Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-06-26 / 26. szám

község összes egyenes állami adójának felénél nagyobb részét fizeti és b) hogy az ezen átalakulás folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi- és anyagi erővel rendelkeznek; c) kisközségeknek nagyközséggé alakulása esetében még igazolandó, hogy a másik vagy a többi kisközség a körjegyzőség fenntartására képes marad ; ha be van bizonyítva mindaz, ami a fentebbiek szerint bebizonyítandó, az átalakulás meg nem tagadlathatik.

K Támaszkodva az analógiára, az a meggyőződésünk, hogy, ha a r. t. város önálló törvényhatósággá akar alakulni, be kell bizonyítanunk, hogy a 151. §.-nak megfelelőleg nála ugyanazon feltételek tényleg megvannak. Az 1. pontra vonatkozólag Pápa város képviselőtestülete, tekintetbe véve, hogy Pápa város adózó polgárainak legalább 2/

3-ad része kívánja, hogy magasabb közjogi helyzetbe jusson a város, s ne maradjon továbbra is a vármegye gyámsága alatt: egyhangúlag kimondotta az átalakulás szükségét. (Lásd '/. alatt idecsatolt közgyűlési jkönyvi kivonat szerint.) 2. Annak igazolására, hogy Pápa város közönsége elég szellemi- s anyagi erővel rendelkezik az átalakulásra s az átalakulásból származó kötelezettségek és terhek viselésére: élénk világosságot vet városunk utolsó tíz esztendejéről szóló statisztikája; rövid 10 év alatt városunk lakossága 15—20%-al emelkedett, s folytonos növekedés ma is észlelhető. A lakosság számának ily rohamos emelkedését alig tudja más város felmutatni; ez annak tulajdonítható, hogy Pápa város nem állott meg, hanem kultur intézményeinek szaporításával, vízvezetéke létesítésével, villanyvilágításának megteremtésével, aszfalt kocsi- s gyalogjárójának kiépítésével, gyáriparának fejlesztésével a távol vidék lakóit is magához vonzotta, s virágzó városi életet teremtett. Állami érdekeink is megkövetelik, hogy hazánkban ép úgy, mint a művelt nyugaton, oly életre való városok keletkezzének, amelyek műveltségükkel, ipari s kereskedelmi tevékenységükkel a környező vidékek gócpontjaivá fejlődve, mindenkorra biztosíthassák a magyarság szupremáciáját. Ennek tudatában kíván Pápa város is erőteljes önkormányzatával hazánk szellemi-, anyagi- s kulturális viszonyainak fölvirágzásához hozzájárulni. Hogy pedig városunk közgazdasági tevékenységével s szellemi érettségével mindenkor hozzájárult s hozzájárul hazánk fölvirágzásához: erről tanúskodik múltja s jelene. 1439 óta királyaink városunkat különböző kiváltságokkal tüntették ki, ezeket a kiváltságokat a későbbi uralkodók nemcsak mindenkor megújították, hanem idők folytán újabb kiváltságokkal is gyarapították, elismerve ezzel városunknak anyagi- s szellemi kiváltságát, érettségét, fontosságát. így Albert király 1439-ben, Budán kelt kiváltságlevelében kimondja, hogy Pápa város polgárai és jobbágyai felett is, kihágásaiért, adósságaikért, senki más ítéletet nem hozhat, csakis saját uraik. Albert özvegye, Erzsébet 1439 dec. 13-án Ó-Budán kelt kiváltságlevelében Pápa város minden egyes lakosát királyi és királynői harmincad fizetése alól örök időkre felmentette. Rudolf király 1577 szept. 3-án Bécsben kelt kiváltságlevele szerint Pápa város polgárai és lakosai minden rendes, sőt rendkívüli adótól is és illetékektől, valamint a kamarai nyereség fizetésétől és még segélyadástól is, a város régi állapotának visszanyeréséig, fölmentést kaptak. E nevezetes kedvezményt azokért a jelentékeny szolgálatokért nyerte városunk, amiket a török hódítás feltartóztatása érdekében tett. Pápa város kiváltságait egymásután megerősítették II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, III. Károly és Mária Terézia is, mint erről a város levelesládájában levő eredeti kiváltságlevelek tanúskodhatnak. Megerősítették e város kiváltságait még a múlt században is I. Ferenc 1834 szept. 24-én és V. Ferdinánd is 1839. okt. lü-én Bécsben kelt kiváltságlevelében, az utóbbi kijelentvén, hogy a város polgárai a Városi Tanács bírósága alatt állanak és csak fellebbezés esetén terjesztendők fel ügyeik az Uriszékhez és onnan a Vármegyei Törvényszékhez. De nemcsak kiváltságlevelei, hanem Pápa városnak egészen a régi ősidőkbe visszanyúló története is bizonyítja, hogy e város a múltban is hazánk jelentékenyebb városai közé tartozott. Hiszen ismeretesek 1543-ban, 1555-ben, 1597-ben és 1600-ban a török ellen folyt küzdelmei. Ismeretes II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában vitt szerepe, mikor a dunántúli hadak főhadiszállásáúl szolgált és e miatt Heiszter porrá égette 1707-ben. Ismeretes, hogy az 1809-i francia háborúban tábori kórházúl szolgált, amikor tudniillik jun. 20-án 3974 katona volt kórházúl berendezett középületeinkben, s még hozzá a franciáktól 2 órai szabadzsákmánylást is szenvedett városunk. Ismeretes végül 1848-i szabadságharcunk idején mind főiskolánk ifjainak, mind a város polgárságának a délvidéken a Drávánál honvédeink sorában teljesített hazafias szolgálata. Jelenleg Pápa város ipari- s kereskedelmi, de különösen kulturális intézményeivel a dunántúli városok között az első helyet foglalja el; s épen kulturális intézményei miatt nevezték el Dunántúl Athenejének. Tényleg van Pápán theol. akadémia, egy főgimnázium, egy állami férfi tanítóképző-intézet, két női tanítóképző-intézet, egy állami-, két felekezeti polgári leányiskola, egy fiú polgári iskola, leány-internátus, főisk. köztartás, hol naponként 380 növendék étkezik, négy hitfelekezeti elemi-, egy állami-, egy felekezeti minta-iskola, állami földmives-iskola, egy kereskedelmi- s egy ipariskola. Van továbbá Pápa városának állandó színháza, az irodalom s művészei emelésére több társas-köre, középpontja több hivatalnak: borászati-, méhészeti s selyemtenyésztési felügyelőségnek; osztálymérnökségnek. Van benne járásbíróság, telekkönyvi hatóság, kir. adóhivatal, pénzügyi biztosság, csendőrség, itt van a 7-ik honvédhuszár-ezred törzse, a 19-ik felmérési felügyelőség, ipartestület. Ezen intéz ményei mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy mint kulturális tényező, nagy célok megvalósítására hivatott, s igazságosan nem tartható mint kiskorú megyei gyámság alatt, akkor, amikor Komárom, Pancsova, Selmec- és Bélabánya, Versec — nálánál kisebb városok — önálló törvényhatóságok. De nem a népesség számaránya szempontjából állítható meg a válaszfal a városok között, hanem azok fejlettségi foka szempontjából : át tudja-e érezni városi hivatását, megtud-e felelni a hozzáfűzött követelményeknek. Ha egy pillantást vetünk fentebb vázolt intézményeinkre, úgy bizonyára mindenki arra a meggyőződésre jut, hogy Pápa r. városban megvan mindazon kellék, melyek feljogosítják arra, hogy a teljes önkormányzat jogait élvezhesse. Fejlődésére legjobban reá mutathatunk az évi költségvetés adatainak feltüntetésével: Az 1900. évi szükséglet volt 226.295-08 K Az 1909. , „ 385.472-93,„ A szükséglet emelkedése 109.177*85 „ Az 1900. évi fedezet „ 137.151-76 „ Az 1909. „ „ 196.011-21 „ A fedezet emelkedése 58.859'45 ,, 1900. évben a pótadóval fedezett hiány volt 89.143-32 „ 1909. „ „ „ „ „ „ 137.461-72 „ A pótadó emelkedése 48.318'40 „ Százalékban kifejezve a lefolyt 10 év alatt a szükséglet emelkedett 48

0/oal? a fedezett 44%-al, a községi pótadóvaí fedezett hiány 3'6%-al. A számok bizonyítják, hogy bár rohamosan emelkedtek kiadásai, mégis a pótadószázaiék csak igen kis mértékben nőtt, mert a város intellektuális ereje mindig tudott jövödelmi forrást nyitni, mely a bevételeket szintén emelte. A város aktiv vagyona 2,547.965-28 K A „ szenvedő vagyona .... 1,329.216 84 „ A „ tiszta 1,218.748-44 tehát vagyoni helyzete is olyan, amely elfogultság nélkül minősíti őt magasabb közjogi helyzetre. (Vége köv.) De elhiheted uram, hogy ereiben szamárvér folyik ! Az udvaroncok ós méltóságok csak a királyra való tekintettel fojtották vissza kacagásukat. A király ellenben két embert választolt ki közülök, akiket Spanyolhonba küldött, hogy megtudják e különös ló születésének adatait. Hat hónap múlva visszakerültek a kiküldöttek és jelentették, hogy a ló anyja közvetlenül a osikó megszületése után kimúlt és egy nőstény szamár táplálta a kis árva csikót. A király szörnyen elcsodálkozott a görög bölcsességén és elrendelte, hogy naponta egy fél kenyeret küldjenek neki az udvari konyhából. Egy napon szörnyen unatkozott a király. Maga elé parancsolta börtönéből a görög bölcset is. Es az aggastyán mélyen meghajolt a király előtt és nehéz láncai csörömpölve ütődtek a márványpadlóra. A király megszólította : — Előtted vannak ime a világ legértékesebb drágakövei. Most bizonyítsad be, hogy épp oly jól értesz a kövekhez, mint a csillagvizsgáláslioz. Mondd meg, melyiket gondolod legértékesebbnek közülök ? A görög csodálattal nézte a köveket, melyeken megtörtek a déli nap sugarai és szólt : — Uram, melyiket gondolod te legértékesebbnek ? A király egy követ vett kezébe, — mely oly szép volt, mint a hold enyhe éjjeleken — és odanyújtotta az öregnek. A bölcs gondosan méregette kezében a követ, a világosság felé tartotta és szemeivel kisérte az általa lövelt sugarakat, aztán megszólalt : — Uram e kő szivében féreg van ! A király magához hivatta kincstárnokát, darabokra törette a kö\ et, és ime, belsejében tényleg ott volt a féreg. Erre nagyon megdicsérte az öreget a király és elrendelte, hogy ezentúl egy egész kenyeret küldjenek naponta neki az udvari konyhából. Evek multak és a király megfeledkezett az öregről. Ekkor egy napon, nagy ünnepi ebéd után, származását illetőleg kételyei támadtak és eszébe jutott a bölcs férfi. Maga elé parancsolta. A király előtt mélyen meghajolt az öreg és neh^z láncai csörömpölve ütődtek a márványpadlóra. A király beszélt : — Nagy a te bölcsességed. Két fényes próbát mutattál be eddig és én mindkét esetben királyi mód megjutalmaztalak. Most mondd meg nekem, ki volt apám és mi volt a foglalkozása ? A görög alázatosan válaszolt: Furcsa kérdés ez, uram. Mindenki tudja, hogy apád király volt, mint te magad, uram. Ekkor a király felugrott helyéről és fenyegető hangon dörögte: — Ne hízelegj nekem, nyíltan mondd meg az igazat. Különben kinos halál vár reád ! Az öreg kezei úgy remegtek, hogy láncai megzördültek : — Uram, alávetem magam parancsodnak. — Akinek életedet köszönheted, becsületes polgára volt a városnak, kenyeret sütött és eladta őket a vásáron ! Nyugodtan meghallgatta a bölc3 szavait a király és arca változatlan maradt. Intett neki hogy várakozzék reá és nehéz lépésekkel hagyta el a termet. Az öreg minden izében remegve várta a biztos halált. WITTMANN IGNÁC Készít legjobb minőségű tetocserepet és különféle idomtéglát. gőztégla és tetőcserép gyára = Közp. iroda: Pápa. Mintákat kívánatra bárhová díjmentesen küld.