Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.
1909-01-02 / 1. szám
galom, látszólagos nyugalom, valtjában las»u újra telítődés van folyamatban. (Aki meguntt a biologiai ezociologiát, az csinálhat magának ezen az alapon elektrotechnikai szociologiát, amirel a* ember-anyag és ember szellem között megnyugtató kapcsolatot fedezhet fel a «»ját mulatságára.) Apropos : Anyag és izellem Nincs is olyan nagy különbség a kettő között, mint ahogyan a katekizmusokból tanultuk. A szellem egy magaoabbrendü anyag, amely más körülmények között nyilvánul meg és a legfinomabb szellem sem tagadhatja el, hogy durvább anyagi korából sok mindent megtartott. A finoman disztingvált szociolo^us vagy diplomata lényegében egy követ fuj a kokorbeli vadászterület-bérlővel, csakhogy az leütötte az első kődarabbal a vadorzót, a szociologus meg addig okvetlenkedik a ravasz eszével a társadalom tálkultúráit és elvékonyodott teint-jének, míg az lekopik és helyét elfoglalhatja az immár óriási lefojtott energiával felkészült, de még nyeri réteg, a diplomata pe dig addig, ameddig elhiteti egész társadalmakkal, hogy még nem értek meg egészen. A szellem tulajdonképen az érdekharcoknak egy modern fegyvere és mivel fegyver, megnyilatkozásaiban nem épen mindig rokonszenves. De meg nem is állandó valami, nem olyan, hogy sok látszólag méltatlan dolog hozzá nem férne, aőt az elvirágzás bizonyos fejlődési fok elérése után egyik főtulajdonsága. A szellemi fejlődés folyamán azonkívül, mondhatni a kulturkinban gyakran kiütődnek az alacsonyabb kultura, vagy sokszor a kulturátlaneág tünetei is. Erről alább, a bűnnél lesz szó. Sokszor lehet azt is tapasztalni, hogy egy túlkulturált társadalom nem képes szaporodni és nálunk a nemes fsj fenntartási ösztönnek csak torzképe található meg. Erre egy múlt évi perből és az annak ösztökélésére különböző magasabb körökben végzett kutatásokból bizonyító erejű példákat találhattunk. Hogy a terméketlenség alacsonyabb és arra meg nem érett rétegekben is lábrakapott, annak oka a kényelemszereteten kivül az egyoldalú pénzfelhalmozódás, amely, bármennyi energiát jelent is mennyiségénél fogva, mégis csak helyzeti energia marad, ha egyszer a jótékony és áldástterjeBztő szétáramlását, a mozgási, tehát munkáivégző energiává való átalakulását az egoizmus zsilipjei megakadályozzák. Az egoizmus által teleszivattyuzott pénz bassinokban az immár túlfinomodott, társadalmi herék úszkálnak courtisanejaikkal és petit jesua-jeikkel és a példa a fejétől büdösödő hal végzete szerint harapódzik el a társadalom egész testére. Mindenki többet akar mutatni, mint a másik ; ha lényegében, lelki kincsekben nem is, mert ez a kiváltságosak ambíciója, legalább az utcákon, nyilvános emberi találkozó .helyeken, a nyársbugrisok eme kongresszusain, ahol beszámolnak egymásnak az öltözködés és vagyonbeli álláspontjukról; maguknak pedig nem merik bevallani, hogy ezeket a felsz'nességeket tudták ellesni azoktól, akik akár" szellemi, akár anyagi tekintetben a társadalom felszíne fölött tolonganak és mint a megfeszült gőz a saját folyadékjára iszonyú súllyal nehezednek. Minek az ilyeneken fejet törni ? Végezzék ezt azok, akiknek a balsors megadta az érzékenységet ilyenek észrevevéaére, végezzék a művészek. Az irodalom, a gondolat művészete, a zene, az érzelem művészete és a többi művészetek, amelyekben az emberiségnek megvalósulatlan vágyai bevezetést szoktak találni, hatalmas lendületet vettek, igen sok ideált iparkodnak kifejezni, jelezvén ezzel, hogy mennyi kívánnivalója van az embereknek a megsokasodott produkciókból, főleg azoknak, akik előtt az Élet vigasztalanul ós nagy hiányokkal terül el. Az emberek if|ú osztályai ezek, akik legalul állva leginkább érzik a rájuk nehezedő tömegek súlyát. Nem a korra nézve ifjak, bár ezek is sok gyámkodást lenyelnek, hanem a kulturában alant állók, akiknek Öntudata még nem régi keletű, de türelmetlensége legnagyobb, mivel csak rövid idő óta látja maga körül mindazt, amihez joga van eljutni, de csak megszabott morál vékony bürüjén keresztül. A figyelme már fel van híva, várakozása felcsigázva, új morállal impregnálva egy korhadó kerítésíi társadalomban kénytelen állani és nézni, amit mások szednek, a virágot és nyelni rája száraz kortyot. Az ifjú társadalom jól látja a hervadónak érdemetleneégét a javakra és fáj neki, hogy az éltető nedveket elszívja előle az, amelyiknek már az elmúlás van csak hátra, amelyik mielőtt elköszönne, még inkább a „tartozik" rovatot egyenlíthetné ki, ahelyett hogy követel. Az ifjú társadalom azután nem kíván folyton és folyton a telhetetleneknek gyűjteni. Kicsit lelkiismeretlen lesz, kicsit gondatlan és sokszor elhagyja a béketűrés. A béketűrés elvesztése a rakoncátlanság kezdete. Sokszor bűnnek nevezik ezt a rakoncátlanságot. Már egypár év óta külö nősen türelmetlenek az emberek é* ebben az évben fokozottabb számban léptek fel a bűnök, akár mint a pozitív tettek, akár, mint negatív tettek, a társadalom közös érdekeivel szemben tanúsított mulasztások, hanyagságok. Mintha a kultúra továbbfejlesztéséhez való akarat tagadná meg magát a hanyagságokban ; mintha nem volna meg mindenkiben a tehetség ahhoz, hogy egy magasfoku kultúrának alkotórésze legyen; mintha elszédítené az a sok ellenmondás, amelyekre naponta virrad és elveszti a talajt a lába alól. Az erkölcsi talajt és védekezik a kultúra kiszámíthatatlanságai ellen úgy, ahogy tud. Aki nek az apja még csak alkohollal függesztette föl egy időre a lét kinjait, annak a fia már elteszi láb alól legalább is a legközelebbi embert, aki az ő szemében (de nem a tudata legmélyén), a létezés szomorúságaihoz hozzájárul. Bizony amit mi bűnnek nézünk, az legtöbbnyire védekezés a kultura egyoldalúságai ellen. Ez kompenzálja a túlságos civilizációt, amely, minthogy egymás romlásán alapszik, sohasem ment bizonyos károkozásoktól. A meg károsított, a gyomor vagy szerelem duálizmusában megkárosodott ember (ennek a két ösztönnek a raffináltsága körűi forog minden emberi vágyakozás) aztán nem nézeget, nem teketóriáz, hanem üt vagy lop. Ha nincs, elveszi onnan, ahol van, ha nem szerencsés a szerelemben, kitöri a nyakát annak, aki útjában van. Az évrolévre sokasodó bűnök mögött vagy egyik, vagy másik módon károsult ember áll; akármilyen lázár van is a bűn képén, az aláfestés az említett két színben található meg a lázár lekotrása után. A kultára a moráltól engedményeket követel. És nemcsak arra jönnek rá az emberek, hogy a morál a társadalmi együtt-élésből fakad ki, hogy amily mértékben az együtt élés megnehezedik, olyan mértékben kell a morálnak engedményeket tennie, hogy tehát a morál van az emberek kedvéért, nem pedig az emberek a morál kedvéért, de rájönnek arra is (természetesen ezek már más emberek), hogy meg is kell kezdeni az erkölcsi átalakulást ós eleinte szórványosan, majd fokozott sűrűségben jelennek meg a bűnök, aszerint, amint az üj, humánus társadalmi filozófiából többen és többen szűrnek le maguknak szabadalmakat és érzik a jogot az élet kiélvezéséhez. A theologiai világfelfogás utolsó nyomainak elenyészésével még csak fokozó dik és még kifejezettebb lesz az altruizmustól való csömör és ez a társadalmi kényszer alól való kitörésekben nyilvánul meg. Most már évről-évre szaporodnak ezek a kitörések, a törvény pedig, mintha érezné, hogy ez a fejlődésnek egyik mellőzhetetlen tünete, nem tiltakozik olyan hevesen a bűnök fellépése ellen. Lassanként mindent megértünk, mert ki tudjuk magyarázni az uralmon levő tömegek lefelé ható nyomásából. Belátjuk azt is, hogy az élet célja: lehetőleg művészivé lenni és kényelmessé. Az alsó rétegek ezért törekednek felfelé ; ez lesz a sorsa annak is, amelyik most van emelkedőben és amelyik bármily eszközökkel próbálkozik is, inkább birja rokonszenvünket, mint amelyik más a művészi életberendezés birtokában puhul el. De míg amaz teljesen elenyészik és emez elfoglalhatja a helyét, nagyon sok ós évről évre szaporodó bűnökkel kürtöli ki a világba türelmetlenségét. A pár év múlva elterjedő feminizmus csak a küzdő emberek számát sürüsíti és a bűnökre v ló alkalmat sokszorozza, a küszöbön levő középeurópai államrendezkedéssel járó népességcsökkenés pedig mint jótékony leesapolása a fölöslegnek fog beiktatódni as emberiség történetébe. Háborá az igazi élet és a bün a béke báborűja. Aztán miért? Nagyon csekélyes és alantas indító-oka van ennek. Vagy mit is mondott Gárdonyi ? Rádai Frvin. VAROSHAZÁROL. § A kataszteri bérház ügyében vettük a következő sorokat: „Igen Tisztelt Szerkesztő Űr l Sziveskedjék az alábbiaknak helyt adni. Bic-se-t lapjának december 25 iki számában Basenb icb Károly vállalkozó, építőmester védőtámadó nyilatkozatot tett líöz/.é. Hogy az abbau foglaltak mennyire tarthatatlanok, arra nézve csak röviden utalok a 4258/19Ü8. ós 12682/1908. sz. alatt iktatott ügyiratokra és az azoKra hozoot txnícs végzésekre, melyek a polgármesteri hivatalban a hivatalos órák alatt betekinthető*. Részemről egyelőre nem foglalkozom az üggyel, elit tünk van a közgyűlés, mely hivatva van mindent tisztázni. Maradtam az Igeu Tisztelt Szerkesztő Úrnak Pápán, 1909 január I én, kitűnő tiszte lettel alázatos szolgája Réoész Arnold városi mérnök.'' § Anyag-raktár. A képviselőtestület uta«ította a városi tanácsot, hogy a villamos telepan egy raktárt építtessen a vízvezetéki munkálatok hoz szükséges anyagok számára. E eu határozat alapján a mérnök elkészítette a terveit és költségvetést és a muukálatok végzésire 17 Sl K költséggel korlátolt zárt írásbeli versenytárgyalást tűztek ki, minek foganatosításával a városi főjegyzőt bízta meg. § A letartóztatottak élelmezést a városi tanács a jövőben a népkonyhából togja szállíttatni, ami személyenként 12 fillérrel kevesebbe kerül, mint eddig. § A szebeni tífusz áldozataként betegen fekszik városunkban Lang József nagyszebeni tiszthelyettes, ki rokon-látogatásra jött Pápára. A v. tanács a főorvos előterjesztésére mindeu szükséges óvóintézkedést megtett, hogy fertőzés ne történhessék. § Hirdetmény. A folyó 1909. évi eb védjegyek az ebadó befizetése ellenében a városi pénztárnál átvehetők. Pápa, 1909 január 2-án. A városi hatóság. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai KÖr műit vasárnapi házi estélye intelligens nagy közönség jelenlétében igen szép sikerrel folyt le. Elsőnek dr. Körös Endre tartotta meg felolvasását „Hugó és Egressy" címmel. Hugó Károlynak, a szerencsétlen véget ért költőnek és EgreBsy Gábornak, a nagy színésznek emlékezetét születésüknek századik évfordulója alkalmából közösen ünnepelte a Nemzeti Színház. A felolvasó eredeti kutatás alapján számos eddig ismeretlen adattal világította meg azt a viszonyt, mely Hugót másfélévi magyarországi szereplése alatt Egressyhez fűzte, ki a költő több darabját magyarr \ fordította, s azokban fényes szinpadi sikereket aratott A felolvasás után Sebestyén Erzsike debütált Farkas Imré Saját ér de „Angol divat" A szabás művészi, az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minőségekből vannak, tehát a legkényesebb Ízlésnek is megfelelnek, mert felülmúlják a mérték otán készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak! en XuIteTÍ ALTMANN BERNÁT nagyáruházában r • ¥ • i f van kész férfi-, fin- és gyermekruhákPAPA, Kossuth-utca, Áí>lÓ0 |>Q (tjP ""2 az új postával szemben. Ott VI LUikJL L UJ1LUOI1 gtb§ stb? ¥alafflint egyes n aMgokban. I A tanuló-ifjuságnak egyedüli legalkalmasab b V bevásárlási forrása és részükre 57 0 árengedmény. •
