Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-05-08 / 19. szám

megközelíthető, ennek kell lennie közös szék­helynek. Dr. Kende Ádám a pápai járást minta­járásnak ismeri, melynek közigazgatásának álla­pota éppen nem indokolja a kettéválasztást. Ezzel nem nyerne a járás közönsége sem, de veszíthetne Pápa város, mert részéről nem tud az országban egy várost sem, hol két főszolgabirói hivatal volna egyesítve, így ha a kettéválasztás megtörténnék is, egyik járás más székhelyet kapna. Javasolja, hogy a kettéválasztás felett térjenek napirendre. Dr. Löwy László teljes elismeréssel a tisztvi­selői kar munkája iránt, szintén nem barátja a ketté választásnak, mert ha most nem is, pár év múlva, egyik vagy másik község biztosan elhódítaná innen a székhelyet. Csaplár Antal az indítványt mai alakjában nem fogadja el, helyette azt óhajtaná, hogy a közigazgatás gyor­sabb menete érdekében a tisztviselői kar szaporít­tassék, esetleg egy második főszolgabirói állás felállítását tartaná szükségesnek s ezt javaslatba hozza is. Győri Gyula feleslegesnek tartja új állások kreálását is, mert ennek terhét nem az íllam, de a megye viselné, mely amúgy is túl van terhelve adóval. Mohácsy Lajos tisztán az ügy által első sorban érdekelt községek szem­pontjából szól hozzá az ügyhöz s figyel­meztet arra, hogy az új járáshoz kombinációba vett devecseri járási községeknek telekkönyve, adóhivatala Devecserben van s azért ezek csatolása nagy nehézségekbe ütközik. Dr. Hoffner Sándor kívánatosnak találná, ha a vármegyei telefon megépítését sürgetnék meg ez értekezletből, mert az kétségtelen, hogy a járási 12000 ügydarabot a telefon létesítése legalább 4000-el csökkentené. Miután még dr. Kende Ádám saját indítványának fenntartása mellett a Csapiáréhoz való hozzájárulást beje­lentette és Barthalos István hangsúlyozza, hogy átcsatolás esetén az illető községek telekkönyvé­nek és adóhivatalának is a járási székhelyre áthelyezését kérelmeznék, az elnök szavazásra tette fel a kérdést. Egyhangúlag kimondták, hogy a tisztviselői kar szaporítását, illetve egy máso­dik főszolgabirói állás felállítását kérelmezik, de a járás kettéválasztására vonatkozó indítványt 27 szavazattal 14 ellenében elvetették. A Perutzgyári önképzőkör hangversenye. — 1909. május hó 1-én. — Kulturegyesületeink között a „Perutzgyári alkalmazottak önképzőköre" a legfiatalabb. Mégis a múlt szombat esti hangverseny nagy sikere bebizonyította, hogy a fiatal egyesület már rég túl van a kezdet nehézségein. Aki figyelemmel kisérte az egyesület működését, az tudja, mennyi odaadással szolgálta az egyesület vezetősége az ismeretterjesztés és a művészi önképzés elveit ; nem lehet tehát feltűnő, ha működésének arány­lag rövid ideje alatt is megszerezte magának ez a fiatal önképzőkör a nagy közönség rokonszen­vét. Bizonyára ez a rokonszenv is közrejátszott abban, hogy most, a mikor az önképzőkör a szezon végén szokásos nagv hangversenyét ide­gen művészek, valamint saját tagjainak közre­működésével megtartotta, közönségünk oly szo­katlanúl nagy számban jelent meg. Társadal­munknak űgy szólván minden rétegéből állott ez a közönség, melynek figyelmét mindvégig lekötötte az igazi műélvezetet nyújtó műsor. A hangversenyt az önképzőkör énekkara nyitotta meg a Hunyady-indulóval, melyet Pödör Béla tanítóképezdéez vezetése alatt adtak elő teljes precizitással és hatásosan. Ezután dr. Flesch Emil győri zongoraművész játszotta el Grünfeld Alfréd" románcát és Strausz „Tavaszi-hangok" cimű keringőjének parafrázisát; egyszerű, kön­nyed, de mégis művészi játékával dr. Flesch, kit ezúttal először volt alkalmunk hallani, meg­hódította a közönséget, mely zugó tapsokkal kért ée kapott ráadást : gyönyörű magyar nótákat. Most következett az est egyik kiemelkedő művészi szenzációja : Gy. Alexander Erzsi opera­énekesnő éneke. A művésznő, aki nemcsak a vidék nagyobb színpadjain, hanem fővárosokbau is nagy sikereket aratott már énekével, először Fides nehéz áriáját énekelte el Meyerbeer „A próféta" cimű operájából; meleg alt hangja igen szépen érvényesült a választott áriában, melyet nagy énektudással és igen jelentékeny előadó művészettel énekelt el. Később három műdalt énekelt, nagy gyönyörűségére a közönségnek, melynek meg-megújuló zugó tapsaira egy olasz dalt énekelt ráadásul igen sok meleg bensőség­gel. Az énekszámokat Km Vilma kisérte zon­gorán diszkrét, előkelő modorban. A két énekszám között Bériot VIII. hegedühangversenyét és Vajda „Ábránd keringő"­jét adták elő hegedűn dr Vajda Emil, zongorán Gerstl Leóné. Dr. Vajda Emil temperamentu mos, gyújtó heged üjátéUában már többször volt alkalmunk gyönyörködni, Gerstl Leóné nagy tehetségre és sok tanulmányra valló zongor­játéka is mindenkor művészi esemény közönsé­günk számára, így kettejük együttes játéka is nem mindennapi művészi élvezetet nyújtott. A hálás közönség zugó tapsára még Hubay Plevna­nótáját is előadták az előbbieknél nem kisebb hatással. Tiz perc szünet után az önképzőkör műked­velő tagjai Ábrányi Emil egy felvonásos vigjá tékát, A végrehajtót adták elő. A mulatságos kis vígjáték minden szerepét kellően érvényre juttatták. A szereplők közül ki kell emelnünk Drach Gizellát, aki egy özvegy asszony szere­pét nyugodt intellengenciával játszotta meg ; nagyon kedves, temperamentumos volt Szabó Róza a fiatal leány szerepében, valamint meg kell dicsérnünk Szűcs Esztert, aki egy szakács­— Ha nem pártoskodtunk volna — mondá egy okos vén ember, akkor nem kellett volna ily sokáig várnunk s az anyját is megkeresztel­hettük volna. Ezt a meggyőződést a mind nagyobbra s>a­porodó tömeg magáévá tette. Lebize, a polgár­mester, ki eddigelé hallgatott, kaján mosollyal szólalt meg : — No tisztelendő urak, mit gondolnak, vájjon ez a cigányasszony az örök kárhozatra vettetik-e majd az utolsó Ítéletkor azért, mert homlokát nem érte a keresztvíz ? Mind a két lelkész hallgatott. — Krisztus a pogányok számára is fel­támadt — mondá végre Lagarrigue. — Világo­san olvasható Szent Pálnál. — Az is meg van írva — erősíté a plébá­nos, — hogy Isten irgalmasságának nincs határa. Nem volt rossz annak a leánynak a szive. Bizo­nyos, hogy azért szökött el titokban és hirtelen, hogy egyik oktatójának se okozzon szomorúságot. Imádkozzanak tehát érette mind a ketten —- mondá a polgármester. -- Húsvét ünnepe van ma úgy a protestánsok, mint a katholiku­sok, de sőt még a szegény cigányleány számára is, akit elhagyott a bátorsága, midőn a népétől kellett volna elszakadnia. Imádkozzanak érette békességes egyetértésben s ne viszálykodjanak többet. A tömeg lassanként haza széled. A két lelkipásztor együtt ment, udvariasan évődvén egymással. A két ellenfél kezet fogott egymás­sal. Mintha Nilka a faluból távoztában magával vitte volna az egyenetlenséget is, hogy csak a békesség maradjon ott. A protestáns templom csengetyüjének és a katholikus templom mély­hangu harangjának a hangja szétterjedt a házak teteje fölött, szerteáradt a mozdulatlan levegő­ben, hírül adván a lakosoknak az esztendő leg­nagyobb ünnepét. Az elmúlt napok viszályának nyoma sem maradt, s e pillanatban bizonyára nem akadt teremtett lélek Candéléouban, aki ne helyeselte volna a polgármester igaz szavait. Mert való igaz, hogy a názárethi Jézus minden emberi lény számára kikelt sziklasirjából. nőt mutatott be sok humorral. A férfi szereplők közül Szigeti. Imre a tőle már megszokott ügyes­séggel játszotta a címszerepet, Szántó Lipót pedig egy ügyvéd szerepében nyújtott igen jó alakítást. Nagyon jó volt Auqusztin József a tanárjelölt szerepében ; Laufer Zoltán egy süket írnok groteszk maszkjával tartotta állandó derült­ségben a közönséget. Ezzel a hangverseny véget is ért, követ­kezett a tánc, mely csak a hajnali órákban ér­véget. A művészi munka tehát, melyet a Perutz­gyári alkalmazottak önképzőköre a hangverseny érdekében végzett, nem volt hiába való. S ha az önképzőkör tagjai jórészt a saját munkájuk­nak köszönhetik azt a rokonszenvet, mellyel közönségünk működésüket kiséri, mégis nagy hálával kell viseltetniük Gerstl Leó gyárigazgató s művész lelkű neie iránt, kik a rendezés fárasztó munkájából alaposan kivették a részüket. Gerstl igazgató, mint látszik, nemcsak munkaadója, ve­zetője a gyári alkalmazottaknak, hanem igaz ba­rátja is, aki arra törekszik, hogy a munkában el­fáradt embereknek a lélek nemes élvezetei által szerezzen felüdülést Becsületes, nemes törekvésé­ért nemcsak a gyár alkalmazottai lehetnek hálásak, de mindazok, akik a kultűra áldásos hatásairól meg vannak győződve. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városok kongresszusa. A magyar váro­sok országos kongresszusának intéző bizottsága öjabb felhívást intézett a városokhoz, amelyben őket a Budapesten ta'tandó kongresszuson minél nagyobb számban való részvételre szólítja fel. Eddigelé 80 város és mintegy 50 képviselő jelentkezett. A kongresszus alkalmából tartandó előadások, illetve azok vezérfonalai, már elkészül­tek és legközelebb szétküldés alá kerülnek. A kongresszus tudvalevőleg a következő kérdéssel fog foglalkozni : a városok háztartásának rende­zése; a városok hitelügye; a városi kisajátítási joga; az alsóbbrendű vasutakról szóló törvény és végül a városi statisztika szervezése. A kong­resszus május 21. és 22. napján az Újvárosháza nagytermében tartja üléseit. § A város iskolaüg-yi bizottsága f. hó 5 én Kis Ernő elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök el«ő összejövetelük alkalmából szíves szavakban üdvözölte a tagokat s kérte támogatá­sukat. Jelentést tett azután az ovodáról, melyet meglátogatott s ott 55 tanuló növendéket talált. Az év folyamán történő látogatást az iskola­széki tagok között felosztja. A térve az iparos és ker. tanonc iskolák ügyére, megállapították a vizsgálati sorrendet. Az iparos iskolában jun. 13 —16. napjain lesz a vizsga, melyre a bizott­ság a következő tagjait küldte ki: jun. 13. Borsos István, Bőhm Samu, dr. Lakos Bála, 14. Győri Gyula, Rozs Józel, 15. Molnár István, dr. Kapossy Lucián, 16. dr. Lőwy László, Kis Ernő. A keresk. iskola jun. 27 én tartandó vizsgájára kiküldettek Lázár Ádám és Néhman Gábor. — Szünidei tanfolyamra 100 K segélyért három tanító folya­modott a tanácshoz, kik közül a bizottság Buchsbaum Lipótot hozta javaslatba, mivel szobrásztanfolyamon akar résztvenni s erre az igazgatón kivül képesített tanerő nincs. § Az egészségügyi bizottság f. hó 3-án dr. Kövi József elnöklete alatt ülést tartott, melyet az izr. elemi iskolában fellépett kanyaró eset miatt hivtak össze. Minthogy a megbetegedettek száma nem több, mint 9 s mivel az egész épü­letet fertőtlenítették, az iskola bezárását a bizottság nem tartotta szükségesnek. § A központi választmány április hó 31-én ülést tartott, melyen az 1910. évre érvé­nyes képviselőválasztói lisztát összeállították. • A lisztát május 5-től 25-éig közszemlére teszik. Akinek ellene kifogása van, ez idő alatt be­nyújthatja felszólamlását. ALTMANN BERNÁT az „Angol Divatához címzett férfi-, fin- és gyermek-ruha áruháza megnagyobítva mérték: szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü f TTTTTTf • kész- férfi- és fiu-riMkat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kiritelii gyermek-ruhákat, És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb mmos^efc&en, melyekből mérték: sze- „ ' a% rint a legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHltttlílttll Scíttát elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel

Next

/
Thumbnails
Contents