Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-07-03 / 27. szám

Anyagi szempontból sem lehet az átalakulás ellen érvet felhozni, mert a vármegyén a pápai ügyek kivonásával a hivatalnoki létszám csökkenthető; a városi utak jókarban tartásának áthárításával pedig a vármegye jelentékeny kiadástól megszabadúl. A vármegye területe, lakossága pedig alig változik, mert 20.000 lélek s a 11.000 ezer katasztrális hold terület kivonásával is a vármegye még mindig területének nagysága szerint a vármegyék között a 28-ik, lakóinak száma szempontjából pedig a 31-ik helyet foglalja el. Mindezekből az elfogulatlan bíráló megállapíthatja, hogy Pápa r. tanácsú város mind szellemileg, mind anyagilag elég erős arra, hogy önálló törvényhatósággá alakuljon, s hogy a vármegye Pápa város önállósításával sem szellemileg, sem anyagilag a közigazgatás teendőinek teljesítésében semminő zavart, kárt nem fog szenvedni. Mindezen kétségbevonhatatlan tények alapján hazafias tisztelettel kérem Pápa r. t. város közönsége nevében a m. t. képviselőházat, mely szerint kérelmemet meghallgatni s Pápa r. t. városát törvényhozási uton, törvényhatósági joggal felruházni kegyeskedjék. Mészáros Károly polgármester. Orvosszövetségi közgyűlés Pápán. A Veszprémvármegyei Orvosszövetség f. hó 29-én tartotta meg tizedik évi rendes közgyűlését Pápán a városháza nagytermében a tagok rendkívül élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésről, mely egyúttal alkalmat adott Vadnay Szilárd dr. szövetségi elnök, vármegyei főorvos 25 éves orvosi és 10 éves elnöki működésének méltó ünneplésére, az alábbi tudósításunk számol be : Vadnay elnök megnyitja a közgyűlést, meleg szavakkal üdvözli a megjelent tagokat és több vonásaiban méltatván az elmúlt év munkásságát, kiemeli, mint legfontosabb eredményt az új közegészségügyi törvény életbeléptetését. Felhívja ezután a szövetségi titkárt jelentésének előterjesztésére. Réthy Ede dr. szövetségi titkár kiváló gonddal megszerkesz tett jelentésében mindenekelőtt beszámolt azon küzdelemről, melyet az orvosszövetség a betegpénztárakkal megvívott és amely harcból fényes győzelemmel került ki a Veszprém vármegyei Orvosszövetség. Másik kimagasló érdeme a szövetségnek, hogy 10 éves munkássága gyümölcseként létrejött az 1908. XXXVIII. t.-c., amely az egészségügy gyökeres javítását célozza. A magyar társadalom iránt való erkölcsi köteless égét teljesítette a törvényhozás, midőn a mágyar nemzeti élet egyik legfontosabb problémáját: az egészségügyről való felfogás megváltoztatását előmozdította. Az öröm és büszkeség hangján emlékezik meg titkár a lefolyt 10 esztendő küzdelmeiről, melyek eredményeként az orvosok az idők jobbrafordulását, a társadalom ébredését köszönthetik. Majd így folytatja: „Szivemet öröm fogja el, midőn jogos büszkeséggel illesztem a babérkoszorúba szövetségünk érdemdús elnökének 25 éves orvosi és 10 éves elnöki munkálkodásának, buzgóságának, fáradhatatlan törekvéseinek díszes eredményét. Megkövesedve látjuk az ő tapintatos vezetése alatt szövetségünkben mindazokat a vezérlő esz méket, melyek egyedül szabhatják meg működésünk irányát helyesen. Az ő erős intenciójára, fáradbatlan buzgalmára alakult meg szövetségünk, és emelkedett egyúttal — büszkeség nélkül mondom — az ő bölcs vezetése alatt oly magaslatra, hogy jelen szervezetében nemcsak mint az Országos Orvosszövetség kiegészítő része, hanem mint önálló testület is mindenkoron a legbiztosabb garanciát nyújtja érdekeinknek az általunk kitűzött irányban való megtestesülését illetőleg. — Ugyanazért gyönyörrel pihen meg szemünk az ő 25 éves orvosi és 10 éves elnöki működésének idején és a baráti, a rokonszenvező sziv melegével üdvözöljük szeretett vezetőnket." A poétikus stílben megirt és nemes lendü lettel előadott jelentést zajos tapssal honorálták és dr. Lövi) László indítványára a titkárnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak, mire elnök meghatott hangon tolmácsolja háláját az elismerésért. A pénztári jelentés és az újonnan alkotott vármegyei szabályrendelet alapos ismertetése után a közgyűlés véget ért. Délben a Griff szálló nagytermében társas ebédre jöttek össze a vármegye orvosai. Az első felköszöntőt Vadnay Szilárd dr. megyei főorvos tartotta Pápa város polgármesterére és a járási főbíróra. A felköszöntők egész sora következett ezután és pedig felszólaltak Mészáros Károly, dr. Steiner József, dr. Kövi József, dr. Réthy Ede, Bélák Lajos, Karlovicz Adolf stb. Az összejövetelt Rechnitz Ede dr. helybeli orvos rendezte nagy körültekintéssel. K. I. Y AROSHAZARÓL. Városi közgyűlés. Jun. 26-án d. u. 3 órakor a képviselők élénk részvételével városi közgyűlés volt, melyen az összes tárgyak az állandó választmánynak mult héten ismertetett javaslata szerint nyertek elintézést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Lippert Sándor, Vágó László, Koréin Ernő, Gyuk Nándor éa Acs Ferenc küldettek ki. Napirend előtt a polgármester meleghangú felszólalásban ünnepelte Antal Gábor ref. püspököt jubileuma alkalmából s különösen kiemelvén a jubilánst városunkhoz fűző szoros kötelékeket, a közgyűlés egyhangú határozattal jegyzőkönyvileg megörökítette Antal Gábor érdemeit - Ezután interpellációk következtek. Hidász Mihály és Lippert Sándor az öntözés ellen panaszkodtak, Böhm Samu a mértékhitelesítőhivatal felállítását reklamálta, dr. Löwy László a városunkat érdeklő vasúti tervek ügyét sürgette meg; végül Fischer Gyula kérte a nagyobb tömegek által látogatott nyilvános helyiségek tűzbiztonsági szempontból való megvizsgálását. Az elnöklő polgármester az összes kérdésekre megnyugtató választ adott. A napirend tárgyalása során nagyobb vita csakis a Matkovich-féle háznak ipariskola célcéljára leendő átalakítása felett volt. A házvétel céljaira szükséges 28.000 K-t egyhangúlag megszavazták és ellentét csakis az átalakítás tekintetében volt a felszólók között, mert Herz Dávid, Néhman Gábor, Hajnóczky Béla és Kardos Károly sürgősnek jelezték az átalakítást, míg Varga Rezső, Lippert Sándor, dr. Löwy László és dr. Kende Ádám amellett voltak, hogy a 28.000 K-ás költségvetés revideáltassék és csak a legszükségesebb átalakítások foganasíttassanak. A közgyűlés nagy többsége az utóbbi értelemben döntött. Az összes többi ügyekben vita nélkül fogadták el az állandó választmány javaslatát. § A központi választmány tegnap délután ülést tartott, melyen a képviselőválasztói névjegyzék ellen beadott néhány felszólamlás nyert elintézést. § Figyelemre méltó eszmét pendített meg a múlt heti közgyűlésen Fischer Gyula városi képviselő, midőn követelte a nagyobb tömegek által látogatott nyilvános helyiségeknek tűz- és közbiztonsági szempontokból való megvizsgálását. — Hallatlan anomália, hogy templomaink többnyire befelé nyiló ajtókkal vannak ellátva, s még ennél is nagyobb képtelenség, hogy az izr. templom női karzatának csigalépcsős lejárata van. Nyilvános összejöveteleink legnagyobb részét a Griff-teremben tartják. E teremről a hatóság már évekkel ezelőtt megállapította, hogy leszakadással fenyeget, s akkor valamikép alá is támasztották, de maradt továbbra is a közbiztonság legelemibb követelményei ellenére és csúfjára az, hogy a teremből egy labirintusszerü, hosszú, közben lépcsőkkel is megszakított sötét folyosón keresztül jut el az ember a lépcsőházba, mely ismét nehézjárásu, meredek csigalépcsőkből van építve, s mely szomorúságaikat, apró örömeiket, mely öröklött nyomorúságukban napjaikat betöltötte. — Szegény kérgeskezü munkásasszony lesz belőletek, vagy testetek árán másképp a gazdagok prédája, mindegy, becstelenek és megalázottak, vagy durva gondokban elöregedő páriák lesztek halálig. — Ha én szabad lehetnék ! . . . Talán megvalósíthatnék valamit lázas álmaimból, amely egy eljövendő szebb világot igér, föltárja mindenek számára egyformán az élet gyönyörűségeit, melyeket most jogtalanul elrejtenek előlünk az erŐBek és hatalmasok, örökre szerencsétlenné téve minket, kik szegény [anyáktól születtünk . . . Egy fényes fogat robogott el az utközépen, mire Jaák figyelme most már nyílegyenesen arra irányúit. Előkelő uri fogat volt, melyben' drága selyembe öltözött, gömbölyű vállú asszonyok ringatództak szines napernyők alatt. Mosolyogtak, nevetgéltek, mint ahogy a jólét mosolyog le a földhözragadt szegénységre és bársonyos, írnom arcukról gondtalanság, valódi életkedv sugárzott le. Meglátszott rajtuk mindaz, amit a meseszerű életmód, a kéjes, puha kényelem tesz oly széppé és vonzóvá az emberek külsején. Virágoztak, mint maga a tavasz, a szerelem, az élet . . . Szabadok voltak . . . Jaákot kinos érzés fogta el. Mig előbb a mások nyomora és szenvedése fölött érzett szánakozása már kibékítette sorsával és kissé megvigasztalódott, most szivből fakadó gyűlölettel telt el, mely ismét lerántotta őt a megfékezhetetlen emberi indulatok gyötrelmeibe. — Nincs igazság a földön ! — fakadt ki majdnem hangosan, mialatt egyre közelebb ért a lakásához, ahol már várták ebédre. Sietnie kellett, hogy nyugodtan elkölthesse az ebédjét, mert az ideje ki volt számítva. — Nem ! azért sem leszek a gazdagok alárendelt bérence többé, hogy munkámmal is segítő társuk legyek gálád törekvéseikben, mely ezrek és milliók elnyomására irányul. Nem! Ki fogom vivni a függetlenségemet, még a magam elvesztése árán is, ha kell! Inkább leszek a magam eszméinek elbukott harcosa, mint a lelketlen rabszolgatartó fizetett szövetségese, gyáva igavonója ! Elhatározta, hogy hivatalában, ahova járt, semmit sem fog mozdítani többé; lemond mindenről, amivel eddig az igazságtalan vérszopok érdekeit szolgálta. Nem birja tovább. Ha még ezután is tenné, talán a szive megrepedne. S most már nem sietett. Ugy érezte magát, mintha már is független és szabad volna, a maga erejében nagynak és hatalmasnak képzelte magát. Bizott a maga egyiBtenségében, mely megfogja Őt menteni eszméinek a jövő számára. És mialatt odakint az utcai életet lassan elzsibbasztotta a déli verőfény, a nagy kőrengeteg között egy eltaposott vérszínű rózsa újra fölemelte fejét a legelső tavaszi napsütésben . . . ALTMANN BERNÁT az „Angol Divat"-hoz címzett férfi-, fiu- és gyermek-puha áruháza megnagyobítva mértél*: szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü • T kész- férfi- és fiu-ruhákat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kivitelű gyermek-ruhákat. És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb minőségekben, melyekből mértéit sze- ^ . ^ rint a legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHltfllŰtttl ^DBTtlÜl Q) elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel ^ J