Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-10-30 / 44. szám

nagyobb szerepeket játszottak, elismerésre méltó buzgalommal működtek közre az előadás sikeré­nek kivívásában. Kedden komoly drámai újdonság ment, Heyermanns Hermán Remény c. színműve. Ko­mor, sivár képet fest a holland halászok életé­ből erősen szociális irányzattal. A „Takácsok" pendantjának mondhatnók, ha nem hiányoznék belőle a „Takácsok* magával ragadó drámai ereje. Tartalma igen kevés. A „Remény", Jan­sen 47. számú hajója, rozzant, korhadt alkot­mány, nem volna szabad vízre bocsátani, de a tulajdonos, ki a hajót nem félti, mert ára biz­tosításból megtérül, a halászok életével meg nem törődik, mégis elküldi a biztos pusztulásba. A hajó el is pusztul s a becstelenségben itt hagyott menyasszony, a gyámol nélkül maradt istenes anya panaszai mint félbemaradt kipon­tozott mondatok végzik a félbemaradt, befeje­zetlen művet. A szereplők becsületesen dolgoz­tak a siker érdekében. Déri a munkásriadótól megrészegült halászlegényt kitörő szenvedélyes­ségével, Marosi pedig testvérét a félszeg, gyáva, halálba kényszerített sihedert igen jól alakittot­ták. Mellettük szép sikere volt az este Tombor­nénak főkép az utolsó jelenetben, mikor nagy gyásza közepette szinte félig tébolyodottan ismételgeti azokat a szavakat, amelyekkel a tiszteletes úr szokta a békétlenek lázongását csillapítani. Jók voltak még Kovács, Verő és Fekete Irén. Valószerű alakokat mutattak be mint menedékházi öregek Bátori és Gyárfás. Vértes, mint rendesen, rémes maszkjával akart hatni; a halászasszonyok együttes jelenete döcögősen ment, rémes helyett így inkább komikus volt a hatása. Hiába, komoly dráma csak úgy arathat sikert, ha az utolsó statiszta is tudja mért van a színpadon s milyen cél szolgá'atában áll akár egyszerű jelenlétével is. Szerdán délután a régi jó Feleskei nótárius botrányosan gyönge előadásban ment; még Bátori is, aki pedig nem szokta a maga lelkes ifjúságát cserben hagyni, kedvetlen és ízetlen volt. Este Déri állítólagos jutalmául a Tolvaj-1 elevenítették fel, kis hijján a tavalyi jó szerep­osztásban, csütörtökön pedig a Tombor-pár név­leges jutalmakép Az arany kakast rántották elő a régi repertoárból. Sokkal örvendetesebb volt tegnap este Sudermann Otthon-árnak felevenítése. Suder­mann darabja másfél évtized óta, mikor először került színre s mikor a nő önállósítására irá­nyuló törekvések először kezdtek jelentkezni, ugyan sokat vesztett aktualitásából, de a két ellenséges világnézet, a kötött nyárspolgári s a szabad művészi harca s az erős drámai ak­ció ma sem vesztett vonzó erejéből. Verő Janka, kit ez este elhalmozott a közönség tapssal és virágadománnyal, sok átérzéssel, nagy sikerrel játszotta meg szerepét. Részünkről azonban a társalgó tónus helyett néha erősebb akcentuso­kat vártunk volna, a maga nagy igazságait több meggyőző szenvedéllyel kellett volna hirdetnie. De alakítása így is szép, így is hatásos volt. Szerencsés estéje volt Kovácsnak, aki az ez­redes szerepet szinten jól átgondoltan s megrázó drámai erővel adta. A többi szereplők közül főkép Déri s Fekete Irén járultak hozzá az est sikeréhez. Siker pedig nagy volt, már maga péntek este telt ház, kész siker. „S mi tette ezt? — egy sasfiók TARKA ROYAT, Törmelé k. Meglett kóru földmivesgazda áll a büntető bíróság előtt súlyos testi eértéssel vádolva. Fiata­labb korában gyakrabban meggyült a baja a tör­vénnyel, mert nem volt nálánál nagyobb legény a csárdában. De igy vénségére is ki-kitör belőle a legényvirtus. Most is holmi agylékelés miatt ülnek felette törvényt. Korcsmázás közben egy falubeli legénynek verte be fütykösével a fejét, hogy az hetekig nyomta az ágyat. A bíróság hamarosan elkészült az Ítélettel. Kilenc hónapot mért ki a garázda atyafira. — Megértette, kilenc hónapi fogházra itélte magát a bíróság. Megnyugszik ? — kérdi tőle az elnök. — Nem nyugszok én addig, amig a dere kát is le nem ütöm annak a legénynek . . , — En, szól — azt kérdezem magyarázólag az elnök — hogy az Ítéletben megnyugszik-e? — Dehogy nyugszok sokalom a kilenc hónapot. — Hát fóllebbez? — Már hogy föllebbeznék, amikor má' mon­dom, hogy sokalom; tudom én, hogy mi dukál azér' a kis lukér. — Hát mi a menykőt akar? — fakad ki türelmetlenül az elnök. — Megkövetem, lejebbezni akarok . . . * Egyik járásunkbeli községből irják e nem min­dennapi esetet. A p . . . i postamesternő cselédje, aki ugy látszik nem közönséges intelligenciával rendelkezik — megtudta, hogy az előkelő höl­gyek Leszner D. bécsi szövetnagykereskedő cég­től szokták hozatni a kelmemintát. Tollat fogott hát és megrendelő levelet irt, melyet igy feje­zett be : Alázatos szolgája ; Szüts Anna P. . . Szüta Anna naponkint türelmetlenül kutatta a P . . . ra érkező csomagok között a bécsi küldeményt. Egy napon azután megjött a cso­mag. De nem Szüts Anna nevére, hanem erre az előkelő cimre : Herrn „ Alázatos szolgája" in P (Ungarn). A postamesternő tudott a oselédje leveléről és igy megkapta a leány a csomagot. A szolgálónak ebből jó ötlete támadt. Rendelt vagy 30 korona értékű szövetet. Gon­dolta magában, hátha ennek a számláját is Alá­zatos szolgája cimre küldi el a bécsi boltos. A számlát persze nem fogja kifizetni, mert az ő becsületes neve : Szüts Anna. * * * HETI ÜJDONSAGOK. — A főispán Pápán. Hunkár Dénes, vár­megyénk főispánja, titkárja dr. Kolossváry Dezső kíséretében f. hó 28-án városunkba érkezett. 29-én d. e. ménlóvizsgálatot tartott, d. u. a főszolgabirói hivatalt vizsgálta, ma d. e. a rendőrkapitányi hivatalban tart hivatalos vizs­gálatot. — A város részvéte. Fehér Ipoly pan­nonhalmi főapát elhunyta felett Pápa város tanácsa tegnap tartott ülésében legmélyebb rész­vétét nyilvánította s a temetésen való képvise­letével dr. Csoknyay János főügyészt bízta meg. — Hegedűs Sándor síremléke. A nagy­nevű néhai államférfiunak, kit a dunántúli ref. egyházkerület révén, melynek főgondnoki tisztét viselte, városunkhoz is szoros kapcsolat fűzte s ki a helybeli ref. leánynevelőintézetre tett ado­mányával nevét városunk kultúrtörténetében is megörökítette, kegyeletes ünnepéllyel adózott f. hó 24-én sírkövének leleplezése alkalmából a hirlapirók nyugdíjintézete. Áz ünnepélyen, mely a Kerepesi uti temető arkádjai közt folyt le, jelen volt a Hegedűs-család, képviselve volt rajta a kormány s képviselve mindazok a tes tületek, mellyekkel a boldogult sokoldalú üdvös közéleti tevékenysége során összeköttetésben állt. Márkus Miksa mondott szép emlékbeszédek dr. Antal Gábor püspök pedig mindeneket mélyen megindító gyönyörű könyörgést. A dunántúli ref. egyházkerületet a kegyeletes ünnepélyen dr. Antal Gábor püspök, Németh István ehk. fő­jegyző, Czike Lajos, Kis József esperesek, Kenes­sey Miklós ehm. gondnok és Thaly István, a pápai főiskolát dr. Antal Géza és Faragó János, a leánynevelő-intézetet pedig dr. Kőrös Endre képviselték. — Szüret a Somlón. A somlói szüret e hét elején nyert befejezést. A termés mennyi­ségileg nem áll mögötte a tavalyinak, de a must minősége gyöngébb a tavalyinál. Ára hek­toliterenként 36 koronától feljebb. — Reformációi emlékünnepek. A ref.hit­tanhalgatók önképzőköre f. hó 31-én a főiskola tornatermében reformáció-emlékünnepet rendez. Kezdete délelőtt 10 1f 2 órakor. Műsor. 1. Közének. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Csizmadia Lajos tanár-elnök. 3. Reformáció emléküunepen. Nagy Vincétől. Szavalja Benedek József III. é. pn. 4. Óh könyörgést meghallgató . . . Énekli a föisk. énekkar. 5. Felolvasás. Tartja Gutrai Mátyás főiek, szenior. 6. Október 31. Ifj. Medgyasszay Vincétől. Szavalja Kovács József II. é. pn. 7. Isten dicsősége. Énekli a főisk. énekkar. Az ev. nőegylet október 31-én este 7 órakor az iskola nagy-tanácstermében tart ünnepélyt. 1. Schubert: Ima. Énekli a Leányegylet ének­kara, Szutter Dániel vezetésével. 2. Alkalmi imádság. Mondja Mészáros István. 3. Beethowen: Variatio. F. dur. Zongorán előadja Vikár Erzsike. 4. Alkalmi beszéd. Mondja Németh Károly főgimn. tanár. 5. Ifj. Porkoláb Gyula : október 31-én. Költemény, szavalja: Mühl Gizella. 6. Serly Lajos: Bizodalom Istenben. Négyhaugon éneklik : Baldauf Gusztáv, Szutter Dániel, Bohár László és Nagy Pál. 7. Képek Kálvin életből. Irta és felolvassa Bohár László m. lelkész. 8. Csengey Gusztáv: Nehéz idők. Költemény. Szavalja Káldy József. 9. Luther : Erős várunk nekünk az Isten. Közének. — Az ünnepély után offertórium a nőegylet javára. (Minden külön meghívó helyett). — Kitüntetés. Éder Györgyöt, helybeli kiváló hírnevű, előkelő Hanauer vaskereskedő­cég üzletvezetőjét, ki harminchat év óta áll előbb Hanauer Béla, most Hanauer Zoltán cég­tulajdonos szolgálatában, a király arany érdem­kereszttel tüntette ki. Az érdemkeresztet a ki­tüntetett derék férfiúnak, ki valódi mintaképe a polgári munkának, szorgalomnak és becsületes­ségnek a városunkban időző főispán ma délben szép elismerő szavak kíséretében tűzte mellére. — Állatvédő egyesület. Régóta nélkülö­zött, nemes célú egyesület alakúit meg az állat­védelem céljaira f. hó 24-én városunkban. Lapunk is többször irván állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségekről, sürgette egy állatvédő-egyesü let alakítását s most hogy az eszme testet öltött, örömmel üdvözöljük az új egyesületet. Az alakuló gyűlést, melyen nagyszámú közönség volt jelen, Tar Gyula földmives-iskolai igazgató nyitotta meg, üdvözölvén a jelenlevőket, s örömmel jelent­vén, hogy Esterházy Pál gróf és neje Andrássy Ilona grófnő, szivesek voltak az egyesület védnök­ségét elfogadni. Üdvözölte továbbá az országos állatvédő egyesület kiküldöttjét, Chernel Istvánt, a jeles tudóst, aki ezúttal a madár- és állatvé­delemről rendkívül érdekes és értékes felolvasást tartott. A felolvasást, amelyért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak, egyik következő számunk­ban közölni fogjuk. Majd az egyesület tiszti­karát és választmányát alakították meg követ­kezőleg : Elnök : Gyurátz Ferenc, alelnök : Jandy Bernardin, titkár: Tar Gyula, jegyző Jankó László, pénztáros: Leistner Emil, ügyész : dr. Saáry Tibor Számvizsg. bizottság : Bélák Lajos, Körmendy Béla, Pethes János. Női választmány : dr. Csendes Lászlóné, Fürst Sándorné, Geöbel Ilona, özv. Hanauer Béláné, Hanauer Zoltánná, Jankó Lászlóné, Kar­lovitz Adolfné, özv. Kiss Lászlóné, Kovács Kálmánné, Körmendy Béláné, Kutassy Mariska, Langráf Zsigmondné, Markhót Angéla, Mihály Gézáné, Nagy Gabriella, Steinberger Lipótné, Sült Józsefné, Szabó Etel, Szidnay Antalné, Tar Gyuláné. Férfi választmány: Barcsi József, Faragó János, Fürst Sándor, Győri Gyula, Jákói Géza, Jílek Ferenc, Juhász Imre, Karlovitz Adolf, dr. Kőrös Endre, Kraft József, Mátz János, Molnár Kálmán, T. Nagy János, Sarudy György, Sült József, Szokoly Ignác, Szutter Dániel, Tallián Andor, Wüest Ferenc, Zsilavy Sándor. — Kérelem. A hideg idők közeledtével az idén is, mint az előző években azon esdő kéréssel fordulunk a nemeslelkü emberbarátok­hoz, legyenek szokott nagylelkűségükkel segít­ségünkre, hogy szegény iskolás gyermekeinket Naponta friss győri virsli kapható KÖREIN VILMOS füszerkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents