Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-04-24 / 17. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőséi?: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak : Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: I)H- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petöű-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Tükörből. A nagy világ az a tűkor, amelybe ha bepillantunk, mindig ezt a mi kisvilágunkat látjuk magunk előtt. Nem történhetik esemény, nem mehet végbe változás ebben a vén Európá­ban ép oly kevéssé, mint akár túl az- óceánon, amelyet összehasonlítani ne lehetne a mi dolga­inkkal, amelyből következtetést ne vonhatnánk ami különleges viszonyainkra. Hogy a törökök­nek a „szabadságért, haladásért, alkotmányért" folyó nagyszabású s a maga szokatlanságával meglepő küzdelme érdekel bennünket, az termé­szetes. Rokon népről van szó, egyről azok kö­zül a kevesek közül, kiknek vére közös a mien­kével. Mert a nyelvünk az lehet finn-ugor, de a fajunk az töröktatár. Nézzük is" csak, egyre nézzük, mint annyiszor a tükröt s amint nézzük káprázni kezd szemünk a ragyogásától s a faj­rokonok erősségében ráismerünk a magunk végtelen gyöngeségére. S amint vonulnak Sztam­bul felé az égszínkék egyenruhás, piros fezes ezredek, amint vezeti őket nemzeti vezérük Mahmud Sefnet pasa gyönyörű haditervvel a diadal felé, amint látjuk képzeletben, mint érik el céljukat, mint tiporják le a kamarilla hidra­fejét, mint juttatnak milliókat szabad lélekzet­hez, mint valósítják meg az igazi alkotmányos­ság eszméjét, amint látjuk a biztos győzőket, a fényes káprázattól elhomályosul szemünk s felszivárgó könnycsepp között pillantjuk meg magunkat, a biztos veszteseket, a mindig legyő­zötteket. A bosszú. A bosszút a legédesebb érzé­sek egyikének mondják. Lehet, hogy az. De hogy a legnemesebbek, legkeresztényibbek közé tartoznék, azt kötve hiszem. A szeretet vallása boszút nem ismer, csupán megbocsátást. Szá­mos idevágó bibliai helyet a papok idézhet­nének. Bizonyára szokták is ezt tenni s akik hallják — az ájtatos hivek — elandalodnak és a megbocsátás gyönyörű gondolatán s talán a templomban nem is gondolnak bosszúra. Ám az utcán, a piacon, a köz piacán ki gondol arra, arait a templomban hallott? És ha van mód, alkalom, eszköz rá, ki ne állna bosszút azon, akin lehet, lehet főkép azért, mert már — halott. Halott, aki védekezni se tud a vádak ellen, mik hangosan nem szólalnak meg, mik csak a szivek érzését irányítják, mikor a bosszút megállják. Mik lehetnek a vádak ? Bizo­nyára olyanok, aminőket vele egyező foglalko­zású ember gyűlöletes hivatásánál fogva bőven gyűjt a fejére, amig él. Népszerű végrehajtó még kevés született a földre s mennél tovább él a végrehajtó, annál több lesz olyan, akivel szemben kötelességszerű alkalma nyílott a kel­lemetlenkedésre. De ezért aztán halála után állni bosszút és sújtani általa azt az élőt, aki nem vétett senkinek sem, az nem hogy embe­riesnek, de még lovagiasnak sem mondható éppen. Pedig mi magyarok úgy mellékesen lo­vagias nemzet is volnánk, vagy mi a szösz ?! r Általános tisztújítás. — 1909. ápr. 19. — Városunk képviselőtestülete folyó hó 18-án tartotta alakuló gyűlését és nyom­ban reá általános tisztújítás volt. A tisztújí­tás eredményeként a város Összes régi tisztviselői helyükön megmaradtak. A választások majd mind közfelkiáltással mentek végbe. Szavazás csupán két állás: a főügyészi és végrehajtói állás betöltésé­nél volt. Az első eredményeként dr. Csoknyay János ügyvéd, a második ered­ménye gyanánt pedig Orbán Károly s. végrehajtó neve került ki győztesen az urnából. A tisztújító széknek jelentőséget kölcsönzött az a beszéd, mellyel ezúttal harmadízben megválasztott polgármes­terünk székét elfoglalta s melyben leg­fontosabb programmja gyanánt a csator­názás megvalósítását jelentette be.- A be­szédet magát lentebb közöljük, a gyűlés­ről pedig itt következik részletes beszá­molónk : Alakulás. Az alakuló és tisztújító közgyűlésre a városi képviselők majdnem teljes számban felvonultak. Választásról lévén szó, megjöttek még olyanok is (akárhányan vidékről), kiket valószínűleg újabb hat évig nem lát viszont a gyülésterem. A városháza u. n. „nagy" terméből ki kellett ezúttal hordatni a székeket, hogy hely legyen a képviselők befogadására : s a városatyák az alakuló és tisztújító aktust állva csinálták végig. Az alakuló közgyűlést Koller Sándor alis­pán pont 9 órakor nyitotta meg. Szives sza­vakban üdvözölte az első ízben egybejött új képviselőtestületet, melynek tagjai egy fejlődő város érdekeit vannak hivatva intézni, fel­szólította őket, hogy midőn a tanácskozás ter­mébe lépnek, magánérdekeket, politikai, feleke­zeti szempontokát hagyjanak kívül s egyedül a város érdeke lebegjen szemük előtt. Tudatta az alispán, hogy a városi képviselők választása annak idején szabályosan lefolyt, a választást az igazoló-választmány rendben levőnek találta s ennek alapján a képviselőtestületet megalakult­nak jelentette ki. Miután a jegyzőkönyv hitele­sítésére dr. Kluge Endre, Billitz Ferenc, Hanauer Zoltán, Bottka Jenő és Ács Ferenc kérettek fel, az alakuló gyűlést az alispán bezárta. Általános tisztújítás. Fél 10 órakor kezdetét vette a tisztújító közgyűlés. Koller alispán megnyitván az ülést, jelentette, hogy a hat év előtt választott v. tisztikar mandátuma lejárt, a pályázatot szabá­lyosan kihirdette s a kijelölő választmány, mely­nek, tagjai voltak dr. Koritschoner Lipót, Sült József (közgyűlésben választottak) és Haj­nóczky Béla, Saáry Lajos (mint az alispán által kinevezettek), megtartván ülését, a jelöléseket megtette. A választás tartamára bizalmi férfiak­nak kinevezte Körmendy Bélát, Hanauer Zoltánt, dr. Kluge Endrét és Steinberger Lipótot. Mie­lőtt a választásra tértek volna át, Mészáros Károly polgármester a maga és tiszttársai ne­vében megköszönvén a képviselőtestületnek eddig beléhelyezett bizalmát, állásáról lemondott, a hivatalos pecsétet átadta az alispánnak s a teremből távozott. Egyhangúlag, lelkes éljenzés között történt most meg a polgármester újból való megválasztása. Az újonnan megválasztott polgármestert az alispán felkérésére Gyurátz Ferenc és Győri Gyula hívták meg a terembe. Megjelenésekor megújult a lelkes éljenzés. A polgármester nyomban letette a hivatali esküt, mire az elnöklő alispán meleg szavakban üd­vözölte őt. Pápa város — úgy mond — tudja és méltányolja azokat az érdemeket, miket polgármestere a város felvirágoztatása körül szerzett, ha úgy szolgálja továbbra is váro­sát, mint ahogy eddig, akkor Pápa város haladni és emelkedni fog. E szives szavakra a polgármester a következő beszéddel válaszolt: A polgármester beszéde. Tisztelt közgyűlés! Pápa városánál eltöltött 26 évi szol­gálatom fejében szebb jutalom és elisme­rés nem érhetett volna engem azon biza­lomnál, — amely bizalom engem ma Pápa város polgármesterévé most már harmadízben újra megválasztott. Fogadja érte az igen tisztelt közgyűlés őszinte köszönetemnek, mély hálámnak és azon határozott Ígéretemnek kijelenté­sét, hogy Pápa város érdekeit az eddigi­nél még nagyobb buzgalommal és oda­adással fogom szolgálni és ezúton is igye­kezni fogok megérdemelni azt a kitün­tetést, amely ma ismételten és pedig harmadízben osztályrészemül jutott. A bizalomnak ezen megnyilvánúlása — tisztelt közgyűlés, — amig egyrészről széles körre terjedő jogok részesévé tesz, — másrészről súlyos kötelességeket is ró én reám. És én, tisztelt közgyűlés, nemcsak e jogokkal kívánok, akarok és fogok is élni, de teljesíteni kivánom az azokkal járó kötelességeket is, — teljesí­teni kivánom Pápa városának és polgár­ságának érdekei iránt táplált meleg szere­tettel és mondhatom: igazi lelkesedéssel. Ismerem a felelősség súlyát, tisztelt közgyűlés, amely vállairnra nehezedik, — de ép a felelősségnek ezen érzete engem arra ösztönöz, — hogy teljes odaadással és buzgósággal igyekezzem teljesíteni mind­azon kötelességeket, melyeket a törvények és szabályrendeletek reám, mint e város első tisztviselőjére rónak. De amiként én, e kötelességek teljesítése alul magamat kivonni nem akarom és nem is fogom, — Legszolidabb cég-1 Kernek szabású férfi-ruhákat tényleg- csak: Vágó Dezső első pápai férfi-divattermében lehet Kapni jutányos aron. = Pápa, Főtér 19. szam zzz Telefon 18. szám

Next

/
Thumbnails
Contents