Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-12-04 / 49. szám

Munkaszünet a vidéken. A kereskedelmi kormány nemrégiben a munkaszünetröl új törvényjavaslatot dolgoztatott ki, melyben a miniszter különös megkülönböztetést tesz a főváros, meg a vidék kereskedelmi alkalmazottai között. A fővárosiak kapják a vasárnapi munkaszünetet, vidékiek pedig — a hétköznapit. A törvénytervezet szerint a vidék kereskedelmi üzletei vasárnap délelőtt nem tiz órától vannak zárva, hanem csak déli tizenkettőtől. Déli tizenkét óráig a boltok nyitva maradhatnak. E helyett azonban az alkalmazottak kapnak egy hétköznapot. Kimondjn a törvényjavaslat, hogy az ipari és kereskedelmi üzletekben munkaszüneti napon három órán, vagy ennél rövidebb időn át foglalkoztatott alkalmazottnak a következő hét valamely munkanapján egy teljes délelőttöt, vagy egy teljes délutánt, három órán túl foglalkoztatott alkalmazottnak pedig a következő hét valamely egész munkanapját,. vagy a hétnek két munkanapján egy teljes délelőttöt, vagy teljes délutánt köteles pihenő időül engedélyezni. Erről az alkalmazott le nem mondhat; miután pedig vasárnap délelőtt tizenkettőig, tehát több mint három órán át dolgozik, egy teljes nap illeti meg. Látszat szerint tehát a vidék kereskedelmi alkalmazottai jól jártak. Elveszítettek a vasárnapból két órát s nyertek helyette egy teljes napot: a hétnek másik napját. És e látszat ellenére nem nehéz megjövendölni, hogy ez az intézkedés a vidéken általános elégedetlenséget fog kelteni és a legtöbb kritikát zúdítja maga ellen. A vasárnap : nem csupán pihenés. Hiszen, különösen holt évad idején, vagy rossz üzletmenetben hétköznap is van módja pihenni a kereskedelmi alkalmazottnak. De mégis várja a vasárnapot, amelynek ünnepi hangulatában, általános örvendezésében ő is szórakozást, üdülést nyerhet. A kereskedelmi alkalmazottak, akiknek egy része már az értelmes osztályokhoz sorozható, másik része pedig fokozatosan oda fejlődik, joggal kívánhatta meg ezt a szórakozást, a szellemi táplálékot, amelyet természetesen csak a vele együtt pihenő és szórakozó emberek társasága adhat meg legközvetlenebbül neki. De milyen a kereskedelmi alkalmazottnak hétköznapi üdülése, pihenése? Körülötte zúg, pattog az élet; munkában nyüzsgő emberek rohannak körülötte s az is dolgozik, fárad, akivel közös bolthelyiségben életének legtöbb idejét tölti együtt. Mégha kedve is telnék az ilyen robot-napon a szórakozásra, a szellemi erősödésre — hol talál arra módot ? Hát milyen a családos kereskedelmi alkalmazott helyzete, A jegyző nem szólt, csak mosolygott, aztán hol az idézőjegyet nézte, hol a koronát. Végre eltette mind a kettőt egy fiókba, megint mosolygott egyet és a bajusza alatt mormolta : — Kemény feje van az öregnek. Varga Péter uram kitért a vallásából, de az asszony nem tudott bele semmit. Ugy csinálta, hogy a felesége ne tudjon felőle, mert ösmerte már a felesége asszony természetét, aztán tudta, hogy nem egyezik bele ilyen nagy változásba. Az idő jött ment, hát egy esztendőre a Vargáék házában gyereknyivogás hallatszott. Azt mondja az ember : — Hát-e meg most minek? — Kitaníttatjuk úrnak. Majd a tisztelendő úr kitanítja. — Ki a kutyát, de nem az én gyerökömet. — Hát mér? — Mer én nem akarom Értőd, én az atyja, nem akarom, Inkább kitekerem a nyakát rögvest. — Ha tudtam vóna, nem hoztam vóna világra sem. Azt gondultam, örömet szörzök vele kendnek is. Mér nem mondta tavaly ? — Hát te mér nem szóltál tavaly? Azzal megint hallgattak, csak az új honpolgár nyikorgott. Másnap beállít Varga uram nagy alázattal a tisztelendő úrhoz. Bekopogtat kétszer is, mire azt mondják belülről, hogy szabad. — E kis dolgom vóna a tisztelendő úrral, ha nem zavarnám. CsufFá tött a feleségöm. Meggondultam a dolgot, visszaveszem a hitömet. — Örülök neki, hogy megtér, jó Varga uram. Örülök neki. aki pihenő napján azt se éri el, hogy a családtagjai körülvehessék ? A gyerekek iskolában vannak, az asszony a konyhán, a felnőttek talán maguk is a kenyér után járnak — van-e élvezet az ilyen munkaszünetben, ha mindjárt megkíméli is az embert a fáradságtól? Beszélhetnénk még arról is, hogy a több alkalmazottal biró üzletekben költségtöbbletet okoz, ha mindennap egy-két alkalmazottat nélkülözni kell — de a munkaadó szempontjából más az irányadó. A munkaadónak magának is pihenőt kell adni. S miután az üzleti verseny az ilyen pihenőkre való megállapodást lehetetlenné teszi, a törvénynek kell kényszert alkalmazni, hogy a munkaadót a pihenő megillesse. A munkaadótól, a kereskedőfőnöktől azonban elveszi a törvény a vasárnapi két órát s nem kárpótolja őket semmivel. Az olyan kereskedőt,* akinek csak egy segédje van, még azzal is sújtja, hogy a hét egy napján egy maga végezheti az üzlet teendőit. Kelletlen ajándékot kinál ezzel a kereskedelmi miniszter a vidéknek. Igaz, hogy a falvakban és mezővárosokban bajjal ment a délelőtt tiz órai zárás, de a nagyobb vidéki városokban nemcsak, hogy alkalmazkodni tudott hozzá a közönség, de az év bizonyos szakában, a nyári hónapokban a teljes vasárnapi munkaszünet is aktuálissá vált, sőt itt-ott érvényesült is. A javaslat ez a része meglepő, új ötlet, de alig érvényesülhet. Nem fordíthatja meg a teremtés rendjét, amely az összes emberekre egy napon rendeli el a pihenést, nem pedig az egyiknek vasárnap, a másiknak pedig hétfőn, vagy csütörtökön. A VÁRMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága az 1009. évi december 13-án s a következő napokon rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat fontosabb pontjai : Alispáni jelentés. — Számonkérőszék jelentése. — A közigazgatási bizottságból, az igazoló választmányból és állandó választmányból kilépő tagok helyeinek választás utján való betöltése. — A sorozóbizottságok polgári elnökeinek kiküldése. — A m. kir. pénzügyminiszter a vár megyei törvényhatósági bizottságot a vármegyei föladó bizottság megalakítására felhívja. — A m. kir. belügyminiszter leirata, a vármegye tulajdonát képező és kezelése alatt levő alapokra nézve teljesített vizsgálat tárgyában. — A m. kir. belügyminiszter leirata a vármegye törvényhatósági bizottsága által az 1909. évre megszaAztán kérdezte: — Mi indítottta arra, hogy megtér ? — A gyerök. — Melyik gyerek ? — A fiam. — Hát fia is van ? Nem is tudtam. — En se tudtam tennap reggelig. Akkor lött. Most megkőne körösztőui, oszt nincs kivel. — Ej, ej, dehogy nincs. Majd adok én neki nevet, a keresztségszentségét is ráadom. — Oszt mit fizetnek azér ? — Semmit se. — Semmit8e ? — Nem. — De ha én fizetni akarok ? — Akkor adjon azt, amit akar. — Adok — mondta Varga Péter, Azzal kibotorkált a szobából. Kalapját felcsapta a feje búbjára és úgy ment haza. Beszólt az asszonynak — Vidd mán ezt a gyerök öt a körösztségre, mert megvénül még utóbb, aztán neve se lesz. Befogta azták a lovakat a hosszú kocsi elé. A kocsit a kamraajtó elé húzatta és amennyi kukorica csak ráfért, annyit rárakott. No ölég lesz, gondolta elégedetten. Mögfizetek neki embörségesen. Sok, sok egy kicsit, de ennyit megér a hit is, meg a gyerök is, oszt azér a disznóknak is marad. Mikor a tisztelendő úr portájára húzatta, a pap éppen kint állt az udvaron. — No tisztelendő uram, megadom az adósságom. Jó szüvvel adom. Isten látja a lelkömet. Hanem most mán arra kérőm, hogy úgy ráadja a körösztséget arra a gyerökre, hogy le ne lőhessen rála olyan könnyen venni, mint az apjárul. vazott 1%-os muzeum pótadó tárgyában — A vármegyei gazdasági egyesület kérelme a kataszteri állapotok rendezése érdekében a betétszer keeztésnek a vármegye területére való elrendelése végett a m. kir. pénzügyminiszterhez felirat intézése iránt. — Pápa város képviselőtestületének határozata az ipar- és kereskedelmi tanonciskolának a Matkovich-féle telek üres részén való építése, a vonatkozó tervek és 54579 kor. 72 fillérben megállapított költségvetés elfogadása tárgyában. — Pápa város képviselőtestének határozata a városi villamos műveknek a Ganzféle részvénytársaság 42824 koronás ajánlati szerint való kibővítése tárgyában. — Kerbolt Alajos, úgy Pető József és neje pápai lakosok felebbezése r. t. Pápa város tanácsának a kért uj kéményseprési kerület, megalakítását ki nem mondó határozata elien. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör vasárnap, dec. 5-én este hat órakor saját helyiségében (Fő-tér) estélyt tart a következő műsorral: 1. Tüz a zárdában. Vígjáték 1 felvonásban, Barriére után fordította Feleki Miklós. Személyek: Dr. Avenay Pál : Benedek József, Meriel Gyula: Wittmann Elemér, Dr. Illoy Félix: Süveg István, Adrienne: Wajdits Ilonka, János szolga: Nagy Ferenc. 2. Kowalsky : Galoppé de Bravoure. Zongorán előadják Hanauer Erzsike s Széptóth Mariska. ,3. A zivatar elektromossága. Irta s felolvassa Fehér Sándor. 4. Tompa: Három a daru. Szavalja Hanauer Zoltánné. 5. Huber Károly: Hunyadi László (nagy ábránd). Két hegedűn előadják Gyémánt Miklós és Rácz Dezső ; zongorán kiséri Kis József. A Jókai-kör ig.-tanácsa m. hó 30-án Németh István elnöklete alatt ülést tartott, melyen őszinte sajnálattal vették tudomásúl Jákói Gézáné, szinészeLi szakosztályi elnöknek ez állásáról történt lemondását és lelkes fáradozásaiért, sikeres működéséért neki jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A megüresedett szakosztályi elnöki tisztségre egyhangú határozattal Hanauer Zoltánnét kérték fel, ki a szakosztályi élet fellendítése körül már eddig is kiváló érdemeket szerzett. = A kath. kör felolvasóestéibe. Akárcsak a megnyitó estélyen, mólt vasárnap újra zsúfolásig megtelt a bencések tornaterma. Farkas Gizi : A szobacicus c. egyfelvonásosát adta elő Gaál Irén, Ress Margit és Irén, Zsilavy Sándor és Wohlmuth Lájos szép sikerrel. Holler Konrád gordonkázott ezután. Sok tudással előadott zeneszámait szép zongorakísérettel látta el Okolicsányi Józsefné, ki ez alkalommal először szerepelt a műkedvelők pódiumán. Majd Káuzli Gyula beszélt a Ferrer-ügyről és szekulárizációról. Hallgatói méltán ismerték el a szónok retorikai képességét. Az utolsó szám, a dalárda ezúttal elmaradt, minthogy a dalárdisták nem jöttek össze kellő számban. = A jótékony nőegylet választmánya f. hó 5-én a városházán ülést tart, melyen a szegények téli segélyezéséről fognak intézkedni. '= A leányegyesiilefc holnap, azaz vasárnap délután 5 órakor tartandó ülésének műsora: 1. Utolsó ábrándok. Palotásy Gyulától. Zongorán előadja Gaál Ilonka. 2. Felolvasás. Tartja Győri Gyula főgimn. tanár. 3. A korhely. Farkas Imrétől. Szavalja Rechnitz Mariska. 4. Rossignol. Liszt. Ferenctől. Zongorán előadja Peiffer Laura. 5. Költemények. Szavalja Gutstein Róza. — A Perutzgyáriönképzőkör f. hó 5-én, vasárnap d. u. fél 6 órakor tartja előadó-ülését a volt Jókai-kör helyiségében a következő műsorral : 1. A tanú. Irta Várady Antal, szavalja Marton Kristóf. 2. Népdalegyveleg. Énekli az önképzőköri vegyeskar. 3. Szabadelőadást tart dr. Weltner Sándor. 4. Énekkettős. Előadják Takó Teréz és Lengyel Lajos, kiséri Kecskés Lajos. 5. A bekvártélyozás. Magánjelenet Herczeg Ferenctől, előadja Hegyi Teréz. Helyárak nemtagoknak I. hely 40 fillér, II. hely 20 fillér.