Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-12-04 / 49. szám

Munkaszünet a vidéken. A kereskedelmi kormány nemrégiben a munkaszünetröl új törvényjavaslatot dolgoz­tatott ki, melyben a miniszter különös meg­különböztetést tesz a főváros, meg a vidék kereskedelmi alkalmazottai között. A fővárosiak kapják a vasárnapi munkaszünetet, vidékiek pedig — a hétköznapit. A törvénytervezet szerint a vidék keres­kedelmi üzletei vasárnap délelőtt nem tiz órától vannak zárva, hanem csak déli tizenkettőtől. Déli tizenkét óráig a boltok nyitva maradhatnak. E helyett azonban az alkalmazottak kapnak egy hétköznapot. Kimondjn a törvényjavaslat, hogy az ipari és kereskedelmi üzletekben munka­szüneti napon három órán, vagy ennél rövidebb időn át foglalkoztatott alkalmazottnak a követ­kező hét valamely munkanapján egy teljes délelőttöt, vagy egy teljes délutánt, három órán túl foglalkoztatott alkalmazottnak pedig a követ­kező hét valamely egész munkanapját,. vagy a hétnek két munkanapján egy teljes délelőttöt, vagy teljes délutánt köteles pihenő időül enge­délyezni. Erről az alkalmazott le nem mondhat; miután pedig vasárnap délelőtt tizenkettőig, tehát több mint három órán át dolgozik, egy teljes nap illeti meg. Látszat szerint tehát a vidék kereskedelmi alkalmazottai jól jártak. Elveszítettek a vasárnap­ból két órát s nyertek helyette egy teljes napot: a hétnek másik napját. És e látszat ellenére nem nehéz megjövendölni, hogy ez az intéz­kedés a vidéken általános elégedetlenséget fog kelteni és a legtöbb kritikát zúdítja maga ellen. A vasárnap : nem csupán pihenés. Hiszen, különösen holt évad idején, vagy rossz üzlet­menetben hétköznap is van módja pihenni a kereskedelmi alkalmazottnak. De mégis várja a vasárnapot, amelynek ünnepi hangulatában, általános örvendezésében ő is szórakozást, üdülést nyerhet. A kereskedelmi alkalmazottak, akiknek egy része már az értelmes osztályokhoz sorozható, másik része pedig fokozatosan oda fejlődik, joggal kívánhatta meg ezt a szórakozást, a szellemi táplálékot, amelyet természetesen csak a vele együtt pihenő és szórakozó emberek társasága adhat meg legközvetlenebbül neki. De milyen a kereskedelmi alkalmazottnak hétköznapi üdülése, pihenése? Körülötte zúg, pattog az élet; munkában nyüzsgő emberek rohannak körülötte s az is dolgozik, fárad, akivel közös bolthelyiségben életének legtöbb idejét tölti együtt. Mégha kedve is telnék az ilyen robot-napon a szórakozásra, a szellemi erősödésre — hol talál arra módot ? Hát milyen a családos kereskedelmi alkalmazott helyzete, A jegyző nem szólt, csak mosolygott, az­tán hol az idézőjegyet nézte, hol a koronát. Végre eltette mind a kettőt egy fiókba, megint mosolygott egyet és a bajusza alatt mormolta : — Kemény feje van az öregnek. Varga Péter uram kitért a vallásából, de az asszony nem tudott bele semmit. Ugy csi­nálta, hogy a felesége ne tudjon felőle, mert ösmerte már a felesége asszony természetét, az­tán tudta, hogy nem egyezik bele ilyen nagy változásba. Az idő jött ment, hát egy esztendőre a Vargáék házában gyereknyivogás hallatszott. Azt mondja az ember : — Hát-e meg most minek? — Kitaníttatjuk úrnak. Majd a tisztelendő úr kitanítja. — Ki a kutyát, de nem az én gyerökömet. — Hát mér? — Mer én nem akarom Értőd, én az atyja, nem akarom, Inkább kitekerem a nyakát rögvest. — Ha tudtam vóna, nem hoztam vóna világra sem. Azt gondultam, örömet szörzök vele kendnek is. Mér nem mondta tavaly ? — Hát te mér nem szóltál tavaly? Azzal megint hallgattak, csak az új hon­polgár nyikorgott. Másnap beállít Varga uram nagy alázat­tal a tisztelendő úrhoz. Bekopogtat kétszer is, mire azt mondják belülről, hogy szabad. — E kis dolgom vóna a tisztelendő úrral, ha nem zavarnám. CsufFá tött a feleségöm. Meg­gondultam a dolgot, visszaveszem a hitömet. — Örülök neki, hogy megtér, jó Varga uram. Örülök neki. aki pihenő napján azt se éri el, hogy a család­tagjai körülvehessék ? A gyerekek iskolában vannak, az asszony a konyhán, a felnőttek talán maguk is a kenyér után járnak — van-e élvezet az ilyen munkaszünetben, ha mindjárt megkíméli is az embert a fáradságtól? Beszélhetnénk még arról is, hogy a több alkalmazottal biró üzletekben költségtöbbletet okoz, ha mindennap egy-két alkalmazottat nél­külözni kell — de a munkaadó szempontjából más az irányadó. A munkaadónak magának is pihenőt kell adni. S miután az üzleti verseny az ilyen pihenőkre való megállapodást lehetet­lenné teszi, a törvénynek kell kényszert alkal­mazni, hogy a munkaadót a pihenő megillesse. A munkaadótól, a kereskedőfőnöktől azonban elveszi a törvény a vasárnapi két órát s nem kárpótolja őket semmivel. Az olyan kereskedőt,* akinek csak egy segédje van, még azzal is sújtja, hogy a hét egy napján egy maga végez­heti az üzlet teendőit. Kelletlen ajándékot kinál ezzel a keres­kedelmi miniszter a vidéknek. Igaz, hogy a falvakban és mezővárosokban bajjal ment a délelőtt tiz órai zárás, de a nagyobb vidéki városokban nemcsak, hogy alkalmazkodni tudott hozzá a közönség, de az év bizonyos szakában, a nyári hónapokban a teljes vasárnapi munka­szünet is aktuálissá vált, sőt itt-ott érvényesült is. A javaslat ez a része meglepő, új ötlet, de alig érvényesülhet. Nem fordíthatja meg a teremtés rendjét, amely az összes emberekre egy napon rendeli el a pihenést, nem pedig az egyiknek vasárnap, a másiknak pedig hétfőn, vagy csütörtökön. A VÁRMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprém vár­megye törvényhatósági bizottsága az 1009. évi december 13-án s a következő napokon rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat fontosabb pont­jai : Alispáni jelentés. — Számonkérőszék jelen­tése. — A közigazgatási bizottságból, az igazoló választmányból és állandó választmányból kilépő tagok helyeinek választás utján való betöltése. — A sorozóbizottságok polgári elnökeinek ki­küldése. — A m. kir. pénzügyminiszter a vár megyei törvényhatósági bizottságot a vármegyei föladó bizottság megalakítására felhívja. — A m. kir. belügyminiszter leirata, a vármegye tu­lajdonát képező és kezelése alatt levő alapokra nézve teljesített vizsgálat tárgyában. — A m. kir. belügyminiszter leirata a vármegye törvény­hatósági bizottsága által az 1909. évre megsza­Aztán kérdezte: — Mi indítottta arra, hogy megtér ? — A gyerök. — Melyik gyerek ? — A fiam. — Hát fia is van ? Nem is tudtam. — En se tudtam tennap reggelig. Akkor lött. Most megkőne körösztőui, oszt nincs kivel. — Ej, ej, dehogy nincs. Majd adok én neki nevet, a keresztségszentségét is ráadom. — Oszt mit fizetnek azér ? — Semmit se. — Semmit8e ? — Nem. — De ha én fizetni akarok ? — Akkor adjon azt, amit akar. — Adok — mondta Varga Péter, Azzal kibotorkált a szobából. Kalapját felcsapta a feje búbjára és úgy ment haza. Beszólt az asszonynak — Vidd mán ezt a gyerök öt a köröszt­ségre, mert megvénül még utóbb, aztán neve se lesz. Befogta azták a lovakat a hosszú kocsi elé. A kocsit a kamraajtó elé húzatta és amennyi kukorica csak ráfért, annyit rárakott. No ölég lesz, gondolta elégedetten. Mögfizetek neki embörségesen. Sok, sok egy kicsit, de ennyit megér a hit is, meg a gyerök is, oszt azér a disznóknak is marad. Mikor a tisztelendő úr portájára húzatta, a pap éppen kint állt az udvaron. — No tisztelendő uram, megadom az adós­ságom. Jó szüvvel adom. Isten látja a lelkömet. Hanem most mán arra kérőm, hogy úgy ráadja a körösztséget arra a gyerökre, hogy le ne lőhes­sen rála olyan könnyen venni, mint az apjárul. vazott 1%-os muzeum pótadó tárgyában — A vármegyei gazdasági egyesület kérelme a katasz­teri állapotok rendezése érdekében a betétszer keeztésnek a vármegye területére való elrende­lése végett a m. kir. pénzügyminiszterhez felirat intézése iránt. — Pápa város képviselőtestüle­tének határozata az ipar- és kereskedelmi tanonc­iskolának a Matkovich-féle telek üres részén való építése, a vonatkozó tervek és 54579 kor. 72 fillérben megállapított költségvetés elfogadása tárgyában. — Pápa város képviselőtestének határozata a városi villamos műveknek a Ganz­féle részvénytársaság 42824 koronás ajánlati szerint való kibővítése tárgyában. — Kerbolt Alajos, úgy Pető József és neje pápai lakosok felebbezése r. t. Pápa város tanácsának a kért uj kéményseprési kerület, megalakítását ki nem mondó határozata elien. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör vasárnap, dec. 5-én este hat órakor saját helyiségében (Fő-tér) estélyt tart a következő műsorral: 1. Tüz a zárdában. Vígjáték 1 felvonásban, Barriére után fordította Feleki Miklós. Személyek: Dr. Avenay Pál : Benedek József, Meriel Gyula: Wittmann Elemér, Dr. Illoy Félix: Süveg István, Adrienne: Waj­dits Ilonka, János szolga: Nagy Ferenc. 2. Kowalsky : Galoppé de Bravoure. Zongorán elő­adják Hanauer Erzsike s Széptóth Mariska. ,3. A zivatar elektromossága. Irta s felolvassa Fehér Sándor. 4. Tompa: Három a daru. Szavalja Hanauer Zoltánné. 5. Huber Károly: Hunyadi László (nagy ábránd). Két hegedűn előadják Gyémánt Miklós és Rácz Dezső ; zongorán kiséri Kis József. A Jókai-kör ig.-tanácsa m. hó 30-án Németh István elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen őszinte sajnálattal vették tudomásúl Jákói Gézáné, szinészeLi szakosztályi elnöknek ez állásáról történt lemondását és lelkes fáradozá­saiért, sikeres működéséért neki jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A megüresedett szakosz­tályi elnöki tisztségre egyhangú határozattal Hanauer Zoltánnét kérték fel, ki a szakosztályi élet fellendítése körül már eddig is kiváló érdemeket szerzett. = A kath. kör felolvasóestéibe. Akár­csak a megnyitó estélyen, mólt vasárnap újra zsúfolásig megtelt a bencések tornaterma. Farkas Gizi : A szobacicus c. egyfelvonásosát adta elő Gaál Irén, Ress Margit és Irén, Zsilavy Sándor és Wohlmuth Lájos szép sikerrel. Holler Konrád gordonkázott ezután. Sok tudással előadott zene­számait szép zongorakísérettel látta el Okoli­csányi Józsefné, ki ez alkalommal először szere­pelt a műkedvelők pódiumán. Majd Káuzli Gyula beszélt a Ferrer-ügyről és szekulárizá­cióról. Hallgatói méltán ismerték el a szónok retorikai képességét. Az utolsó szám, a dalárda ezúttal elmaradt, minthogy a dalárdisták nem jöttek össze kellő számban. = A jótékony nőegylet választmánya f. hó 5-én a városházán ülést tart, melyen a szegények téli segélyezéséről fognak intézkedni. '= A leányegyesiilefc holnap, azaz vasárnap délután 5 órakor tartandó ülésének műsora: 1. Utolsó ábrándok. Palotásy Gyulától. Zongo­rán előadja Gaál Ilonka. 2. Felolvasás. Tartja Győri Gyula főgimn. tanár. 3. A korhely. Farkas Imrétől. Szavalja Rechnitz Mariska. 4. Rossignol. Liszt. Ferenctől. Zongorán előadja Peiffer Laura. 5. Költemények. Szavalja Gut­stein Róza. — A Perutzgyáriönképzőkör f. hó 5-én, vasárnap d. u. fél 6 órakor tartja előadó-ülését a volt Jókai-kör helyiségében a következő mű­sorral : 1. A tanú. Irta Várady Antal, szavalja Marton Kristóf. 2. Népdalegyveleg. Énekli az önképzőköri vegyeskar. 3. Szabadelőadást tart dr. Weltner Sándor. 4. Énekkettős. Előadják Takó Teréz és Lengyel Lajos, kiséri Kecskés Lajos. 5. A bekvártélyozás. Magánjelenet Her­czeg Ferenctől, előadja Hegyi Teréz. Helyárak nemtagoknak I. hely 40 fillér, II. hely 20 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents