Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-02-22 / 8. szám

V. évfolyam. 8. szám. Pápa, 1908 február 22. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség;: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Kgész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és feleifis szerkesztő: I>KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. Magyar hölgynek születni ... A frigyesvágási pap meg jegyző azt szeretnék elhitetni a világgal, hogy Papp Gizella tanítónőnek egyszer csak kedve támadt megnézni, hogy milyen élet folyik a monarchia másik felében s kéjutazásként átrándult Galíciába. Olyanformán, mint az emberek nyáron át bérautomobilon száguldnak át a magyar Tátrafüredről a lengyel Tátrafüredre, Scawnicére. Hogy télen nem szokás ilyen kéjutazásokat tenni ? Az sem áll! Hát nem olvassuk egyre-másra a sporttudósításokat, hogy milyen vidáman vannak télen át is ott fenn északon. Mért ne hihetnők hát el, hogy Papp Gizella csupa mulatságból szökött át éjek éjjelén a határon s mivel lengyel honban szivesen marasztották, egyedül ezért nem akart többé magyar földre visszatérni . . . Eh, de hagyjuk a tréfát! Azóta már olvastuk annak a szegény agyongyötört, majdnem halálba üldözött leánynak a levelét is és szégyen és düh vett rajtunk erőt a magyar állam határtalan türelme, — nem : bűnös élhetetlensége miatt. íme a magyarság képe a honalapítás utáni tizenegyedik évszázadban. A szolgabirákat rendeletileg kötelezik arra, hogy a nemzetiségek nyelvét megtanulják, a nemzetiségeknek meg majd tán azt is elnézik, hogy a magyar tanítónőt félig agyonverik. No ha ezt megérte volna a koszorús dalnok, bajosan zengte volna, hogy: „magyar hölgynek születni nagy és szép gondolat." Amerikai milliók. A Széchenyi-Vanderbilt nász megtermékenyítette a riporterek fantáziáját. Alig hogy a hivatalos cáfolatok lepuffantották azt a jó kövér kacsát, mely Hadik gróf és Vanderbilt mama házasságáról repült Bécsből a világba, máris, ezúttal a Hortobágy tájáról, repül egy másik drága szép hír földeken, vizeken át. Fiatal leányról, fiatal emberről lévén szó, a hirt mindenesetre szimpatikusabban fogadják, mint mikor a híres lovas generális javakorban levő utódját akarták a milliók élemedett özvegyével összeboronálni. Fiataloknak minden szabad. Mulatni, élni világukat, sőt-házasodni is. Meg aztán az is a világ sorja, hogy aki vőfély volt, abból vőlegény legyen. Magyar ember pláne így szokta. Sokkal több eljegyzés támadt már lakodalomból, mint amennyi eljegyzésből lakodalom lett. Eddig hát rendben van a dolog. Következni fog azonban az amerikai sajtó és a sirámok az átvándorló milliókról. Mi minden jó származik az országra, a városra, ahova az a százmillió megy! Megnyugtathatjuk az amerikai sajtót. Milliók eddig is voltak ebben az országban, ha nem is , oly bőségben mint náluk, de mindenesetre elegendő mennyiségben ahhoz, hogy egy szerény ' ország s még szerényebb város általuk felviruljon. Ha azonban a többszörösödő milliók az ország, a város iránt többszörösödött jóakaratot is teremtenek, akkor — ám dühöngjenek miattunk Amerikában ! A magyarság jövője Amerikában. — Dr. Antal Géza felolvasása. — Valósággal országos érdeklődést keltett az a felolvasás, melyet dr. Antal Géza mult szombaton tartott Budapesten a Közgazdasági Társaságban Ismeretes olvasóink előtt, hogy dr. Antal Géza a mult év folyamán hosszabb amerikai tanulmányúton volt, melyen főleg a kivándorolt magyarság jövőjével foglalkozott. Tudományos életünknek oly kiváló tényezője, mint a Közgazdasági Társaság nyújtott alkalmat dr. Antalnak, hogy tapasztalatairól a nyilvánosság előtt is beszámoljon. A fölolvasás nemcsak az annak meghallgatására egybegyűlt előkelő közönség részéről találkozott kiváló tetszéssel, hanem a fővárosi sajtónak minden jelentősebb organuma íb rendkívüli elismeréssel foglalkozott a nagyszabású tanulmánnyal s az abban megpendített eszmékkel. A felolvasó ülésen dr. Kautz Gyula volt bankkormányzó elnökölt, s többek között jelen voltak Ghyczy Béla altábornagy, Gaál Ernő ós Halász Sándor min. tanácsosok, Antal Gábor ref. püspök, dr. Hegedűs Lóránt, Déchy Mór és dr. Mandello Gyula egyetemi tanárok, dr. Fenyvessy Adolf gyorsirodai főnök stb. A felolvasás vázlatát következőkben adjuk : A kivándorlás — mondta — minálunk egészen más megítélés alá esik, mint más nemzeteknél. A miénknél számban kisebb országok is a nemzeti vagyonosodás forrásának tekintették azt a múltban, mi pedig vérvesztésnek és nemzeti csapásnak kell, hogy tekintsük, mert a mi kivándorlásunk, melyet a megélhetési viszonyok sanyarusága idézett elő, nem gyarmatosítás, hanem szétszóródás. Az a 200 millió korona, mit a kivándorlók évenként hazaküldenek, nem kárpótol a veszteségért, mert a künn levő munkaerő legalább háromennyi értéket produkál Amerika javára. A nemzeti optimizmus azt akarja elhitetni, hogy a kiváudorlottak nem vesztek el a magyarság számára, de ez óriási csalódás. Amerikában — mint ezt minden alaposabb ismerője az ottani viszonyoknak kiemeli — a legkülönbözőbb népek hihetetlen gyorsasággal asszimilálódnak és már a második generációt elveszettnek kell tekintenünk az anyaország számára. Ennek főoka az, hogy az újabban bevándorlók s ezek közt főleg a magyarok a városi élet forgatagába sodortatnak, ipari és A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. Nyugtalanság. Valami gyötrő nyugtalanság Fogott el lopva, hirtelen 8 szivemben egymást űzik-hajtják Szorongó vágy és félelem. Úgy érzem, hogy e pillanatban Valami készül ellenem, Már jön felém, jön gyors iramban S nem állja útját semmi sem. Homályos árnyak néma had ja Közelg-e mint a forgatag, Hogy a szivemből elragadja A legutolsó sugarat? Vagy szebb órák fuvalmát érzem, Új üdv közéig, új szerelem ? — Ah, e reményt gonosz-sötéten El-elfojtja bús sejtelem. S mig száll a perc, csodásan csengve, S előttem kétség és homály, Gyáván fogődzom a jelenbe: Iramló perc! Oh állj meg, állj / . . . Kún József. Találkozás. * Irta: Kovács Hermin. A nyári délután legmelegebb óráiban szinte kihaltnak látszott az egész kis fürdőtelep. Minden ablak szorosan csukva, a redőnyök leeresztve ; egyetlen élő lényt se lehetett látni sehol. A nyugati hegyek magas ormáról kellemesen lágy szellő lengett alá s borzongatta a faleveleket. Ugyancsak jól esett ez a gyenge fuvalom a rekkenő hőségben. Dorogh Eta minden lelkiismeret-furdalás nélkül megszökött délutáni álmaiba merült mamája mellől s táguló tüdővel szívta magába a szabad levegőt. Mintha fojtogatta volna valami odafenn a zárt szobában, úgy érezte. A mozgás szükségét * A „Budapest" jubileumi albumából. ezúttal természetes kíváncsiság is támogatta. Csak a tegnapi esti órákban jöttek s a délelőttöt anynyira igénybe vette a kipakolás, rendezkedés és egyéb szükséges kellemetlenség, hogy jóformán még körül sem nézhetett. A közös ebédlőben sem jelenhettek meg, miután Doroghné szigorúan ragaszkodott elveihez, melyek szerint az első benyomás döntő erővel bir. Már pedig valami kis toalett-hiba elintézése vált szükségessé. Eta érdeklődve nézett körül s általában csinosnak, érdekesnek talált mindent. A park százados fái, az üde gyepszőnyegek, tarka színben pompázó virágágyak, homokos utak, szóval minden igen szép volt. Délelőtt olyanformán látta az ablakból, hogy a fürdő közönsége is megfelel ennek a dekorációnak. Mindez valósággal felvillanyozta kedélyét s gyors, rugalmas lépésekkel indult neki a hosszú fasornak. Szelid emelkedéssel vezetett ez hosszú darabon felfelé, majd hirtelen, csaknem meredekké válva, sietett fel a komor, erdőborította hegyre. A leány kicsit habozva állt meg. Neki menjen e a teljesen ismeretlen erdőnek? De mikor olyan forrón, szinte perzselve égetett a nap s a sötét rengeteg zizegő, sóhajtozó, madárdalos, irolin Emeli n étvágyat éa a teataülyt. Rieg»i0i»teti a köhögíat, váladékot. é|jeli izzadiat Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Ro^he*

4 eredeti etomaffoláit. F. Heffmann-La Rtehe A C*. Basel (Svájc) *9 Roehe" K*p*eló onrooJ rendeletre • Kyógyazertárakbaa — Ara Ovegenkiot 4 — knrorva