inga. Függőleges erős oszlop, mint tengely kö~rül, vízszintes rúdon forog egy nagy fémtömeg. A lengő fémtömeg még fémjlróttal van az osz- 1 lop felső végéhez erősítve. így aztán a fémtömeg vízszintes síkban mozoghat csak, a vízszintes tartó-rúdra merőleges irányban. Ezért mindig két ilyen készüléket szoktak alkalmazni ; az egyik észak-déli, a másik kelet-nyugati irányban végezheti lengéseit. Ha most pl. a talaj északdéli irányban kissé elmozdúl, vele együtt elmozdúl a tartó-oszlop is, de a nagy fémtömeg a tehetetlenség törvényénél fogva visszamarad; és míg a földkéreg alatta rezgéseket végez, ez meglehetősen nyugalomban marad, és úgy látszik, mintha az inga jött volna lengésbe. Akárcsak a híres Foukaulti-féle ingakisérletnél, ahol látszólag az inga változtatja meg lengési síkját, pedig tulajdonképen a délkör iránya változott meg alatta a földforgás következtében. A fémtömeg látszólagos lengéseit egy érzékeny mutató 100—120-szorosan megnagyítja. A mutató tengelye a lengő fémtömeget körülvevő kerethez van erősítve, ez a keret pedig az egész szerkezet szilárd tartó-oszlopán áll, tehát együtt végzi lengéseit a földdel. A mutató rövidebb vége a fémtömeghez van erősítve, a másik hosszabb végén pedig irószerkezete t helyeznek el; pl. egy tűt, amely az alatta levő, vízszintes tengelyt körülforgó, hengerre csavart kormozott papírlapra ír. Ezt a hengert egy óraszerkezet állandó sebességgel mozgatja. Ha a föld nyugszik, akkor a tű egyenes vonalat húz, ha pedig kis rezgés lép föl észak-déli irányban, azt a készülék százszorosan megnagyított hullámvonal alakjában rajzolja le a papírra. — A papírszalagot az óraszerkezet 20—30 milliméterrel viszi tovább percenként; így egész pontosan meg lehet állapítani az egyes hullámok megérkezésének idejét, mert egy tű, az órán alkalmazott elektromos kontektus segélyével, minden percet egy-egy ponttal jelöl meg a papíron. Természetesen ehhez nagy pontossággal, csillagászati úton másodpercekig pontosan meghatározott idő is szükséges. Ez az inga megadja a talaj rezgésének nagyságát észak-déli, a másik pedig keletnyugati irányban. E két összetevőből ki lehet számítani a teljes lengés irányát és nagyságát. Iránya megmutatja, hogy honnan jött a földrengés, nagyságából pedig a földrengés erősségére lehet következtetni. Két vagy több helyen végzett megfigyelésekből pedig nemcsak azt lehet kiszámítani, hogy a földfelület mely pontja alatt van a földrengés centruma, kiindulópontja, hanem azt is, hogy milyen mélyen van a földrengés fészke; milyen sebességgel, milyen pályán terjednek tovább a földrengési hullámok. Ebből meg arra is következtethetünk, hogy milyen anyagokon, milyen halmazállapotú tereken át terjedt el hozzánk a rezgés, mert a terjedés sebessége, a pálya alakja főképpen ettől függ. — Szóval ezek a hullámok mintegy jzenetet hoznak nekünk a Föld belsejéből, csakhogy nagyon nehéz ezt az izenetet elolvasni. Minél több ilyen készüléket állítsanak föl, a tanulmányozás annál pontosabb lehet. Hiszen nem mindig egy pontból indul ki a földrengés, hanem az említett törésvonalak mentén bármely pontból. És valószínűleg egy ilyen törésvonal halad el Pápa közelében is, a Bakony északi, északnyugati lejtőjén. — Arra kell tehát törekednünk, hogy minél több helyen állítsunk föl földrengést jelző műszereket, mert csak akkor remélhetjük, hogy meg fogjuk ismerni lakóhelyünknek, a Földnek belső szerkezetét, és következtetni tudunk azokra a változásokra, átalakulásokra, amelyek a Föld belsejében még ma is végbemennek. A készülék olyan érzékeny, hogy a talaj legkisebb rezgését is észreveszi. A pádovai vitt, sodort magával mind messzebb, idegenbe, Önző emberek közé, hol nincsen igazi, szerető őszinte barát; nincsen becézgető szülői kéz, vigasztaló meleg szó; édes enyhet adó anyai kebel, melyen pihenést lelhetne háborgó lelkem, testem, a fiúi szeretet boldogságával. Az űzött, hajtott, soha nem engedett pihenni. Szemeimet felnyitotta, vágyaimat megacélozta. Láttam az Életet, benne az embereket. Elnéztem, mikor a pap kutyáját uszította a konyha ajtajánál kenyeret kolduló koldusra, azért csak pap maradt. Elnéztem, mikor a gyilkos, ki apját ölte meg, megkönnyezte az utcán csatangoló kutyát, melynek lábát törte az arra robogó fényes úri hintó, — azért csak gyilkos maradt. De keveset láttam olyan embert, akinek lelkét bűn ne nyomta volna, a legnagyobb bűn : a gőg. Szomorú kép, ne csodáld hát, ha elborulva nézem. De nem untatlak hosszú és nehéz levegőjű beszéddel, mert tudom, hogy olvasni is nehéz. Leülök asztalomhoz és válaszolok az édes anyám levelére is. Annak nem ezt írom, amit neked, mert ő gyenge, ő már nem bírná elolvasni könnyek nélkül. Ö neki azt irom, hogy nagyon boldog vagyok. Elmennék haza is, de most nem lehet, mert ebben akadályoz a hivatásom. De vigasztalódjék, majd haza megyek máskor és akkor örülünk csak igazán ! Szinte látom, amint olvassa a levelet. Örömtől ragyog az arca, boldogság könnye csil log homályos szemeiben és eUipeg vele a szomszédba is, a tisztelendőékhez is, hogy olvassák csak, milyen boldog ember lett a fia. És kicsike szobácskájában, egyedül összekulcsolt kézzel há lát ad az Istennek, amiért megengedte érni neki azt az időt, mikor legféltettebb kincse : a fia, boldog emberré lett. Én jpedig menekülök az emberek közül, hogy ne lásson senki, hogy ne hallja meg senki az én zokogásomat. Elsiratom még egyszer édes apánkat. Megérdemli, mert tudom, ha nem hagyott volna olyan korán magamra, talán nem ismertem volna meg az életet, nem hányt-vetett volna a sors kénye-kedve szerint. De ezt se bánom. Sokat láttam, sokat tanúltam, amit nem tudtam volna meg soha, ha közöttetek maradtam volna nyugodalomban. Elmondom neked majd úgy alkalomadtán mind, mind a maga tiszta valóságában, ahogy láttam, tapasztaltam s talán így útat egyengetek magamnak a szived templomába. Ha bejutok, majd megismersz, talán meg is szeretsz igazi testvéri szeretettel. Édes anyánknak pedig mondd meg te is, hogy nagyon boldog ember vagyok. És ha neki én nem is vallom meg az igazat, azért ne haragudj rám. Te tudod, kedves bátyám, hogy nagyon szeretem őt is, aztán nem visz rá a lelkiismere tem, hogy elrontsam szegénynek talán a legutolsó karácsonyát. Öreg ő már nagyon, rengeteg napot átélt, de kevés ünnepet. Hiszen ő úgyis osak akkor tudta, hogy ünnep van, mikor zúgtak-búgtak a templomba hívó harangok és ünneplőben látta járni az embereket. Lesz-e valaha igazi ünnepe? Szeretném hinni, jaj, de ha nem nyerem ! Lakásberendezéseket u. m. háló-, ebédlő-, iroda-, előszoba- és konyhaberendezéseket megrendelésre rajz után készítek a legmodernebb kivitelben. Csakis elsőrendű száraz anyagból dolgozom. —

— Javításokat is elfogadok. bútorasztalos, Pápán, Jókai-utca 14. szám alatt. DRACH ADOLF