Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-06-26 / 26. szám

A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány múlt heti üléséből teszi meg javaslatait a ma délután tartandó közgyűlés elé. Az árvaszéki számadásokat rendben levőknek találván, elfogadásra ajánlják. A kataszteri birtokkiigazítást illetőleg a régi osztályozás fenntartását javasolják. A polgári ápolda gondnoki állását illetőleg felhatalmazást adnak a v. tanácsnak, hogy a gondnoki tiszteletdíjat a jövedelemhez képest emelje fel. A törvényszéki memorandumot elfogadásra ajánlják, az időpontnak meghatározását, amikor a kérvény az igazságügyminiszternek átadassék, a polgármesterre bizzák. Az államvasutak vizdíjjára vonatkozó szerződést, mely a városra nézve 200 K-val kedvezőbb a réginél, helybenhagyandónak vélik, de ajánlják, hogy a vízfogyasztás megállapítása céljából 1 évre próbakép vízmérő óra állíttassék be. A város kataszteri felmérésének költségeit kölcsönből vélik fedezendőnek, az első évi szükséglet azonban fedezetet talál a jelenlegi folyó-számla maradványból. A Matkovich-ház árának kifizetését javasolják, de az ipariskola céljaira történendő átalakítás költségét (38.000 K) sokallják s azért az ügyet előbb szakbizottság elé óhajtják vinni. Az Esterházygrófi-család három házának megvételét szükségesnek látják s ezért a megvétel ügyét 4 hét múlva tartandó közgyűlés napirendjére vélik kitlizendönek. § A Főtéri Esterházy-házak megvételéről azt a hirt kapjuk lapunk zártakor, hogy özv. gróf Esterházy Ferenené, kinek hozzájárulásának megszerzését báró Buschmann kilátásba helyezte, nem hajlandó beleegyezését adni a házak eladásába. Ez természetesen az egész dolgot meghiúsítaná. Kár. § Az építészi szabályrendelet — mint már jeleztük is — elkészült s a képviselőtestület jul. 10—12 körül tartandó ülésében, melyet egyedül e tárgynak fognak szentelni, fog alaposan foglalkozhatni vele. § Hirdetmény. Pápa r. t. város 1909. évi általános jövedelmi pótadó kivetési lajstroma érvényesítve a kir. pénzügyigazgatóságtól leérkezett. Ezen adókivetési lajstrom Pápa r. t. város adóhivatalánál 1909. évi junius hó 28-tól 1909. évi julius hó 5-ig kitéve lesz. Miről oly hozzáadással értesíttetik az ad-ózó közönség, hogy a közszemlére kiteendő lajstrom a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető s a netáni felszólamlások a városi adóhivatalnál — közvetlen a veszprémi pénzügyigazgatóságnál — a közszemlére kitételt követő 15 nap alatt Írásban beadhatók. Pápa, 1909. évi junius hó 25-én. A városi hatóság. TARKA ROYAT. Pápai idegenvezető. I. Csábítás. Itt a saison ! Vagyis, miként a nem franciás műveltségű uralkodó osztályok mondják : Itt a cezony ! Mivel a nyájas olvasó a jól ismert kiejtés mögött az uralkodó munkás-osztályt sejti az ő uborkaszezonjával és az elmaradhatatlan népies hidegleléssel egyetemben, sietek kijelenteni, hogy nálam a franciás írású saison az igába fogott uri osztályok meleglelésére vonatkozik. Csillagászati szempontból a két ellenséges kiejtés ugyanazon időszakot jelenti, de hűtőzési szempontból lényeges különbség van. Mig ugyanis a tót napszámos a meleg cezonyba bármikor úgy telezabálhatja magát uborkával, hogy kileli a hideg, tehát csekély befektetéssel lehűtheti magát, addig az uri napszámos a meleg saisonban kénytelen magát száműzni hazulról idegen uborkafák alá. Mindez azonban még csak azt jeienti : meleg van. Ezt az időszakot ügyesen felhasználják a nők arra, hegy az anyakönyvileg szerződtetett férfiak erszényén érzékeny vágást ejtsenek. A munkafelosztás elvének gyönyörű kettős érvényesülését bámuljuk ebben az örök női vonásban. Az egyik az, hogy a pénzkeresésben férfiaink annyira kimerülnek, hogy nincs erejük a megkeresett pénzt elkölteni, tehát gyöngéd kezek leveszik vállaikról a pénzterhet. Mindenképpen téves az az állítás, hogy a nők azért fürdőznek, mert nagyon kifáradtak, míg férjüktől sikerült kikunyorálni háromhavi keresményt. Tény az, hogy nőink teljesen pihenten és friss erővel vonulnak nyaralni. Ezen fontos, sőt középeurópai tünetre és arra való tekintettel, hogy ma már minden rongyos faluban hajlandók az emberek nyaralni, elhatároztam, hogy szülővárosomnak is kijárom az üdülőhelyi cimet és jelleget, de csak azon feltétellel, ha a város viszont, tekintettel kezdeményező &zerepemre és a teremtendő idegen- és pénzforgalomra, szobromat évente frissen ese'tt hóból kifaragtatja s hogy a nyarankint itt hemzsegendő idegenek is tudják kit kell átkozni, iparkodik hidegen bánni velem, azaz szobrommal, különben akármibe kerül is, elolvadok. El én ! Igaz, hogy városunk, mint üdülőhely, nem áll ázsiai színvonalon, mint a többi hazai fürdő helyek, melyek valamennyien ázsiai nivón állnak, de azért nálunk is igen biztos módszerek állanak rendelkezésre, ha az időt agyon akarjuk verni. Rosszakaratú rágalom az, hogy nálunk nincsenek kéznél azok a kemény papirlapocskák, amelyeken tökök, hősök, makkok és egyebek vannak funkcionáriusok gyanánt megjelölve, és amelyek az időt tüneményszerű gyorsasággal végzik ki. Az is hazugság, hogy a kivégzésnél csupán négy tisztviselő van jelen ; mert mindegyik mögött még legalább kettő vagy három gyakorolja az ellenőrzést és ezeket éppen ügy, mint másutt: kibiceknek nevezzük. Ügyetlen ráfogás az is, hogy mindez perzselő melegben folyik le a kávéházak előtt, mert igenis : kávéházaink előtt örökzöldre festett fenyőfalécekből készült rácsos erdő csalogat hűvös rejtekeibe. Nem igaz, hogy tíz templomunk van és csak nyolc tornyunk, mert a hiányzó két torony is megvan a szomszédos Kéttornyulakon. Vau vasúti vendéglőnk, vágóhidunk és . . . mi is még? szemétlerakóhelyünk, porzóbányánk Homok-Bödögén, ahova az összes aktákat elintézés után kiviszik leitatni. Ha akták nincsenek, az esetben a kimenők egymást itatják le, és tulajdonképpen ez nem is Bödögén történik, hanem a sokkal közelebbi fekvésű Törzsökhegyen, hol csak úgy, mint a Csiriz-magaslaton, évente több akó bor terem. Ezek nagyon kedvelt kirándulóhelyek ; aki egyszer meglátogatta őket, irtózva gondol a hazatántorgás esélyeire és inkább kint alszik, mintsem feleúton érje az álom, vagy másnap újra kelljen kimennie. A bor-sport mellett városunkban a vizi sport művelésére is tág tér nyilik. A közeli attyai erdőben ugyanis hatóságilag engedélyezett tengerszem kimérés van. A tengerszem kívánatra palackokba zárva házhoz szállíttatik ós így a csónakozás stb. házi kezelésbe vehető. Tengerszemen kivül még csak tyúkszem található nagy mennyiségben nálunk, és tekintve, hogy a tyúkszem mindig jobban fáj, mint amilyen nagy, elmondhatjuk: gazda szeme hizlalja a tyúkszemet. S mivel tyúkszemből amúgy is túltermelésünk van, evvel az élelmezési kérdést is megoldottnak tekinthetjük. Negyedik Henrik szakállára mondom ugyanis, hogy nálunk a tyúkot, persze a szemével. együtt, levesbe főzik, ami a nép jólétére mutat. Kőmivesekre a téli időszak kivételt képez ; ők akkor kányát használnak ilyen célra. Mivel a városunkbeliek egyszer megszerzett tyúkszemeiket féltékenyen őrzik, jól teszi az idegen, ha magával hoz néhányat, hogy legyen mit aprítania a levesbe; itt néha sóit utánjárásba kerül. . . Legfeljebb ha másokén tipródik. A lakáskérdés kettős problémájából a jóllakás után a hol-lakás izgat leginkább. Igaz, hogy önzetlen népdalosok cserepes tanya hijjában minden bokrot megajándékoztak bizalmukkal, de én ezt mégsem ajánlanám. A költészet és a valóság néha egymásra cáfolnak. Sokkal előkelőbb az, hogy az idén, akárcsak Titelbe', hitelbe', hotelbe hatol be, fotelbe vágja magát és elkezd nyaralni. Sajnos, mindeddig nélkülöztünk egy olyan művet, amely rosszakaratulag tájékoztassa a látnivalók felől azon érdeklődőket, kiket akár A király közben felhaladt a kastély márványlépcsőin az édesanyja lakóosztályába, hogy biztosat tudjon meg tőle. Halállal fenyegette meg az öreg asszonyt, ha nem ismeri be az igazságot. Erre könnyekre fakadt az öreg aszszony és a király megtudta a valót. Es újra lehaladt a márványlépcsőkön és visszatért abba a terembe, melyben az öreg bölcs várakozott reá. Azután elhívta magával és hosszú folyosókon, meredek lépcsőkön vezette végig, egy kis elrejtett kamarába és becsukva a kamara ajtaját, ekkép szólt hozzá : — Ismerd be most, hogy melyik ördögnek köszönöd a tudományodat ? A bölcs felelt : — Édes anyámnak köszönhetem, uram ! Az anyám ellenben nem hitt a varászlatban, nagyon okos asszony volt és félt az istenektől ! Arra tanított, hogy mindig nyitott szemmel lássak és neki köszönhetem bölcsességemet. Nézzed meg, óh uram, annak a csatalónak a füleit és megláthatod, hogy tudásom nem ered a sátántól. — Jól van, - szólt a király. — De honnan tudtad, hogy abban a drágakőben, mely nekem legértékesebbnek tűnt, féreg lakik ? — Azt uram, abból sejtettem, hogy sötét folt mutatkozott a napsütötte felén, amikor a világosság felé tartottam a követ és a napsugarak megtörtek benne. Valóban bölcs vagy, - mondta a király. De most mondd meg kérlek, miből következtettél születésem titkára? Pékmesternek nézhetne engem valaki ? — Nem uram, a világért sem ! De amikor először léptem eléd e nehéz láncokkal és bölcsességem első próbáját sikerrel álltam, ahelyett, hogy nehéz rabláncomtól szabadítottál volna meg, azt rendelted el, hogy jutalmam kenyér legyen. Ekkor tudtam meg, hogy ki fia vagy és hogy miért viselem e nehéz rabláncot. A király a földre szegzett tekintettel kérdezte : — Mióta tart már a rabságod ? A görög végigsimított szemein, mintha hosszú utat mérne vissza emlékezetében és lágy hangon mondta: — Úgy emlékszem, hogy csaknem harminc év mult el azóta. Még te meg sem születtél akkor, uram. Mint szökevény kerültem e városba, ahol nem ismert senki. Letelepedtem, segédet fogadtam és péküzletet nyitottam. Sok vevőm akadt és én a kenyérhez — melyet nálam vásároltak — ráadásul néhány szem bölcsességet is mértem nekik. És egyszer egy előkelő hölgy jött hozzám, akit nem israerék, és vele a csillagokról és világi dolgokról beszélgettem. Később esténként eljött hozzám, amikor alkonyat szállt le a városra és azután már a csillagokat se láttuk. Egy éjjelen, amikor az ideges nő nálam volt, a király őrsége ránk törte az ajtót, kitéptek engem az idegen asszony karjai közül és a börtönbe cipeltek. Évek hosszú során, sötét fülkében, nehéz rabláncra fűzve szenvedtem és fájdalmasan eltűnődtem azon, hogy mit vétettem tulajdonképen ?! Ekkor . . . Az öreg szemeiből keserves könnyek patakzottak. Es agg atyjának lábai elé borult a király. ALTMANN BERNÁT az „Angol Divat"-hoz cimzett férfi-, fiu- és gyermek-ruha áruháza megnagyobítva mérték szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü kész- férfi- és fiu-ruhákat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kivitelű gyermek-ruhákat. És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb minőségekben, melyekből mérték sze- ^ . ^ , . rint a legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHltttlÜtttl JjCftlílt elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel * • •