Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-09-04 / 36. szám

désre hivatott köztisztviselők tudásában és jóhiszeműségében kételkedjünk, de mert ezeknek nincs idejük arra, hogy minden egyes adózót külön-külön felvilágosítsanak, s mert a törvény értelmében az adózási alapot, vallomás útján elsősorban magának az adózónak kell szolgáltatnia, hogy mindenki csekélyebb fáradsággal és időveszteséggel megismerhesse jogait és kötelességeit, közöljük a házadó fontosabb rendelkezéseit, melyek különösen városunk lakosságát, de vele együtt a vidéket is kiválóan érdeklik. Az 1909. évi VI. t.-c.

; melyet csak a rövidítés okából jelen közleményben T.-vel jelölök, 1910 január 1-én lép életbe. Ezen törvénynek a régivel szemben egyik legfontosabb újítása a külön adókörzetek megállapítása (5. §.), mely Pápa városát tekintve belső és külső területre osztja. Az első pillanatra a törvény eme intézkedése nem látszik valami nagy horderejűnek, de ha a törvény és a végrehajtási rendelet egyéb intézkedéseit vele egybevetjük, csak akkor tapasztaljuk, hogy az az adó mérvére különösen nagy befolyással van, s kevés kivétellel Pápa város lakosságára nézve a belső és külső terület közti határvonal megállapítása nagyon is fontos, mert az adó mérve sok épületnél ettől függ. Tudjuk, hogy Pápa városa ez idő szerint általános házbér-adó alá tartozik, s amennyiben a vallomások benyújtásának idejében (körülbelül okt. és nov. hó) az összes lakrészek fele bérbe lesz adva, a jövőben is ilyen lesz az adózása. (77.000. sz. utasítás 9 §. c. pont.) De ez csakis kizárólag a belterületre vonatkozik, mig ellenben a külterületre csakis a bérbeadott épületek veendők házbéradó alá, ellenben a bérbe nem adott lakrészek házosztály-adó alá kerülnek. (R. 9. §. utolsó bek.) Nézzük csak az új törvény szerint mi ennek az eredménye. Van nekem egy házam a belterületen és egy a külterületen, melyen a szükséges mellékhelyiségeken kivül mindegyikben 3—3 szoba van. Mondjuk, hogy a belterületen levő házam után évi 400 kor. bért kapnék, ha kiadnám — általános házbéradó lévén, dacára annak, hogy magam lakom benne, ezen bérösszeg után tartozom adózni, tehát a T. 17. §. 2. pontja értelmében évi 56 korona házadót tartozom fizetni, mig ugyanekkora ugyanilyen értékű ház után a külterületen a törvény 23. §. 1. a. és 24. §. értelmében az évi adó csak 8 kor. Ugyebár a 8 és 56 között nagy a különbség, s ha hozzávesszük, hogy erre ugyanezen arányban lesznek kivetve a különböző pótadók és járulékok, a különbözet megkétszereződik, s így nagyon is közelről érdekli az adózó zsebjét a belső és külső terület közti határvonal megállapítása. Talán nem végzek felesleges munkát, hogy ha ezen határvonal mikénti megállapítására nézve, különösen Pápa város általam nagyon tisztelt hatósága és képviselő-testülete tagjai figyelmét egyre-másra felhívom. A T. 56. §-a rendelkezése szerint belső területen levőnek tekintetendő minden olyan épület, mely a földadó kataszteri térképeken megállapított határvonaltól a levegőn át mérve 1 km. távolságon belül fekszik, ha a város összefüggő építkezése ezt a határvonalat nem lépte át. Ellenkező esetben az a határvonal, ahonnét a távolság számítandó, a város képviseletének közbejötte mellett állapítandó meg. A megállapítást első fokon a pénzügyigazgatóság mondja ki

; melynek határozata ellen a város képviselete .15 nap alatt a pénzügyminiszterhez fellebbezhet. Valószínű Pápa városában meg van állapítva ezen határvonal, — de ha az sérelmes volna talán nem késő az idő jogorvoslattal, — mert, ha a belterület határvonala nagyon ki van tolva, megtörténhetik áz is, hogy még a szöilőhegyi hajlékok is házbéradó alá esnek,- holott ha azok külterületbe vétetnek s egy szobánál ha nincs több bennük, adómentesek. (62830/909. sz. rendelet.) Sem a törvényben, sem a rendeletben nincs világosan körül írva, hogy azon esetben, ha a kataszteri térképen belső területnek jelzett határvonalat az építkezés túllépte, a kilométer távolság minő módozatok mellett állapíttassék meg ; — ép ezért tág tér nyílik annak bizonyítására, hogy hol végződik a belső határvonal s hol kezdődik a külső. Jön most a törvénynek másik új intézkedése : a házadó kataszter felvétele, melyet már minden egyes háztulajdonosnak is alá kell irnia s így annak adataiért felelősséggel tartozik ; itt csak arra kell vigyázni, hogy az épületben levő minden helyiség a maga rendeltetési céljának megfelelő rovatban legyen felvéve s az ideiglenes vagy állandó adómentesség az ivbe pontosan bejegyeztessék, mert ennek elmulasztása sok kellemetlenséget okozhat. Előre láthatólag még ez év őszén — az időt a pénzügyigazgatóság szabja meg — kell kiállítani és beadni a házbér vallomásokat, melyet úgy a bérlőnek, mint a tulajdonosnak alá kell irnia. E tekintetben szolgáljon irányadóul, hogy a vallomásban mindazt be kell vallani, amit a bérlő a lakás ellenértékéül fizet vagy szolgáltat, mert minden a valósággal ellenkező tény jövedéki kihágást képez. Különösen fontos, hogy a bérlővel a vallomási ivet sohasem szabad előbb aláíratni, mig a vallomási ívbe a bérösszeg előre bele nem jegyeztetett, mert ellen esetben aki ez ellen vét, 5— 200 koronáig büntethető. Ugyanígy lesz büntetve a bérlő is, ha az aláírást elfogadható ok nélkül megtagadja. (Ut. 77. §.) Akár a birtokos személyében, akár magában az épületben beállott mindennemű változást, a tényleges tulajdonos a változást követő 15 napon belül a városházán 2—100 korona rendbírság terhe alatt bejelenteni tartozik. Aki vallomást a kitűzött időben nem ád, adója l%á

t űzeti büntetéskép, ha pedig szabályszerűen kézbesített felhívás után sem ad vallomást, még külön 4%-ot fizet mint büntetést, mely az adó kivetésével egyidejűleg lesz terhére előírva és beszedve. Meg kell még jegyezni, hogy ha a vallomásra kötelezett a vallomásivet kiállítani nem tudná, a kivető közegek azok kiállításánál díjtalanul segédkezni tartoznak. Ezek volnának a házadóra vonatkozó fontosabb rendelkezések, melyek megismerése minden adózóra nézve nagyon is kívánatos. Különösen most a kezdet nehézségeiben a kivetésre hivatott városi adóhivatalnak nyilik itt szép működési tere, mert ha az adózók iránt érzett jóakarattal és lelkiismeretes körültekintő tudással vezeti az adómunkálatot, az adózókat sok kellemetlenségtől, s még több büntetéstől, de jogtatalan kivetéstől is megóvhatja, mit annál is inkább megtehet, mert a kincstár érdeke is az, hogy az adózó közönség felesleges zaklatásnak, szükségtelen és elkerülhető büntetéseknek kitéve, túlságba hajtott nem törvényszerű adózást fizetni kénytelen ne legyen. Fodor Gusztáv csóti körjegyző. A YÁROSHAZAROL. § A városok segélye. A „Városok Lapja" utolsó számában a következő feltűnő értesítést közli : „A múltkoriban jelentettük, hogy a belügyminisztériumban már mégállapodtak a városoknak szánt 2 milli ó korona felosztásának módjára nézve. Igen ám, de a pénzügyminisztérium nem tette magáévá a belügyminiszter elvi álláspontját a miként a legilletékesebb helyről értesültünk, oly nagy az ellentét a két miniszter álláspontja között, hogy egyhamarjában ezt aligha sikerül összeegyeztetni. Most folyik az egyes szakminisztériumok 1910. évi költségelőirányzatának az összeállítása. Ennek kapcsán szőnyegre került a városok segélyezése s a segélyösszeg felosztásának módozata is. A két miniszter szakemberei között azonban nemcsak megegyezés nem jöhetett létre, hanem oly ellentétes álláspontokat foglaltak el, hogy a felosztás kérdését kénytelenek voltak kikapcsolni és arra az időre halasztani, amikorra az állami költségvetés összeállításával már elkészültek, ami pedig a nyert információnk szerint csak szeptember közepére tehető. így a 2 millió korona mikénti felosztásának a kérdését megtárgyaló minisztériumi ankét, amelyről már említést tettün k, csak szeptember közepén fog összeülni. Nem állítjuk határozottan, de az az impressziónk, hogy a belügyminisztérium azon elvi álláspontjával szemben, hogy a városok az állam i teendők ellátására fordított költségeik arányáb an részesíttessenek a kárpótlás összegéből, — a pénzügyminiszter álláspontja az, hogy a tényleges szükség szerint adják az egyes városoknak a segé lyösszeget, vagyis, hogy a részesedés kulcsául legfőkép a pótadó százaléka tekintessék," § Megfellebezett határozat. A hétfői közgyűlésnek ama határozatát, hogy a felekezeti iskolák segélye cimén az 1910. év költségvetésébe 26.374 K-át felvettek s kimondották e segély állandósítását, több városi képviselő fellebezéssel támadja meg. Nagy érdeklődéssel várjuk e kérdésben a felső fórumok döntését. § A vásártér ügyében azt a határozatot hozta a hétfői közgyűlés, hogy a földmivelési miniszternél kérelmezi a vásártérnek a régi helyén való meghagyását. Az erre nézve készített felterjesztést városunk polgármestere a jövő héten viszi személyesen Budapestre, s Hoitsy Pál orsz. képviseló'vel együtt fogja a miniszter elé terjeszteni városunk kérelmét. § Építési engedélyt nyertek : Közel Ignác a Bercsényi-utcán új földszintes házra, Deutsch Ignác a Vásár-utcán toldaléképítkezésre. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Dr. Antal Gábor püspök és Czike Lajos kir. tanácsos főisk. gondnok a hét folyamán iskolai ügyekben városunkban ' artózkodtak. — Arckép leleplezés. A valódi érdemet akarja megillető elismerésben részesíteni a pápai ipartestület hó 19-én tartandó diszgyülésén, melyre a következő meghívót bocsátotta ki : „A pápai ipartestület, az ő ügyeit és céljait mindig odaadással szolgáló buzgó vezére Hajnóczky Béla úrnak 10 évi elnöksége alatt szerzett fényes érdemei elisraeréseül 1909. évi szeptember 19 én délelőtt 11 órakor saját helyiségében arckép leleplezéssel kapcsolatos diszgyülést tart. Az ünnepély tárgysorozata: 1. Himnus. Énekli a pápai iparos ifjúság önképzőkörének dalárdája, Rácz Dezső vezetésével. 2. Megnyitó beszéd. Mondja : dr. Hirsch Vilmos ipartestületi ügyész, a díszgyülés elnöke. 3. Üdvözlő beszéd. Mondja: dr. Hirch Vilmos. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Böhm Samu előljárósági tag. 5 A jubiláns válasza. 6. Zárszó. 7. Szózat. Énekli a pápai iparos ifjúság önképzőkörének dalárdája. Este 7 órakor társasvacsora a Griffszálloda nagytermében." — Tanulmányi kirándulás. Az állami tanítóképző-intézet 35 növendéke Kraft József tanár vezetése mellett tanulmányútra indult szeptember hó 4-én. A tanulmányút iránya: GyŐr, Esztergom, Léva, Vihnye, Selmecz- és Breznóbánya, Tiszolcz, Murány, Dobsinai jégbarlang, Poprádfelka, Tátralomnicz, Tátrafüred, Tarpataki vizesés, Tengerszemek, Ferenc. Józsefcsúcs, Lengyelnyereg, Poprádi tó, Csorba-tó, Fenyőháza, Ruttka, Zsolna, Lipótvár, Pozsony. A tanulmányút 10 napot vesz igénybe. ALTMANN BERNÁT az „Angol Divat"-hoz cimzett férfi-, fiu- és gyermek-ruha áruháza megnagyobitva mérték szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Űj üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü kész- férfi- és flu-ruhákat, felöltőket és gallérokat, toYábbá elsőrangu kiviteli! gyermek-ruhákal És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb minőségekben, melyekből mérték sze- ** rint a legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHlítUUtltl ^3CfUű.t -elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel ^ •TTTTTTTT