Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-03-14 / 11. szám

mondott. Részletesebben szólt a legnagyobb görög szobrásznak, Praxitelesnek mesteréről, Phidiásról, majd magáról Praxitelesről és az alkotásairól, külö nősen eredeti Hermes szobráról. A félórás előadást a hallgatóság hosszú tapssal honorálta. Ezután egy fiatal zongorista Szabó Sándor játszotta Mendelssohn Vadászdalát és Gondolásdalát. Játéka jeles technikai készségről tanúskodott. Végül Fekete Magda énekelt sirvavigadó nótákat: szomorút és vigat vegyesen. Kellemes organumu hangja, bájos előadása igen nagy tetszést aratott. Énekét Szentgyörgyi Sándor látta el diszkrét zongorakísérettel. ( — r) Itt említjük meg, hogy a kör tagjai közé újabban beléptek : Bareza Zoltánné, dr. Csoknyay János, dr. Csoknyay Jánosné, Czipott Géza, Futó Jenő, Hajnóczky Árpád, Havass Gáborné, dr. Horváth József, dr. Horváth Józsefné, özv. Horváth Antalné, Kodolányi Árpád, Kodolányi Árpádué, Kondor Emil, Kondor Emiiné, Koritschoner Lipjtné, Kralovánszky Gyuláné, Leistner Emil, Mibalik József, özv. Nagy Sándorné, Németh Imréné, Puska Józsefné, Rosenfeld Irénke, Sebestyén Dávid, Scalisznyó Sáodor, Szarvas Lajos, Thury Eteléné, Turi Nagy János, Turi Nagy Jánosné, Végh látván, Wiltmauu Elemér. — A leányegyesület múlt vasárnap gyönyörű programmal tartott estélyt. Ámbár az estély belépő dijjas volt, az egylet helyisége zsúfolásig megtelt. Geiger Edit monológ-előadása akár szinpadi produkciónak is beillett volna. Ötletes előadását, melyet hellyel-közzel Kiss Vilma egészített ki a darab megkívánta zongorakísérettel, zajosan megtapsolták. Mint mindig, ezúttal is mély és igaz hatást keltett Gerst Leóné zongorajátéka. A változatokat a Bőregér operett felett, valamint a zúgó tapsokra ráadásul adott Brahms táncokat, befejezett művészi tökéllyel játszotta el. Dr. Antal Géza tartott ezután szabad előadást. A sokoldalú kitűnő előadó ezúttal a német mithologia körébe vezette el hallgatóságát! Kiindulva Wagner Götterdámmerungjából, a német mitbos tragikus vonásait tárta fel színes, lebilincselő rajzban. Az Edda dalain mutatott rá arra az ó germán felfogásra, hogy az istenek elkövetett bűneikért csak úgy lakolnak, mint a földi emberek. Hosszan tartó taps jutalmazta a szép előadást. Miután Lázár Vilma ismert kiváló rutinnal meleg bensőséggel adta elő Draskóczy Ilma egy költeményét s aratott vele megérdemelt tapsokat, Rácz Dezső nemes művészetét volt alkalma a hálás hallgatóságnak élvezni. Hubay egy csárdajelenetét játszotta briliáns technikával. Kiss Vilma pompás zongorakísérete gyönyörű összangba olvadt össze játékával. A közönség persze lelkes tapsok között kért ráadást, mely hasonló nagy sikert aratott. = A református leány egyesület ritkán lép a nyilvánosság elé, de amikor megteszi, olyan j programmal áll elő, melyért hálás lehet a közön- I ség. Múlt vasárnapi estélye is tartalmas, szép volt. Közének nyitotta meg, melyet a főiskolai; énekkar precízen adott elő. Majd utána Galambos Juliska szavalta hatásosan Várady egy költeményét Ress Margit rutinos, kedves cimbalomjátéka után Szutter Mariska szavalta el Arany „Fiam"-hoz c. költeményét szívhez szóló kitűnő előadásban. — Vozáry Erzsébet tanárnő Arany Juliskáról szóló értekezése már tárgyának megválasztásával is pompásan illett a leányegylet programmjának. Ám a téma irodalomtörténeti megalapozása, a lelki állapotot találó rajza s a megkapó szép stílus kiválóan becsessé tették az áhítatos figyelemmel hallgatott értekezést, melyet Radácsy Mariska igen szépen olvasott fel. A műsort a főiskolai zenekar egy hét tagú csoportja öszhangzatos és temperamentumos zeneszámmal zárta be. Mondanunk sem kell, hogy a műsor minden számát elismerő tapsok honorálták. = A Sport-egyesület évi rendes közgyűlésének idejét múlt számunkban tévesen jeleztük. A gyűlés nem 23 án, hanem 22-én, vasárnap d. u. 3 órakor lesz az egyesület helyiségében. HETI ÚJDONSÁGOK. — A király vármegyénkben. Bécsi hiradás szerint az idei hadgyakorlatok ideje alatt, melyek Dunántúl fognak lefolyni, a király Veszprémben a püspöki rezidenciában fog lakni. — Március 15. Szabadságunk bajnalhasadásának hatvanadik évfordulóját a múlt számunkban jelzeiteken kívül a következő ünnepélyekkel ülik meg : A kath. kör és a bencés gimn. a márciusi nagy események emlékére március 15 ón, vasárnap délután 5 órakor a bencés gimnázium tornatermében hazafias ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Rákóczi-nyitány. Kelertől. Előadják zongorán Migály Ilonka és Mariska, hegedéin Gáty Zoltán, gordonkán Gáty István. 2. Szibériai. Költemény. Irta és szavalja Takács Gedeon. 3. Szabadság dicsőség. Szentgyörgyi S.-tól. Énekli a kath. kör és a gimn. vegyeskara. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Jándi Bernardin. 5. Petőfi szobra. Melodráma. Szepessy-Kernertől. Előadja Nagy Gábriella, zongorán kiséri vizkeleti Kiss Vilma. 6. Mariselli cigányok. Bartók Lajostól. Előadják Kovács József IV., Pálfi Ignác IV., Scherer István IV., Scherer János II. o. t. 7. Talpra magyar ! Szentgyörgyi S. tói. Előadja a kath. kör. és a gimn. vegyeskara. Helyárak : II—VII. sorok 1 korona, a többi ülőhely 70 f, állóhely 40 f. Az állami tanítóképző-intézet folyó hó 15-én délután fél 3 órakor az intézet tornatermében 1848 március 15 emlékezetére iskolai ünnepélyt rendez.] Ennek műsora a következő: 1. Himnusz. Popp Álajos IV. é. t. j. vezetésével előadja az ifjúsági ének- és zenekar. 2. Felolvasás. Tartja Langmáhr Ferenc IV. é. t. j. 3. Nemzeti dal. Szavalja Emmer Gábor IV. é. t. j. 4. KónyaHatvani : Kuruc induló. Hatvani Lajos tanár vezetésével énekli az ifj. énekkar. 5. KernerRettenetes álmom volt, nyögte sóhajtva. Barcay Eleket \ érében találták a kertben. — Álom volt édes leányom. Barcay Elek él, csakhogy bujdozik valahol a többi hazafiakkal együtt, mondta az édesatyja. A Mecsek szépen odakéklett az őszi verőfényben s Zarándy Gáspár szétvonta a függönyt. — Nézd azokat a hegyeket, Barcay Elek lehet, azok közt rejtőzik. Ettől fogva mindig a Mecseket nézte a leány, sóvárgó vággyal. Elmúlt az ősz, a tél. A tavasz kicsalta a szegény leányt a fényre. Ki-kijárt a széles országútra, amely a Mecsek felé. visz. Talán ma jön Elek, gondolta minden reggel; s minden este újabb csalódással tért haza. Ha porfelleget látott, reménykedve leste : ki bontakozik ki abból, s ha egy lovas tünt elő, ujjongva lengette feléje kendőjét. Mert hogyan is képzelhetné ő Eleket máskép jönni, mint paripán, délcegen, úgy, ahogy elment két évvel azelőtt. Az évek ezalatt gyorsan suhantak el. Már nem az üde leányka volt rtöbbé. Szemei megtörtek, nézése zavart, karcsú alakja meghajlott, aroa rózsái elhervadoztak, mozdulata, járása fáradt. Egy napon eltemették lelkileg megtört atyját. Zarándy Ágnes egyedül maradt. De nem érzett ő árvaságot, amig élt reménye, hogy Elek most már megjön, meg kell jönnie. Kikísérte a halottat a sirig, onnan aztán ment a Mecsek felé. Évek telvén, minden megváltozott. A jó barátok, ismerősök elhaltak. Üj idők jöttek, szebbek, jobbak a réginél. Az emberek kezdték felejteni a nagy, nemzeti szerencsétlenséget. A sebek lassankint gyógyultak, a bujdosók haza tértek, vagy feledésbe merültek. Csak ő nem tudott gyógyulni, feledni. Egy napon elárverezték a Zarándy-birtokot, a pusztulásnak indult kúriával együtt. Mit tudott ő arról ? Idegenek tolakodtak be az udvarra. Egy ur asztalt állíttatott föl s mindent kihordatott a szobákból: a bútorokat, régi képeket, fegyvereket. Neki pedig azt mondotta, hogy most már itt nincs mit keresnie, menjen, amerre akar ! Szörnyen felháborodott* erre a beszédre. Hát most már hova várja Eleket ? Hol vessen neki puha ágyat, ha a csatából fáradtan megérkezik ? Aztán hol rakják meg azt a puha fészket, amely ről oly szépet álmodozott ? Az új birtokos, hogy megszabaduljon tőle, elmondta neki: a király kegyelmet adott a bujdosóknak, Elek is visszatért a többiekkel, de messze, a Duna mellett telepedett le, ott keresse föl. Összeszedte hát holmiját s ment kinzó szerelmi vágytól űzetve, északra, a Duna felé. Ámde arra meg azt mondták neki, hogy Baroay Elek nem erre lakik, valahol a hegyek közt rejtőzik. Visszafordult tehát délre, a Mecsek felé. És Zarándy Ágnes csak járta a Mecsek ós a Duna közét, föl, egészen Fehórmegyóig, fáradhatlanul. Ajkai megfonnyadtak, ruhái lefoszladoztak róla, alig takarták sovány tagjait. Maga napról-napra fogyott, sorvadt. Jókedvű emberek nevettek rajta s az utcagyerekek utána kiabáltak: „bolond kisasszony! bolond kisasszony !" Herodek. A magyar dal. (Zenés szavalat.) Szavalja Pödör Béla III. é. t. j., zongorán kiséri StefFek Béla II. é. t. j., hármoniumon Dobó Imre IV. é. t. j. ós az ifjúságnak nyolctagú énekkara. 6. Erkel Fereno: Hattyúdal. Popp Alajos vezetésével játsza az ifjúsági zenekar. 7. Lamperth Géza: Emlékezés 1848 ra. Szavalja Sepkovazky Béla II. é. t. j. 8. Szózat. Popp Alajos vezetésével előadja az ifjúsági ének- és zenekar. Belépőjegyek ára 40 és 20 fillér. A leány egyesület március 15-én, kivételesen d. u. 4 órakor, a sajtószabadság emlékére ünnepélyt rendez, a következő műsorral: 1. „Petőfi". Irta Palágyi Lajos, szavalja Steiner Róza. 2. „Le Rossignal" Fr. Liszt, zongorán játsza Pfeiffer Laura. 3. „Kuruc nóták". Irta Huber Sándor. Trauner Margit zengorakiséretével énekli Goldring Gyula. 4. „ Apotheosis". Irta Bajza József, szavalja Süsz Olga. 5. „Concert Landler". Hegedűn előadja Klein Béla, zongorán kiséri Hirsch Jenő. 6. „Mi a haza". Irta Ábrányi Emil, szavalja Klein Gizi, zongorán kiséri Wiener Irén. Nem tagoknak a belépő díj 40 fill. Az iparos ifjak önképző eqylete márc. 15.-én a ref. főiskola tornacsarnokában az 1848. évi márciusi események 60. évfordulója alkalmából hazafias emlékünnepélyt reudez, a következő műsorral : 1. Nemzeti ima. (Bartaytól.) Énekli az egyesület énekkara Rácz Dezső főgimn. tanár vezetésével. — 2. Költemény. Szavalja Piri Lajos. — 3. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Lakos Béla főgimn. tanár. — 4. Talpra magyar ! '(Boldistól.) Énekli az egylet énekkara Rácz Dezső főgimn. tanár vezetésével. — 5 A honvédek. (Komáitól.) Szavalja Horváth Gyula. ^ — 6. Tréfás dal a német táncra, (Káldytól.) Énekli az egylet énekkara Rácz Dezső főgimn. tanár vezetésével. — 7. A kém. (Komáitól.) Szavalja Béldi Zoltán, —8. Himnusz. Énekli a közönség. — Szabad bemenet. — Kezdete délután 5 órakor. Az irgalmas nővérek tanintézetében március 15 én délután fél 4 órakor lesz ünnepély, melyre az érdeklődők ezennel meghivatnak. A műsor, melyet a tanítónőképző és polgári iskola e gyütt képez, ének-, szavalat-, felolvasás- és melodrámából áll. Belépti-díj nincs. A Perutzgyflri önképző kör március hó 15-én, vasárnap délután fél 6 órakor emlékünnepélyt rendez, a Jókai kör helyiségében a következő műsorral : 1. „Talpra magyar" Széptóth János tanító vezetésével énekli az egyesületi férfikar. 2. „Előre." Irta Tóth Kálmán. Szavalja Vér József. 3. „Gaál F : Magyar ábránd". Zongorán előadja Kertész Gizella. 4. „Március 15". Álkalmi színjáték egy felvonásban. Irta Pásztor József. Előadják : Gerecs Anna, Deutsch Lajos, Laufer Zoltán. 5. „Balaton" cimü felolvasás, az „Uránia magyar tudómányos egyesület" kölcsönképeivel. Felolvassa Török J. — A zirci apát kitüntetése. A király Vajda Ödön zirci apátot örökös főrendiházi tagnak nevezte ki. A nagyérdemű főpapot, a cisztercita rend főgimnáziumainak legfőbb vezetőjét, ezúttal harmadszor keresi fel a királyi kegy. Előbb a Lipótrend, majd a szent-István-rend lovagkeresztjét kapta. Jelenlegi kitüntetése aranymiséje alkalmából történt, mit húsvét vasárnapján fog Zircen rendtársai körében megünnepelni. — Igazgatók értekezlete. A közoktatásügyi miniszter a középiskolai oktatás és nevelés fontosabb kérdéseinek megvitatására igazgatói értekezleteket létesített. A győri tankerület összes középiskoláinak vezetői folyó hő 26.-án tartják meg első ily értekezletüket Várossy Tivadar főigazgató elnöklete alatt. Az értekezleten „Az ifjúság iskolán kívüli viselkedésének ellenőrzése" oímű tétel előadója Faragó János, a pápai főgimn. igazgatója lesz. — Kinevezés. Kapossy Artúr végzett joghallgatót a győri kir. ítélőtábla elnöke joggyakornokká kinevezte s szolgálattételre a pápai kir. járásbírósághoz osztotta be. — Takarékpénztári közgyűlés. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár múlt vasárnap tartotta Bock István vezérigazgató elnöklósóvel évi rendes közgyűlését. A közgyűlés iránt régóta nem tapasztalt óriási érdeklődés mutatkozott, amennyiben nem kevesebb mint328 részvényt tettek le. A közgyűlés napirendjén első sorban ismertették és egyhangú helyesléssel tudomásul vették az 1907. évnek lapunkban már ismertetett mérlegét. A kedvező üzleti eredmény eléróseért a részvényesek háláját ós elismerését dr. Lővy László meleg szavakban tolmácsolta a vezetőség iránt. Nagy érdeklődés, sőt izgalom mellett ment végbe az üresedésben levő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsági helyek betöltése. A választást