Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-10-10 / 41. szám

büntető törvénykönyv (1878. évi V. t.-cikk) úgy általános, mint különös részében módosíttassék és kiegészíttessék: az általános revízió készűljön-e, amint azt a gyakorlati tapasztalás, a tudomány és törvényhozás haladása megköveteli, avagy csak a bizonyos kirivó, a birósági joggyakorlat által már nagy részben áttört elvek statuáltassanak törvényhozásilag is s ezzel kapcsolatban a leány­kereskedelem meggátlása céljából tartott nemzet­közi kongresszusok kötelező rendelkezései vétes­senek lel ez alkalommal mint módosítás, illetve kiegészítés a megalkotandó novellába a büntetés feltételes felfüggesztésének új intézményével ? Ez utóbbi felfogás győzött és noha az álta­lános revízió nagy terjedelmű törvényelőkészítő munkálatai folynak; a novella új büntetőtörvény alkotás. A gyakorlati életre nézve közelebb álló a novella azon intézkedése, hogy a lopás vétségé­nek értékhatára 100 korona helyett 200 koronára lett felemelve; hogy a csalás magán indítványi jellege megszűnt s ezzel kapcsolatban a csalás vétségének kísérlete is büntetendő cselekménynek lett kimondva; nemkülönben, hogy az elzárással büntetendő s magánindítványra üldözendő tulajdon elleni kihágásnál a 4 korona értékhatár 10 koro­nára emeltetett fel s a bűncselekmény fogalmi köre kiterjesztetett, amennyiben a tüzelőszer és egyéb életszükségleti tárgy is felvétetett az élve­zeti és élelmi cikk mellé. A lopás — és pénz­hamisítás bűntetténél csak a büntetési nem és ebből kifolyólag az időtártam változott csak. A kerítés, mint önálló bűncselekmény szabályoztatott. Ezen rendelkezéseknek oka általában a gaz­dasági életviszonyok megváltozása, az életszükség­letek emelkedése, a pénzértéknek csökkenése ; — a csalásra nézve pedig az egész morális közvéle­mény megnyilatkozása volt. A novella legfontosabb rendelkezései a bün­tetés felfüggesztésére és a fiatalkorú bűntettesekre vonatkoznak. Ezen rendelkezéseknél nemcsak a büntető-jog tudománya, a külföldi büntető törvény­hozások alkotásai, a tudományos kutatások, a bűnügyi, embertani és más tudományszakok ered­ményei szolgáltak alapul, hanem a humanizmus és erkölcs nagy elvei is, kapcsolatban a jogi ér­zés fejlődésével, mint amelytől függ első sorban valamely állam büntető hatalmának üdvös hatása. Mert kétségtelen, hogy a büntető törvény egymaga nem pótolja az iskola, a filantrópia, a közigazgatás, a szegény ügy és gazdasági élet nagy visszamaradását. Emberivé Icell tenni a törvényt, hogy az igazság és hasznosság egyesített elveiből alapozottan az erkölcs, valamint általa az állami jogrend és biztonság megszilárduljon. E mellett a különböző büntetési eszközök és módok abszolút érvényű, abszolút igazságos büntetést mindenkire nézve nem eredményezhet­vén ; az erkölcsi büntetést kell inaugurálni, mely megfelelő viszonyok mellett lehet hathatós és egyedül igazságos büntetés. Ezen irányelvek meg­valósítására pedig az szükséges, hogy nem a mindent megtorló, megfélemlítő, vagy elrettentő büntetési kényszer, hanem az örök emberi ter­mészetnek isteni szava nyilatkozzék meg a bün­tetésben a szeretetből fakadt megbocsátás által. A szeretet örök törvényét pedig csak úgy szol­gálhatja az állam büntető hatalma, ha a tettes egyéniségéhez, életviszonyaihoz alkalmazkodva nemcsak azt érezteti az elitélttel, hogy az állam­nak kötelessége megtorolni a jogrenden esett sérelmet, hanem egyúttal meg is tud bocsátani azoknak, kik emberi gyarlóságukban a törvény ellen, embertársaikkal szemben sértően cseleked­tek, ha a jó útra térés komoly jeleit felismeri. Ez a humanizmus szabja meg, hogy a bíróság az egy hónapot meg nem haladó tartam­ban kiszabott fogház-, elzárás- és pénzbünte­tés végrehajtását különös méltánylást érdemlő okból felfüggesztheti, „ha ettől az elitélt maga­viseletére, egyéniségének, életviszonyainak és az eset összes többi körülményeinek figyelembe vételével kedvező hatást vár." Kizárja azonban egyidejűleg a kedvezményből azt, ki cselekményét „aljas indokból" követte el és aki visszaeső. Aljas indokot képez általában a boszu és gyűlö­let alacsony megnyilatkozása és a kétségen kiviili nyereség, vagy mikor nyomort nem szenvedő ember tör mások javára. A különös méltánylást érdemlő okokat a törvény tételenkint fel nem sorolja, de a törvény indokolása irányelvet ad, mondván: „a biró megtalálja ez okokat az elitélt egyéniségében, mely nem vall erkölcsi romlott­ságra, megátalkodott társadalom ellenes hajla­mokra." A büntetés felfüggesztésének hatálya az, hogy a kiszabott büntetést nem lehet az elitélten végre­hajtani a próbaidő alatt. De ha az elitélt ellen régibb eljárás volt folyamatban, ha újabb eljá­rást indítottak, avagy ha a biróság tudomásával a felfüggesztő itélet jogerőre emelkedése előtt el­követett oly cselekmény miatt lefolytatott eljárás­ban szabadságvesztésre Ítéltetett: a felfüggesztett büntetés végrehajtandó. A próbaidő mindenkor a felfüggesztett itélet jogerőre emelkedésétől szá­mítva, vétségnél 3 év; kihágásoknál 1 év. A szaktudomány terén felvetett ellenveté­sekre, aggodalmakra nézve replikáztak bőségesen a törvény alkotói s különösen a fiatal koruakra vonatkozólag az ellenőrzés hathatós gyakorlása céljából megkívánt patrogane intézménynek köz­igazgatási és társadalmi hiányosságát nyomatékkal hangoztatták. A jövő és gyakorlat fogja meg­mutatni, mennyiben alaposak ez ellenvetések és észrevételek. Annyi azonban joggal elvárható, hogy az államhatalom megtegye, a társadalom pedig megvalósítsa ebben az irányban köteles­ségét. A magyar birói kar pedig hivatásának tudatában a novella életbe léptetésével bizonyára következetes lesz a mult tradícióihoz, mikor tekin­télyének ez újabb emelkedésével járó méltóság­teljes és független kötelességét teljesíti. Nagy Zoltán. A VÁRMEGYÉRŐL. * Fellebbezés az újabb pótadó ellen. Említettük:, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai közül számosan az 1%-os muzeumi pótadó kivetése ellen a miniszterhez fellebbeznek. Á fel­lebbezés, mely mintegy 50 vármegyei biz. tag aláirásával ellátva érkezik be az alispáni hiva­talba, a hozott határozat törvénytelenségéről a következőket mondja : Fellebbezésünket első sorban arra alapítjuk, hogy a sérelmes határozat tételes törvénybe ütközik. A megyék háztartásáról szóló 1883: XV. törvényben a törvényhozásnak az az intenciója érvényesült, hogy az egyébként autonomjogokkal felruházott megyék adóztatási joguk tekintetében a lehető legszűkebb korlátok közé legyenek szo­rítva. Eltekintve ugyanis a külön törvénnyel dekretált katonabeszállásolási, az azóta már meg­szűnt betegápolási és útadótól, az 1883 :XV. t.-c. 9. §-a osakis 3% megyei pótadó kivetését engedi meg, mely kivételes esetekben a bel és pénzügy­miniszter engedélyével 5%-ra emelhető. Ezen túl a megye semmiféle pótadót ki nem vethet, ha csak erre külön törvény által feljogosítva nem lett. Minthogy pedig a Tekintetes Törvényható­sági Bizottság már régebben l°/ 0 pótadőt szava­zott mög a megyei tisztviselők nyugdíj-alapja javára, s ezen muzeumi pótadó megszavazása előtt 3V 4% székházépítési és vasúti pótadót is szava­zott meg, ezen sérelmes határozattal 5 éa 1l 4 r%-v& emelt megyei pótadónkat, tehát 1l i°j 0-kal túllépte azt a határt, melyet a megyék háztartásáról szól > 1883 : XV. t.-c. imperative megszabott. De fellebbezéssel élünk e határozat ellen ugyancsak azért, mert eklatans törvénysértést fog­lal magában, hanem fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat érdemi okokból is. Itt következik azoknak az éveknek elősoro­lása (a vármegye kulturális hátramaradottsága, amerikai kivándorlás, menedékházak stb.), melye­ket olvasóink a lapunkban megjelent cikkekből éa az ügy körül lezajlott vitából már ismernek. térdeiket és úgy vonult be a városba nagy dia­dallal, trombiták harsogása közt a Halbschuh Márton megszökött leánya. Még azon nap összeült a városi tanács s megfontolván, hogy az isteni gondviselés utai kifürkészhetetlenek és semmi sem történhetik a mindenható akarata nélkül, elhatároztatott, hogy Halbschuh Katalinnak diszes ajándékkal kedves­kedjék a város és kérje meg, legyen kegyes szó­szólója a herceg előtt ; egyszersmind fenyegettes­senek meg a gonosz rágalmazók és nyelvök ki­szakításával büntettessenek, ha gyalázatos szavak­kal Katalin leányasszony jó hirében-nevében gázol­nának. Külön padot is csináltatott számára a tanács, faragásokkal ékeset, melybe üljön, ha majd temp­lomba megyen, mert ilyen előkelő személyt, ki a herceg hatlovas hintóján jár és a kegyelmes úrnak olyan gráciájában van, megilleti az. Három hétig maradt szülővárosában Halbschuh Katinka s nagy becsületben és nagy szeretetben vala része. Mikor drága prémes, arany sujtásos lengyel ruhájában, melynek sleppjét apródok emel­ték utána, végigment az utoán, az anyák az abla­kokból mutogatták gyermekeiknek : — Ime a mi büszkeségünk, aki még hercegné lehet. S aggastyánok csókolták a kezét, mintha már igazi hercegné lett volna. Oly nagy lett a Halbschuh család tisztessége, hogy az új biróválasztáskor Márton mestert válasz­tották meg a város főbirájává, noha lutheránus volt és a statutumok azt rendelték, hogy a főbiró tiszt ét csak katholikus vallású viselheti. És senki a városban föl nem szólalt a Halbschuh Márton választása ellen 8 mindnyájan örvendezének, hogy ily érdemes férfiú emelkedett a főbírói székbe. Még azonban le sem telt az esztendő, a Halbschuh Márton főbiróságának az esztendeje, mikor Lublóról jött emberek hirül hozták, hogy Katinka nincs már a hercegi várkastélyban s a Hőnisch-leány Szepes-Olasziból parádéz most a kegyelmes úr oldalán, az jár az üveges hintóban, az hord drága nyusztprémes bundákat. A Katinka napja már leáldozott. Akkor az apa megemlékezett arról, hogy micsoda szégyent hozott rá a leánya s megüzen­tette neki, hogy soha többé be ne merje tenni lábát ebbe a városba, mert Halbschuh Márton nem fogja tekinteni apai voltát s törvény szerint fog eljárni ellene, mint e nemes város főbírája és amint meg van irva az erkölcstelen személyek ellen. És az egész város fölzúdult. Szörnyű csúfság, hogy még mutogatni merte magát itt az a leány, még pompázott, még büszkélkedett s tisztes derék polgárokat és polgáraszonyokat kényszerített, hogy megalázkodjanak előtte, hogy hódoljanak neki. De szégyen ám még az is, hogy ilyen személy­nek az atyja a főbirói széken üljön. Le onnan Halbschuh Márton uram ! Az a sok becsületes polgár nem tűrhette meg, hogy ilyen cégéres ember legyen a város feje. Most már kisütötték azt is, hogy voltakép törvénytelen volt az a választás. Lutheránus embert nem is szabad a főbirói székbe ültetni. Csak ki onnan hamar, Halbschuh Márton uram ! A mészárszókbeliek, kik a leglármásabbak voltak, még azzal is fenyegetőztek, hogy fölgyújtják a házát, földig rombolják. Ám arra már nem került a sor, mert egyszerre nagyot fordult a világ. Theodor herceg kibékült Katikával s a kegyelmes asszony (Iglón már úgy hitták) karácsony táján újra eljött szülővárosába. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk,mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. A moliai elemek ellen ragályos Ibe _ „ - ­tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető íüzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyoűü üvegekben minaea kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb emberis könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. JHL©d.VOJLt ÉlEO-1*VJ Kapható minden füszerüzlethen és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents