Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-03-14 / 11. szám

de a törvénynek úgy szó szerinti szövege, mint szelleme art az értelmezést támogatja, hogy a kijelölő választmány a kijelölést csak a 82. szakaszban meghatározott öisxea tagjainak részvételével teljesítheti. Ugyanis a 82. szakasz rendelkezése •zerint a kijelölő választmány megbízatása nem bizonyos megbatározott időtartamra azól : tehát az tehát esetről-esetre alakíttatik, a tisztújítószékkel együtt működik s megbízatása a tisztújítással ér véget. Nem volna pedig a törvény célzatával összeegyeztethető, hogy e nagyfontos íágú s részben diszkrecionárius jogok gyakorlására hivatott teatület tagjainak elvileg meg sem határozható kisebb számával is határozatképes legyen, holott valamely tagjának akadályoztatása esetén annak helye legott pótolható és a tagok törvényes száma kiegészíthető. A törvény 82. szakaszába ütköző eljárási szabálytalanság volt tehát az, hogy Sült József eltávozása után a szolgabirák kijelölésében a főispánon kívül a kijelölő választmánynak csak öt tagja vett részt ; amely szabálytalanságnak ama gyakorlati követ kezménye volt, hogy a kijelölő választmány jelen lévő öt tagja közül három Doktoritsnak I. oszt. szolgabiróvá való kijelölése ellen foglalván állást, ezzel a kijelölés kérdését eldöntötte. Panaszolja továbbá Doktorits Samú, hogy a kijelölésnél törvényellenesen mellőztetett. A kijelölő választmány jegyzőkönyvéből és a főispán 16 1908 számú fölvilágosító iratából megállapítható, hogy az I. o. három szolgabírói állásra, — miután az egyik pályázó, Huszár Gyula főszolgabirává válasz tátott, — három pályázó volt és pedig Doktorits Samu eddigi I. osztályú szolgabíró, Körmendy Béla és ifj. Kenessey Pongrác dr. A kijelölő választmány azonban Doktorits Samut nem erre az állásra, hanem II. osztályú szolgabírói állásra jelölte, amelyre nem pályázott; I. osztályú szolgabiróvá pedig Jerffy József dr.-t jelölte, aki viszont erre az állásra nem pályázott. Azzal azonban, hogy Doktorits Samu I. osztályú szolgabírói állásra nem jelöltetett, a kijelölő választmány megsértette a törvény 82. szakaszának azt a rendelkezését, hogy minden állásra legalább három egyén jelö lendo. Ez esetben bárom állásra három egyén pályázott; s Doktorits mellőzése következtében már az első állásra is csak két pályázó maradt, a másodikra egy s a harmadikra egy sem. A 81. szakasz értelmében pedig a hármas kijelöléstől eltérni csak akkor lehet, ha nem jelentkezett három kijelölhető egyén a betöltendő állásra. Miu tán pedig Doktorits Samu I. osztályú szolgabírói állásra pályázott, az I. osztályú szolgabirák kijelölésénél — tekintettel a pályázók számára — törvény szerint annál kevésbbé lett volna mellőzhető, mert az a körülmény, hogy II od osztályú szolgabiróvá jelöltetett, egyszersmind azt is igazolja, hogy kijelölésének különben sem volt törvényes akadálya. Il-od osztályú szolgabírói állásra azonban Doktorits Samu éppen oly kevéssel volt kijelölhető, mint Jerffy József dr. az I. osztályura, mert a pályázat fogalmából következik, hogy oly állásra, amelyre valaki nem pályázik, nem jelölhető és nem választható meg. E szabálytalanságok miatt a panasszal megtámadott választásokat meg kellett semmisíteni. YÁRMEGYEROL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 9-én Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt tartotta évnegyedes rendes közgyűlését. A gyűlésen betol tötték a Kövess Andor halálával megüresedett árvaszéki jegyzői állást. Az allásra közfelkiáltással dr. Tóth György Béla ügyvédjelöltet választották meg. A napirenden levő ügyek közül nagyobb érdeklődést csupán kettő keltett : a veszprémi kórházi szabályzat, melyet bizonyos pótlások végett a városnak visszaadni akartak, mely ellen a Veszprém városból való biz. tagok erősen debacbáltak, mert ez esetben a kórházi építkezé seket nem kezdhetnék tavaszra meg. Céljukat el is érték, a szabályzat hiányait maga a törvényhatóság pótolta. Ugyancsak nagy vita volt két szalmavár pusztai birtokos felebbe/.ése körül, kik a Csóth község által rájuk rótt községi adó alól azon cimón kérték mentesítésüket, mert Szalmavár önálló pusztának ismertetett el. A törvényhatóság a felebbezőknek adott igazat a igy Csóth község elesik a várt jövedelemtől. A közgyűlésen Pápáról s a pápai járásból jelen voltak : Csóthi Géza, Sült József, Mészáros Károly, Barthalos István, dr. Csehszombathy László Bélák Lajos, Bottka Jenő, Alasz Miklós, dr. Horváth József, Körmendy Béla, Gerstner Ignác, Fodor Gusztáv. A YAROSHÁZAROL. § Ankét a városokról. Thaly Kálmán országgyűlési képviselő elnöklete alatt folyó hó 10 én ankét volt a városok érdekében. Jelen volt majd minden város orsz. képviselője és a miniszterelnök Wekerle Sándor is. A miniszterelnök Kmety képviselő egy megjegyzésére kijelentette, hogy ő nem igérte, hogy az 1908. évi költségvetésben rendezve lesz a városok ügye. Ez tény. Lapunk ez évi 1. számában szószerint olvasható, hogy a miniszterelnök megígérte, hogy a helyhatósági terhek könnyítésére vonatkozólag még a téli ülésszak alatt törvényjavaslatot terjeszt be. Az ankéton a segítséget már csak távolabbi időre helyezte kilátásba. Szegény városok, nektek ugyan szép kilátás jutott ! Az értekezlet egyébként kiküldött egy háztartási és egy adóügyi b'zottságot. § Az állandó választmány folyó hó 16-án ülést tart, melyen a legközelebbi közgyűlés tárgyait készíti elő. Nem sokáig maradtak együtt. Kutassy Andor keletre ment az erdélyi havasok közé, Barcay Elek pedig délre, a föltámadt szerbek ellen. Mikor elbúcsúztak, megölelték egymást és azt gondolta az egyik is, azt gondolta a másik is : én el fogok esni a csatában, légy boldog Ágnessel. A hír meghozta időnkint, hogy merre harcol Barcay Elek. Szent Tamás ostrománál minő halálmegvetéssel vívta meg a sáncokat. Kutassy Andorról is jött bir több izben. Az újság megirta, hogy az erdélyi havasok között, mintha szándékosan keresné a halált. S e hirek ott a zselici kis faluban meg-megremegtettek egy szivet. Az a szív úgy érezte, hogy fájna ugyan neki a Kutassy Andor eleste ÍB, de de a Barcay Elek halálát nem bírná elviselni. Ha visszatér dicsőséggel, győzelem hírével az az ifjú, akkor majd elmondja neki: mennyit aggódott miatta. Vájjon megfogja-e érteni?.'.. . . . Egy év múlt el ez alatt; küzdelmes, viharos év. Az idő késő őszre járt. A Zselic hársai már hullatták lombjaikat. A vándor madarak elköltöztek, csak egy könnyelmű rigó füttyentett be néha az erdőbe, ha van-e még visszhang, ami a vidám dalt visszaadná ? Bealkonyodott. A kadarkuti keresztúton két lovas találkozik egymással. Az egyik polgári ruhába volt öltözve. Kardját a ló ezügye alá kötötte. A másik a Ferdinándhuszárok századosi enyenruháját viseli. Torony iránt jött, nehogy ráismerjenek. — Te vagy Elek ? szólt a polgári ruhás. — Andor, te vagy ? szólt a huszár. Nem tudtak örülni a viszontlátásnak. Csöndesen léptettek Kadarkút felé. Az est már rég leszállt. Feljött a hold. Milliónyi csillag vette körül. Világos volt az ut, mint nappal. Az ifjak szó nélkül léptettek egymás mellett. Gondolatokba mélyedt mind a kettő. Mikor elbúcsúztak, azt hitték, csak egyikük tér vissza. S ime, itt vannak régi szerelmökkel. Beértek a faluba. Sárguló akácok bólintgatva üdvözlik őket. Utjok a Zarándy kúria előtt vitt el. Mikor a Barcay-kuria kertjéhez értek, Elek leugrik lováról s kinyitja a kert-ajtót. Széles fasorok, világos tisztások voltak a kertben. — Menjünk ider be, Andor. — Intézzük el itt ügyünket. Kutassy Andor nem kérdezte, micsoda ügyet. Csak ment Barcay Elek után, s lovát odakötötte ő is egy fiatal fenyőhöz. A hold bámulva nézett le reájuk. Levetették dolmányukat és szembe álltak egymással. c — Amellőnk sebet kap, az menjen tovább, idegen földre, sohase jöjjön haza. Háromszor csaptak össze. Kétszer semmi vér sehol. A harmadik összecsapás hevében Kutassy Andor egy pillanatban védtelennek látja barátját. Elek, mintha leakarná ereszteni a kardot. Valami ösztön súgja Andornak : „nosza, használd fel az alkalmat", s nagy erővel sújtott ellenfelének. Barcay Elek megtántorodva a földre hanyatlott Andor barátjához rohant. -- Elek, az Istenért mi történt velünk? Vizsgálja sebét. Kiszámított tágás nem okozhatott volna oly mély sebet, mint ez a véletlen. A kard a bordák között behatolt egészen a szivig. Andor reá borul haldokló barátjára. — Bocsáss meg, Elek ! Véletlen az egész. Én boldogtalan! . .. § A villamos telep felügyelő-bizottsága f. hó 12-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen részletesen tárgyalták az 1907-iki záróazámadáat és helyesnek találván, jóváhagyták. Felolvasásra került ezután a Ganz-cég ajánlata a telep bérbevetele tárgyában. Az ajánlatot, hogy a tagok alaposabban megismerhessék, kinyomatják s legközelebb érdemileg tárgyalják. A VerbŐozyutca lakosainak kérelmére ez utcán három lámpa felállítását elrendelték. A telep alkalmazottainak fizetésjavítási kérelme során Kulcsitzky János főszerelő fizetését 2000, Neiner Antal algépészét 1800, Polcz Pál házfelügyelőét pedig 480 K ban állapították meg. Felmerült az az eszme, hogy az összes alkalmazottaknak az Országos Nyugdíjegyletbe való beiratásukkal nyugdíjat biztosítsanak. E tárgyban a számvevőt bizták meg javaslattétellel. A mérnököt viszont oly irányú javaslat megtételére bizták, hogy az alkalmazottak tüzelő, kenő stb. anyagoknál elért megtakarításokból mely módozatok mellett részesedhetnének. § Zárószámadás. Villamos telepünk 1907. évi zárószámadásaiból kiemeljük a következő fontosabb adatokat. Kiadás: Általános kezelés 2 673 K, személyzeti költség 13.040 K, üzemi anyagok 28 951 K, fenntartási költség 7 336 K, közvilágítási költség 2.617 K, kölcsön kamat 17.771 K. Bevétel i Áramdíjakból a) magánvilágítás 64.631 K, b) erőátvitel 3.876 K, c) közvilágítás 13.491 K, árammérő bér 3.301 K, szerelésekből 5.932 K, egyenlegként fennmarad '8.76b K, ez tehát a telep 1907. évi tiszta jövedelme, melyet a kiadott üzleti jelentés szerint az értékcsökkenési tartalékalap növekedésére fognak fordítani. § Miskolc után most Szombathely kéri az országgyűléstől, hogy adják meg neki az önálló törvényhatósági jogot. Valószínűleg meg is kapja. Meg is érdemli. § Egy rendőri állás üresedett meg. Pályázatok e hó végéig nyújtandók be a rendőrkapitányi hivatalba. Az állásra a kinevezés joga a polgármestert illeti meg. § Építési engedélyt nyertek : Viczai Péter a Meggyes kertekben földszinti lakóházra és Kocsis Sándor a Vak-Bottyán utcán toldaléképítkezésre. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör f. hó 8 áu szépen sikerült estélyi tartott. Elsőnek Siskey Imre szavdta Várady Antal „Utolsó sir" cimü hatásos költeményét érzéssel éá tudással. Utána Borsos István tartott roppant érdekes és vonzó szabad előadást a görög művészetről. A szépszámú közönség mohó élve/.ettel hallgatta amit a tudós előadó a görög szobrászat fejlődéséről, majd Miron szobrász Diskosvetőjéről, mely mintegy átmenetet képez az igazi nagy görög művészethez, A haldoklónak már csak annyi ereje volt, hogy egy gyöngéd pillantást vetett barátjára. Legyetek egymásé. Ekkor veszi észre Andor, hogy a karjából erősen bugyog a vér. Világos tehát, hogy ő kapta az első sebet. Nyomorultnak, megsemmisiiltnek érezte magát, s kínjában felordított: Mitévő legyen? Maradjon 8 követelje jogát, amit fegyverrel szerzett? Alávaló gondolat! Lehet-e joga őneki, a gyilkosnak ? , . . Felkapott lovára s kinzó önvádtól üldöztetve, vágtatott arra délnek. Reggelre ott volt a Drávánál, s átkelt a barcsi révnél. Aztán tovább bujdosott, ismeretlen tájak felé. * * * Barcay Éleket másnap ott találták meg a park végében. Lova türelmetlenül rángatta kantárját, mellyel a fenyőhöz volt kötve. Fájdalmasan nyerített gazdája után, aki ott feküdt vérében, egy hervadó bokor mellett. Bevitték az ősi kúriára. Kiterítették, elsiratták. Ravatalát körülvette a falu. Mindenkinek volt egy sóhaja, Zarándy Ágnes velőt rázó sikoltással vetette magát a megholt dalia tetemére. Amit eddig rejtegetett az a fiatal szív, azt most mind kitárta, elzokogta, elpanaszolta. Ugy vitték el erőszakkal, de már csak a szép, hajlékony alakot. Az ifjú, ép lélek összetört. Nehéz lázálomból ébredt föl Zarándy Ágnes napok múlva. Feje kábult, szeme fénytelen, révedező.