Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.
1909-05-08 / 19. szám
megközelíthető, ennek kell lennie közös székhelynek. Dr. Kende Ádám a pápai járást mintajárásnak ismeri, melynek közigazgatásának állapota éppen nem indokolja a kettéválasztást. Ezzel nem nyerne a járás közönsége sem, de veszíthetne Pápa város, mert részéről nem tud az országban egy várost sem, hol két főszolgabirói hivatal volna egyesítve, így ha a kettéválasztás megtörténnék is, egyik járás más székhelyet kapna. Javasolja, hogy a kettéválasztás felett térjenek napirendre. Dr. Löwy László teljes elismeréssel a tisztviselői kar munkája iránt, szintén nem barátja a ketté választásnak, mert ha most nem is, pár év múlva, egyik vagy másik község biztosan elhódítaná innen a székhelyet. Csaplár Antal az indítványt mai alakjában nem fogadja el, helyette azt óhajtaná, hogy a közigazgatás gyorsabb menete érdekében a tisztviselői kar szaporíttassék, esetleg egy második főszolgabirói állás felállítását tartaná szükségesnek s ezt javaslatba hozza is. Győri Gyula feleslegesnek tartja új állások kreálását is, mert ennek terhét nem az íllam, de a megye viselné, mely amúgy is túl van terhelve adóval. Mohácsy Lajos tisztán az ügy által első sorban érdekelt községek szempontjából szól hozzá az ügyhöz s figyelmeztet arra, hogy az új járáshoz kombinációba vett devecseri járási községeknek telekkönyve, adóhivatala Devecserben van s azért ezek csatolása nagy nehézségekbe ütközik. Dr. Hoffner Sándor kívánatosnak találná, ha a vármegyei telefon megépítését sürgetnék meg ez értekezletből, mert az kétségtelen, hogy a járási 12000 ügydarabot a telefon létesítése legalább 4000-el csökkentené. Miután még dr. Kende Ádám saját indítványának fenntartása mellett a Csapiáréhoz való hozzájárulást bejelentette és Barthalos István hangsúlyozza, hogy átcsatolás esetén az illető községek telekkönyvének és adóhivatalának is a járási székhelyre áthelyezését kérelmeznék, az elnök szavazásra tette fel a kérdést. Egyhangúlag kimondták, hogy a tisztviselői kar szaporítását, illetve egy második főszolgabirói állás felállítását kérelmezik, de a járás kettéválasztására vonatkozó indítványt 27 szavazattal 14 ellenében elvetették. A Perutzgyári önképzőkör hangversenye. — 1909. május hó 1-én. — Kulturegyesületeink között a „Perutzgyári alkalmazottak önképzőköre" a legfiatalabb. Mégis a múlt szombat esti hangverseny nagy sikere bebizonyította, hogy a fiatal egyesület már rég túl van a kezdet nehézségein. Aki figyelemmel kisérte az egyesület működését, az tudja, mennyi odaadással szolgálta az egyesület vezetősége az ismeretterjesztés és a művészi önképzés elveit ; nem lehet tehát feltűnő, ha működésének aránylag rövid ideje alatt is megszerezte magának ez a fiatal önképzőkör a nagy közönség rokonszenvét. Bizonyára ez a rokonszenv is közrejátszott abban, hogy most, a mikor az önképzőkör a szezon végén szokásos nagv hangversenyét idegen művészek, valamint saját tagjainak közreműködésével megtartotta, közönségünk oly szokatlanúl nagy számban jelent meg. Társadalmunknak űgy szólván minden rétegéből állott ez a közönség, melynek figyelmét mindvégig lekötötte az igazi műélvezetet nyújtó műsor. A hangversenyt az önképzőkör énekkara nyitotta meg a Hunyady-indulóval, melyet Pödör Béla tanítóképezdéez vezetése alatt adtak elő teljes precizitással és hatásosan. Ezután dr. Flesch Emil győri zongoraművész játszotta el Grünfeld Alfréd" románcát és Strausz „Tavaszi-hangok" cimű keringőjének parafrázisát; egyszerű, könnyed, de mégis művészi játékával dr. Flesch, kit ezúttal először volt alkalmunk hallani, meghódította a közönséget, mely zugó tapsokkal kért ée kapott ráadást : gyönyörű magyar nótákat. Most következett az est egyik kiemelkedő művészi szenzációja : Gy. Alexander Erzsi operaénekesnő éneke. A művésznő, aki nemcsak a vidék nagyobb színpadjain, hanem fővárosokbau is nagy sikereket aratott már énekével, először Fides nehéz áriáját énekelte el Meyerbeer „A próféta" cimű operájából; meleg alt hangja igen szépen érvényesült a választott áriában, melyet nagy énektudással és igen jelentékeny előadó művészettel énekelt el. Később három műdalt énekelt, nagy gyönyörűségére a közönségnek, melynek meg-megújuló zugó tapsaira egy olasz dalt énekelt ráadásul igen sok meleg bensőséggel. Az énekszámokat Km Vilma kisérte zongorán diszkrét, előkelő modorban. A két énekszám között Bériot VIII. hegedühangversenyét és Vajda „Ábránd keringő"jét adták elő hegedűn dr Vajda Emil, zongorán Gerstl Leóné. Dr. Vajda Emil temperamentu mos, gyújtó heged üjátéUában már többször volt alkalmunk gyönyörködni, Gerstl Leóné nagy tehetségre és sok tanulmányra valló zongorjátéka is mindenkor művészi esemény közönségünk számára, így kettejük együttes játéka is nem mindennapi művészi élvezetet nyújtott. A hálás közönség zugó tapsára még Hubay Plevnanótáját is előadták az előbbieknél nem kisebb hatással. Tiz perc szünet után az önképzőkör műkedvelő tagjai Ábrányi Emil egy felvonásos vigjá tékát, A végrehajtót adták elő. A mulatságos kis vígjáték minden szerepét kellően érvényre juttatták. A szereplők közül ki kell emelnünk Drach Gizellát, aki egy özvegy asszony szerepét nyugodt intellengenciával játszotta meg ; nagyon kedves, temperamentumos volt Szabó Róza a fiatal leány szerepében, valamint meg kell dicsérnünk Szűcs Esztert, aki egy szakács— Ha nem pártoskodtunk volna — mondá egy okos vén ember, akkor nem kellett volna ily sokáig várnunk s az anyját is megkeresztelhettük volna. Ezt a meggyőződést a mind nagyobbra s>aporodó tömeg magáévá tette. Lebize, a polgármester, ki eddigelé hallgatott, kaján mosollyal szólalt meg : — No tisztelendő urak, mit gondolnak, vájjon ez a cigányasszony az örök kárhozatra vettetik-e majd az utolsó Ítéletkor azért, mert homlokát nem érte a keresztvíz ? Mind a két lelkész hallgatott. — Krisztus a pogányok számára is feltámadt — mondá végre Lagarrigue. — Világosan olvasható Szent Pálnál. — Az is meg van írva — erősíté a plébános, — hogy Isten irgalmasságának nincs határa. Nem volt rossz annak a leánynak a szive. Bizonyos, hogy azért szökött el titokban és hirtelen, hogy egyik oktatójának se okozzon szomorúságot. Imádkozzanak tehát érette mind a ketten —- mondá a polgármester. -- Húsvét ünnepe van ma úgy a protestánsok, mint a katholikusok, de sőt még a szegény cigányleány számára is, akit elhagyott a bátorsága, midőn a népétől kellett volna elszakadnia. Imádkozzanak érette békességes egyetértésben s ne viszálykodjanak többet. A tömeg lassanként haza széled. A két lelkipásztor együtt ment, udvariasan évődvén egymással. A két ellenfél kezet fogott egymással. Mintha Nilka a faluból távoztában magával vitte volna az egyenetlenséget is, hogy csak a békesség maradjon ott. A protestáns templom csengetyüjének és a katholikus templom mélyhangu harangjának a hangja szétterjedt a házak teteje fölött, szerteáradt a mozdulatlan levegőben, hírül adván a lakosoknak az esztendő legnagyobb ünnepét. Az elmúlt napok viszályának nyoma sem maradt, s e pillanatban bizonyára nem akadt teremtett lélek Candéléouban, aki ne helyeselte volna a polgármester igaz szavait. Mert való igaz, hogy a názárethi Jézus minden emberi lény számára kikelt sziklasirjából. nőt mutatott be sok humorral. A férfi szereplők közül Szigeti. Imre a tőle már megszokott ügyességgel játszotta a címszerepet, Szántó Lipót pedig egy ügyvéd szerepében nyújtott igen jó alakítást. Nagyon jó volt Auqusztin József a tanárjelölt szerepében ; Laufer Zoltán egy süket írnok groteszk maszkjával tartotta állandó derültségben a közönséget. Ezzel a hangverseny véget is ért, következett a tánc, mely csak a hajnali órákban érvéget. A művészi munka tehát, melyet a Perutzgyári alkalmazottak önképzőköre a hangverseny érdekében végzett, nem volt hiába való. S ha az önképzőkör tagjai jórészt a saját munkájuknak köszönhetik azt a rokonszenvet, mellyel közönségünk működésüket kiséri, mégis nagy hálával kell viseltetniük Gerstl Leó gyárigazgató s művész lelkű neie iránt, kik a rendezés fárasztó munkájából alaposan kivették a részüket. Gerstl igazgató, mint látszik, nemcsak munkaadója, vezetője a gyári alkalmazottaknak, hanem igaz barátja is, aki arra törekszik, hogy a munkában elfáradt embereknek a lélek nemes élvezetei által szerezzen felüdülést Becsületes, nemes törekvéséért nemcsak a gyár alkalmazottai lehetnek hálásak, de mindazok, akik a kultűra áldásos hatásairól meg vannak győződve. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városok kongresszusa. A magyar városok országos kongresszusának intéző bizottsága öjabb felhívást intézett a városokhoz, amelyben őket a Budapesten ta'tandó kongresszuson minél nagyobb számban való részvételre szólítja fel. Eddigelé 80 város és mintegy 50 képviselő jelentkezett. A kongresszus alkalmából tartandó előadások, illetve azok vezérfonalai, már elkészültek és legközelebb szétküldés alá kerülnek. A kongresszus tudvalevőleg a következő kérdéssel fog foglalkozni : a városok háztartásának rendezése; a városok hitelügye; a városi kisajátítási joga; az alsóbbrendű vasutakról szóló törvény és végül a városi statisztika szervezése. A kongresszus május 21. és 22. napján az Újvárosháza nagytermében tartja üléseit. § A város iskolaüg-yi bizottsága f. hó 5 én Kis Ernő elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök el«ő összejövetelük alkalmából szíves szavakban üdvözölte a tagokat s kérte támogatásukat. Jelentést tett azután az ovodáról, melyet meglátogatott s ott 55 tanuló növendéket talált. Az év folyamán történő látogatást az iskolaszéki tagok között felosztja. A térve az iparos és ker. tanonc iskolák ügyére, megállapították a vizsgálati sorrendet. Az iparos iskolában jun. 13 —16. napjain lesz a vizsga, melyre a bizottság a következő tagjait küldte ki: jun. 13. Borsos István, Bőhm Samu, dr. Lakos Bála, 14. Győri Gyula, Rozs Józel, 15. Molnár István, dr. Kapossy Lucián, 16. dr. Lőwy László, Kis Ernő. A keresk. iskola jun. 27 én tartandó vizsgájára kiküldettek Lázár Ádám és Néhman Gábor. — Szünidei tanfolyamra 100 K segélyért három tanító folyamodott a tanácshoz, kik közül a bizottság Buchsbaum Lipótot hozta javaslatba, mivel szobrásztanfolyamon akar résztvenni s erre az igazgatón kivül képesített tanerő nincs. § Az egészségügyi bizottság f. hó 3-án dr. Kövi József elnöklete alatt ülést tartott, melyet az izr. elemi iskolában fellépett kanyaró eset miatt hivtak össze. Minthogy a megbetegedettek száma nem több, mint 9 s mivel az egész épületet fertőtlenítették, az iskola bezárását a bizottság nem tartotta szükségesnek. § A központi választmány április hó 31-én ülést tartott, melyen az 1910. évre érvényes képviselőválasztói lisztát összeállították. • A lisztát május 5-től 25-éig közszemlére teszik. Akinek ellene kifogása van, ez idő alatt benyújthatja felszólamlását. ALTMANN BERNÁT az „Angol Divatához címzett férfi-, fin- és gyermek-ruha áruháza megnagyobítva mérték: szerinti osztállyal Pápán, Kossuth Lajos utca 9. szám alatt. Új üzletemben raktáron tartok, úgy mint eddig, — óriási mennyiségben — kitűnő szabású és kifogástalan elkészítésü f TTTTTTf • kész- férfi- és fiu-riMkat, felöltőket és gallérokat, továbbá elsőrangú kiritelii gyermek-ruhákat, És raktáron tartok ezentúl gyapjúszöveteket csakis a legjobb mmos^efc&en, melyekből mérték: sze- „ ' a% rint a legkényesebb Ízlésnek is megfelelő ruhákat készíttetek. A mérték szerinti osztályomban a szabás és az cHltttlílttll Scíttát elkészítés fővárosi mintára van berendezve, tehát felveszi a versenyt a fővárosban készített ruhákkal is. — Tisztelettel