Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.
1909-11-27 / 48. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőséi: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. „Szemenszedett hazugság." Ez a hely ugyan nem a polémia helye, de mivel t. laptársunk, a P. és Vidéke mind jobban ágaskodó önérzetével jónak látta egy ugyanezen rovatban megjelent kis entrefiletünkbe belekötni, szokásunk ellenére ugyanezen helyen válaszolunk neki. Válaszolunk, de nem azért, mintha félnénk, hogy hallgatásunkat bárki is beleegyezésnek vehetné. Közönségünk nagyon is jól ismer bennünket arról az oldalunkról, hogy az igazság útján szoktunk járni s az igazságot megmondjuk akkor is, ha az a ker. szociálistáknak; akkor is, ha a szociáldemokratáknak; sőt akkor is, ha az, mint a jelen esetben — a „plakátharcnál 0 — mind a kettőnek kellemetlen. Mert hogy mi a szociálistákat „cirógatnék", azt ugyan senki, aki a Petőfi kisajátításáról, vagy a szabadgondolkozás meghonosításáról, vagy még megannyi másról írt cikkeinket olvasta, igazsággal nem mondhatja rólunk. Viszont azonban az is bizonyos, hogy a ker. szoc.-ok is megkapták tőlünk a magukét, ha rászolgáltak. A mi tárgyilagosságunk közismert tényét legfeljebb az a tábor vonhatja kétségbe, amely az „Alkotmányt" a sajtó ideáljának, minden szavát színarany igazságnak, kijelentéseit orákulumoknak tartja. Ignotos fallit, notis est derisui. Jámbor, tudatlan embereket becsaphat vele, aki azonban csak egy kicsit ismerős a sajtó-viszonyokkal, az kacag rajta. Egyébként t. laptársunk az ellen handabandáz, mivel mi a rózsaszínű plakát adatait „szemenszedett hazugságokénak mondtuk. Mondtuk és mondjuk ma is. Mondjuk mindaddig, míg a plakát ismeretlen szerzője, vagy a P. és V. magát vele azonosító cikkirója hiteles és hivatalos statisztikai adatokat nem közöl velünk Magyarország földbirtokainak felekezet szerinti elosztásáról. De ilyen nincs, ilyent hiteles s hivatalos alakban még soha nem állítottak össze, ilyent legfeljebb azok gyártottak, kiknek lelkiismeretükkel összeegyeztethető önkénytesen összekombinált adatokkal békésen együtt élö embereket egymásra uszítani. Ez nekünk soha nem volt kenyerünk, ha másnak az, éljen vele, nem irigyeljük. Békél Béke! Immár a törökökkel, kik másfélszáz évig úr voltak e földön, régen kibékültünk. Elfeledtük Várnát, el Mohácsot, el megannyi „gyászteret", kaptunk Abdul Hamidtól Korvinákat, V. Achmedtől pedig remekül enni tudó deputációt. Keleti kibékülésünk nagy munkája azonban ezzel csak félig volt befejezve. Hát a tatárok nem jártak egyszer Magyarországon? Nem vittek végbe olyan borzalmakat, amiket gyerekkorunkban a Jókai dekameronjában olvasván, elhűlt bennünk a vér s éjszaka anyánknak kellett bennünket csitítgatni,, amint rémálmainkból fel-felriadoztunk. És mégis, mégis, ezekkel a néhai való jó tatárokkal mind e mai napig nem békültünk össze. Ejnye, ejnye, hogy ez senkinek nem jutott eszébe? De él még Dsingiszkán istene s belépvén a XX. századba, melyet az orosz cár a japán háború előtt 5 perccel a béke századjának keresztelt el, végre alkalmunk nyilik a tatárokkal is kibékülni. Megjelent körünkben Dovlet Sultan Guirée Kahn de Crimée herceg s küldi, már küldi az 1241/ 42-ben Magyarországon járt hadsereg (eddig szerényen „hordá"-nak neveztük) által elvett magyar fegyverek — fotográfiáját. Béke ! Béke az egész vonalon. Ezek után már igazán nincs más ellenségünk, csak az osztrák, a német, az orosz, a francia, meg — a nemzetiségeink. No de sebaj, majd szövetkezünk ellenük törökkel, tatárral. Csokjasa Szolimán, csokjasa (pardon : talárul nem tudok, tehát mondjuk csak : éljen) Batu! Városi közgyűlés. — 1909 nov. 22. — A hétfői városi közgyűlés a már megszokott képet mutatta. A jobboldal, a gazdák oldala egészen tele, mint tömör falanx vonúlt fel az Alsó- és Felső-város, a másik oldalon egy-pár úri ember, de annyira egy-pár, hogy szinte azt volna hajlandó hinni az ember : „no, az intelligencia is küldött egy-két képviselőt, akik majd hirül hozzák, mit végeztek amazok". Ezt a közömbösséget részünkről már nem egyszer tettük szóvá. Érthetetlen és a város fejlődését igen károsan befolyásoló jelenség ez. Meg fog történni az, hogy mig az éber és dicséretes buzgalommal megjelenő gazdaközönség keresztülviszi, amit akar, addig más, őket esetleg hidegebben hagyó akció meghiusül a másik oldal kárhozatos nemtörődömségén. A napirenden volt ügyek közül a legnagyobb szóharc az Árpád-utca körül volt. Kijegecedö pontja e vitának a rendszeres városfejlesztő politika hangsúlyozása volt. E tekintetben sok figyelemre méltó sző hangzott el. — A cigányok ügyében igen fölösleges lépésre szánta el magát a képviselőtestület. A miniszter okvetlen ragaszkodni fog teljesen érthető álláspontjához. Viszont a közgyűlés — kis jóakarattal — találhatott volna a cigányoknak oly helyet, mely senkit se botránkoztat meg. —- A Zrinyi-utca tárgyában hozott határozatot örömmel üdvözöljük. A „PAPAI HÍRL AP" TÁRCÁJA. Őszi-rózsák. Hugómnak. Ha utadon, kitűzött célod felé igyekszel, ne riadj vissza az akadályoktól; tanuld meg mélységet és magaslatot szédülés nélkül áthágni, csak a pocsolyákat kerüld ki, — mert egy cseppnyi piszok cipőd talpán bepiszkíthatja egész otthonodat! Ne csodálkozz, ha nem értenek meg az emberek, hisz hányszor nem értjük meg önmagunkat sem. * Ne törődj a körülötted levő alacsony áskálodással — Te csak egyenesen állj! — s így mindig tisztább és magasabb légkör övezi homlokod. * Igyekezz megtanulni a legnagyobb művészetet; hallgatni akkor is, ha meg vagy győződve saját igazságodról, hogy vele békét teremthess környezetedben. Iparkodj minél több lelki kincset gyűjteni, hogy erőt meríts belőlük életed nehéz óráiban. * Sohase taszítsd vissza az alamizsnáért könyörgök kezét, de azért ne légy martirja sem a sok erőszakos£követelőnek. * A mély érzésű nők életére az első szerelem irányadó: akkor dűl el, váljon életök rózsákkal, vagy tövisekkel lesz telve. * Egy igaz és tiszta szenvedély csak erősebbé s nemesebbé teszi a lelket. * Csak arra bízza egy lány a jövőjét és életét, kit nemcsak szeret, de kinél érzi is, hogy mindenk or támaszt és védőt talál a sors és emberek kegyetlenkedései közt. * Becsüld meg azt, aki szeret és keresd azt, akit becsülhetsz! * Lehetünk őszinték anélkül, hogy bizalmassá is válnánk. Ha van egy igazi barátod, azt sohase áldozd föl holmi új, fölületes ismeretség kedvéért. * Majd meg fogod látni, hogy abból a sok mindenből, ami a világon van, semmi sem a Tied, — de Egy lehet a mindened, .ha meggyőződsz arról, hogy nagyon szeretnek és becsülnek Tégedet. * A múlt nehézségei csak új erőt és reményt adjanak a jövő küzdelmeihez. Aspiritt. A jó ismerős. Irta: Tóth Béla. Szokása a szegény embernek, hogy leplezgeti, titkolja a nyomorúságot. Röstelli, hogy bár reggeltől estig nehéz munkában izzad, még sem bir annyit keresni, amennyire neki és családjának szüksége volna. Kiváltképen a végrehajtólátogatástól fél. Nem azért, mintha azt a néhány roskadozó bútordarabot sajnálná, ami helyett olcsó pénzért másikat vehetne, hanem mert meglátnák a szomszédok, meg az ismerősök, bogy foglalni voltak nála. I.egszolidabb cég i Remek szabású férfi-ruhákat 3£VÜT tényleg- csak Vágó Dezső első pápai férfi-divattermében lehet Kapni jutányos áron. Pápa, Főtér 19. sz. "eiefon 18. sz.