Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-11-07 / 45. szám

V. évfolyam. 45. szám. Pápa, 1908. november 7. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D**- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. SZEMLE. A magyar karrier. Rigó Jancsi nekem nagyon régi ismerősöm. Emlékszem rá még abból az időből, mikor még a cigányjárás a külföldön újságszámba ment, mikor a Szimpliciusz bandája először tért vissza zsinóros, tarka „magyar" ruhájában ajándékokkal megrakodva a britt fővárosból Kaposvárra, amikor ugyancsak megbámúlta a vidéki város lakossága azokat a vastag aranyláncokat, brilliáns gyűrűket, amiket művészetük jutalmául kaptak Londonban a somogyi primás és'- társai. Csinos, szelíd legény volt abban az időben a hires félszemű primás csinos, szende lányának férje-ura. Ki sejtette volna, hogy karrierjéről valaha a világ beszél s a hercegi hetairával való házassága meg egy titokzatos gyilkossággal — szeretem hinni, hogy alaptalanúl kombinált -— kapcsolata révén öt világrész sajtója emlegeti egyszerű nevét. Rám azonban az ő neve és karrierje nem szenzációs vonatkozásában bír érdekkel. Csak alkalmat ad annak a kérdésnek felvetésére: miért hogy a magyar föld szülötteinek karrierje legtöbb esetben csak akkor lesz világszerte ismertté, ha ez a karrier olyan, mint a Rigó Jancsié, vagy hogy egy másik hírességet említsek, mint a Kecskeméthy Győzőé. Miért hogy szellemi kiválóságaink, nagyjaink, nemeseink nevét legfeljebb ennek a hazának szűk határai között ismerik (sőt néha, de csak néha el is ismerik), ellenben sarlatánjaink és gazembereink világhirüekké válnak? Egy jeles irodalomtörténészünk dicsekedve szokta emlegetni és bizonyítani, hogy a magyar nemzet egy évezred óta benne él az európai népek szellemi közösségében. Benne él, de a többi népek nem vesznek róla tudomást, legfeljebb a Rigó Jancsik révén. Ez a magyar karrier s egyszersmind a magyar tragikum is. Néhány szó az állatvédelem érdekében. Irta: Máday Izidor ny. min. tanácsos. Az állatvédő egyesületek régebben úgyszólván csak az állatkínzás lehető megakadályozását tűzték ki maguknak célul és tevékenységük gyakran érthetetlen gúnnyal, legjobb esetben pedig kicsinyléssel találkozott nemcsak a közönség, de a sajtó körében is. Az állatvédő mozgalom nem haladt a kellő nyomokon, nem találta el azt az irányt, melyet követnie kellett volna. A legtöbbb állatvédő egyesület jólelkű és érzékeny szívű emberek csoportosulásából keletkezett, akik megbotránkoztak házi állatainknak napról-napra ismétlődő országszerte tapasztalható zaklatásán, kínzásán és üldözésén és ezek ellen orvoslásul a rendőri és közigazgatási hatóságok közbelépését vették igénybe és törvényeket és rendeleteket szorgalmaztak. Bár a legtöbb állatvédő egyesület még ma is a jelzett szük keretben mozog, az idők folyamán mindinkább előtérbe nyomult és megerősödött az a nézet és irány, hogy büntetésekkel és rendeletekkel nem lehet az állatkínzásokat megakadályozni, hanem az emberekbe, első sorban pedig a gyermekekbe kell az állatok iránt való szeretetet beoltani és belőlük állatbarátokat nevelni. Az új irány, melyet az állatvédő egyesületek követnek, ma már oda fejlődött, hogy az állatvédelmi eszmék terjedése mindinkább a népnevelés egyik fontos tényezőjévé válik. Már a népiskolában óhajtjuk eszméink érvényesülésének alapjait lefektetni, a gyermekekkel megismertetni az állat- és növényvilágot, annak szeretetét ébreszteni, őket közelebbi érintkezésbe hozni azzal az élettel, mely az iskola falain kivül a szabadban nyilatkozik ezer és ezerféle alakban és szépségben. A természetet közvetlen érintkezésből ismerő gyermekekből oly emberek válnak,, akik nemcsak állatvédők, de emberbarátok is. Kiküszöbölni igyekszünk a vadságot és durvaságot a társadalomból és szelídebb érzületeket, mondhatni ideális vonásokat törekszünk a tömegbe vinni. Ebből a szempontból tekintve az állatvédő egyesületek működése ma már egy nagyfontosságú társadalmi misszió szolgálatában áll. Ha még figyelembe vesszük, hogy az érintett erkölcsi szempontok mellett az állatvédelem nagyfontosságú közgazdasági érdekeket is szolgál, amennyiben nemcsak a házi állatokban fekvő nagy nemzeti vagyont, hanem a földmívelésre nézve kártékony rovarokat pusztító madarak kimélése és szaporítása utján a mező- és erdőgazdaságot általában megvédi, akkor úgy vélem, teljesen jogosult az a következtetés, hogy az állatvédő egyesületek valóságosan társadalmi és közgazdasági missziót végeznek. Ennek a missziónak lehetőleg az orA „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. DAL A SZEMEKRŐL. Ábrándosak, mint holdvilág fénye A lányszemek. A nagyvilágba kerekrenyilva Tekintenek. Mind csupa kérdés, mind csupa bájos Tudatlanság. S szemökfénye ártatlan, tiszta Oltári láng. Nem lobogtatja szélvésze még a Földi rosznaíc. Még csillagfényes volt hazájukról Álmodoznak. Szempillájuknak habozó, félénk Rezdülése: Angyalszárnyacskák bünhajtó, védő Libeg ése. Talányosak, mint tengerszem mélye Az asszonyszemek. Az egész élet misztikus titka Bennük remeg. A tudás fáját megízlelvén mint Eva anyánk Az álom elszáll s pezseg az élet! Lobog a láng! S imbolyog bennük üdvöt Ígérve Ide s tova, Az elveszített paradicsomnak Egy sugara S szempillájuknak enyelgő, csalfa Rezdülése: Pogány kis isten szárnyának pajzán Cselvetése. Elesek, bátrak, mint sastekintet a Férfiszemek. A nagyvilágba büszke fölénnyel Tekintenek. El nem káprázik, bárha az égő Napba benéz, Villám a fénye, cikázó villám Sújtó, merész, Győzelemre látszik teremtve, Ha jő a harc, De kacagjon rá egy női szempár : Kész a kudarc, S szempillájuknak lázongó, dacos Rezdülése: Hálóba esett lepke szárnyának Vergődése. J. Draskóczy Ilona. A látó g-atás. Irta: Serrao Matild. (Vége.) Egy darabig elgondolkozva hallgattak mindnyájan, végre az apa megszólalt : — Na most, gyerekek, mutassátok meg nekem alaposan a lakásotokat. Mikor először itt voltam, csak futólag láthattam. — Kérem, — mondá készséggel Guidó. »— Kezdjük mindjárt a nagy termen. Sirolin £mcN H étvifyat «a • trmülyt. iieiaiO*teti a kOhOc*«t. vtladtkot. *|j«H iziadiat Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen szAmialan tanár H orvos álUü naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat ia kínálnak, kérjeo mindenkor „Roehe" eredeti eeomagoldu. F. NaffnaBB-U Roehe A C®. Basel (Sfáje) Roehe" Kapható u

mH fwdtl»trf a fyftfy»ertá>^ baa — A/a Ovcfrnklat 4 — hnrana