Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-12-25 / 52. szám

egyetemen az emeleten elhelyezett inga még az óraközi csengetés-keltette rezgéseket is fölírja. Ha pedig egyszerűen a földszinén helyezzük el, akkor a közelében elhaladó kocsi is elegendő egy kis helyi földrengés előidézéséhez. Ezért vagy a közlekedéstől távol kell fölállítani, vagy még jobb, ha pincében helyezzük el, ott is mélyen leásott kőalapzatra, hogy a helyi jellegű rázkódtatások, amelyek a föld felső rétegében terjednek tovább, ne hassanak rá. — Budapesten a Nemzeti Műzeum pincéjében van az inga elhelyezve ; de újabban mind több és több földrengés-jelző készüléket állítanak föl az országban. Fejes Zsigmond. A VÁROSHÁZÁRÓL. § 11.500 K. A városok számára a törvényhozás által megadott két millió államsegélyből városunkat az 1910. évre 11.500 korona illeti meg. Minthogy a két millió korona segély hat év alatt fokozatosan nyolc millióig emelkedik, végeredményben városunk 46.000 korona államsegélyre számíthat. — Az összeg nagysága ellen alig lehet kifogás, a tisztviselők szempontjából rendkívüli sérelmes azonban az a megkülönböztetés, mit a segély kiosztásában intézkedő belügyminiszteri rendelet a r. t. és törvényhalósági jogú városok hivatalnokai között felállít. Erre vonatkozólag mai számunkban Csoknyay Károly v. főjegyző tollából cikket közlünk, melyre felhívjuk olvasóink figyelmét. § Csatornázás. Dr. Forbáth Imre, műegyetemi magántanár, megküldötte a v. tanácsnak azt a szerződéstervezetet, mely magában foglalja mindazokat a feltételeket, meíyek mellett a csatornázás végleges terveit és költségvetéseit átdolgozni, a részletterveket megkészíteni és a művezetést eltenőrizni hajlandó. A csatornázás az 1899-ben a közegészségügyi mérnöki osztály által készített terveket alapul véve, mintegy 700—750.000 kor-ba kerülne az összes elágazásokkal együtt, mert ezeket célszerű a főcsatornákkal együtt megkészíteni. Dr. Forbáth Imre a fent elősorolt összes munkálatok elvégzéséért a maga számára 21.000 korona megállapítását kéri. — A tanács a szerződéstervezetet a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. § Új v. képviselők. Az 1910. évre, mint nők és jogi személyek megbízottai, a városi képviselőtestület tagjai lettek: Dr. Balla Róbert, Barna Ignác, Blau Henrik, Dreisziger Károly, Kis Tivadar, dr. Kreizler Károly, Kerbolt Alajos, Nagy Pál, Schlesinger Sándor, dr. Scheiber Jenő, Uhl Antal. — Ezenkívül hét városi képviselő megbízás utján kettős szavazathoz jutott. § Az Osvald-hagyat k Néhai Osvald Dániel polgármester végrendeletében két házat hagyott a városra. A kisebbik házat, mint Osvald polgármester később szerzett vagyonát, a roko. nok azonban magoknak igényelték. A dolog pörre került, mit első fórumon a város megnyert, második fórumon, a táblán azonban elvesztett. A tanács utasította dr. Csoknyay János főügyészt, hogy az ítéletet a kúriára fellebbezze meg. EGYESÜLETI ÉLET. — A Jókai-kör múlt heti estélyén ismét nagy és díszes közönség volt jelen. Első számként Weisz Renée szavalta sok tudással és érzéssel Draskóczy Ilmának egy (bár némileg homályos) költeményét. Majd Huber Hunyady nagy ábrándját játszották igazi művész-virtuozitással hegedűn Gáty Zoltán, Rácz Dezső, zongorán Kis József. Az áhítatos csend, melyben remek produkciójukat hallgatták, a frenetikus taps, mely nyomában felzúgott, egyaránt bizonyítéka az elért rendkívüli sikernek. Közgazdasági tanúlmányt, de vele kapcsolatban színesen megírt életrajzot olvasott fel azután Sarudy György Berzeviczy Gergelyről, ki a XVIII. század utolsó s a XIX. század első évtizedében azokat az eszméket hirdette, miknek megvalósítása által Széchenyi a magyarságot a boldogúlás útjára vitte. Berzeviczy műveit a magyar kereskedelemről, hitelügyről, csatornázásról stb. inkább külföldön olvasták, mint nálunk. De emléke azért érdemes volt a felújításra, műveiből Sarudy nemzeti szempontból sok becses tanulságot vont le. Az értékes felolvasás méltó elismerésben részesült. Nag

v tetszés mellett olvasott fel ezután Molnár Kálmán pár hangulatos, szép románcot és dalt legközelebb megjelent nótás könyvéből, melyet épen mai számunk „Irodalom" rovatában ismertetünk. Igen nagy sikere volt az utolsó számnak. Farkas Gizinek ötletes kis vígjátékát A szobacicust rendkívül ügyesen adta elő egy temperamentumos, rutinos műkedvelő társaság, melynek tagjai Zsilavy Sándor, Gaál Ilonka, Ress Margit, Wohlmuth Lajos, főkép azonban a címszerepet igen kedvesen alakító Ress Irén zajos tapsokr t arattak. = Az ev. leányegyesület vasárnap este szépen sikerült estélyi tartott a gyülekezeti nagy tanácsteremben. A műsorban a rendezés tisztét betöltő leányegylet énekkara kifogástalan összhangban előadott énekével kétszer gyönyörködtette a hallgatóságot, Gyurátz Linus pedig biztos technikájú zongorajátékával, melyre ráadással is kellett szolgáJnia, szerzett kellemes élvezetet a játékát zajos elismeréssel méltányló közönségnek. Mészáros István s. lelkész tartalmas, vonzó stílusban megirt felolvasást tartott Magyarország egykori hires nádoráról, Thurzó Györgyről és fiáról, szépen megrajzolván a nagy ember ideális hazafiságát és evangélikus hithüségét. Becsey Emília, Barcza Gizella és Kéringer Ida egy-egy költeményt szavaltak s mindhárman, de különösen az először említett, derekasan reászolgáltak a közönség tapsaira. IRODALOM, Molnár Kálmán : Nótás könyvem 1910. Singer és Wolfner könyvkereskedese. Ára 2 K. Molnár Kálmán neve nem ismeretlen lapunk olvasóközönsége előtt. Annak a 100 népies magyar dalnak és románcnak, mit nótás könyvében összegyűjtve kiadott, egy része lapunk tárcarovatában látott napvilágot. Könnyed hangú, egyszerűségükkel megkapó, szívből fakadt és szívhez szóló kis költemények ezek, szinte kínálkoznak a megzenésítés számára, ami nem eggyel közülök már meg is történt. Igy legutóbb Angyal Ármand az országos nevü zeneköltő szerzett zenét néhányhoz s ez által a költő nevét szélesebb körben is ismertté tette. Az egyszerűség, az őszinteség, mit mi Molnár versei főerényének tartunk, nem olyan kicsinylendó dolog. Ma, amikor a mesterkélt érzelmek, aminél homályosabb kifejezési mód válik mind jobban terjedő divattá, sokffn talán megmosolyogják azokat az igénytelen kis dalokat, mikkel Molnár lép az irodalmi fórum elé. Pedig az a mester, akit minden magyar lírikus, Molnár is,ideáljáúl választott, Petőfi, éppen nem mesterségesen összetömörített metafora-zagyvalékkal, hanem közvetlenségével, őszinteségével hódított. Képe, hasonlata volt elég, új és merész — de mind érthető. Molnár jó nyomon jár, mikor Petőfi népies dalait minden cifrálkodás nélkül utánozni iparkodik, s hogy frazeológiája kissé szükkörü, képei újból meg újból visszatérnek, azt csak épen- akkor vesszük észre, mikor így egy tömegben olvassuk verseit. A zeneszerzők szempontjából helyesen cselekedett tehát, mikor egy kötetben adta népies verseit, de költő hatást, igazi irodalmi sikert bizonnyal nagyobbat ért volna el, ha kis dalait és románcait hosszabb lélekzetü lírikus és elbeszélő költeményekkel tarkította volna. A finomlelkü műértő persze így is kitudja válogatni, ami a kötetben igazán becses s az olyan nóták, mint Nincs párod, Szerelemből, Két csillag, Kuruc nóta s még vagy két tucat, az olyan románcok, mint a Korcsmárosné bort ide . . . nem fogják eltéveszteni hatásukat, megrezegtetik a szívnek húrjait. Mutatóul itt közöljük a kötet egyik legszebb dalát: Szerelemből . . . Szerelemből hervadnak el Ossz'.l a virágok, Szerelemből teszem én azt, Hogy ily messze járok, Szerelemből vagyok rabja A lelked egének S szerelemből hervadok el Előbb-utóbb érted. Szerelemből bujdosom én Messze idegenbe, Szerelemből van a bánat Doboijó szivembe, Szerelemből megölheti Szivemet a bánat, Szerelemből mégis mindig Vágyódom utánad. Szerelemből elnézem a Levelek hullását, Szerelemből hallgatom a Szivem dobogását S szerelemből azt irom a Hulló falevélre: Szerelemből gondolok rád, Lelkem szerelmére. Szerelemből lett belőlem Hazajáró lélek, Szerelemből minden percben Haza-hazatér ek S szerelemből mint a szellő Lágyan meyölellek S elsuhanok ismét, mint a Hazajáró lelkek. Molnár Kálmán. Évkönyv. A pápai Jókai-kör 1908—9. évi évkönyve e héten hagyta el a főiskolai nyomda sajtóját a következő tartalommal: A Jókai-kör közgyűlése ; Titkári jelentés ; Acsay Ferenc : Az anyanyelv és az iskola ; Dr. Kőrös Endre : Hugó és Egressy ; Dr. Kapossy Lucián: A modern magyar irodalomról; Losonczi Jenő ; Grafika ; Fejes Zsigmond : A föld életjelenségei; Jankó László : Madách és Az ember tragédiája ; A pápai Jókai-kör tagjai. TARKA ROVAT. Karácsonyi ajándék. Már hetek óta töröm a fejemet, hogy miféle karácsonyi ajándékkal lepjem meg a szerkesztőmet. Ö is meg legyen vele elégedve, én is, hasznos is legyen, no meg értékes. Aztán elhigyje róla, hogy az angyal hozta. Nem olyan könnyű dolog ám ez! Mert tudvalevő, hogy a karácsonyi ajándékok nagy örömet szoktak okozni, főleg annak, aki kapja. Mert annak, aki adja, a fejtörésen kivül, néminemű, sőt többnemü (nem him-, nő- és semleges, hanem bronz-, nikkel, ezüst-, arany-, papirnemü) pénzapadást jelent. És a mai drága világban ez sokat jelent. Azért nem mindenki lehet olyan szerencsés, mint például Pápa város közönsége, hogy karácsonyi ajándékban szép kis pénzt kapj on, anélkül, hogy az ajándékozó (a magyar kormány) nagyon megérezné (hiszen nem is a maga zsebéből adja). És itt mind a két fél örül. A város, hogy már valahára hozzájutott ahhoz, ami után már rég áhítozott és a kormány, hogy végre lerázhatta a nyakáról. Mondom, hogy a karácsonyi ajándékoknak mindenki örül, lehetőleg. A gyermekeket nem is számítom, mert az ő örömük tiszta és nem az értékük szerint mérlegelik. Persze vanr HOCH LAJOS lakatos, puskaműves és mérlegkészítő elfogad mindenuemü mérlegjavítást és súly-egyenlítést hitelesítéssel együtt