Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-09-05 / 36. szám

ragadva, elismerését és köszönetét nyilvánította a v. mérnöknek, aki az alagcsövezési munkálatokat pontosan és sikeresen végeztette el. A vármegyei új ebadó szabályrendelet értelmében kijelölték azokat az utcákat, melyekben házőrző-ebet is csak adó lefizetése mellett lehet tartani. Az ügyhöz hozzászólván Halász Mihály, a patkányirtásra szolgáló kutyák adómentességét kívánná kimondatni. A polgármester kijelenti, hogy ily értelmű korrekciót az ebadó szabályzaton csak akkor lehetne tenni, ha ez önálló indítványként terjesztetnék be s a me^ye is elfogadná. A hatósági mészárszék. Minthogy a húsárak a marhaárakkal ma sincsenek arányban, az áll. választmány javasolja, hogy a tanács felhatalmaztassék a szükséghez képest hatósági mészárszéknek felállítására. Halász Mihály nem felhatalmazást akar erre nézve adni a tanácsnak, de határozott utasítást. Dr. Antal Géza elsősorban a húsár limitálását véli szükségesnek. Elvben nem barátja a hatósági mészárszéknek már csak azért sem, mert miatta sok ódium érheti a v. tisztviselői kart. Azzal szemben azonban, hogy a hásár a marhaárhoz képest 50 — lOO°/

0 különbséget mutat, ultima ratio mégis csak a hatósági mészárszék. Ha tehát az árlimitálás célhoz nem vezet, fel kell időlegesen állítani a mészárszéket. Szokoly Jgnác az új húsvizsgálati szabályzatról s a városi hússzékekről szól. Bízzák csak ő rá, majd ő gondoskodni fog róla, hogy a városi hússzékbe mindig elegendő hús kerüljön. Dr. Körös Endre megjegyzi, hogy a városi hússzék, melynek felállítására a város kötelezve van, s melyben selejtes marhát mérnek ki, egész más, mint a tervbevett hatósági mészárszék. Az utóbbi ügyében nem tapasztalta azt az energiát, amit a városi közönség a hatóságtól méltán várhatna. Hónapok óta hangzik a panasz, de érdemleges intézkedés nem történt. Miután még Vágó László a városi husszékek jobb helyen való elhelyezését sürgette, a polgármester oly értelemben mondta ki a határozatot, hogy a képviselőtestület elrendeli a hatósági mészárszék felállítását ós pedig esetről-esetre mindannyiszor, mikor a húsárak a marhaárakkal nem állanak arányban. Virilisták, a városháza kibővítése. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1909-ik évre összeállított névjegyzékét megjegyzés nélkül tudomásul vették. — A városháza kibővítésének kérdését ezúttal változatosság kedvéért azzal ütötték el, hogy megbízták a tanácsot: tudakolja meg, eladók-e s ha igen, mennyiért, a Fő-téren lévő Neubauer- és gróf Esterházyféle házak. Ott ugyanis igen szép városházat lehetne építeni, amihez persze kétség se fér. A vadászati haszonbér kiosztása. Az ez ügyben hozott képviselőtestületi határozatot a törvényhatóság oly értelemben semmisítette meg, hogy a vadászati haszonbér az érdekelt tulajdonosok közt kiosztható. Az állandó választmány a tagfelügyelők közti felosztást javasolja. Dr. Hoffner Sándor véleménye szerint ily határozat nem hozható. Csakis a birtokosok közt lehet a haszonbért kiosztani, ez pedig zavarnak lenne forrása, új aránykulcs megállapítása és a kiosztott haszonbér újra behajtása válnék szükségessé, amiből sok baj származik. Legjobb fenntartani a régi állapotot, a haszonbért kezelje a város, de a tagfelügyelőkkel egyetértőleg. Szcnthe János hajlandó belemenni, hogy a haszonbér a birtokosok közt osztassék ki. Hozzászólnak az ügyhöz még Lampért Ferenc, Keresztes Gyula, Halász Mihály, majd dr. Antal Géza, aki kijelenti, hogy, az állandó választmánynak nem is volt joga ilyen javaslatot tenni, vagy megnyugszunk, vagy fellebbezünk. Helyesebb megnyugodni, ami egyenlő értelmű a régi állapot fenntartásával; ha a tagfeliigyelők az őket megillető részt felveszik a városnál s utak, hidak, árkok javítására költik el, akkor teljesedik a gazdaközönség óhaja. Ha konkrét panaszok merülnének fel, a képviselőtestületnek mindig módjában áll azokat orvosolni. Közmegnyugvásra elhatározták végül, hogy nem fellebbeznek, a haszonbér kezelése a régiben marad. A vágóhíd ügye. A vágóhid ügyében elfogadták azt a javaslatot, mit múlt számunkban részletesen ismertettünk. Alternatív pályázatot irnak ki sertés-vágóhid építésére és az egész vágóhid megépítésére. A pályázat eredményéhez képest fognak az ügyben végleg döntani. Egy illetőségi ügy elintézése után a költségvetés tárgyalását — dél felé járván az idő — délután 3 órára halasztották el. A délutáni g-.yülés. A délutáni gyűlésre többen jöttek össze, mint a délelőttire, ami bizonyítéka annak, hogy ez az igazi alkalmas idő gyűlések tartására. A költségvetés. A város 1909. évi költségvetésében a szükségleti rész 335.250 K 72 f-rel, a fedezeti rész 198.013 K 21 f-rel van előirányozva. Községi pótadóval fedezendő hiány 137.237 K. A költségvetéshez általán osságban dr. Lővy László szólott hozzá, aki elismerését fejezte ki Breund Ferenc főszámvevőnek a költségvetés körültekintő, gondos megszerkesztéséért s kérte a polgármestert, hogy a költségvetést a jövő évben külön gyűlés egyetlen tárgyául tűzze ki. Tisztviselő-személyzet. Az 1. pontnál felszólalt dr. Kende Ádám. Hivatkozással a tanácsnak a III. jegyzői állásra vonatkozó javaslatára, óhajtandónak tartaná, ha a pénztári adóügyi kezelés tényleg kivánni valót hagy fenn, legalább valami ideiglenes segítséget s erről való gondoskodással a polgármestert bizná meg. Dr. Lővy minden új állást perhorreszkál, elvégezheti a munkát a jelenlegi személyzet is, csak dolgozzanak többet. Dr. Antal Géza oly fontos közérdeknek tartja az adóügy pontos és lelkiismeretes kezelését, hogy a városi polgárság érdekében nem zárkózik el esetleg új állás szervezése elől sem, ha a várva-várt állami segítség megjön. De a képviselőtestület jogának csorbítását látná benne, ha a polgármestert megbiznók új tisztviselő beállításával. Ha a meglevő hivatalnokok más beosztásával lehet a bajokon segíteni, azt maga is szívesen látja. Mészáros polgármester kijelenti, hogy igenis ilyen értelemben propoziciót fog teuni. Irodai költség, tűzifa, A 12/ ponthoz Győri Gyula megjegyzi, hogy a város drágán szerzi be a tűzifát. 44 K-t ad egy ölért, holott 36 K-ért is lehetne kapni. A polgármester kijelenti, hogy ez az ár nyilvános pályázat eredménye. Az iskolai segély. A négy hitfelekezet elemi iskoláira összesen 26.974 K nak megszavazását a v. tanács csak ujabb egy évre javasolta megadandónak. Ezzel szemben a hitfelekezetek kérelmezték, hogy a segély állandósíttassék. A közgyűlés azonban egyhangúlag a tanácsi javaslatot fogadta el. Ipariskolai tanítás. Ha az előbbi pontnál — várakozás és mondhatni évtizedes tradíció ellenére mi vita sem volt — annál nagyobb vita kerekedett a pénzügyi bizottságnak azon javaslata körül, hogy a tanács ós a tanügyi bizottság annak megfontolására hivassanak fel : vájjon nem lehetne-e az iparos és kereskedő tanonciskolái tanítást állandó tanerőkkel jobban és jutányosabban ellátni, mint a jelenlegi óraadókkal. Herz :Dávid jónak tartaná a javaslatot, ha keresztülvihető volna. De állandó munkaerők alkalmazása rengetegbe kerülne. Egyedül Debrecenben vannak rendes tanerők, ott is csak kettő, az igazgató és a titkár, a tanítást óraadók látják el. Dr. Hoffner Sándor: A pénzügyi bizottságot az vezette javaslata megtételében, hogy ipari- és kereskedelmi-iskolai tanoncaink igen gyenge színvonalon állnak; az oktatás lehet jó, de az eredmény gyarló. Nem árt tehát a kérdés tanulmányozása. Dr. Kőrös Endre: Az eredmény esetleges gyarlóságát a tanulók előképzettségének rovására kell irni. Ezzel a mostani tanonciskolái anyaggal rendes tanerők sem fognak fáskosarat; mert ha egy széket mutat, az felette kényelmes ülés leend egy paraszt asszonynak ós felette nagy leereszkedés egy Kutházy ivadéknak; így azok a kiálló vessző-csonkok sokat egyenlítettek a tekintély megtartásán. Az öreg hölgy megböki kötőtűjével a vedlett ősi szék könyöklőjét : — Ha elgondolom Erzsók, kik ültek ebben a ezékben, nem tudnám ujjal felcserélni. Erzsók, emlékszel nagyapámra, tudod, akinek nagyanyja osztozó atyafi volt a gubernátornéval ? Erzsók bonya úgy bólint, mintha emlékezne, de az esze máson jár; mig Borbála az ősöktől elérkezik a postásékig és az árendáeékig, mindig máson jár. A kötőtű nyomán sok por és maszat hull ki s Borbála rátér a dicstelen jelenre: — Te Erzsók! igaz-e, hogy még a tanító kisasszonynak is új bútora jött? — Tőlem ugyan jöhetett instálom, nagyobb bajom az, hogy a Virág nem szereti a szénáját: árviz érte a nyáron, iszapos . . . jaj be roszkor jött pám még ez a nyomorúság is. mikor máskülönben i s nagy terhe van a lelkemnek ! — Igen, mi is van csak Erzsivel? — Ami van, rosszul van. Ütötte, verte az a gazember; szép szóval kérleltem: hagyja ott, jöjjön haza, mert fájt a szivemnek az a hóhérolás? hát jött vala a világ sürü kincséért! Most aztán, hogy az a gazember összeadta magát a szeretőjével, azzal a nem jó féle Bebújj korcsmároenéval és oda is költözött ahhoz, most kénytelen volt vele . . . — Ugy hát otthon van? — A paphoz állítottam szolgálni a válás végett; azt mondják ebben az esztendőben még papok kezén a válás; de már jövőre a prókátorokhoz kerül . . . nekem ugyan mindegy. — Divatot űznek ebből is Erzsók, akár csak a ruhából; de azért nem lesz sem szebben, sem jobban ez a világ, csak egyre rosszabbul . . . Elhallgat, bele merül a múltba és a pislákoló tűzbe, de egyszerre csak érdeklődni kezd a paraszt leány sorsán, hiszen az a szerelem martírja, 8 hozzá még olyan fiiatal, egészen gyermek . . . — Mennyi idős csak az unokád, Erzsók? — Aratáskor volt tizenhat esztendős. Tizenhat esztendős és már váló személy! Öreg bonya már rég távozott, a tüzet is hamvas fátyol borította, mikor az öreg leány még mindig arra a tizenhat évre gondolt, mely alatt el is lehet válni egy férjtől; vannak öreg hölgyek négyszer tizenhat évesek, akiknek in-Sg sem volt kitől elválniok. * Már sok, sok csupor tejet elfogyasztott — és ez nem egy értelmű azzal, hogy fizetett is — az öreg kisasszony, miközben a szép Erzsi regénye szövődött tovább. Borbála már egészen benne van az érdeklődésben; az öreg bonya kitartó beszéde ós a leány nagy fiatalsága vitték bele. Még az a hallatlan orcátlanság is, hogy a postásné kezdi magát nagyságoltatni, háttérbe szorul az Erzsi másodszori férjhez meneteléyel. Tizenhat éves korában már a második ura van: Ennyi időre kót férj! — És mondd csak Erzsók, most már boldog az unokád? — Hát instálom most nyugszik a veréstől; de máskülönben olyan szamár, hogy most is az Saját érdekében „Angol divat" A|szabás művészi, az elkészítés elsőrangú és a szövetek a legjobb minőségekből vannak, tehát a legkényesebb Ízlésnek is megfelelnek, mert felülmúlják a mérték után készített ruhákat is. — Szabott olcsó árak I ha ruhát vásárolni akar, próbálja meg gpüT nag-yáruházában PÁPA, Kossuth-utca, az új postával szemben. Ott ALTMANN BERNÁT óriási raktár van kész férfi-, fin- és gyermekruhákban, felöltők, gallérok, télikabátokban, gazdász-kabátok (szőrme béléssel), bundák stb, stb., valamint egyes nadrágokban. I

A tanuló-ifjuságnak egyedüli legalkalmasab

b ff _ bevásárlási forrása és részükre 5% árengedmény. J