Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-03 / 27. szám

magyar-latin tanszékre négy pályázó közül eddigi szépsikerü munkássága alapján Sándor Pál oki. h. tanárt terjesztik fel a miniszterhez első he­lyen kinevezésre. A meghirdetett német-latin h. tanári állásra három pályázó jelentkezett, kik közül, minthogy dr. Kőrös tanszékének helyette­sítéséről is gondoskodni kellett, kettőt és pedig Bognár István és Németh Béla tanárjelölteket h. tanárokul alkalmazták. Miután még a theoló­gusok és gimnázisták konviktusi segélyeit ki­osztották s az internátusi felvételi kérvényeket elintézték, a gyűlés véget ért. — Fürdöbiztosi kirendelés. Körmend y Béla t. b. főszolgabíró Siófokra fürdőbiztodul kirendeltetett, hova már e hó 1-én el is utazott. — Érettségi bankett. Az érettségit tett ifjak múlt szombat este pompás hangulatban töltött bankettel búcsúztak el azoktól a férfiak­tól, kiknek gondos keze vezette őket gimnáziumi pályájuk nyolc évén át. A bankettet a kaszinó­kertben tartották és teljes sikerét nem zavarta meg az sem, hogy este 9 tájban valóságos felhő­szakadás zúdult a városra. Elhelyezkedtek a verandák alatt s tanárok, tanítványok kellemes szórakozásban töltötték együtt az estét. A tanít­ványok háláját az iskola és tanárok iránt Vass Vince tolmácsolta talpraesett beszédben, a taná­rok közül Faragó János főgimn. igazgató, Borsos István osztályfőnök, Sebestyén Dávid, dr. Kapossy Lucián, dr. Kőrös Endre, lic. Rácz Kálmán, dr. Cseh-Szombathy László, Sarudy György mond­tak felköszöntőket. Éjfél tájban érkezett meg faluról a bankettezők körébe az idei érettségi kormánybiztosa, Bakó József orsz. képviselő, kit az ifjúság lelkes szeretettel ünnepelt s ki nagy hatást keltő felköszöntőt mondott a pápai kollégiumra. — Kinevezés. Migály Károly dohánygyári kezelőtiszt helyébe Stichleitner Ede neveztetett ki, illetve helyeztetett át a bud a pest-ferencvárosi dohánygyárból a helybeli dohánygyárhoz. Az új tisztviselő"a héten már elfoglalta hivatalát. — Hirtelen halál. Kaffka Ignác, a váro­sunkhoz közel fekvő Batthyány-féle uradalom felügyelője, pénteken reggel Dákán hirtelen meg­halt. Az elhunytat nemcsak Dákán, de min­denütt, ahol megfordult és különösen városunk­ban, is általános szimpatia vette körül s váratlan halála mély részvétet keltett. — „ . . . Mindig esik az eső, Soha sin­csen jó idd • Pedig már kellene, hogy legyen. Kellene, hogy a iiup forró sugarai érleljék, acé­losítsák a gabonaszemet; kellene, hogy a meg­kezdett aratás szép rendben elvégezhető legyen. Mert még utóbb legnélkülözhetetlenebb élelmi­szerünknek : a lisztnek „árfolyama" vidám zerge módjára felszökik a Gsimborasszó legcsúcsá'ra, pedig már elég jó magasról — szinte szédítő magasról — fumigáija a kilónként 50 filléres árak alatt nyögö-koplaló emberiséget. Üh, jöjj hát segítségünkre jó Jupiter,, s zárd el fölöttünk pár hétre az egek csatornáit, hogy hadd szólal­jon meg aranykalászos rónáinkon a legszebb zene: a kaszák pengése . . . — Jubiláns közgyűlés. Jubiláns ünnepe volt junius 30-án és julius i-én a veszprém­egyházmegyei kath. tanítóságnak. Húsz éves egyesületi munkásságuknak jubiláris ünnepét ülték Veszprém városában. Az ünnepi gyűlések a következő programmal folytak le: Junius 30-án d. e. fél 10 órakor a központi bizottság taitotta rendes évi gyűlését a Szt. Anna-iskolá­ban e tárgysorozattal : 1. Elnöki jelentés. 2. A körökből beérkezett indítványok tárgyalása. 3. A pályamunkákat biráló bizottság jelentése és új pályakérdések kitűzése. 4. Titkári jelentés a „Gondviselésről". 5. A Tanítók Háza ügye. 6. Pénztáros és számvizsgálók jelentése a T. H. és a közp. pénztár állapotáról. 7. Világi elnök jelentése a Gondviselés hátralékairól. 8. Indít­ványok. Junius 30-án d. u. 4 órakor előértekez­let volt a papnevelő-intézet nagytermében. Tárgyaltattak a Gondviselés, a Tanítók Háza ügye, a bejelentett s a közp. bizottság által a nagygyűlés elé utalt indítványok. Boda Béla rigácsi tanító bemutatta új számológépét. Nóvák Gyula segesd-bogáti tanító ismertette fono­mimikai módszerét. Julius 1-én fél 8 órakor szentmise volt a szentferenciek templomában. Fél 9 órakor volt a nagygyűlés a következő tárgy­sorozattal : 1. A nagygyűlés megnyitása. 2. Elnöki bejelentések. 3. Világi elnök jelentése a tanítóegyesület négy évi működéséről. 4. Ifj. egyesületek szervezése. 5. A tanítói nyugdíj­törvény revíziója. 6. A kath. tanítók fizetés­ügye. 7. A Gondviselés ügye. 8. A Tanítók Háza ügye. 9. Az iskolaszéki jegyzők tisztelet­dija. 10. Az iskolai irattár, ifj. és tanítótestületi könyvtár szervezése. 11. A „Népnevelő" ki­bővítése. 12. Indítványok. 13. Tisztújítás. 14. A gyűlés bezárása. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápa ref. egyházmegye f. évi jun. 29-én, kedden, tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen a tagok szép számmal jelentek meg. A közgyűlést előzőleg reggel 8 órakor templomi istentisztelet volt, amelyen Jakab Áron n.-pirithi lelkész tartott magas szárnyalású, szép imádságot. Maga a gyűlés a ref. elemi iskolában folyt le, amelyen Kis József esperes és Barthalos István gondnok elnököltek. A terjedelmes esperesi jelentés után, amely az egyházmegye egy év alatt felmerült összes mozzanataira kiterjedt, tárgyalták le a 26 pontra osztott megyei ügyeket, amelyek kö­zül a tanügyi bizottság jelentése, a számvevői jelentés, az 1909-ik évi egyházmegyei költség­vetés ; a lelkészegyesület javaslatai; népiskolai rendtartás s az egyházkerületi segélyek kiosz­tására vonatkozó indítvány emelkedtek ki. A gyűlés után bírósági tárgyalást tartottak. — Panasz. Vettük a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség, a posta-levélgyűjtő szekrényei újabban kis jelzőtáblákkal vannak ellátva, melyekről megtudhatjuk, hogy mikor szedik ki legközelebb a leveleket. A valóságban úgy áll a dolog, hogy a táblácskák azonban csak azt mutatják, mikor nem szedik ki a leve­leket. Hogy ez sokszor a táblán jelzett időnél később történik, az még csak kisebb baj volna, de az már boszantó hiba, hogy noha az első délutáni kiszedés idejéül mindenütt 2 óra van jelezve, mégis nagyon gyakran már 1 óra körül elviszik a leveleket, s akkor szaladhatunk a főpostára, holott a városszerte felállított posta­szekrények épen ettől a fáradságtól hivatvák a közönséget megkímélni. Soraim közlését kérve vagyok kiváló tisztelettel P. I, A panaszos levelet készséggel közreadjuk abban a reményben, hogy postahivatalunk vezetősége, mely mindig respektálni szokta a közönség jogos kívánságait, segíteni fog a pana­szolt hibán is. — Tanítóképesítő-vizsgálatok. A helybeli állami tanítóképző-intézetben a tanítóképesítő­vizsgálatok Papp Sándor kir. tanfelügyelő elnöklete alatt junius hó 21-étől 26-áig tartat­tak meg. Vizsgálatot tett 25 tanítójelölt, akik közül tanítói oklevelet nyertek 23-an; és pedig kitűnő általános osztályzattal 1, jeles általános osztályzattal 12, jó általános osztályzattal 10. Kitűnő oklevelet nyert Kovács Ferenc. Jeles oklevelet kaptak: Nagy Lajos, Pödör Béla, Pásztory Imre, Tamásy Ferenc, Gerencsér István, Móra László, Mráz Ambrus, Réh Elemér, Csapliczky Albert, Hergenréder Pál, Kratochvilla János, Erdélyi János. Ugyan­ezen alkalommal kántorképesítö-vizsgálatot tett 22 tanító. — A földmívelésügyi minisztérium a gyümlöcsfa nemesítés és a gazdaságtanban való szorgalmáért és előmeneteléért Hergenré der Pál IV. éves tanítónövendéket 1 db. 20 koronás arannyal jutalmazta. A Szováthy-féle alapítvány kamatait a gyakorlati tanításban való ügyességért Erdélyi János, Nagy Lajos és Tamásy Ferenc kapták meg. — Megszűnt járvány. A Nagydém község­ben uralgott kanyaró járvány megszűnt. — Akinek halálát okozta Amerika. Amerika bányái, amelyek már annyi kivándorolt magyarnak tették egészségét tönkre, testét nyo­morékká, áldozatul kívánták Paulics József ugodi földmives egészségét, életét is. Paulics 37 éves korában duzzadó erővel, egészséggel mintegy két éve kivándorolt Amerikába; ott hagyta csen­des faluját: Ugodot. amelyben — úgy találta — keservesen nehéz megélni a szegény embernek. Majd szerez Amerikában pénzt, vagyont, azután idő multán vissza jön az édes hazai földre, hogy jóllétben élje át hátralevő napjait. Az új­világnak valamelyik furcsa nevü városában — hej, még a nevét megtanulni is nehéz a magyar embernek! — leszállott a rengeteg bányába, hogy magyar vérrel, magyar verejtékkel növelje a dollárkirályok millióit. Dolgozott szorgalmasan, testtel, lélekkel, hatalmas darabokban fejtette a „fekete gyémántot", azt gondolván, hogy keze munkájától minél több kerül belőle napfényre, annál előbb éri el ő is kitűzött célját: egy kis vagyon gyűjtését. Ámde egy napon, mikor még jobban megfeszített erővel dolgozott, testének belsejében valamelyik nemesebb szerve meg­szakadt s kiesett kezéből a csákány, belőle pe­dig nyomorék, beteges ember lett. Nem dollá­rokkal, de betegen, megtörten jött haza. érte sóhajtozó, aggódó kis családja körébe. Itthon sinylődött a tavasz óta. Vasárnap reggel kis, 13 éves fiával bejött Pápára, hogy lábbelit ve­gyen a gyereknek. Meg is vásárolta, s hazafelé indúlt a városból. De ez lett az utolsó útja. Délelőtt 11 óra tájban a főiskolai nyomda előtt amint elhaladt, egyszerre erős belső vérzés fogta el, s orrán-száján ömlött a vér a köve­zetre. Pár pillanatig tartotta magát a szegény ember, azután összeesett, meghalt. Meghalt anélkül, hogy átkot mondhatott volna az ame­rikai bányára, amely elrabolta tőle nemcsak egészségét, de életét is. — De miért is kell a drága magyar életnek elpusztulni Amerikában?... — A kath. kör elhalasztott nyári mulat­ságát Péter Pál napján tartotta meg. A rendesen szépen látogatott mulatságon a borongós idő miatt ezúttal nem sokan jelentek meg, de akik ott voltak, igen kedélyes hangulatban töltötték el az estét. — Köszönetnyilvánítások. Ungár Sámuel pápai lakos és városi képviselő elhalálozása alkalmából az örökösök a városi szegényalapra 200 koronás alapítványt tettek és azt kezeim­hez lefizették. A gyászbaborult családtagoknak hálás köszönetét nyilvánítja Pápán, 1909. évi julius hó 1-én, Mészáros Károly polgármester. Ungár Sámuel ur családja a pápai izr. ápolda céljaira 200 koronát adományozott, mely nagylelkű adakozásért hálás köszönetét nyilvá­nítja az izraelita ápolda vezetősége. A pápai izraelita ingyen népkonyha cél­jaira Ungar Sámuel úr családja 100 koronát adományozott, melyért az adakozóknak hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. — Nyári mulatságok. Javában benn vagyunk a „zöld farsang"-ban. Majd minden ünnepre és vasárnapra esik egy-két mulatság, igaz, hogy esik eső is. Így aztán igen gyakran a mulatságokat a „következő" vasárnap kell megtartani, — ha akkor is meg lehet tartani —, amely körülmény pedig nem igen szokott a siker biztosítékául szolgálni. — Kívánjuk, hogy az alább közlött táncvigalmaknak olyan szép idő kedvezzen, amilyent csak várni lehet julius hónaptól. Az iparos ifjúság önképző egylete, mint már jeleztük, e hó 11-én (esetleg 18-án) tartja zártkörű táncvigalmát a Polgári Kör kerti helyiségében. Kezdete esti 8 órakor. Belépti dij személyenként 1 K, családjegy (3 személyre) 2-40 K, tagjegy 80 fillér. A vendéglősök, kávésok, mészárosok, hen­tesek és pincérek betegsegélyző egylete a Polgári Kör kerthelyiségében 1909 julius hó 13-án — kedvezőtlen idő esetén : 14-én — konfetti- és szerpentin-csatával, tombola- és világpostával vidék legrégibb és legnagyobb cipő üzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstádter Jakab cipőraktára Alapíttatott 1864-ben Pápa, K.Os3SUth J^ajos Utca ÍO. szám, Alapíttatott 1864-ben hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Meg és szenvedő lábakra (ortophád-munka) kiváló gond lesz fordítva, zuzi Vadászoknak különös fl yelmóbe ajánlja garantált vízmentes vadász csízmáit és ciőpit

Next

/
Thumbnails
Contents