Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-05-08 / 19. szám

A színházi hét. Most már csakugyan vége felé közeledik színházi szezónunk. Egy hét még és színészeink más tájra mennek. De ez a hátra levő hét még mindig hoz érdekes újdonságot, aminthogy meg kell hagyni, hogy Szalkay tényleg mindent elkövetett, hogy műsora friss és eleven legyen. Nem az ő hibája, hogy minden esztendő nem terem „János vitézt", „Vig özvegyet", vagy akár — „Ocskay brigadérost" sem. A hét műsorán három operett, egy dráma és három vígjáték szerepelt. Az operettek közül kettő újdonságnak volt jelezve és pedig egyik eléggé feldicsért újdonságnak. Persze, hogy ez a rosszabbik. Nem is volt képzelhető máskép. Hogy különben a Komédiásokújdonság volna, azt csak a szinlap meri állítani. Ennek a gyönyörű muzsikájú Millöcker-operettnek csak a szövege új, illetve a szöveg magyarosítása. Váratlanul ez a magyarosítás igen ügyes, ötletes, szellemes, egy jelenete többet ér, mint pld. „A jókedvű paraszt" a maga egészében. Kár, hogy az operett egyik este sem vonzott nagyobb közönséget, megérdemelte volna. Maga az előadás is egyike volt a legjobbaknak. A főszerepek férfi-kezekben vannak. Közülök Inke Rezső talán idén először jutott egyéniségének megfelelő énekes-bonvivant szerephez, melyet kitűnően töltött be. Medgyaszay hasonlókép jó szerephez jutott, meg is énekelte szépen, csak kár, hogy ez a ritka intelligens tenorista megválik tőlünk. Úgy halljuk Győrbe, megy. Szalkay mint szállodás pompás figurát mutatott be. A női szerepek kisebbek. Mégis Kormos Ilonkának alkalma nyílott egy-pár énekszám szép eléneklésére, néhány kecses táncra és egy-két kitűnően megjátszott jelenésre. Borbély Lilinek szintén szerencsés estéje volt, külűnösen kellemes énekével ért el hatást. Külön kell megdicsérnünk a zenekart, mely főkép a III. felvonás nyitányában művészileg értékeset produkált. Egy régi jó német vígjátékot választott Bátori jutalomjátékáúl, ami igen okos volt tőle de az már kevésbbé okos, hogy neki olyan kis szerepe jutott benne. Mivelhogy a Könyvtárnokban nem az igazi könyvtárnok (ez ő, Bátori) a fő személy, hanem az, aki a könyvtárnok szerepét átvállalja (s ez Déri.) Mindegy, a közönség azért talált alkalmat, hogy a méltán népszerű komikust melegen és szeretettel ünnepelje. A darab — mint idén minden vígjáték — kitűnően ment. Déri az álkönyvtárnok, Inke az előkelő szabó, Kovács a katonás nagybácsi szerepében folyton derültségben tartották a publikumot. A két fiatal lány szerepében Sinkó és Verő poézist hoztak a színpadra. A közönség egész este sokat és lelkesen tapsolt. Tucat-operettek maradéktucatjából való a keddi „Szép Gárdista\ Ósdi alakok, elcsépelt helyzetek, sablon, sablon az egész vonalon és ijesztő üresség, az unalom szürke párázata. A főszerep mintha tenoristának volna írva, nálunk Borbély Lili játszotta. Igen jól festett a gárdista uniformisban. Csinosan is énekelt, de hát vinni egy operettet, ő nem képes. Fábián Lenke nagy és nehéz énekpartit énekelt végig, ambícióval, kitartással és sikerrel. Kormos Ilonka szerepe harmadrendű, hogy ő mégis elsővé tette, azt tőle senki sem fogja csodálni. Partnerje és pedig nagyszerű partnerje Bátori volt. Ök ketten igen jól csinálták dolgukat, de a képtelen rosz szövegű operettet megmenteni még sem tudták. (Nb. A rendezés a maga esetlen statisztáival — botrányos volt.) A hét egyetlen dráma-előadása az Ármány és szerelem volt. Schiller-darab; Déri Béla jutalomjátéka : mégsem tudott telt házat vonzani. Pedig a darab is, az ünnepelt is megérdemelte volna. Déri (őrnagy) fényes bizonyságát adta ezúttal is, hogy kiváló drámai erő. Gondosan, választékosan, tudással játszott. Szerelmes jeleneteiben ép oly gyöngéd, mint amilyen erőteljes kitöréseiben. Sohasem túlzó, mindig hatásos. Volt is része annyi tapsban, mint egy jó primadonnának. Mellette Kovács Lajos (Walter) excellált hasonló tudással, megrázó erővel. Igen jó volt Gyenis (WurmJ és Simkó (Lady Millford). Verő Jankának (Müller Luiza) voltak szép jelenetei, de játékában zavarólag hat a mértéken felül való mimika és görcsös gesztus. Az ambiciózus Vértes (Müller) túlzott kissé, de voltak sikerült jelenetei is. A darab lényeges és nehezebb részei különben Déri és Kovács vállain nyugodtak s ez eléggé biztosította az előadás sikerét! Kadelburg régi jó bohózata csütörtök este kétségbeejtően üres ház előtt ment. Még jó, hogy csak a közönség esett kétségbe, a színészek nem, ők úgy játszottak, mintha rogyásig tele lett volna a színház. A darab ment, mint a karikacsapás. Kovács minden vígjátéki előadásban megmutatja, hogy a kedélyes apa szerepkörében művészi Ízlését és tudását ragyogtatni tudja. A mozgóképbe bekerülő fiatal férj szerepében Déri összes bonvivant-szeretetreméltósága érvényesült. Gyenis, ez a jól fejlődő erős szinésztehetség, a naiv, jószívű Menszkyt, rendkívül kedvesen ábrázolta. A többi szerepekben Tomborné, Simkó, Vértes s főkép Verő, igen jót produkáltak. A kis közönség sokat nevetett és tapsolt. A- tegnapesti „Ideges nőkről", Verő telt ház előtt lefolyt jutalomjátékáról — jövő számunkban. HETI ÚJDONSÁGOK. — A dunántúli ref. egyházkerület ünnepe Antal Gábor püspök jubileumára, mint a dunántúli ref. egyházkerület ünnepére, melynek színhelye tudvalevőleg Komárom lesz, a rendező bizottság a következő programot, állította össze : jun. 7-én d. u 4 óiakor a ker. íőgondnok s az érkező vendégek fogadtatása a vasútnál, bevonulás diszbandériummal. Este 1/

29 órakor szerenád a püspök, 9 órakor szerenád a íőgondnok tiszteletére, 1/

210 kor ismerkedési estély. Jun. 8. Reggel 1/

29-kor gyülekezés a kollégium nagytermében, 9 órakor a ker. gyűlés megnyitása ugyanott, utána átvonulás a templomba, az ünnepélyes istenitiszteletre. Ezután a ker. gyülé8 folytatóla gos megnyitása, a ker. gyűlés és az üdvözlő testületek stb. tisztelgése. D. u. 1/

22-kor díszebéd, 5-kor a komáromi ref. ifj. egylet zászló avatása, este fél 9 kor művészestély. Jun. 9-én reggel 9 órakor a ker. gyűlés folytatása. — Egyházkerületi felügyelő-választás. A dunántúli ev. egyházkerület felügyelői állására beérkezett szavazatokat f. hó 6-án bontotta fel Gyurátz Ferenc püspök elnöklete alatt az e célra kiküldött bizottság, melynek tagjaiként Pápán a püspöki hivatalban megjelentek: Horváth Sámuel, Varga Gyula esperesek, Bognár Endre lelkész, dr. László Kálmán egyházm. felügyelő, Berzsenyi Dezső gyülekezeti felügyelő és dr. Kluge Endre egyházker. tiszti ügyész. Az egyházközségek részéről beérkezett összesen 332 szavazat, melyek következőleg oszlottak meg: 158 szavazatot kapott vései Véssey Sándor sz.-dencsi nagybirtokos, 86-ot dr. Berzsenyi Jenő orsz. képviselő, 49-et Héring Zsigmond egyházker. pénzügyi biz. elnök. Kisebb számú szavazatot kaptak még: Szeniczey Géza, dr. Fischer Sándor, dr. Ajkay Béla, Láng Lajos, br. Solymossy Ödön, Barcza Géza, Hrabovszky István, Molnár Viktor. Abszolút többséget egy jelölt sem kapván, az elnökség Véssey Sándor és dr. Berzsenyi Jenő között újabb szavazást rendelt el. A szavazatok beküldésének határnapjául junius 8-ikát tűzték ki. — Eljegyzés. Egy városunkban is sokaktól ismert és kedvelt úri család öröméről vettünk kedves értesítést. Gönye László, emilházai uradalmi intéző leányát: Gönye Jolánka úrhölgyet f. hó 2-án menyasszonyának eljegyezte Varga József m. kir. posta és távirótiszt, helybeli fiatalságunk rokonszenves, derék tagja. — A református templom és a színház kapcsolatos kérdésében f. hó 4-én a polgármester együttes ülésre hivta meg a ref. presbitérium és a sziniigyi bizottság delegált tagjait. Az ügy előzményei ismeretesek lapunk olvasói előtt, azért csak a közös bizottság megállapodásáról, illetve javaslatáról adunk számot. E javaslat, melyet Kis József, Barthalos István, Ranauer Zoltán, Galamb József, dr. Lakos Béla, Harmos Zoltán ég dr. Kőrös Endre hozzászólása után egyértelmüleg hoztak meg, a következőkből áll : Javasolják a városi képviselőtestületnek, hogy a színház terét templomépítés céljaira 10 év multán adják át, de csak akkor, mikor az új szinház építése kezdetét veheti. Ennek létesítését következőkép kontemplálják: A kultuszkormány hoz folyamodnak, hogy a kilátásba helyezett 60000 K segélyt a jövő évtől kezdve 10 éven át folyósítsa, e részletek 10 évig kamatoznának. A szinház céljaira az egyház 30000 K t letesz, mely összeg 10 éven át szintén kamatozik. Az új szinház a mostaninál másfélszer nagyobb lesz és helyéül a Wo'ta féle telket (a Sipos József által bérben bírt ház érintetlenül hagyásával) vették kombinációba. A város itt utcát nyittat s az értékesítendő részek jövedelmében találja fedezetét a 10 éven át évi 3000 K ra tervezett hozzájárulás, melyet ezintén 10 éven át leendő kamatosítás céljából a város adna abból a célból, hogy a mostaninál sokkal nagyobb, új és minden követelménynek megfelelő színháza legyen Mindezen kamatozó összegekből, hozzá még a mostani színházi épület anyagáaak árából összegyűlne akkora összeg, amelyből fölösleges disz mellőzésével a kivánt szinházi épület felemelhető volna s így a város egyidejűleg két monumentális épülettel gazdagodnék. — Tanítók gyűlése. A pápa-csóti esperes kerület róm. kath. tanító köre tavaszi gyűlését f. évi május hó 24 én, Nagygannán fogja megtartani a következő tárgysorozattal. 9 órakor szent-mise. A szent-mise után a róm. kath. elemi iskolában : 1. Korelnök választás. 2. Általános tisztújítás. 3. Jegyzőkönyvek felolvasása. 4. Gyakorlati tanítás. Bemutatja : Simon Gyula ugodi k. tauító. 5. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács által kitűzött tételek tárgyalása. 6. A pénztárnokok jelentése. 7. Indítványok. 8. A tageági dij befizetése. A gyakorlati tanítás után Boda Béla rigácsi k. kántortanító bemutatja az általa feltalált és 7226. sz. alatt szabadalmazott számoló-gépet. — Halálozások. Egy tiszteletreméltó agg polgára városunknak hunyta le folyó hó 1-én, szombaton reggel, örök álomra szemét. Kovács István, nagyon sokaknak kedves Pista bácsija húnyt el életének 83-ik évében. Kovács István régebben vendéglős volt, majd üzletétől visszavonulván, mint templomatya, majd mind az ápolda gondnoka működött. A városi képviselőtestületnek hosszú időn át buzgó tagja volt. Szeretetreméltó egyéni tulajdonságaival sok tisztelőt és barátot szerzett magának, kik mind igaz megilletődéssel fogadták elhunytának hirét. A közrészvét megnyilatkozott f. hó 2-án végbe ment temetésén, nagy sokaság kisérte el utolsó utján a Kálvária-melletti temetőbe. Kovács István halálát gyermekei: Kovács Vilma, Neuhauser Imre celldömölki adópénztárnok neje, Kovács Antónia és kiterjedt rokonság gyászolja. Béke hamvaira! Thury Lajos városi hivatalnokot — mint részvéttel értesültünk — súlyos csapás érte. Neje sz. Schalk Mária f. hó 1-én életének 46-ik, házasságának 28-ik évében hosszú, kínos szenvedés után meghalt. Férje a gyengéd hitvest, leánya Thury Malvin herendi óvónő a szerető édes anyát siratják benne. Hült tetemét f. hó 3-án helyezték a Kálvária melletti sírkertben örök pihenőre. — AD. K. E. köréből. Évnegyedes igazgatósági ülést tartott f. hó 6 án őrgróf Pallavicini Ede titkos tanácsos elnöklésével a Dunántúli Közművelődési Egyesület. Az ovodaügyek sorában foglalkozott a választmány a fehérmegyei nemzetiséglakta községek ovodáival, valamint a Máriakéménden és Sopron Bánfalván létesítendő kisdedovodák kérdésével. Szétosztásra került az ülésen 20 új nép-, vándor- ós gazdasági könyvtár. Az 1909. évi közgyűlést juniusban tartják meg Budapesten. — A munkásbiztosító pénztár igazgatósága vasárnap ülést tartott, melyen az igazgatóság tagjai teljes számban jelentek meg. Az ülés első tárgyaként Viz Ferenc elnök bemutatta dr. Csoknyay János városi főügyésznek a pénztárnál viselt jogtanácsosi állásáról való lemondását tudató levelét. Az igazgatóság a lemondást tudomásul vette s Bőhm Samu indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a távozó jogtanácsosnak több éven át teljesített lelkiismeretes működéséért. E tárggyal kapcsolatban hosszú vita után (8 szóval 3 ellenében) kimondotta az igazgatóság, hogy a jogtanácsosi állást nem tölti be, minthogy az állami munkásbiztosítási hivatal az ilynemű állások fenntartását nem engedélyezi. Viz Ferenc elnök bejelentette, hogy az igazgatóság megbízásából a tisztviselők fizetésrendezése ügyében eljárt Budapesten. Minthogy az azóta megérkezett elutasító határozat szerint jóakaratú közbenjárásának nem lett meg a kivánt eredménye, hivatkozva az előbbi igazgatósági ülés határozatára, javasolja, hogy az igazgatóság szolidárisán mondjon le. A jelenlevők, noha teljesen méltányolták az elnök javaslatának indító okait, mégis tekintetbe véve a lemondásból származható zavarokat s a felelősséget, mely