Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-10-10 / 41. szám
A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés lesz e hó 22-én. A közgyűlés legfontosabb tárgya a városi népkonyha ügye lesz. — A népkonyha ügyében Csoknyay főjegyző javaslatára a városi tanács a következő propoziciót teszi : A népkonyha nem szegények segélyezése, de szegényebb eorsuak számára olosó és jó meleg ételek nyújtása oéljából a város tulaj donát képező Széchenyi-téri Frank-féle házban állíttassák fel. A város fizesse a szakácsnét és a két konyhaleányt, felügyelőnőről és pénztárnoknőről a jótékony egyesületek gondoskodjanak. A megállapított étrend szerint délben levest, főzeléket kifőtt marhahúsfeltéttel és kenyérrel 26 f-ért, vacsorát : pörkölt vagy sült hus kenyérrel 32 f ért lehet kapni. Ez árak mellett a népkonyha, ha csak 20—25-en veszik is igénybe (pedig ha megfelelő lesz, esznek ott majd százan is) önmagát kifizeti. Ha a város humanitárius intézményének természetbeli ajándékokkal kegyes jóltevők is jönnek segítségér, akkor meg pláne fényesen prosperálhat. § Szalmaváry-utca. Valószínűleg igen kevesen tudják a városi lakosság körében, hogy az az út, mely az uszodából a Ligeti-utig vezet, csak éppen egy hete van a város tulajdonában. Régesrégi idők óta járnak Tókertekbe, Kishegybe azon át az emberek, kinek jutott volna eszébe, hogy az az út magántulajdon a a tulajdonos csak szívességből engedte meg az ott járást-kelést. Pedig a dolog valóban így állt a legutóbbi napokig, mikor is levél jött a városházára Máday Izidor miniszteri tanácsos nejétől szül. Nagy Linda úrnőtől, aki annak az útnak tulajdonosa volt, melyben tudatta, hogy az útat ingyenesen és végleg átengedi a városnak. A városi tanács hálás köszönettel vette ezt tudomásul, az útat pedig a folytatását képező Uszoda-utcával együtt az ajándékozó családjára való vonatkozással Szalmavári-utcának nevezte el. § A tűzoltó-torony lebontása dolgában lapunk egy barátja a következő ügyelemreméltó sorokat küldte be hozzánk : Örömmel olvastam b. lapjának legutóbbi számában a vármegye alispánjának azt a határozatát, mely fontosnak jelzi egy új tűzoltó torony építését. Igazán itt van végre az ideje, hogy ez a kérdés is megoldassák és helyes elintézést nyerjen. Városunknak eddig a bástya-utca végén állott a tűztornya, amely igazán csak ósdi, maradi képe volt a régi, letűnt jó időknek. Egy feketére festett, favázas alkotmány, amely maga is — tekintve, hogy körülötte mind szalmafödeles házak voltak — a legnagyobb mértékben volt a veszedelemnek kitéve. Egy Pápára vetődött idegen, ha utja véletlenül arra vitte, bizony eléggé csodálkozhatott azon a furcsa formájú fekete-tornyon, melynek ablakaiból esténkint gyenge világosság pislogott az éjszakába. Minden városban, amely számot tart manapság az igazi fejlődésre, van egy oly tüzőrtorony, amely nem fekszik a város eldugott helyén, hanem annak közepén, úgy hogy veszedelem esetén röglön a központi rész ia tudomást vesz az esetlegesen kitört tűzről. így van ez Győrött, Szegeden, Sopronban és hazánk többi nagy városában, ahol a városház tetejére emelt diszes torony a tűzoltók őrhelye. Városunkban már régóta emlegetik a városháza átalakítását, díszesebbé tételét. Szebbé, díszesebbé már nem alakulhat Pápa város képe, ha az ócska, rozoga tűztorony lebontatik és a városháza tetejére emelendő torony lesz a tűzoltóság jelzőállomása. Többszörös haszon jár ebből a városra azért, mert eltűnik <3gy immár használhatatlan épülete, de nyer helyébe egy — a város közepén levő — diszes tornyot, ami tekintve azt, hogy a rendőrség is egyazon épületben van elhelyezve, főképen éjjeli tüzeseteknél megbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni ! — § Az erzsébetvárosiak deputációban jártak a polgármesternél kérve, hogy a Perutz gyár telkével szemben levő városi szemétlerakodó hely máshova helyeztessék el. A polgármester tekintettel, hogy a lakott területen közvetlen szomszédságában a szemétlerakodó hely közegészségügyi szempontból csakugyan nem tartható fenn, készség gel kilátásba helyezte a kérelem teljesítését. Ugyané tárgyban a Perutz-gyár alkalmazottai (azon tájon ugyanis 30 munkáslakás van) is kérvényt adtak be a v. tanácshoz. § Az elvi határozat. A város képviselőtestülete elvben elhatározta, hogy a Jókai utcát az Anna téren a város tulajdonában levő két házon át új utcával köti össze. Ez az elvi határozat aktuálissá lett azáltal, hogy a város egyik bérlőjének, Friebert fakereskedőnek szerződése 1909. év november 1-én lejár s kéri a szerződés további meghosszabbítását. A városi tanács azt javasolja, hogy a Bzerződés ne hosszabbíttassék meg, minthogy ez a körülmény az utcanyitásnak akadályául szolgálna. Az ügy természetesen a képviselőtestület elé kerül, amelynek ekkép fel lesz adva a lecke, hogy az elvi határozatnak akar és tud-e gyakorlati jelentőséget adni. § A tisztviselők fizetésrendezése ügyében e hó folyamán két tanácskozás is lesz Budapesten. Az egyikről már megemlékeztünk, ezt a polgár mesterek egyesülete tartja 26 án és részt vesz benne városunk polgármestere is. A másikat a verseci tisztviselők hívták össze f. hó 14 ére Budapestre, ezen Pápa város tisztviselőit Csoknyay Károly főjegyző fogja képviselni. Legfőbb ideje volna már, hogy a fizetésrendezés évek hosszú sora óta vajúdó ügye kormáuyhatósági döntéssel elintézést nyerne, mert az a bizonytalanság, amelyben mind máig tartatnak a városok tisztviselői, előbb-utóbb éreztetni fogja káros hatását a közigazgatás egész * gépezetében. § A város új bérháza — Besenbach Károly építőmester Ízléses kivitelű műve — a kitűzött időre elkészült s a felmérési felügyelőség november hó l-jén beléköltözik. § Építési engedélyt nyertek a héten Klein Vilmos Barát u. 10 házátalakításra és Zsibrák Antalné a Bezerédy utcán földszintes lakóházra. A színházi hét. Hogy mennyire lelki szükség lett nálunk a színház, azt fényesen bizonyította a lefolyt hét. Egy kivételével csupa régi darab került szi íre, s a színház mégis mindig szépen látogatott volt. Ám ezért nem ajánlanók az igazgatónak, hogy így próbálja a szezónt kihúzni. Újdonságoknak — a dolog természetéből kifolyólag - mégis csak nagyobb a vonzóerejük. Elvként csak ezt állítsa fel: inkább jőjön repríz, mint rossz újdonság ! Egyébként valószinü, hogy az újdonságok most a szezón második felében jönnek sűrűbb egymásutánban. Végre is társulat, zenekar csak legutóbb lett teljessé, új darabok betanulásához és elfogadható előadásához pedig idő kell. Reméljük, hogy a közönség kitartó türelmét fényes BÍkerü premierek fogják jutalmazni! A reprízek során eddig a legkülönbet szombat este láttuk. Konti Suhanc a került színre,, a pár éve elhunyt jeles zeneszerző Múzsájának talán legszebb terméke. Fülbemászó, édes, szép melódiákkal van át meg átszőve ez a régi kedves operett. Offenbachra emlékeztet üdességük. csapongó ötletességük. Offenbachra az is, hogy uem ártott neki a nagy őrlő gép, az idő. Frissek, újak, derűsek, fiatalok ma is. És ezeket a szép melódiákat teljes zenei tökéletességekkel érvényesítette a régi pápai népszerűség verőfényében sütkérező primadonna : Tábori Frida. Józsijánál jobb operettalakítást bajos képzelni. Nem volt olyan ötlete, melyet meg ne nevettek, olyan énekszáma, melyet újra meg újra ne ismételtettek volna. Amint „a korrektúra nem segített", „a policáj ahogy elébe állt", amint „tette a fordulást", az mind mind megannyi tapavihart keltett, de minden énekszáma közt legsikerültebb volt a „vak vagy ó szerelem" refrénü dal, melyet igazán finoman cizellált nemes énekművészettel adott elő. A címszerep pompás személyesítőjén kívül részük volt a sikerben az összes többi szereplőknek is. Főkép a két komikus: Bátori, a kifigurázott gyám és lnke, a klasszikus együgyŰ8égü fűszeres tettek ki magukért. Ám jók voltak a többiek is. Két kisebb női szerepben Nagy becsülettel fogadták ott s fényes ünnepélyeket rendeztek tiszteletére. Az irigyek és rágalmazók elnémultak s Halbschuh Márton főbíró uram büszkén emelte föl fejét ismét. Sajnálta, hogy megtántorítani hagyta magát apai szeretetében a rágalmazó nyelvek által. Többé nem íog az megtörni. Soha többé. Az egész város azon iparkodott, hogy elfelejtesse a kegyelmes asszonnyal, amit néhány hebehurgyák elhamarkodva vétettek ellene. Mindenki mosakodott, hogy neki nem volt benne része. Vetélkedve hívogatták házukhoz a kegyelmes asszonyt s boldog volt, akit látogatásával szerencséltetett. Faragott székét, melyet kivittek a templomból, újra visaza tették előbbi helyére s a psp is ékes beszédet mondott a bibliai Eszterről, ki meglágyította volt a pogányok királyának szivét, hogy legyen könyörületes isten választott népéhez. Minden szem Katalinon függött azalatt. Mindenki megértette, hogy ő ama bibliai Eszter s a pogányok fejedelme a Lublón székelő Lubomirszky Theodor herceg, ki igazán pogányul bánik a szepesi tizenhárom város polgáraival s maholnap lenyúzza már a bőrüket is. — Lágyítsd meg szivét, te kegyes Eszter. Jövő választáskor szó sem lehetett másról, csak Halbschuh Mártonról, akit becsülettel újra beiktattak főbírói székébe. Mert az érdemet mindig megbecsülték ezen a világon. Már kétszáz évvel ezelőtt is. És a polgárok is okosak voltak, körültekintők voltak már kétszáz évvel ezelőtt is. Hátha még megeshetik, hogy Márton mester törvényesén is ipa lesz a herceg urnák. Mert az ilyen féktelen lengyel hercegtől, akit osak a bolondos kedve vezet, minden kitelik. Bizony jó, hogy a városnak szószólója legyen a kegyelmes urnái. Sok hasznát láthatja a nemes város. Igaz, hogy a város adóját nem engedte el ő kegyelmessége, az elvett erdőt sem adta vissza, de máskülömben biztosította a várost jóindulatáról. Majd minden évben eljött egyszer, olyankor dínomdánom volt, táncra kellett perdülni, akinek csak lába volt. Még a legvénebb tanácsbelieknek is, noha soha ilyet nem kivánt tőlük azelőtt senki emberemlékezet óta a restelkedtek is miatta. A herceg pedig megveregette a vállukat s nógatta őket: — Csak frissebben, franciásan. S az öreg polgárok járták szegények, amilyen frissen osak bírták, mialatt nehéz veritékcsöppök peregtek le homlokukról. Ilyen víg élet volt akkor Iglón a lengyelek urasága alatt. A „kegyelmes asszonyról" pedig föl van jegyezve, hogy 1711-ben halt meg fiatalon s nagy pompával temették el szülővárosában. Szép halotti beszédet is mondottak koporsója fölött a Lőcsén kinyomtattatván, kegyes patrónusuknak Theodor hercegnek dedikálták. Minden harang zúgott a tornyokban. A herceg maga is ott volt a temetésén és sírt mint a záporeső. Aztán nagy ivás következett két álló hétig. A lengyel urakat az asztal alól szedték föl minden este, mig végre eleget tevén az elhuyt kedves emlékezetének, ő hercegsége udvarával visszament Lubló várába. Saját érdekében „Angol divat" A szabás művészi, az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minőségekből vannak, tehát a legkényesebb Ízlésnek is megfelelnek, mert felülmúlják a mérték útin készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak;! ha ruhát vásárolni akar, próbálja meg pÜT nagyáruházában PÁPA, Kossuth-utca, az új postával szemben. Ott ALTMANN BERNÁT r * r • 1 i f yan kész férfi-, fiu- és gyermekruhákívm Q fi 1 1)0 171 Q 11 ban, felöltők, gallérok, télikabátokban, IflIíllSI I fl l\ Ilii I & az (^SZ-kabátok (szőrme béléssel), bundák \JLL\vkJl 1 UI1VVUJ1 stb, stb., valamint egyes nadrágokban. I A tanuló-ifjuságnak egyedüli legalkalmasab b V bevásárlási forrása és részükre 5 ü/ 0 árengedmény. "
