Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-09-05 / 36. szám

akció keresztülvitelét a következő három irányban látjuk szükségesnek. Első sorban állami dotációt kell biztosítani a városoknak is, úgy, mint a törvényhatóságoknak a tisztán állami feladatok teljesítésére. A dotáció mérvének és módozatainak megállapítása aztán részletkérdés. Másodszor szabályozni kell a városok kölcsön-ügyleteit. Egyfelől az eddigi magas kamatú kölcsönök konvertálásával, másfelől kedvező községi kölcsönök kötésének, illetve községi kötvények kibocsátásának állami garancia mellett való lehetővé tételével. Úgy tudjuk, hogy az ankét anyagának magvát épen e kérdés megvitatása képezi. Végül, mint már fentebb is láttuk, szabályozni kell a városi pótadót annak általánosításával és egyenlővé tételével. Volna ugyan még egy negyedik feladat is, t. í. új városi jövedelmekről való gondoskodás, ez azonban a városi polgárság jelenlegi megterheltetése mellett csak nagyon kis mértékben lesz megvalósítható. Reméljük, hogy az ankétot nyomon fogják követni az üdvös törvényhozási intézkedések. SZEMLE. Sicynszki. Az osztrák legfőbb biróság nagy szenzációval szolgált a világnak. Sicynszkinak, a lengyel helytartó Potoczki gróf gyilkosának halálos Ítéletét nem hagyta jóvá, hanem új eljárást rendelt el. Azzal a dacos konoksággal szemben, mellyel a gyilkos tettének előre megfontoltságát mindig hangoztatta, az „ellenálhatlan kényszert" helyezi szembe a legfelsőbb biróság. Ellenállhatatlan kényszer? Vájjon mi ennek a jelentősége ? Hogy a politikai fanatizmust hajlandó a legfőbb osztrák biróság mentő körülményül elfogadni ? Vagy csupán a gyikos diák lelkének alaposabb megfigyelésére szolgál ez újjmutatásúl? így vagy amúgy, de a lembergi Ítélet megdőlt, ami a lengyelség körében nagy izgalmat, felháborodást keltett. A lengyelek ép oly fanatikusak, mint a ruthének és áhítoznak a rettentő példaadás után. Úr, paraszt, fiatal, öreg, férfi és asszony mind a Sicynszki vérét kívánja. Csak egy asszony, egy megtört szegény özvegy, kinek az összes millióknál milliószor több oka volna a bosszút követelni, nem háborodik fel, nem zajong, hanem így sóhajt fel: „így akartam, hogy így legyen". Potoczki grófnő, ez a heroikus nemes lélek nem kívánja a gyilkos halálát s ha újra elitélik és az ítéletet jóváhagyják, ő elmegy a császár elé és Sicynszki — életben marad ... A vér a földre hullt, megtermékenyítette a földet és a jóság fehér virága sarjadt belőle. Városi rendes közgyűlés. A költségvetés tárgyalása, 59% pótadó. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 2-án délelőtt 9 órakor és folytatólag délután 3 órakor rendes közgyűlést tartott. Minthogy a közgyűlés egész délelőttjét a tárgysorra kitűzött nem kevesebb, mint 11 ügy tárgyalása vette igénybe, a költségvetésre, vagyis a rendes közgyűlés tulajdonképeni tárgyára csak. d. u. kerülhetett a sor. Egy délután aránylag csekély idő a nem kevesebb mint 140pontból álló költségvetés alapos megvitatására s így az történt, ami rendesen történni szokott, hogy t. i. a költségvetésnek első tételeivel foglalkoztak csak érdemlegesen, mig a többi részét en bloc megjegyzés nélkül fogadták el galopp tempójú referáda alapján. A költségvetési előirányzat végeredményét már a cimbeu jeleztük. 1909-re 59°/

0 pótadót fog a városi lakosság fizetni, 3°/

0-al többet, mint tavaly, de 1'6%-al kevesebbet, mint amekkorát a tanács proponált. A súlyos pótadó azonban hihetőleg nem fogja egész éven át terhelni az adófizetőket. Az állami segítséget 1909-re okvetlenül meg kell már kapnunk. És akkor aztán végrevalahára pótadó csökkentésről is lehet tán beszélni. A délelőtti gyűlés. Megnyitás, interpellációk. Mészáros polgármester az ülést megnyiván, ter Sándor, Ács Ferenc, Lőwy Lipót és Giczi Gábor v. képviselőket kérte fel. Kegyeletes szavakkal adózott ezután az elhunyt Lőwy Adolf) Nemsits Antal v. képviselők és Horváth Károly közgyám emlékének. A gyászoló családokhoz részvétiratokat intéznek. Napirend előtt két interpelláció volt. Halász Mihály arra hivja fel a hatóság figyelmét, hogy a kény szervágatással levágott marháért horribilis összeget kell fizetni. Az ügynek a polgármester utána néz s ha a panasz jogos, mindent elkövet érdekében. Keresztes Gyula a felső hoeszúutcai tűzcsap roszaságát s azt panaszolta fel, hogy a Kisfaludy-utcai járda közgyűlési katározat ellenére még most se készül. Az elsőre nézve sürgős intézkedést, az utóbbira nézve csak azt igérte a polgármester, hogy mihelyt a sor rákerül, a jár dát megcsinálják. Az állomás világítása. Mindjárt a tárgysor első pontja körül vita keletkezett. Az áll. vál. javasolta a közgyűlésnek, hogy az állomás villamos világátására vonatkozó szerződést a MÁV. igazgatóságával kössék meg, de minthogy más hasonló' szerződéseket sem terjesztettek törvényhatósági jóváhagyás alá, ne tegyék azt ennél sem, amit viszont a MÁV. feltétlenül megkiván. Szente János főügyész szerint érthető a MÁV. kívánsága, mert itt oly szerződésről van szó, melyért a város egész vagyonával felelős s mely át nem ruházható, ezért kell a felsőbb hatósági jóváhagyás. Billitz Ferenc úgy véli, hogy a villamos-telep felügyelő-bizottsága minden ily szerződés megkötésére fel van jogosítva, örüljön a vasút, hogy villamos világítást kaphat. Hajnóczky nem riad v

;ssza sem a felelősségtől, sem a kötbértől, mert hasonló üzleti vállalkozásoknál ezek mindig szerepelnek, a megyére felterjesztést csak a város autonomiája szempontjából ellenzi. Dr. Löoy László is hasonló értelemben szól, a szerződést egyébként se tartja valami nagyszerűnek s fél attól is, hogy a telep elvállalandó kötelezettségének legfeljebb 2—3 évig tud eleget tenni; akkor aztán újabb nagy beruházásra lesz szükség. Mészáros polgármester sajnálná, ha a szerződést nem fogadnák el, mert a város 2000 korona tiszta haszonnal kecsegtető üzlettől e.-nék el. Ezután a szerződést egyhangúlag elfogadták ; amire nézve meg szavazni akartak, hogy felterjeszteesék-e a vármegyére, arra a polgármester szavazást nem rendelt el, mondván, hogy itt terhes szerződésről van szó, tehát eo ipso törvény értelmében a törvényhatóság elé viszi. Kisebb ügyek. Egyhangúlag elutasították több pápai lakosnak azt a kérvényét, hogy a korcsolyapálya jelenlegi helyéről elhelyeztessék. Elutasították pedig azon okból, mert a kérvény beadása óta a jegyzőkönyv hitelesítésére Halász Mihály, ValAa pálya egy részét feltöltötték, a megmaradt részre nézve pedig a tanács kimondta, hogy a viz rábocsátása csak a rendőrkapitány engedélyére történhetik meg, viszont az ő rendeletére kell ismét a vizet a pályáról leereszteni. Többeknek azt a kérelmét, hogy a Koronautcából az Irhás-közbe utca nyittassék, szintén ,(elutasították. Vágó László ugyan megfontolandó nak tartja a kérést, Rozs Ferenc viszont felemlítette, hogy a kisajátításra kiszemelt házon valamikor szabad átjárás volt, a nagy többség azonban azon a véleményen volt, hogy két ház megkerülésének szüksége nem elegendő ok utcanyitásra. A Siúr-egylet elnökének kérelmére a Petőfiutcai alagcsövezés alkalmából tévedésből befizetett 600 koronát számára visszautalták, minthogy a fővezeték költségéhez más háztulajdonosok se járultak hozzá. Lippert Sándor az alkalmat megErzsók bonyának néha most is kisasszonyra botlik a nyelve, mert gyermekkora óta így szokta: de aztán parancsolat szerint helyreigazítja a dolgot és valami szánó homályossággal arra gondol : vájjon azért nem engedi szegény, hogy kisasszonyozzák, amért rosszabbra fordult a sorsa? De aztán nem sokat töpreng e kérdés felett, mert öreg bonyát a világon semmi más nem érdekli, mint az egyetlen tehénkéje, s az egyetlen unokája. Az öreg kisasszonynak már szélwebb körű az érdeklődése és az ősökön kivül erősen foglalkoztatja az a tudvágy, hogy a falubeli „jövevények", kik immár uri számban akarnak menni, mit művelnek ? Erzsók bonyának minden nap be kell erről számolni. A postamesteréknél mit főztek ós igaz-e, hogy szakácsné fogadáson járatják az eszöket? Az árendáséknál kik voltak ismét? Hát az a tanítónő mit művel napestig ? De az öreg bonya az utóbbi időben minduntalan csak az unokájára tér vissza, s ez a makacs kitartás kezd hatni az öreg hölgyre s észrevétlenül már annyit foglalkozik a szép Erzsi sorával, mint a kutházi intelligencia viselt dolgaival ! . . . Tehát a tehén késve érkezett és öreg bonyának úgy tetszik, mintha az alkonypirban a roskadozó ház barna fedele szemrehányva intene felé: látod, látod ! a szegény vén kisasszony miattatok nem kávézhatott még! Szaporán szedi öreg lábait s már a füves udvar közepéről mintegy mentegetőzve kiván szerencsés jóestét. Borbála kisasszony amint kötöget a tornácon, odakiált a kis szolgálóra : — Forrald fel gyorsan és hozd a kávét! Mire öreg bonya átadja a zöld csuprot, kezet csókol ós mentegetni kezdi késedelmét : — Erzsit küldtem a tehén elé, bár ne cselekedtem vala, mert akkor hamarább hazaér . . . megváltozott ez a leány, mióta máson jár az esze . . . hát ne nehezteljen instálom kisa . . . Őnagysága . . . — No, nem tesz semmit Erzsók; ni mint elfáradtál, hát ülj le oda. Az az oda a tornác előtti lapos kő volt, mely közül az idő kiszedegette a földet s ennek okán eléggé kényelmes ülés volt egy öreg paraszt asszonynak. Kutházy Borbála érezte, hogy a hajdani földesúr kisasszonytól ez nagy kegy a hajdani jobbágy-leánnyal; de hát vonzódott az öreghez és tudta azt is, hogy Erzsók türelmesebben vár a té ára után, mint várna egy módosabb gazdasszony. Barátságosan szól hozzá, miközben kötését elhelyezi a szúőrlött deszka-könyöklőn : — Ugy, hát az unokád bomlik Ferkő Pista után; de talán csak nem adod hozzá ? — Akár adom instálom, akár nem, mégis csak hozzá megy : kútba ugrik, ha nem e igedem, hát csak menjen : maga veti a fejealját ! — De még gyermek az a leány — Tizenhat esztendős lesz aratáskor. — Ferkő Pistát nem tartom valami derék legénynek . . . — De hát hogy is tartaná instálom, mikor nem az! Különben ha így van elrendelve, az én gyenge karom gátat nem vethet . . . S mig a két öreg így beszélgetett, egészen bealkonyodott és a fehér virágú szilvafák között még barnábban sötétlett a régi ház fedele. * Néhány hó múlva már a háztető is fehér volt és még roskadt egy kiosit a rajta levő hótól és a két öreg most már benn a szobában beszélgetett a tüz előtt. Borbála a vedlett ősi karszékben ült. Öreg bonyának kijelölte a felbomlott K szíves n Tanulók részére intézetek által előirt legjobb minőségű rnhanemiieket dús választékban találjuk Krausz József M. Fia és Társa divatáruházában. INT 6 i és g-yer^mek le o 0 feji* o i]ó l> sxii az idei újdonság-ok már beérkeztek.