Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-12-05 / 49. szám

törvény rendelkezéséhez képest ki kell sorsolni , akik jövő év elején történendő választásnál újból, most már 6 évre megválaszthatók lesznek. A sorsolás előtt Keresztes Gyula megemlíti, hogy a II. kerületi választásnál a szavazó lisztán nem voltak pontosan megjelölve az „új M képviselők. A polgármester tudatta azonban, hogy az igazoló választmány eldöntötte annak idején, hogy kik tekintendők „új u képviselőknek. E felvilágosítás napján megejtették a sorsolást. Kisorsoltattak az I. kerületből Schwarcz Vilmos, és Koréin Vilmos, a Il.-ból Rozs József és Keresztes Gyula, a III.-ból Kis Ferenc és Besenbach Károly, a IV.-bóI Remmer Ferenc és Kardos István. A vízmesterí állás. Csőzz Ferenc elhalálozása következtében a vizmesteri állás megüresedett. Az állást nem töl tötték be, minthogy a vizmfí felügyelete úgyis a városi mérnök hatáskörébe tartozik, ki a végzendő magánmunkálatokért az árszabály szerinti díjazást fogja kapni. A gyámoltak és gondnokoltak pénze. Az állandó választmány a régi úzus szerint azt javalta, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzét 2/ 3 részben a Pápai Takarékpénztárban, 1/ 3 részben a Pápa és Vidéki Takarékpénztárban helyezzék el. Dr. Hirsch Vilmos, Jílek Ferenc, dr. Kende Ádám és ifj. Wittmann Ignáo szóltak e javaslathoz, melyet aztán névszerinti szavazással elfogadtak. A gyűlés 1/ 26-kor ért véget. § A közegészségügyi bizottság folyó hó 4 én dr. Kövi József elnöklete alatt ülést tartott, melyben az 1908 : XXXVIII. törvényczikk végre hajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rende letnek megfelelőleg az egészségügyi szolgálat rende­zéséről tárgyalták. A bizottság elfog dta Csoknyay főjegyzőnek a városi főorvosi és orvosi állás hivatalköri beosztására vonatkozó propozicióit. Fizetésrendezésükre nézve a bizottság a járásorvosi és körorvosi fizetéseket veszi alapul s ehhez képest javasolja a közgyűlésnek, hogy a főorvos fizetése 2*00, az orvosé pedig 1600 koronában s a megfelelő lakbérben állapíttassék meg. Ennek ellenében kötelesek az előirt teendőket végezni, a szegény betegeket ingyen gyógykezelni s naponta 2 hivatalos órát tartani. A városi szülésznői állást a bizottság mai alakjában megszüntethetőnek véli. Szegények bármely szülésznőhöz fordulhatnak, akik dijjazátukat (esetről-esetre 6 koronát) a városi pénztárból kapják. A közegészségügyi bizottság javaslatai a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerülnek. § A regále-bizottság múlt héten a polgár­mester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a fogyasztási adóhivatalnokok fizetésrendezési kérvé­nyével foglalkoztak. A kérvényt kedvezően intéz­ték el, amennyiben a hivatalnokok mindegyikének az eddigi jövödelmeik keretén belül fizetést és lakbért állapíttottak meg. E fizetésrendezés a városra ujabb megterheltetést nem jelent. A hivatal­nokok azon valóban méltányos elintézést érdemlő kérelmét illetőleg, hogy számukra is nyugdíj biztosíttassák, megkeresik dr. Beke Manó egyetemi tanárt, a kiváló nyugdíj-ügyi kapacitást, vélemény adás céljából, hogy vájjon mi járna kisebb teher­rel a városra, ha a fogy. hivatalnokokat s velük együtt a villamos telep alkalmazottait is a magán­hivatalnokok nyugdíjintézetébe Íratnák be, vagy ha mindnyájukat felvennék a városi nyugdíj­alap kötelékébe. A vélemény beérkezése után fognak ez ügyben végérvényesen határozni. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai kör vasárnap, december hő 6-án este 6 órakor saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral: 1. Grieg : Au printemps. Godard : Mazurka. Zongorán előadja Deli Margit. 2. Felolvasás. Tartja Kis József. 3. Juliska el­bujdosik. Arany Jánostól. Töredék, szavalja Ruzsás Lajos. 4. a) Hubay: Solo a Cremonai hegedűs c. operából; b) Wieniaavszki: Mazurka. Hegedűn játsza Rácz Dezső, zongorán kiséri Szabó Sándor. 5. Bogdán István : Élt egyszer egy kicsiny virág. Énekli Tóth Annuska, zongorán kiséri Neuhauser Bözsi. = A leányegyesület holnap, vasárnap este 8 órakor tartandó előadó ülésének műsora : 1. C. Böhm: Marion. Valse de Sálon. Zongorán előadja Weisz Lipót. 2. Álom. Jörgné Draskóczy Ilmától. Szavalja Lázár Vilma. 3. Felolvasás. Tartja Losonci Jenő. 4. Komoly szavalat. Előadja Ruzsás Lajos. 5. H-moll Impromtu. Reinholdtól. Zongorán elő adja Pfeiffer Laura. — Belépti díj nem tagoknak 40 fill. TARKA ROYAT. Decemberiád. Vannak költők, akik csak a tavasz ébre­désekor ébredeznek és csak a rügyező fák ihle­tik meg őket. Engem megihlet a december is. Az igaz, hogy nem vagyok költő s csak holmi viszonylatban vagyok a költészettel, amennyiben az iskolai „muszáj" verseimben csupán annyi­ban volt kadencia, hogy rendesen a professzorom mondotta ki reájok a kádenciát, t. i. hogy rosszak, szörnyű rosszak, amilyeneket csak analfabéták Írhatnak. Pedig esküszöm minden döcögős kadenciára, amiket eddig a fűzfapoéták papirosra tettek, hogy nem vagyok analfabéta, sem pedig az iskolai bizonyítványaimat nem szereztem a budapesti bizonyítvány-gyárakban, de ennek dacára is távol állok a poétaságtól. Hogy azonban az ihlet mégis megszáll, s hogy éppen decemberben száll meg, azt abból magyaráz­hatom, hogy decemberben a lőcsei kalendáriom szerint is, tél van. Tetszik ismerni a lőcsei ka­lendáriumot ? Ebben vágynák azok az adomák, amelyekből még ma is táplálkoznok némely új­ságok. De nem a kalendáriomról akartam be­szélni, hanem a télről, t. i. arról a télről, amely a kalendáriumban van. Mert csak ott van, Ami itt van, azt analfabéta fantáziával lehet csak télnek nevezni s azt is csak akkor, ha az ember a tu­dását a pesti iskolákban nyerte, azokban az is­kolákban t. i., amelyek fölött most Sándor László rendőrkapitány „tanfelügyel". Nos hát úgy a tél, mint a tanbotrány eléggé aktuális és ha már aktuális, akkor eo ipso engem megihlet és ha megihlet, akkor feltétlenül decem­berben vagyunk és ha ott vagyunk, akkor bizo­nyos, hogy télnek kellene lenni. De nincs. S ez már baj, mert akkor az egész ihletség csak svindli, akár a pesti bizonyítvány. íme lásd nyájas és nyájtalan olvasóm, hogy szélhámoskodás az egész világ és ilyen szélhámoskodás ez az én decemberiádoin is. De tudnék én másként is irni a télről. Például: A tél a negyedik évszak. Ekkor hull a hó, ekkor sivítnak a legtöbb malacok is és ekkor kerülnek ki a zálogházból a téli kabátok. Ekkor fagyna be a korcsolyapálya, ha t. i. volna hozzá jég és ekkor kelnek szárnyra a madarak, l. i. a „jómadarak." S igy tovább, de minek írjam tovább? Ugy is látható, hogy sem a jó, öreg kalendáriomnak, sem a vén decembernek, sem nekem, a szimpla-embernek-, hinni többé nem lehet, minden csak svindli. Bárd. IRODALOM. A politika rendszere. (Alkotmánytan és közigazgatástan.) Második kiadás. Irta dr. Ferency Árpád egyetemi magántanár, a politika, közjog és nemzetközi jogtanára Sárospatakon. Érdekesés minden művelt ember által haszonnal olvasható munkát irt dr. Ferenczy Árpád egyetemi magántanár, amelyben a tudomány mai állása szerint ismerteti az összes praktikus vonatkozású politikai problémákat és intéz­ményeket. A helyett, hogy ködös és csak szaktudósok által megérthető elméletekkel foglalkoznék, főleg a parlamentárizmus mindennapi kérdéseit fejti ki. így nagy teret szentel különösen az általános választói jog problémájának. Foglalkozik a kötelező szavazás intézményével, a választó kerületek beosztásúak alapjaival, a centralizált és decentralizált (községi) szavazási rendszerrel, a szavazás nyílt és titkos alakjával, a kisebbségi, a nők szavazatának képvise­letével, a közvetett szavazásnak, az érdek, egy osztály képviseletnek, az angol választói tűzhely cenzus rendszerének problémáival is. Nagyon érdekes fejezete a könyTnek az, amely a parlamenti töbség időtar­tamával kapcsolatban a pótképviaelői intézményt fejti ki, amely abban áll, hagy a képviselő válasz­tásával egyidejűleg megválasztják azt a szemMyt is, aki esetleges lemondása vagy elhalálozási esetéa a parlamentben helyére lép, amely intézmény felesle­gessé tenné az időszaki választásokat s Belgiumban szintén megvan valósítva. A parlamenti jog körében a szerző kifejti még a parlamentárizmus kifejlődé­sének történetét Angliában, továbbá a főrendiház létjogának és reformjának kérdését, a mentelmi jogot, az összeférhetetlenséget, az obsirukcíót és klotürt, a budget és az ujoneozási jogot s végül a parlamenti pártharcok elfajulásával szemben a törvények nép szavazás utján való megerősítésének problémáját, az úgynevezett referendum rendezését ismerteti. A könyv egyéb részei a nemzetiségi kérdéssel, a szociálizmus problémájával, az állam és az egyház egymáshoz való viszonyával, a pártszervezetek kérdésével, az állami szuverenitás tanával, a personál és reál unió kérdésével foglalkozik, a mű utolsó része pedig a kormányzat és közigazgatás aktuális kérdéseit fejti ki. Legvégül az állam egyes kormányzati feladatait veszi tárgyalás alá. Részletesen foglalkozik a kultu­rális politika, a hadügyi adminisztráció, a külügyi, a gazdaságügyi és a pénzügyi politika problémáival, befejezésül pedig az igazságügyi politika vezérelveit fejti ki, tárgyalván a birói függetlenség, a', esküdt­széki intézméuy, a közigazgatási bíráskodás, vala niut a hatásköri össeütközések eloszlatására hivato't hatás­köri bíróságok szervezetének problémáit A folyékony, könnyed stílusban megirt könyvnek a hisonló irányú régebbi tankönyvek felett kimagasló elő íye, hogy elméletek helyett részletesen ismerteti az egyes nevezetesebb államok alkotmányait, a jelen alkot­mányok közül különösen a Német-, Svéd , Francia­ország, Belgium, Ang in, Eszakamerika, Ausztria é3 Magyarország alaptörvényeit. \ könyv másik előnye, hogy az egyes intézmények tárgyalásánál mindenütt bemutatja az irodalmi forrásokat s feltüuteti azt is, hogy az egyes intézmények hogyan s minő alakban vaunak a külöuböző államodban megvalósítva. A 30 ivre terjedő mű Benkő Gyula udvari könyvkereskedés kiadásában jelent meg s mmden könyvkereskedésben kapható: Ára 6 korona. HETI ÚJDONSÁGOK. - Kamarási méltóság. A hivatalos lap folyó hó 1. száma közli, hogy a király sárvár­felsővidéki Széchenyi Tivadar gróf főhadnagynak, huszárezredünk kiválóan rokonszenves tagjának, a cs. és kir. kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. — A főiskola öröksége. Múlt héten, szer­dán húnyt el Budapesten 83 éves korában Gelléri Szabó János, udvari tanácsos, a dunántúli ref. egyházkerület tanácsbirája. A megboldogult után mintegy 2 és V 4 millió korona vagyon maradt. E nagy vagyon legnagyobb részét közelebbi roko­nait illető legátumokon kívül az államra, a fővárosra, különböző református tanintézetekre hagyta. A fővárosi lapokból ismeretes az a rút végrendelethamísítás, mellyel egy kalandornő e nagy vagyont magának megkaparintani megkísé­relte. Ennek a gálád merényletnek meghiúsításá­ban jelentős része volt dr, Aat<d, Gáza pápai theol. akad. tanárnak, ki mint az elhunyt öreg úr távoli rokona teljesen tisztában volt azokkal a nemes intenciókkal, mik Gelléri Szabót utolsó akarata megtételénél vezették s megdöbbenéssel értesült róla, hogy egy ujabb végrendelet került felszínre, mely minden előbbit (melyek lényegileg egyezők voltak s csak a különböző célokra ha­gyományozott összegek nagyságára tértek el egy­mástól) érvénytelenné tesz s mely pápai főiskolát is megfosztja jogos örökségétől. Gelléri Szabó Elekkel és ennek ügyvédjével Vázsonyi Vilmo3 dr.-ral karöltve egy napi izgalmas és nehéz muaka után sikerült a bűn egész szövevényét leleplezni s a megadott nyomok után a rendőrség hamar összefogdosta az Összes cinkostársakat kik közül a végrendelet négy tanuja azonnal töredelmes vallomást tett. Az igazi végrendelet tartalmát, pontosan még senki sem tudja, mert a hivatalos publikálás még nem volt meg, ez csak a bűnügyi zárlat feloldása után történik meg. A lapok­ban megjelent híradások nem egész pontosak. Részünkről úgy tudjuk, hogy Gelléri Szabó János kisebb-nagyobb legátumokban részesíti végrendele­tében unokaöccsét és 10 —12 rokonát, 400 -400.000 Karácsonyi képes-lapok Kis Tivadar könyvkereskedésében kaphatók*

Next

/
Thumbnails
Contents