Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-12-05 / 49. szám
hogy bizony a szülőknek sem ment a soruk házas•águk «1BŐ esztendejében olyan fénytsen, mint amikor leányukat férjhez adták. S mégis mit látunk?.Az iljú házaspár épen olyan fényes lakásban akar elhelyezkedni, épen annyi oselédséget tartani, épen úgy résztvenni, ha még nem jobban, a társadalmi élet mulatságaiban, mint a s/ülők, kiknek az anyagi javak inkább rendelkezésükre állanak. S a fiatalemberek, akiket az élet küzdelme megtanít arra, hogy hebehurgya módra ne ugorjanak immár a sötétbe, mint azt elődeik tették, rájöttek, hogy inkább nőtlenül, virágtalanul, esetleg boldogtalanul maradnak, semhogy amúgy is nehéz küzdelmüket még egy boldogtalan házasság terhével súlyosbítsák. Mindenki előtt világos ma már, hogy az egetverő szerelem is osak akkor tarthat sokáig, ha azt a jólét, az anyagi függetlenség veszi körül, mert abban a percben, mikor a nélkülözés beteszi lábát az ajtón, a szerelem kirepül az ablakon. E két nagy okban találjuk mi eredendő kutforrását a házasságkötések szomorú statisztiká jának. 8 azt hisszük, hogy egyhamar nem is igen javulnak a viszonyok egyik téren sem. A kere setek a közel jövőben nem igen fognak emelkedni, a mértéken való túl élés pedig majd minden magyar c.-alád leszokhatatlan, javíthatatlan betegsége. Egész társadalmi életünk a külsőségek imádatában fejti ki erejét, mindenki többnek akar látszani, mint amennyi tényleg, s min denki ez emberfeletti küzdelem megvívásában vérzik el. A noblesse obiige hamis jelszava talán egy társadalmat sem hatott át annyira, mint a mi hazug jelszavakon, kívül fényes, belül nyomorúságos alapokon épült társadalmunkat. Sz. A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. — 1908 november 30. — Megnyitás, interpellációk. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 30-án mintegy 70 városi képviselő jelenlétében Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A gyűlés megnyitása s az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Vilmos, Rapoch Vilmos, Petrovics Mihály és Gál Gyula kérettek fel. Napirei d előtt a polgármester bejelentette Neuhauer Alajos városi képviselő halálát. A közgyűlés részvétének jegyzőkönyvében adott kifejezést. A tárgysor megkezdése előtt Pac.os József interpellálta a polgármestert a vásártéren hidinérleg felállítása tárgyában. Ilyen már a legtöbb nagyobb vásártéren van s kell is, mert ma már leginkább csak kilóra adnak el. A polgármester kijelentette, hogy ecry hidmérleg költségét az 1910-iki költségvetésbe felveszi, ha azonban a képviselőtestület elrendeli, előbb is felállítja. Keresztes Gyula a virilisták egyenlőtlen elosztása miatt interpellált. A jegyzékből ugyanis azt látta, hogy a legtöbb virilista az I. kerületből való. Szeretné, ha az iránt imának fel a minisztej hez, hogy a virilisták jegyzéke kerületenkéut sorsolás útján állapíttassék meg. Ezt azért óhajtja, mert a városi képviselőtestület sok jogos óhajt nem teljesít. A Kisfaludy-utca kövezését megszavazták s még most se csinálták meg, a felsővárosi Hosszúutca végére megszavazott közkutat is hosszabb idő óta hiába várják. A polgármester válaszában kijelenti, hogy a virilisták jegyzékének összeállítását törvény irja elő, e tárgyban kérvényezéssel csak nevetségessé tennők magunkat. A Kisfaludyutcát, mihelyt sorra kerül, kövezni fogják; az említett közkút megvan rendelve, a gyár még nem szállította. A válaszokat egyhangúlag tudomá sul vették. Elszakadás Veszprémtől. Az áll. vál. azt javasolja, hogy városunknak önálló törvényhatósággá átalakítása vagy Pápa székhellyel új megye kikerekítése tárgyában memorandum készíttessék. Az ügyhöz dr. Löwy László szólt hozzá hosszabb beszédben, elősorolva mindazokat a sérelmeket, miket csak az utóbbi időben is a vm. törvényhatóság részéről tapasz taltunk. A megyei törvény különben is rossz, de elviselhetlen ránk nézve, mert nem alkalmazzák méltányosan. Mennyi bajunk volt a állatvásártér rel a megye gyámkodása miatt, vasutak tekintetében a n egye Pápáról szűkkeblüen gondoskodott, legutóbb, midőn a miniszter a létesíten ő új vicinálisokra nézve javaslatot kért, úgy megfeled kezett rólunk, mintha világon sem volnánk. A megye folyton sürgeti új városháza létesítését, holott ez a város belügye. Egyébként is minduntalan beleavatkozik autonom ügyeinkbe, így még a város telkeinek értékesítésénél is. Abból a horribilis összegből, mit a város csak 10 éve megyei adó cimen fizet, mindazokat az intézmé nyeket létesíthettük volna, mik a város modern fejlődéséhez szükségesek. Az áll. vál. javaslatát elfogadja. A gyűlés is ily értelemben határoz. Helyiség a népkonyhának. Melegen, pártoló szavakkal szólt hozzá Gyurátz Ferenc ahhoz a javaslathoz, hogy a Frank-féle ház egy félévre bérbe vétessék ós a népkonyha czéljaira engedtessék át. A város e határozattal humánus érzékének fogja tanújelét adni s méltányolni fogja azt a nemes áldozatkészséget, mellyel a városi jótékony nőegylet a régi terv megvalósítására vállalkozott. A város segélye ellenében azonban azt kivánja, hogy a népkonyha működéséről minden évben jelentés — És elgondolta, milyen meglepetés lesz találmánya a tudományos világban. Először a szaklapokban irja meg. Szerényen, egyszerűen. Kell-e reklámot csapni a világító napnak ! Hogy változnak át az életviszonyok a találmány nyomán ! Az északon termeszthetnek tropikus növényeket. A hőért ntm kell leszállani a kőszénbányák mélyébe ... A villamos világítás anakronizmus iesz ! Matild megérkezett. Leszámlálta a pénzt az asztalra, aranyakban és bankjegyekben. Nagy halom volt. A tudós harpagoni mohósággal nyúlt utána. Közelebb húzta magához. A szegletes tatárarc szinte gömbölyű lett az örömtől. — Még ma irok a párisi mechanikusnak. Egy hónap alatt itt lesz a gép. Felnézett a leányára. Látni akarta az arcán az Ő nagy örömének a reflexét . . . Megdöbbent . . . Matild szeméből egy könny csordult ki . . . Látta, hogy pereg végig az arcán, a ruháján ... Mi ez ? A tudós kémlelve vizsgálta leányát tetőtől talpig. Lám, a ruhája, ez a szürke ruha milyen régi. Legalább négy éves. A zsinórzat mintha kopott lenne . . , Hm, a cipő, semmi uj, s a kalap . . . Úristen . . . tavaly, harmadéve is ezt viselte. — Milyen különösen öltözködöl, Matild, — kezdte a tudós komolyan. Nincs más ruhád ? — Minek, papa, jó ez még. — Jó, ugye ? Még kopottabb is lehetnél, nemde ? — Miért mondod ezt, papa ? — Végre is már buszonhárom éves vagy . . Azaz huszonöt. Elek mikor volt itt? kérdezte hirtelen. — Mikoi ? A múlt héten. Hadgyakorlatra távozott. — Szeret még ? — Igen. — Jól van, Matild. Vedd, ez a tietek . . . — Es feléje tolta a péuzhalmot. — De édes apám . . . — Pszt . . . tudom, mit akarsz mondani . . . Az emberiség . . . Helyes az emberiség várhat, te nem. Oda ment hozzá s megcirógatta az arcát. Aztán kezébe vette a kezét. — Beszéljünk okosan. Az emberiség élete millió évekre van kontemplálva. Az nem érez meg néhány sxázadot . . . Várjon . . . kerüljön a képviselőtestület elé, s hogy a népkonyha-bizottságba a közgyüléi is delegáljon tagokat. Az indítványokat elfogadták s a népkonyha- bizottiág tagjaiul kiküldöttét. Gyurátz Ferencet, Kriszt Jenőt, Kis Józsefet, dr. Steiner Józsefat és Freund Ferenc főszámvevőt. Állami mértékhítelesítés. Az állami mértékhiteleeítésnek Veszprémben központosítása sérelmes városunkra, mert drágán beszerzett mértékhitelesítő eszközeink kárba vesznek. Fischer Gyula indítványához, hogy a pénzügyminiszternél külön mértékhitelesítő hivatalt kérelmezzünk, hozzá szól Hajnóczky Béla, utalván arra a nagy hátrányra, mely a központosítással a helybeli iparosokat és keieskedőket éri. A miniszterhez intézendő kérvényt országgyűlési képviselőnk közvetítésével egy bizottságnak kellene beadni. Ezt pótindítványként elfogadják s a küldöttségbe a polgármestert, Hajnóczky Bélát éa Fischer Gyulát beválasztok. Csuthy rendőr nyugdíjazása. Csuthy József rendőr nyugdijazási kérvé lyére az áll. vál. azt javasolta, hogy érdemileg csak az ellene folyamatban levő fegyelmi vizsgálat befeje zése után intézzék el. Ezt az áll. vál. azért javasolta, mert a kérvényhez orvosi bizonyítvány nem volt csatolva. Minthogy a bizonyítvány utólag beérkezett s ez Csuthy teljes munkaképtelenségét igazolta, dr. Kőrös Endre a végleges nyugdíjazás azonnali kimondását javasolta. Ily értelemben szólalt fel Szokoly rendőrkapitány is, míg Vágó László, Giczi Gábor, Polgár József és Kovács Sándor a nyugdíjazás ellen vannak, mert Csuthyt munkabíró embernek tartják s mert Csuthy szerintük több fegyelmihibát követett el. Győri Gyula ez alkalommal tiltakozik az ellen, hogy rendőröknek hasznavehetetlen embereket alkalmaznak. Gyurátz Ferenc utal arra, hogy Csuthy két évtizeden át becsülettel szolgált, az utóbbi időben elkövetett hibái betegsége rovására Írandók. Ha megszolgált kenyerétől megfosztanók, embertelenséget követnénk el. Kardos István azt javasolja, hogy Csuthyt egy évre csak szabadságolják s ha ismét mnnkaképes lesz, álljon szolgálatba. Dr, Kőrös a zárószó címén újra szólván, . utal az orvosi bizonyítvány feltétlen hitelességére s arra, hogy az úgyis csekély rendőri létszám mellett szabadságolásnak nincs helye. A fegyeimi következményekép legfeljebb pénzbüntetést várhatunk 8 akkor ismét a nyugdíjazás kerül elénk. A rendőrség nívójának emelkedését egyedül a fizetés javulásától várhatjuk. Szavazásra kerülvén a sor 35 szóval 25 elleu dr, Kőrös indítványát elfogadták s Csuthy Józsefet 28 évi szolgálata után 446 K nyugdíjjal nyugdíjazták. Utcanyításí ügyek. Két utcanyitási ügyet tárgyaltak ezután. A Hunyady János utca meghossabbítását Kovács Sándor, Keresztes Gyula, Győri Gyula és Baranyai Zsigmond k. t. ügyész hozzászólása után elfogadták, kimondván, hogy az uatenyitás céljaira Krausz József és neje telkét 2000 K ért megvásárolják. A többi tulajdonos köteles az ut. testhez szükséges területet ingyen átengedni. Ez utcanyitás által lehetővé válik a Bercsényi és Döbröntei uteákkal való közlekedés. A Major utca és Korona utca összeköttetéséhez szükséges házaknak, minthogy a tulajdonosok igen magas árt szabtak, kisajátítását kimondták. A Woíta-ház bérlete. A Woíta-ház bérletéért Friebert Miksa bérlő 200 K-nál többet igér a mai bérösszegnél, ha a nyilvános árverést mellőzik. Rerz Béla pártolta a kérést, de a közgyűlés fenntartván régebbi határozatát, a nyilvános árverés mellett döntött. Városi képviselők kísorsolása. A városi képviselők számának szaporítása következtében a három év előtt választott városi képviselők közül kerületenként kettőt a községi Saját érdekében Angol divat' ALTMANN BERNÁT naffváruházában r • f • 1 i f van kész férfi-, fiu- és gyermekruhákn . ,r ^ A. A¥11 fi Hl lífl I7TO1) ban, felöltők, gallérok, télikabátokban, PAPA, Kossuth-utca, IIV'IUUI I H K 1.(1 I gazdász-kabátok (szőrme béléssel), bundák az új postával szemben. Ott l/l lUJMl 1 UllVl/UJl ^ ^ y ai a mj nt egyes nadrágokban. A szabás művészi, az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minő- IfA tanuló-ifj uságnak egyedüli legalkalmasab b I ségekből vannak, tehát a legkényesebb Ízlésnek is megfelelnek, mert bevásárlási forrása és részükre 5°/ 0 áreng edmény . • eliilmúlják & mérték ntán készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak:! •
