Pápai Hírlap – VI. évfolyam – 1909.

1909-04-24 / 17. szám

ép úgy Pápa városának minden egyes tisztviselőjétől meg fogom kivánni és követelni azt, hogy ki-ki a maga körében kötelességét hiven, pontosan, lelkiismeretesen, a törvények és szabályrendeletek keretén belül, a város és polgársága érdekeinek megfelelően teljesítse. Részletes programmot, igen tisztelt közgyűlés, most nem adok. Ismerik multamat, ismerik jelenemet. Az egész város közönsége tudja azt, hogy énemet a városnak szenteltem és fogom szentelni jövőben is, csekély tehetségemet és úgyszólván egész életemet. De ha részletes programmal most nemis állok elő, tisztelt közgyűlés, mégis ki kell jelentenem azt, hogy én ezen újonnan választott és megalakított városi képviselőtestületet foglalkoztatni kívánom az immár elodázhatlanná vált csatornázás kérdésének a végleges megoldásával. Meg vagyok arról győződve, hogy Pápa város képviselőtestülete be fogja látni ennek szükségességét és a csatornázás megszavazása és kiépítésének megrendelésével városunkat a modern, kulturvárosok közé fogja felemelni. A vallásfelekezetek közötti békés egyetértésnek ápolása mint a múltban, úgy a jövőben is kiváló gondomat fogja képezni. Igazán sajnálatraméltó, hogy a vallásfelekezetek közötti jó viszony és egyetértés, egyesek túlbuzgósága miatt a legutóbbi években nagyon, sőt mondhatnám mélyen megzavartutott. De bizom abban, hogy ezt a jó viszonyt és egyetértést kellő szeretettel és kölcsönös engedékenységgel ismét helyre fogjuk tudni állítani. Én a polgármesteri székből a békét hirdettem a múltban és a békét fogom hirdetni a legerélyesebben a jövőben is. És most engedje meg nekem az igen tisztelt közgyűlés, hogy Koller Sándor úrnak, szeretett alispánunknak a tisztújítás megejtése körül tanúsított sokoldalú fáradozásaiért, Pápa város közönségének nevében, legmélyebb köszönetemet nyilváníthassam. Egy városnak a fejlődését a törvény által meghatározott felsőbb "hatóságok egy kis jóakarattal elö is mozdíthatják, egy kis nem jó akarattal bizony sok esetben és sok tekintetben mégis akadályozhatják. Mi pápaiak, — testtel, lélekkel, — nem kiméivé időt, fáradságot és vesződséget, mindenkor azon voltunk, vagyunk és azon leszünk, hogy városunkat azon városok sorai közé emelhessük, melyek a modern, a haladó és előre törő, fejlődő városok közé számítják magukat. Midőn tehát köszönetet mondok alispán úrnak a tisztújítás megejtése körül tanúsított sokoldalú fáradozásaiért, — Pápa város közönségének nevében egyúttal arra is kérem, hogy Veszprém vármegyének ezt a törekvő, fejlődésre vágyakozó városát kegyes pártfogásába venni szíveskedjék és azt a jóakaratot és jóindulatot, melyre lépten-nyomon utalva vagyunk, — ne vonja meg tőlünk, — igaz és őszinte tisztelőitől sohasem. Tisztelt közgyűlés! Köztudomásu dolog az, — hogy f. évi április hó 7-én múlt 30 éve annak, hogy nagyságos Koller Sándor úr, szeretett alispánunk, Veszprémvármegye szolgálatába lépett. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy Pápa város képviselőtestületének nyilvános ülésében, — Pápa város közönségének nevében üdvözöljem nagyságodat, — betöltött harminc éves szolgálati jubileuma alkalmából. Azokat az érdemeket, melyeket nagyságod hosszas hivatalos működése alatt a közélet terén szerzett, — egyenként nem sorolom fel, — de arra nincs is szükség, — mert ismerjük azt mindannyian, — ismeri azt egész Veszprémvármegye közönsége. Városunk közönségének nevében ezúttal csak arra a jó kívánságra szorítkozom, — hogy tartsa meg a jó Isten nagyságodat erőben, egészségben magyar hazánk, vármegyénk és városunk javára még igen, igen sokáig. A főügyész-választás. A polgármester beszédét többször megszakította az éljenzés, a beszéd végeztével pedig a képviselők szives ovációt rögtönöztek úgy a népszerű polgármesternek, mint a jeles jubiláns alispánnak. Miután h. polgármesternek egyhangúlag Lamperth Lajos megválasztatott, következett a főügyészi állás betöltése. Az elnök jelentette, hogy az ügyészi állásra két pályázat érkezett. Baranyay Zsigmond alügyész, h. főügyésztől és dr. Csoknyay János ügyvédtől. A kijelölő választmány mindkettőjüket jelölte. Minthogy 10 képviselő névszerinti szavazást kért, elrendeli a névszerinti szavazást, kinevezvén a szavazatszedő küldöttség elnökéül dr. Antal Gézát, tagjaiul: dr. Hirsch Vilmost és dr. Kapossy Luciánt s a már kinevezett bizalmi férfiakat. A szavazás a képzelhető legnagyobb érdeklődés mellett ment végbe. Erős két párt v küzdött itt meg, melyek közül egyik a másfél évtizedes tiszteletbeli ügyészséget s a főügyészi helyettesítés lelkiismeretes ellátását kívánta respektálni, a másik pedig tetterős, fiatal embert akart a főügyészi székbe emelni. A választás eredménye iránt az utolsó percig kétség volt. A jelen volt képviselők mind leszavaztak. Félóráig tartó szavazást rövid szkrutinium követett, melynek végeztével dr. Antal Géza tudatta ez eredményt: Beadatott 155 szavazat, ebből kapott dr. Csoknyay János 82, Baranyay Zsigmond 71 szavazatott. 2 szavazat érvénytelen volt, minek alapján az alispán a főügyészi állásra dr. Csoknyay Jánost jelentette ki megválasztottnak. Az eredmény kihirdetését zajos éljenzéssel vették tudomásul. A következő állások mind egyhangúlag töltettek be közfelkiáltással történt választással. Tiszteletbeli ügyész lett (vulgó : alügyész) városi közügyeink tevékeny, önzetlen harcosa: dr. Hoffner Sándor, mérnök: Révész Arnold, főszámvevő : Freund Ferenc, pénztárnok: Kis Móric, ellenőr : Krancsák József, alszámvevő : Reidl József, közgyám : Szűcs Gyula, I. számtiszt : Schnobel Ferenc, II. számtiszt: Tóth Ferenc (új), írnok : Cseke Zoltán (új). A végrehajtói állás. A végrehajtói állásra a kijelölő választmány öt pályázó közül Wohlmuth Lajos, Gram Ferenc és Orbán Károly v. alkalmazottat jelölte. Több mint 10 képviselő kívánságára elrendelte az alispán a titkos szavazást, kiküldvén az előbbi bizottságot. A szavazás iránt most is nagy érdeklődés mutatkozott. Beadtak összesen 144 szavazó-lapot, ebből 2 érvénytelen volt. Kaptak: Orbán Károly 88 Wohlmuth Lajos 51 Gram Ferenc 3 szavazatot s ennek alapján a végrehajtói állásra Orbán Károlyt jelentette ki az alispán megválasztottnak. Eskütétel. Az alispán felhívására most az összes tisztviselők megjelentek a közgyűlés előtt s letették a hivatali esküt. Az eskümintát Csoknyay Károly főjegyző olvasta elő. Az alispán záróbeszéde. Végül az alispán újonnan választott tisztikarnak figyelmébe ajánlotta, hogy kötelességeiket mindenkor pontosan és híven teljesítsék. Szép szavakban fordult azután az újonnan választott főügyészhez. A képviselőtestület bizalmának megnyilatkozását tekintse — úgymond — előlegnek, tudatában annak, hogy eddig még a város körül érdemeket nem szerezhetett. A bizalom szól ifjúi erejének, szakképzettségének, amelyhez ha nemes ambíció, törhetlen munkásság fog járulni, az előlegezett bizalmat ki fogja érdemelni. Érdemelje is ki annyira, hogy a következő tisztújitásnál ne ő legyen a városnak adósa, de a város legyen neki szolgálataiért lekötelezettje. Miután még az alispán az újonnan választott tisztikarra, a képviselőtestületre és Pápa város minden lakosaira az ég áldását kérte, a közgyűlést a v. képviselők éljenzése között berekesztette. Yárosi közgyűlés. — 1909. ápr. 21. — Pápa város újonnan alakult képviselőtestülete első érdemleges közgyűlését f. hó 21-én tartotta. A közgyűlés iránt a képviselők elég nagy érdeklődést tanúsítottak. Megjelentek vagy 80-an, az újonnan választott képviselők lehet mondani teljes számban. A gazdag tárgysorból nagyobb figyelmet özv. Kertész Józsefné kegydij iránti kérvénye s a kataszteri bérházról szóló jogügyi bizottsági jelentés keltettek. Az előbbi pontról reflexióinkat más helyen mondjuk el, a kataszteri bérház vitájáról csak annyit jegyzünk fel, hogy részünkről e kérdésben teljes világosságot szeretnénk látni. Tárgyilagosan, alaposan kell az ügyet megvizsgálni, ha valamely városi közeg részéről — amit nem szeretnénk hinni — tényleg mulasztás vagy szabálytalanság történt volna, teljes szigorral kell eljárni, viszont ha az ellenkezője bizonyulna valónak, akkor nem szabad megengedni, hogy a közgyűlés terme mégegyszer ilyen éppenséggel nem épületes vita színhelye legyen s nem szabad meggátolni, hogy egy esetleg méltatlanul megbőszült tisztviselő becsületének orvoslását törvényes uton ne kereshesse. A közgyűlés lefolyásáról következő tudósításunk számol be. Megnyitás, bejelentések. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Vilmost, Wittmann Ignácot, Bottka Jenőt, Halász Mihályt és Kovács Sándort kérte fel. Bejelentette a polgármester, hogy a kereskedelmi miniszter Pápán mértékhitelesítő kirendeltséget létesített és hogy a belügyminiszter a Szladik János-féle alapítványi oklevelet jóváhagyta. Interpellációk. Napirendre térés előtt Halász Mihály felhívta a polgármester figyelmét, hogy a kormány munkásházak építésére több milliót vett fel a költségvetésbe. Mivel Pápán is sok egészségtelen lakás van, kérdi, hogy a polgármester szándékozik-e lépéseket tenni, hogy ez összegben városunk is részeltessék. A polgármester kijelenti, hogy a felvett összeg tudtával csak mezőgazdasági munkásokat illet, ha lesz kellő számú jelentkező, megfelelő javaslattal áll elő. Ugyancsak Halász Mihály az építkezési szabályrendelet ismert pontjainak szigorú alkalmazását teszi szótárgyává, ami miatt nagy az elégedetlenség. Az interpellációra Szokoly Ignác rendőrkapitány válaszol, ismételten hangsúlyozván, hogy ő e tekintetben teljesen a törvény s az idevágó miniszteri rendeletek alapján áll s ettől eltérni nem hajlandó. Büntetve egyébként eddig még senki nem lett. A polgármester kívánatosnak jelezte, hogy a hivatkozott törvényt és min. rendeletet a kapitány az érdeklődőknek mutassa be. Billitz Ferenc az Anna-tér rendezése tárgyában interpellál, a befásítás helyes, de ez csak fél munka még. Szilárd partról és ennek befásításáról kell gondoskodni. A polgármester kilátásba helyezi, hogy e tárgyban szintén költségvetést készíttet.