Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-11-27 / 48. szám

Megnyitás és interpellációk* Mészáros Károly polgármester a gyűlést pont 3 órakor megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Faragó János, Gaál Gyula, dr. Kőrös Endre, Lippert Sándor és Rapoch Vilmos v. képviselőket kérte fel. Részvéttel emlékezett meg ezután a polgármester Fehér Ipoly pannonhalmi főapátról; a tanácsnak a szomorú haláleset alkalmával tett intézkedéseit jóváhagyólag tudomásul vették s a nagyérdemű főpap emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Napirend előtt Pados József interpellált a kataszteri felmérés tárgyában, aggodalmának adván kifejezést, hogy a külső területeket a jövőben a belső területekhez számítanák. Révész v. mérnök megadta a felvilágosítást, hogy csak a felmérés történik nagyobb méretben, ennek az adóra mi befolyása sincs. Wittmann Ignác a devecseri vasút tárgyában interpellál, sürgős szükségnek mondván, hogy a vármegye hozzájárulását kérelmezzük. E tárgyban a város felir a megyéhez s kéri a a segélyezés minél előbbi tárgyalását. Keresztes István a szabályrendeletek kinyomatását sürgeti. A polgármester kilátásba helyezi, hogy mihelyt a tervezeit változások keresztül mennek, a szabályrendeleteket kinyomatja. Lippert Sándor a közegészségügy érdekében kívánatosnak tartaná, ha az orvosoknak külön várótermük volna s a betegeknek nem kellene a kapu alatt várakozniok. A polgármester erre azt feleli, hogy a v. főorvostól az 1200 korona tiszteletdíjért külön váróterem berendezését nem kívánhatja, majd ha a városháza kérdése megoldást nyert, lesz a főorvosnak a városházán rendelőhelyisége és váróterme is. A városok kétmilliója. Nagyfontosságú ügyben interpellált az interpellálok hosszú sorában utolsónak dr. Antal Géza. Emlékeztetett arra, hogy bár 1905-ben a városoknak 6 millió helyeztetett kilátásba, a megszavazott 2 milliót is szívesen fogadnák, mint némi kárpótlását az állam helyett végzett munkálatokért. A kiosztás késedelmezését azonban tűrni nem lehet, a tisztviselők fizetésrendezése elodázhatlan, a rendőrség szaporítása szintén kívánatos, indítványozza tehát, kérjük fel Hoitsy Pált, városunk orsz. képviselőjét, járjon közbe, hogy mig egyrészt a segély haladéktalanúl kiutaltassék s helyes kulcs szerint kiosztassék, másrészt a segély felemelése és fokozatosan teljessé tétele is pár év leforgása alatt megtörténjék. Az indítványt a közgyűlés általános helyesléssel tette magáévá. Vita nélkül* A napirend első négy pontja vita nélkül nyert elintézést. Elfogagták a járda-szabályzatot ; a színházi függöny hirdetési bérletéért a felajánlott 200 K helyett 300 K-t kérnek a vállalkozótól ; a kaszárnya előtt az aszfalt-járdakészítését, ha a kincstár aláirja a vonatkozó szerződést, kimondták; az irattár számára vasállványok beszerzését határozták el. Az Árpád-utca. Az első ügy, mely körül élénk vita indult meg, az Árpád-utca lakosainak kérelme volt villanyvilágítás bevezetése s a vízvezetéki hálózat kiterjesztése tárgyában. Barthalos István hajlandó ugyan a kérést teljesíteni, de szeretné, ha a városfejlesztés öntudatos programmja megállapíttatnék. A külső területeken rohamosan terjeszkedik a város, pedig belső részeken is lehetne új utcanyitásokkal a lakosságnak helyet teremteni. Győri Gyula úgy találja, hogy kivételesen járnánk el az Árpád-utcával, ha míg a Bercsényi, Döbrentei és Zápolya-utca máig sem jutották vízvezetékhez és villanyvilágításhoz, ezeket az Árpád-utca, melyen mindössze 5 ház van, egyszerre megkapná. Helyesebbnek találná, ha az ily célra szükséges összeget már a telkek eladásánál beszedné a tanács. Mészáros polgármester és Révész mérnök a tanács álláspontját körvonalazzák e kérdésben. Fischcr Gyula pénzügyileg nem látja tisztázva a kérdést. Dr. Lővy László szerint előbb kellene az utcákat megcsinálni s csak azután engedélyezni házak építését. Mint Barthalos, ő is helyteleníti a külterjes terjeszkedést és sajnálatát fejezi ki, hogy 7—8 év előtt, mikor 15 utcát aránylag olcsón meglehetett volna nyitni, ez elől a képviselőtestület elzárkózott. Vargha Rezső biztosra veszi, hogy az Árpád-utcán rövid idő múlva 30—40 ház épül, azért a kérést hajlandó teljesíteni. Egyébként nem látja beigazolva, hogy a külváros a belváros kárára fejlődnék. Barthalos István visszatérve a rendszeres városépítés szükségességére, közegészségi szempontból fejezi ki aggodalmát, hogy a tanács a Tókertekbe s más vizenyős helyekre ad építési engedélyt., Mészáros polgármester hangsúlyozza, hogy ő a belső területen való építkezést is mindig előmozdítani kívánta, s legközelebb javaslatot tesz egy új utca nyitására, mely az evang. templomtól az ó-kollégiumon át a kard utcáig vezetne. Győri indítványát maga is elfogadja s így aztán egyhangúlag határozattá vált, hogy az Árpád-utcaiak kérelme letétetik az előkészítő bizottságokhoz. A cigányok elhelyezése. A belügyminiszter leirt a városhoz, hogy a cigányokat a földmives-iskola mellől helyezzék el, mert ottlételük morális, közegészségügyi s más okokból nem tűrhető. A tanács elhelyezést illetőleg a Bárochegyet vagy a gyepmesteri telepet hozza javaslatba. Kovács Sándor, Keresztes Gyula abban a nézetben vannak, hogy a cigányok ma a legjobb helyen vannak, ott többen ellenőrizhetik őket. Barthalos István ezzel szemben utal arra, hogy a cigányok semmiképpen nem valók egy tanintézet mellé, melynek növendékeit, meg a gazdasági cselédek gyermekeit is feslett életükkel megbotránkoztatják ; beteg állatjaik a földtnives-iskola állatállományát veszélyeztetik. Nem mond határozott helyet, ahova a cigányokat elhelyezzék, de kiadandónak véli az ügyet a tanácsnak, hogy számukra más helyről gondoskodjék. Szőllösy Miklós v. gazda szerint a cigányok mai helyükön nem igen tettek kárt, máshová nem tudná őket elhelyezni, mint a gyepmesteri telep mellé. Dr. Kende Ádám látja, hogy bárhova tegyék mai helyükről a cigányokat, elégedetlenséget és zavart kelt. A belügyminiszter valószínűleg nem tudja, mily nehéz kérdése ez a városnak s hányféle módon kísérelte már meg meg a megoldást. Ajánlja, hogy Írjunk fel a miniszterhez, küldjön ki valakit, aki meggyőződést szerezhet, hogy a mai állapot még aránylag a legelfogadhatóbb. Kis József kétségtelennek tartja, hogy a kiküldendő min. biztos a földmives-iskola igazgatóságának álláspontjára helyezkednék, ha mindenki tiltakozik a cigányszomszédság ellen, mért tűrné azt éppen a földmives iskola? Ne hozzunk ma határozatot, hanem adjuk ki az ügyet a tanácsnak. Vargha Rezső szerint a földmives iskola jobban védekezhetik a cigányok garázdálkodása ellen, az iskola felnőtt növendékeit a cigányok nem rontják el. Ha fenntartjuk a mai állapotot, az állam majd sürgősebben oldja meg a cigánykérdést. Baldauf Gusztáv a cigánykérdést csak úgy tartaná megoldhatónak, ha a cigány gyermekeket a menhelyeken helyezik el. Győri Gyula ajánlja a tanácsnak, keresse meg Nagyvárad városát, mely mostanában hozott hasonló ügyben helyes határozatot. A polgármester végül szavazásra tette fel a kérdést: nagy többség elfogadta dr. Kende indítványát s így a miniszterhez felírnak. A Zrínyi-utca megnyitása. Ez ügyben ezúttal már csak az volt vita tárgya, hogy a kisajátítás alatt álló Keskenyféle házért megadják-e a kért 10000 koronát. Dr. Hoffner látja ugyan a nagy többséget, mely ez összeget megadni hajlandó és bár az utcanyitásért a gyűlésteremben és a sajtóban is küzdött, mégis felszólal, mert a 10000 koronát magasnak találja. Telekkönyvi adatokat sorol fel, hogy azon a környéken hogy keltek e} Csak ha már egyáltalán nem talál módot, hogy a végrehajtást megakadályozza, akkor nyűg szik bele. De még így is azon van, hogy minél kevesebben tudjanak róla. El akarta hitetni a szomszédjával, hogy csak látogatóba volt nála az a két vagy három úr, aki délután abból a gummikerekü fiákerből kiszállott. Az meg szivesen elhiszi, mert érdekében áll, bogy majd neki is elhigyjék, ha majd mondja. Mert ismerik már jól azon a vidéken a végrehajtókat. Majdnem mindennap akad dolga valamelyiknek közöttük, hát hogyne is ismernék. Most is éppen erre tart egyiknek a fogatja. Ott azelőtt a nagy bérház előtt állt meg, ahol a legtöbb szegényember lakik. Szinte már tudják a lovak is, hogy nem kell tovább menniök, mert ahogy a sarkon befordulnak, egyszerre meglassítják lépteiket, s várják, hogy melyik kapu előtt rántja meg a kocBis a gyeplőt, ott aztán megállanak. A végrehajtó, a becsüs, meg egy ügyvédsegéd száll ki belőle. A házmester lakása felé tartanak, ott aztán a becsüs beszól az ajtón : — Ebben a házban lakik Kovács Gáspár gyári munkás ? Rikácsolva kellemetlen női bang felel reá belülről : Ebben : a harmadik emeleten az a sarokajtó az övék. A hatóság emberei tudomásul veszik .a választ, s mennek egyenesen a lépcső felé, mely a karmadik emeletre vezet. Nem szólnak egyetlen szót sem, mig fel nem érnek egészen, mert a végrehajtó kövér ember, aztán nehezére esik lépcsőjárás közben a beszéd. Csak mikor már fölértek s a végrehajtó megáll, hogy kissé pihenjen, szólal meg félénken a becsüs, hogy gazdája szótlan méltatlankodásának kifejezést adjon. — Nem értem, hogy az alperesek mind a harmadik és a negyedik emeleten laknak. A végrehajtó még nem tud felelni, mert nagyon elfáradt, de a tekintetéből látszik, hogy egyetért vele, vagyis hogy hát ő sem érti, hogy a szegény emberek miért húzódnak mind anynyira föl az ég felé ? És tökéletesen igaza is van a becsüsnek. Ugy sem fizetik meg ezek a szegény ördögök az árendát a parányi padlásszobáért sem, hát miért -nem vesznek lakást odalent a földszinten, akkor legalább könnyebb lenne a végrehajtó urnák látogatást tenni náluk. — Hogy is hivják azt az embert, aki ellen megyünk ? — Kérdezte azután a végrehajtó, hogy megpihent. — Kovács Gáspár gyári munkás, ide át a gépgyárban. — Na itt se sok dolgunk lesz — válaszolt a hatóság leggyiilöltebb közege, akinek már sok évi tapasztalatai voltak e tekintetben. Szinte tudta, hogy kár a költségekért, mert nem lehet ezen megvenni egy árva fillért sem. — Ennél még nem jártunk soha — jegyezte meg a becsüs, — hátha lesz valamije. Elindultak a sarokajtó felé, amelyet a házmesterné megjelölt s a becsüs ahogy benyitott a szük, sötét kis konyhába, egy sovány, őszes hajú asszony jött eléjük. — Kovács Gáspár urat keressük — kezdte a szót a végrehajtó s fürkészőleg tekintett körül az egyszerűen bútorozott konyhában. — Én volnék az kérem alássan — felelt reá egy ötven év körüli férfi, akinek fejlett, izmos testalkatása legott elárulta, bogy nem tétlenségben élte át java férfikorát. — Egy kis végrehajtás van elrendelve Ön ellen fizesse ki, csekély az egész. — Ki is fizetném én könyörgöm alássan de hát ha most nincs munkám hát miből fizessek. Nem tagadtam én el soha, hogy tartozom vele. CSERMÁK GUSZTÁV mű-ruhafestő, vegyi ruhatisztító, fehérnemüek és függönyök gőzmosó-intézete Pápán, Fő-utca, Kis Tivadar úr könyvkereskedése mellett. Elfogadok uri és női ruhákat műfestésre minta után is, bármilyen szinben.