Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-03 / 27. szám

még mindig nem a szabadba, hanem csak egy szűk kis előtérre vezet. — A teremből az ét­terembe levezető szűk, rossz falépcső nem hogy segítene a bajon, hanem még sokkal veszélye­sebbé teszi a teremnek tűz- és közbiztonságát. A leányegyesületnek sürün látogatott hosszú helyiségéből is csak egyetlen szűk ajtó vezet szintén nem közvetlenül az udvarra. A szemlét még folytathatnánk, de azt hisszük, hogy ennyi adat is bőven elegendő arra, hogy hatóságaink erélyes és szigorú beavatkozását vonja maga után. § A vasúti indóház villamvilágítására vonatkozólag a város és az államvasutak között létrejött szerződést a megyei törvényhatóság jóváhagyta. § Megvan a mértékhitelesítő hivatal. Épen a szombati közgyűlésen interpellált Bőhm Samu városi képviselő a mértékhitelesítő hivatal ügyében és alig egy-két na'ppal utóbb már jelentkezett is városunk polgármesterénél az itteni mértékhitelesitő hivatal vezetésére kirendelt tiszt­viselő, ki már bérelt is a Fő-utcai Koritschoner Fülöp féle házban hivatali helyiséget, hol mű­ködését meg is kezdette. § Utcaöntözés. Halász Mihály v. képviselő­nek a legutóbbi közgyűlésen tett felszólalása folytán a polgármester határozatilag utasította a városgazdát, hogy a rendelkezésre álló 1080 K terhére a szükséghez képest öntöztesse azokat az utcákat, melyeket a tűzoltók öntözni nem szoktak. Természetesen, ez a határozat főképen a külvárosi utcákra vonatkozik. TARKA ROYAT. Pápai idegenvezető. II. Megérkezés. Knigge, a hírneves illem-komornyik az elmebetegekkel és be nem zárt bolondokkal való bánásmódról így emlékszik meg: Különösen ügyelni kell, hogy a betegek képzelőtehetségét a dühöngés állapotában milyen eszmék és tár­gyak foglalkoztatják, s hogy idő, évszak és hold­változás mily befolyást mutatnak a betegségre ; tapasztalati tény, hogy bezárás és kíméletlen bánásmód csak elmérgesítik a bajt. Ha tehát az idegent a hozzánk jövetel képzete ennyire felizgatta, ne hagyja magát be­zárni, hanem ugorjék fel a vonatra. (Aki ide kívánkozik, az eo ipso nem lehet normális em­ber és jobb, ha magára hagyják, míg perverz nyaralási rohamából ki nem józanodik. Én, tekin­tet nélkül súlyos idegbajára, már a legközelebbi sorokban le fogom tegezni, ami a helybeli fő­lényt jelzi. Ez a fölény születés utján való meg­érkezéssel szerezhető be és száz másfajta meg­érkezésért nem cserélhető el.) Legelőször is figyelmeztetlek, óh idegen, hogy ne kivánj Városlőd vagy Tapolcafő felől vonaton érkezni. Főleg örököseid előtt ne árulj el ilyen terveket, mert rögtön lépéseket tesznek a pozsonyi intézetnél. Minden valamirevaló örö­kös tudja ugyanis, hogy Angyalföld és Lipót­mező zsúfolva vannak. Hidd el, az emberek és főleg az örökösök komiszak és nem azt hiszik, amit te. Te, mikor Tapolcafő felől akarsz vas­úton jönni, mintegy sürgetni óhajtod eme viciná­lis kiépítését, örököseid ellenben, akik tudják, hogy majd egy új Jókai megírja a „Jövő század után jövő század regényét" és abban említést fog tenni egy ilyen vasút lehetőségéről is, mon­dom, ők azt hiszik, hogy Mathuzsálem lebeg szemeid előtt és 200 évet előirányoztál magad­nak. Kezükben van tehát egy oly bizonyíték, amely a nagyzási hóbort kórisméjét fedi teljes mértékben. Jónak láttam, hogy erre kitanítsalak, bár Knigge másutt így zeng : A föld elég nagy arra, hogy egy osomó bolond szabad lábon is megférjen rajta. Legmásodszor szivedbe vésem, hogy se Csorna, se Bánhida felől ne jöjj, mert nem le­het célod a Wucherer mérnök által konstruált mozdonyok gőzmegtakarító szatyakolásait fél­napokon keresztül megfigyelni és ellenőrizni. Abban maradsz tehát, hogy Győr vagy Cell felől érkezel. Kétféle Győr van : Diósgyőr és .. . nem Mákosgyőr, mint azt sokan szeretnék, ha­nem Borsosgyőr. Miután a nekünk jutott győr­ről: „Kirándulások" c. művemben bőven fogok fércelni, itt elégedj meg azzal, hogy éppen csak érintem egyik tollammal. A győri vonaton köze­ledve konstatálod, hogy nálunk még minden a régiben van, csak a szereplők változtak : a búza­földön dűlőúton megy a lány az elmradhatatlan barna legénnyel fölszerelve. Úgy első és ava­tatlan pillantásra nehéz fölismerni melyik másik, mire azonban észre jösz, hogy a lány az, akin a meleg miatt egy szál szoknya, a legény meg az, akin nem kevésbbé a meleg miatt két szál szoknya van (t. i. mindegyik lábán egy ezer ráncu cső), mondom addigra talán a nyul is már régen megugrott; amihez viszont neked semmi közöd, és viseld magad idegenhez illően, mert ha nem férsz a bőrödbe, majd beleráz a Pullma­nék kocsija. (Remélem gyorsvonaton jössz.) Különben is minden egyebet hatvan kiló­méter óránkénti sebességgel látsz és mindenre fütyölsz, eltérőleg a mozdonytól, emely fütyöré­szés nélkül is betalál az állomásra, hol te egy jajszó nélkül leszállasz. Azért nem mondod : jaj ! mert egyrészt nem csodálkozol semmin, más­részt nem ütötted el a bütyködet, hála Istennek. Ruganyos léptekkel tűnsz el most a kalauz elől. Mi ez ! Ez nem má? ; mint visszaélés a kalauz visszaélésével, aki jó borravaló reményében „szol­gálati szakasz"-ban engedett utazni, úgy, hogy mindenki inkognitó állomásrevizornak nézett az igazgatóságtól. Fél pillantást vetsz a sínektől jobb oldalt nagy sikerrel folytatott sertésvészre, felet a sínek­től baloldalt félsikerrel folytatott fiakkerlótenyész­tésre, s miután városunkba vetett bizalmadat egyik sem képes megingatni, egy nagyszakállú s végtelenül bús gentleman elé járulsz, ki olyan neheztelő arccal néz rád, mintha a kúria által jóváhagyott apagyilkos volnál. Aszerint, amint az eljárás többé kevésbbé kimerített, meghatározott számú sóhaj szakad föl kebledből, mire azt hiszed : Odysszeiád első éneke befejezést nyert ? Nagyon tévedsz ! Dörgő „Hurrá!" szakítja be dobhártyáidat. Azaz, a har­madik szótagot már nem hallod, mert ez : „Hun­gária", és egy szűkebb hazát ig ér e hazában. Hotelról van szó, amelybe hogy nem kell dob­bal fogni a verebet, beszakított füled dobja a a tanu. Akárcsak pazarló tótok tizennyolc vég gyolcsot repesztenének, úgy reccsenik feléd : „Griff!" Agyadban világossá derül, hogy ezek a Griff-Scylla és Hungária-Charybdis kiküldött énekkarának szirénkedései, nem pedig szerényke­dései. Egy harmadik járműről, mely még a Noé és Fiai szállítmányozási cég csődtömegéből ma­radt fenn, elcsukló hangon kiáltják: Ide! Gen Úr l Ide! Ide! Ez is szabott árért vinne be, mert tulajdonosa világért sem hagyna egy rókli­ról két bőrt nyúzni. Mint vérbeli idegen, kis varázslattal túl­teszed magadat mindezeken. A varázs könnyű és ebből áll: Balkaroddal, melyen übercihádat tartod és egy (lehetőleg feltűnő színű) degez bugyelláris, intesz, mintha egy gummirádlisnak intenél. Voltaképpan azonban minden fiakkero kon keresztül a vasúti vendéglő ajtajában álló éjjelnappali pénztárosnőnek intesz, ki ezen leg túlsóbb kézjegyet (a bugyellárisra való tekintet­tel), készpénznek veszi a közeljövőre nézve. (Intésed nem vész kárba, mert az ő szive olyan lágy, mint a gumirádli, mitől csupán abban külön­bözik, hogy az fiatal, míg a rádli az öregkori kerékagylágyulást sinyli.) Szóval fütyölsz rádlira-kisasszonyra (a vo­nat megint nem fütyöl, pedig már indul) és el­határozod, hogy gyalog méssz be. Figyelem! Ha feleséged akit tudvalevőleg podgyász gyanánt szoktál feladni, veled jön, ne siess kiváltani, inkább fizess érte fekbért. Ő vár hat. A nők tudnak várni. Megokolhatod mind­ezt azzal, hogy a podgyászt, amely minden gyász között legsúlyosabb teher, nem állja a természeted. Az utolsó adag fiakkerport lenyeled, mitől rég elfojtott aszthmád kiujul, magad tehát vidám szamárköhögésed hangjai mellett kezded bevonu lásodat. Pár arasznyira haladhattál, mikor egy terebélyes gyufa mögül elibéd ugrik és átveszi kalauzolásodat az elibéd küldött Rn. pá;,iai íiuncius. / I Figyelem! Figyelem! —• Reschowsky-féle elismert legjobb gyártmányú cipők raktáromon kaphatók. Somogyi Gyula ilivatárukereskedS — Pápa, Kossutli-utca. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Városunk orsz. képvise­lője : Hoitsy Pál ma délután a gyorsvonattal Pápára érkezik s hétfőig körünkben tartózkodik. — A genfi Kálvin-ünnepeken a hazai protestáns egyházak nagyszámú küldöttségekkel képviseltetik magukat. A dunántúli ref. egyház­kerület küldöttségét Antal Gábor püspök vezeti, s e küldöttségben városunkból résztvesznek dr. Antal Géza theol. tanár és Kis József esperes. Antal Gábor püspököt távolléte alatt Németh István egyházkerületi főjegyző helyettesíti. — Változások a Bencés-rendnél. Péter­Pál napja meghozta a bencéseknek a szokásos dispoziciót. Dr. Horváth Cézár áthelyeztetett Sopronba. 12 évi pápai tanárkodása alatt sok barátot szerzett, kik őszintén sajnálják a jeles tanár távozását. Pápára helyeztettek: Gingraber Marcellin és Holler Konrád. Azonkívül eltávo­zott dr. Bagyary Simon. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunán­túli evang. egyházkerület évi rendes közgyűlé­sét augusztus hó 18-án tartja Sopronban. Ugyan­ekkor fogják az egyházkerület új felügyelőjét: vései Véssey Sándor nagybirtokost is beiktatni hivatalába. — Halálozás. Városunk egyik legrégibb, legöregebb polgára, Ungár Sámuel hunyt el a héten jun. 29-én 93 éves. korában, gyászba borítva kiterjedt ( aládját. Az elhunyt már rég­óta virilis tagja volt városunk képviselőtestüle­tének és örökre emlékezetessé tette nevét nagy­lelkű alapítványaival. Több mint 30.000 K-t hagyott jótékony célokra és ebből egy 20.000 K-ás alapítványnak évi kamatai helybeli szegények kö­zött lesznek félévenkém felosztandók; Az elhunyt­nak temetése julius 1-én nagy közönségnek rész­vételével ment végbe és megjelent azon a vá­rosi tanács küldöttsége is, élén a p< gá rit.es- terrel. — A róm. kath. iskolaszék m. hó 29-én Sült József világi- és Kriszt Jenő egyh. elnökök elnöklete alatt ülést tartott, melyen egyhangú­lag elhatározták, hogy a felsővárosi iskolaépüle­tet további egy évre az állami ovoda céljaira átengedik, ha a város az ó-kollégiumban két termet a hitközségnek tanteremül ad. A belvá­rosi szolgalakásra több pályázat érkezett be, melyek közül ifj. Fa Mihályé levén a legelőnyö­sebb, az építéssel is ő lett megbizva. Kötbaum Adélnak megengedték, hogy az alsóvárosi isko­lában a rendes tanórákon kivül kézimunka-órá­kat adhat az önként jelentkezőknek, melyre a hitközség 100 korona évi segélyt szavazott meg. — Hímen. Örömmel vettük az itt követ­kező rőzsás jelentést : Dr. Blaske Lajos föld­mivelésügyi miniszteri segédfogalmazó folyó évi jul. 5 én déli 12 órakor vezeti oltárhoz Benniiller Magdát a józsefvárosi plébánia templomban. — A főiskolai igazgató-tanács folyó hó 28-án Czike Lajos főisk. gondnok és Barthalos István együttes elnöklete alatt teljes ülést tar­tott, melyen Antal Gábor püspök is megjelent. A gyűlésen az évzáró vizsgákra a kerület által kiküldöttek jelentései kerültek felolvasásra, majd Csizmadia Lajos theol. akad., Faragó János fő­gimnáziumi és dr. Horváth József leánynevelő intézeti igazgatók tették meg szokásos évi jelen­tésüket. A leánynevelő intézet tanítónőképezdé­jének teljessé tételét az egyházkerület kimond­ván, ez iskolában egy mennyiségtan-természet­tan szakos, és egy ének- és zenetanári rendes tanári állás szervezését kimondták, s ezekre pályázatot hirdetnek; ugyancsak pályázatot hir­detnek kézimunka-tanítónői, gyakorló-iskolai ta­nítónői és francia-német nyelvmesternői állásra. Minthogy az intézet államsegélyére vonatkozó szerződés külön igazgatói állás szervezését kö­veteli, dr. Horváth József theol. akad. tanár, az intézetnek megalapítása óta igazgatója, ez állásról lemondott. A lemondás sajnálatos tudo­másul vétele kapcsán Antal Gábor püspök a legmelegebb elismerés hangján méltatta azokat a páratlan érdemeket, miket dr. Horváth kilenc éven át az intézet szervezése és vezetése körül szerzett. Az intézet igazgatásával, addig is míg a kerület véglegesen intézkedik, dr. Körös Endre főgimnáziumi tanárt bizták meg, kit főgimn. tanári minőségében egy esztendőre szabadsá­goltak. A főgimnáziumnál újonnan szervezett

Next

/
Thumbnails
Contents