Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-10-30 / 44. szám

lett kinevezve. Tiz évig állott a tankerület élén B mély pedagógiai tudásával, fegyelem és rend szeretetével a tanintézetekre átalakító hatást gyakorolt. Ez időben a kormány megbízásából Szerbiában járt s a tanügyet tanulmányozta, mely működéseért a szerb király a sz. Száva renddel tüntette ki. Hasonlóképen a kormány megbízásából Bajorországb in is tett tanulmányutat, amelyről külön könyvben számolt be. Amikor Vaszary Kolos főapátot a király hercegprímássá kinevezte, a rend tekintete dr. Fehér Ipolyra irányult és 1892-ben igen nagy szavazattöbbséggel első helyen főapáttá jelölte, így 17 éve áll a rend élén. Mint főapát elsősorban a rend anyagi ügyeit igyekezett rendezni. E tekintetben nagy eredményeket ért el. De ép ilyen nagy dolgot és súlyt helyezett a szellemeikre is, 1894 ben megindította a rend történetének megírását. E munka 12 kötetet tölt be s kiadása 60.000 koronába kerül. Ennek a ha talmas műnek a befejezését sajnos már meg nem érhette. Különös súlyt fektetett a tanári vizsgálatra való előkészületre s általában a tanári kar nívójának az emelésére, épen ezért egyes tanárokat több izbeu külföldi utazásokra is kül dött. Ezen kivül a plébániák ügyeit rendezte, több helyen a templomot restauráltatta, Véneken és Füssön uj templomot épített. Kiváló gondját képezte az elemi oktatás is. E sok irányú tevékenységének elismeréseül számos kitüntetés érte. Még szegedi főigazgató idejében kir. tanácsossá nevezték ki. Az egyetem hittudomá nyi karának bekebelezett tudora volt. A király II. osztályú vaskorona renddel tüntette ki, majd 1905-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Az orsz. közoktatási tanács másodelnöke volt. A gyászjelentés. „A pannonhalmi szent Benedek rendi főapátság szomorú, de Isten akaratán megnyugvó lélekkel tudatja, hogy tetszett a Mindenhatónak szeretett atyját, nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Fehér Ipoly urat, a szent Márton hitvalló püspökről nevezett pannonhalmi szent Benedekrendű főapátsági egyházteruletnek fopásztorát, Pannonhalmának és a Magyar Szent Korona alá tartozó ugyanezen rendű összes apátságoknak főapátját és örökös elnökét, Ő es. és apostoli kir. Felségének valóságos belső titkos tanácsosát, a főrendiház tagját, a II. osztályú vaskoronarend és a Ferenc József rend lovagját, a szerb királyi szent Száva-rend középkeresztesét, az Orsz. Közoktatási Tanács másodelnökét, a Magy. Tudományos akadémia tiszteletbeli tagját, bekebelezett theologiai doktort, stb. rövid betegség folytán bekövetkezett végelgyengülés által, a végszentségek ájtatos felvétele után, életének 68., szerzetesi hivatásának 51., áldozárságának 45. és főapéti méltóságának 18. évében Magához venni. A kedves elhunytnak temetése az előbb bemutatott engesztelő szentmise után, okt. 30-án reggeli 9 órakor lesz. Kegyes Ur Jézus, adj neki örök nyugodalmat!" A temetés. Dr. Fehér Ipoly v. b. t. t. főapát temetése szombaton délelőtt 9 órakor megy végbe Pannonhalmán. Az elhunyt főpapot a pannonhalmi főmonostor kriptájában helyezik nyugalomra. Temetését dr. Széchenyi Miklós gróf győri megyés püspök végzi A VÁROSHÁZÁRÓL. § A Zrínyi utca megnyitásához. Múlt számunk vezércikkében Gy. Gy, belső munkatársunk tollából vezércikket hoztunk, melyben Jókai ós Batthyányi utcák közvetlen összeköttetésére tervbe vett Zrinyi-utcai utcauyitáat sürgettük. Örömmel jelezzük, hogy e tárgyban a hét folyamán Koller Sándor alispántól leirat érkezett a városházára, mely a közigazgatási bizottság határozataként a következőket tudatja : „A m. kir. kereskedelmi miniszter 80713—918 sz. a. kelt leiratáról Keskeny Pálné Zrí nyi -utca 23. sz. ingatlanára a kisajátítási jogot az 1781. évi XLI, t.-c. 2., 3., és 5. §-ai alapján engedélyezvén a vármegye közigazgatási bizottsága a vonatkozó kisajátítási Összeírás megállapítása és az érdekelt felek által az 1881. XLI. t. c. I. fej. alapján netán emelt igények és észrevételek letárgyaihatása végett az 1881. XLI. t.-c. 33. §-ához képest Sült József közigazgatási bizottsági tag elnöklete alatt Molterer János kir. főmérnök közigazgatási bizottsági tagot és Saáry bajos törvényhat. bizottsági tagot, továbbá Csoknyay Károly v. főjegyzőt, mint jegyzőt kiküldi. A bizottsági eljárás határidejéül, 1909. november hó 15 én délelőtt 9 órát, helyéul Pápán városi tanácstermét tiizi ki ós a tárgyalásra az érdekelt feleket megidézi." EGYESÜLETI ELET. = A Jókai kör irodalmi bizottsága műit szombaton Németh István elnöklete alatt ülést tartott, melyen a felolvasások programmját állították össze. Vállalkozó minden estére akadt, sőt ha az eddigi szokástól eltér őleg, hetenként tartatnának estélyeket, felolvasó akkor is volna elég. A felolvasó estélyeken szerepelni fognak; Pulszky Ferencné, dr. Kapossy Lucián, Máté László, Lux Lajos, Fehér Sándor, Németh Károly, lic. Rácz Kálmán, Bogár István, Zala István, Sándor Pál, Fejes Zsigmond. — A Perutzgyári Alkalmazottak Önképző-j köre, amint már mult számunkban is említettük, nov. 6-én este fogja megnyitó előadását megtartaui. A műsor a következő : 1. Himnusz. Énekli Kecskés Lajos IV éves tan. jelölt vezetésével az önképzőkör énekkara. 2. Szabadelőadást tart dr. Lakos Béla főgimn. tanár. 3. A vár és a kunyhó. Eötvös József br-tól. Szavalja Szántó Lipót. 4. Népdalok. Énekli az önképzőköri énekkar. 5. Az oroszlánbőr. Vígjáték 1 felvonasban. Irta : Erdélyi Géza. Előadják Pauer Gyula, Drach Gizella, Gerecs Anna, Weisz János és Jeney Pál. 6. Szózat. Énekli az önképzőköri énekkar. Kezdete pont órakor. Helyárak : az első 3 sor 80 fillér a többi 50 fillér. Előadás után tánc! Tánojegy 20 fillér. A színházi hét. Öszi szezónunk ötödik hetében is a dráma dominált. Zenés darabot jóformán alig hallotttunk, ami ugyan részben a primadonna rekedtségével is összefüggésben áll, de másrészt az operett-személyzet többször említett gyöngeségének is következménye. A szezón vége felé a zenekar ha nem is teljessé, de nagyobbá lett, de mi ezt az erősödést csak felvonásközökben élvezhettük, mert operett a héten — quae mutatio rerum ! — egy se került színre. Egy csomó jutalomjáték is volt a héten. A jutalomjáték intézményéről már jó egypárszor elmondtuk nézetünket. E nézetünk ma sem változott. Nem mondvacsinált jutalmazásokkal, hanem jó darabokkal és jó előadással kell a közönséget a színházba vonzani. A bohózat nem tartozik a szinmű-irodalom azon fajai közé, amelyek örökbecsre tarthatnak igényt. Célja csupán az, hogy egy kis szórakozást, néhány vidám percet szerezzen annak a közönségnek, amelynek legnagyobb részét — pláne napjainkban — megterhelte gondokkal, bajokkal az Élet. Ebből a szempontból Guti Soma szombaton bemutatott énekes bohózata : a Mozgópostásné elég sikerült darabb. Cselekménye, fejleménye ugyan sok helyütt vontatott, nem gördül azzal az élénkséggel, amely a szinpadi események iránt a fokozottabb érdeklődést felkeltené, ám azért általános tetszésben részes-ült, mert a törvényszéki karcolatok hires szerzője bőven gondoskodott arról, hogy a közönség ki ne fogyjon a kacagásból. Ha ő gondoskodott, gondoskodott erről a szereplők derék gárdája is, amely ez után olyan kedvvel játszott, hogy az előadást a szezón legjobbjai közé sorozhatjuk. Ment minden, mint a karikacsapás. A címszerepben Bihary Erzsike jeleskedett, osztozkodván a sikerben partnerével Bátory Bélával, aki a többszörös vasúti szerencsétlenségtől agyonnyomorított pipogya férjet kitűnően játszotta meg, Gyárfás pedig a vidék i szegletes ifjú szerepében kabinet-alakítást mutatott be. Kováes, Déri, Tomborné, Fekete Irén, Ladányi Mariska és Feketéné, akik szintén rázatok ragyognak bele. S bennük zokog éle tűknek minden fájdalma, minden porig sújtó zordsága. Olyanok e mesék, mint a milyet Peer Gynt mond, midőn édes anyját Aaset akarja kiragadni a haldoklás rettenetes érzéseiből s belelovalja mindkettőjüket abba, hogy ők most szánkón s paripán mennek mint gyermekkorukban mikor: „A holdbeli napnyugati palotához A napbeíi napnyugati palotához A Soria-Moria házba Törtünk be ujjongva hurrázva." (Ibsen, Peer Gynt). S szükségük van a mesére. Elcsigázott testüket lelkükben fakadó költészetükkel frissítik. A fjordok és fjeldek, az elfek és tavak földjén fakad az Észak legszebb költészete, az Észak legcsodálatosabb dala. És Svárdsröm Valborg ? A Skandináv félsziget, a zugó elfek és csöndesen ringó tavak, a sikoltástól hangos fjordok és a hangtalan, némaságukban lelket markoló fjeldek gyermeke ő. A Solvejgek honának gyermeke, akik tudnak várni és szenvedni, szeretni és hűségesnek maradni, mindent eltűrni és vigasztalni, akik elmondhatják : „Én várlak, amíg el nem jössz itt lenn S ha fönn vársz, majd meglátlak ott fenn." (Ibsen, Peer Gynt.) A szenvedések és önámítások honának gyermeke, a fájdalomból odamenekül ő is a „Soria-Moria ház"-ba. Oda, ahol ragyogás ós fény, dal, költészet és szépség ól. Hanem azért oda is bezúg a szél. Recsegve-ropogva becseng a fjordok jege, oda is behallik a fenyők zúgása, s a tavak édes sóhajtása. S benne van a dalában is. A fájdalom, a ragyogás, a csüggedés és fellobbanó remény, a szeretet 03 hűség minden ami ott ól az ő honában. Minden ! A szenvedés, ami lesújt a földre, hogy tehetetlen vágyódással s kétségbe esett epedéssel keressük a másikat, a szebb világot s a mese, amely kiragad a porhoz tapadó szürkeségből s kecsegtető mosolygással visz el messze messze. Ami csodálatos hang ott fakad a hegyek és lapályok, folyók és tengerár között, azt mind beleviszi a dalba. De vájjon meg tudjuk e mi érteni? Rokon-e ez a lélek velünk ? Kutatom a mi lelkünket. Mennyi abban is a bánat, mennyi szingazdag forrása van a költészetnek ós dalnak abban is ! Nem, nem idegen ez a sokféle érzés tőlünk sem ! Tudunk mi is porba omlott lélekkel újból s újból felemelkedni, tudunk mi is gyötrő fájdalmunkkal oda menekülni a költészethez, a dalhoz. Magyar lelkünkkel rokon lelket várunk Svárdström Valborg • asszonyban. A „Svéd csalogány"-1, aki csodálatosan szép, a fjordok és fjeldek kétségbeesetten felzúgó s a tavak édeslágyan suttogó dalával elvisz majd bennünket is egy estén nov. 2-án a mesével, bűbájjal, ragyogó költészettel és csodálatos művészettel teli „Soria-Moria ház"-ba. K, Zs, XJj virágcsarnok Pápán itfSZ ahol mindennemű virágkötészeti munkák, úgymint élő-' és művirágkoszoruk, csokrok, díszítések: stb. a legmodernebb ízlésnek megfelelően a legolcsóbban beszerezhetők és megrendelhetők. Sírkoszoruk mindenszentekre már a mai naptól fogva megrendelhetők. Levágott virágok és növények a legolcsóbb napi árban! Kertek átalakítását, vagy A nagyérdemii közönség szíves pártfogását kéri, teljes tisztelettel azok berendezését kiváló szakértelemmel, jutányos árban elfogadom és tervezem. ifj, HEYKÁL EDE oki. mükertész — "V e l* se 11 - á l* ;l li I — ===: (volt csász. és kir. főhercegi udvari főkertész).