Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-12-04 / 49. szám

HETI ÚJDONSÁGOK. — Politikai pártgyülés. Mint múlt számunkban említettük, a helybeli függetlenségi és 48-as párt vezető bizottsága folyó hó 27-én este az új Jókai-köri helyiségben ülést tartott, melyen állást foglaltak az országos függetlenségi pár kettészakadása dolgában. Az ülésen a pártvezetőség tagjai csaknem teljes számban gyűltek össze. Miután Hajnóezky Béla elnök bemutatta városunk orsz. képviselőjének Hoitsy Pálnak múlt számunkban közölt levelét, felszólalt Sült József kir. tanácsos és nagy tetszéssel fogadott beszédben fejtegette azt a szomorú jelenséget, hogy a nemzet éppen a legnehezebb helyzetekben nem tud egységes lenni. Kifejezést adott azon meggyőződésének, hogy Kossuth Ferenc, a vezetése alatt álló párt s benne főkép Hoitsy Pál feltétlenül ragaszkodnak a függetlenségi párt eredeti programmjához s ha a keresztülvitel módozatai tekintetében az okos mérséklet álláspontjára helyezkedtek, az csak az ország érdekében történt. Feleslegesnek tartja, hogy Hoitsy Pál, ki vezetőhelyről annyiszor nyilvánította nézetét, beszámoló tartására kéressék fel, hanem elfogadásra ajánlotta a következő határozati javaslatot: A pápai függetlenségi és 48-as párt vezető-bizottsága örömmel vette tudomásul, hogy városunk országgyűlési képviselője Hoitsy Pál, a Kossuth Ferenc bölcs vezetése alatt álló párthoz csatlakozott, s rendithetlenül bizik abban, hogy az országos függetlenségi és 48-as Kossut-párt a 48-iki törvényhozás nagy hagyományainak egyedül megfelelő liberális politikával fogja kivivni hazánk gazdasági függetlenségét. Ez alkalom mai egyszersmind Hoitsy Pál országgyűlési képviselőt változatlan bizalmáról és törhetlen ragaszkodásáról biztosítja. A javaslathoz hozzászólt dr. Kende Ádám, a párt alelnöke, aki önállóságunk előfutárjának tartja ugyan a bank felállítását, mégis a legszerencsétlenebb politikának tartja ennek terminushoz kötését s ezzel az országnak kiszámithatlan következményű válságba sodrását. Indítványozza, hogy úgy Kossuth Ferencnek, mint Hoitsy Pálnak üdvözlő sürgöny küldessék, amely indítványt a megjelentek zajos éljenzéssel tettek magukévá. Miután még dr. Fehér Dezső és dr. Hoffner Sándor szóltak a határozati javaslat mellett, hangoztatván, hogy a kormánytól liberális politika követését várják, a javaslatot egyhangúlag elfogadták s ezzel a gyűlés véget ért. — A pártvezérhez küldött sürgönyre a hét folyamán a következő -válasz érkezett: Igen tisztelt Elnök Úr! Csatlakozásukat örömmel fogadtam. Köszönöm bizalmukat, melyből erőt meritek hazánk javáért folytatott küzdelemben. Válságokkal, erőszakkal előhaladást elérhetni kevés a remény, de körültekintő, lankadatlan eréllyel előre lehet vinni nemzetünk ügyét. Ezt igyekezünk tenni én és követőim, közöttük Hoitsy Pál tisztelt barátom, az Önök érdemes képviselője is. Budapest, 1909 december 1. Hazafias üdvözlettel Kossuth s. k. — Kitüntető meghivás. Kenessey Annát, a helybeli ref. leánynevelő-intézet kiváló tanítónőjét, a budapesti Baár—Madas-féle ref. felsőbb leányiskola igazgató-tanácsa egyhangú határozattal az intézet igazgatónői állására hívta meg. Az előkelő budapesti intézet rendkívüli lelkiismeretes és szakképzett vezetőt nyer Kenessey Annában, akinek távozását viszont a helybeli leánynevelő-intézet felsőbbsége, tanári kara s főkép a kedves Anna nénihez gyöngéd szeretettel ragaszkodó tanítványok őszintén sajnálják, ha fényes előmenetele másrészt örömet is kelt. — Népkonyhában a héten felügyelnek: hétfőn: dr. Gseh-Szombathy Lászlóné, Gyurátz Linus, kedden: Csizmadia Lajosné, Harmos Zolna, szerdán: Dalmady Gézáné, Hajnóezky Margit, csütörtökön: özv. Dvorzák Lászlóné, Hammer Vilma, pénteken : Faa Mihályné, Horváth Mici, szombaton: Faragó Jánosné, Haupt Mici, vasárnap: dr. Fehér Dezsőné, Kende Piroska. — Földrengésjelző állomás Pápán. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Bizottsága nevében Cholnoky Jenő egyetemi tanár kérvényt intézett városunkhoz. A nagy nevű professzor e kérvényben előadja, hogy a Földrajzi Társaság Pápa városában földrengésjelző állomást óhajt létesíteni. Pápa város ugyanis az egyik legfontosabb magyarországi földrengésvonal közelében fekszik. A Kis-Alföld keleti részén a földrengések centruma Komárom. Ezt kell körülhálózni állomásokkal. Egyik ilyen állomás Budapesten van az egyetemen, a másik Ógyallán, harmadiknak kínálkozik Pápa, mely annyira van nyugati irányban Komáromtól, mint keleti irányban Budapesttől. Azonkívül közel van ahhoz a vonalhoz, mely a bakony északi lábánál húzódik végig s amely mindig nevezetes földrengési vonal volt. A pápai kollégium hajlandónak nyilatkozott az állomás vezetését elvállalni s az állomást anyagilag is támogatni. Támogatás biztosítva van a földmivelésügyi- és közoktatásügyi minisztériumok részéről, Pápa városától pedig egyszersmindenkori segélyként 600 K-t s ezenkívül évi 200 K hozzájárulást kér a társaság e fontos tudományos intézmény létesítéséhez és fenntartásához. Hasonló támogatást nyújtottak már Ungvár, Szeged, Kalocsa és Kolozsvár városok, hol a Földrajzi Társaság szintén létesítetett földrengésjelző állomásokat. — A v. tanács ma d. e. tartott ülésében a kért 600 K segélyt az 1910. évi rendkívüli kiadások terhére megszavaz! a, az évi 200 K-nakpedig a költségvetésbe beállítását a képviselő-testületnek javaslatba hozza. — Tragikus halál. Egy finom lelkű, elő kelő úrinő megdöbbentően tragikus haláláról vettünk a héten szomorú értesítést. Rokonának Szidnay Antalnak Batthyány-utoai házában csendes vissz a vonultságban, csupán olvasmányai nak, az áhita tnak a a könyörületnek élt özv. lébenyi Chapó Józsefné sz. Diénes Amália, sop ronmegyei nagybirtokosnő. November elsején Halottak napján tizenöt szeretett halottjának emlékezetére tizenöt gyertyát akart a fájdalmas Szűz képe alatt meggyújtani a jámbor öreg aszszony. Amint sorba gyújtogatta a gyertyákat, az egyik belekapott a ruhájába és a karján a ruha égni kezdett. Megijedt és ijedtségében nem tudott magán segíteni. Kiáltozni kezdett, de a szomszéd szobákban nem voltak otthon, nem hallották. Ekkor átsietett a folyosó másik oldalán levő fürdőszobába, vizet akart ereszteni karjára, de nem volt ereje már a csapot elfordítani. Most érkezeit csak segítség, sajnos — már későn. Az égő ruhát könnyen ellehetett oltani s máshol nem is szeovedett égési sebeket a szegény öreg urihölgy, mint karján, de azok oly súlyosak voltak, hogy 76 éves szervezete nem birta ki. Majd egy hónapig tartó rémséges szenvedés után, mit a vallástól meríte't vigaszban megadással tört, a Szidnay család önfeláldozó ápolása ellenére, úr lett rajta a halál, s 27-én este 8 órakor visszaadta lelkét Teremtő jének. 29-én beszentelték holttestét és 30 án Dörben helyezték a családi sírboltban örök nyu galomra. Nyugodjék békében ! — Yauti állomásunk újjáépítését és ki bővítését i tavasszal fogják megkezdeni. A tetvek szerint állomásunk megújított alakjában a szombathe yi állomási épület kisebb mása lesz, széles perronnal, kényelmes várótermekkel és előcsarnokkal. — Szeretetvendégség. A ref. leányegyesület múlt vasárnap rendezte idei első szeretetvendégségét. A pár éve meghonosított jótékonycélu estély iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Felekezeti különbség nélkül igen sokan jöttek össze, úgy hogy a főiskola konviktusi helyisége egészen megtelt közönséggel. Az estély első részének vallásos jellege volt. Közének után Kis József esperes lélekemelő szép imát mondott, majd pedig Thury Etele tartott gondolatokban gazdag biblia-magyarázatot, melyben a hit áldását s a hitetlenség kárhozatos voltát meggyőző erővel fejtegette. A hangversenyrészt megelőzőleg az egyesület kedves leánytagjai teát és szendvíset szolgáltak fel. Ezután kezdetét vette a hangverseny, melynek első számaként Kiss Vilma gyönyörű zongorajátékát élvezte a közönség. A művészi vervvel előadott magyar dalt a közönség tomboló tetszésnyilvánításaira meg kellett ismételnie. Dr. Kapossy Lucián, a a kollégium tudós tanára lépett most a felolvasó asztalhoz s könnyed hangú, de magvas tartalmú előadásban állította halgatósága elé a valódi női eszményt. Éles, de igazságos hangon ostorozta a hírlapok kárhozatos irányát, mellyel a galans kalandok kiszínezésével az erkölcstelenség előmozdítóivá válnak. Lelkes, meleg tapssal fejezte ki a közönség elismerését a szép felolvasásért. Kellemes hangú énekesnőt ismert meg ezután a közönség Németh Gizellában. Kis József finoman színezett zongorakisérete mellett igen csinosan énekelt több műdalt s a zajos tetszésnyilvánításokra két ráadást is kellett adni. Kovács József Hugó Viktor Lelkiismeret c. költeményét sok átérzéssel és drámai erővel adta elő. Á műsort Rupprecht Andor gordonkajátéka zárta be, mely ritka zenei tehetségről és fejlődő tudásról tett bizonyságot. A Norma-részlet után a felhangzó tapsokra még egy magyar dalt is el kellett játszania. A sikerült estély 11 óra tájban ért véget. — Milyen idő lesz decemberben ? Dec. hó elején a szárazabb jelleg érvényesül alacsonyabb hőmérséklettel, különösen a 4 iki váltó zási nap hatáskörében. 8-iki szeles, esetleg viharos jelleggel, változó időjárást van hivatva hozni, követőleg hideg idővel. 12 enyhült csapadékos, leginkább havas jelleggel. Az enyhébb jelleg a 13 és 16 változási napok hatáskörében fejlik ki jobban, melyeknek hatáskörében esetleg csapadékot is kaphatunk. Majd a 21-iki köríil újra hidegebbre ibrdúl vissza az idő, 23 iki hatáskörében hóeséssel, s követőleg e hónap leghidegebb napjai, a 26 iki változási nap befolyása közben várhatók, inkább száraz, mint csapadékos jelleggel amely majdnem egész hónap végéig kitart, végén azonban öjab'o hóesés várható. December hó változási napjai: 4-7 —12—13 — 16 - 17—21 - 23—26-ra esnek. Ezek közül legerősebb hatásúak 7, 12, 16, 21 és 26-ikiak. A 7-iki hideg, szeles vagy viharos, 12 enyhült, 16 osapadékos, 21 csapadék növekedik hóesés, 26 erős, hideg jelleggel. — Halálozás. Városszerte igaz részvétet keltett az a haláleset, mely városunk egy előkelő családját, a Fischer-családot, borította m ély gyászba özv. Eibenschütz Jakabné halálával. A nyolcvan éves matróna csak családjának és az őt sűrűen felkereső szegényeknek élt, kik jótevőjüket siratják benne. Temetése dec. 2-án volt nagy és általános részvét mellet. Az elhunytban Fischer Gyula városi képviselő nagyanyját gyászolja. — Új állatorvos Pápán. Pápai Lajost, a város vágóhídi állatorvosát az elmúlt vasárnap avatták fel a budapesti állatorvosi főiskolán. Működését Bástya-utca 30. sz. alatt levő lakásán kezdte meg. — Orvosaink váróhelyiségéről. A legutóbbi közgyűlésről szóló tudósításunk visszhangjaképen kaptuk az itt következő sorokat: „Tisztelt Szerkesztő Úr! Lippert Sándor úr olyan valamire hivta fel a közfigyelmet, amit szerintem bajosan lehet a polgármester úr azon nyilatkozatával elintézni, hogy u képviselőtestület legfeljebb a városi főorvos úr váróhelyiségéről gondoskodhatik, de erről is csak akkor, ha majd (ugyan mikor?) az uj városháza felépül. A polgármester úr bizonyára nem ismeri azokat az állapotokat, amiket csak halványan érintett a felszólaló ur. Nem tudja, hogy a pápai orvosok nagy részénél a kapualjában kénytelenek a betegek várakozni. Et a kapualja a legtöbb helyen nyitott, a szél végig sivít rajta s ott vannak a betegek néha óra hosszat a hidegben. Zárt, fűtött váróhelyisége alig egy-két orvosnak van, ellenben néhol még a kapualja se ad nekik ugyancsak csekély védelmet, hanem kénytelenek az udvaron ácsorogni, amig a rendelés sora rájuk kerül. Még egészséges ember is beteggé lehet, ha csikorgó hidegben hosszabb ideig a szabadban kell lennie, betegekre pedig ez kész életveszedelem. Ha egyebet nem, annyit bizony megtehetett volna a képviselőtestület, hogy az emberszeretet nevében f felkérte volna az illető orvos urakat, hogy ezen az állapotokon önszántukból segítsenek. A hivatalos (városi vagy egyleti) orvos uraknál pedig más módot kell keresni, hogy ez az anomália megszűnjön. Hisz megszüntethető igen kis áldozat árán : Amibe az a szélfogó ajtó s egy kályha beállítása kerül, fizetheti a város vagy a betegsegélyzŐ egyesületek együttesen. A rendelés alatti fűtés csekély költségét meg bizonyosan szívesen fedezik az orvos urak is. Kérem szerkesztő urat, szíveskedjék e pár soromat a jó ügy érdekében közreadni. Kiváló tisztelettel híve Sch. B