Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-07-11 / 28. szám
V. évfolyam. 28. szám. Pápa, 1908 julius 11. PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: L>«- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Az ingyenes népoktatásról. — Gyurátz Ferenc püspök beszéde. — Az ingyenes népoktatás főrendiházi tárgyalása alkalmából folyó hó 3-án felszólalt a főrendiházban — ezúttal főrendiházi tag minőségében első ízben — Gyurátz Ferenc püspök is, aki a nagyfontosságú javaslatot a következő mélyreható kommentárral .kisérte: Nagyméltóságú Elnök Ur! Méltóságos Főrendek ! A tárgyalás alá került törvényjavaslatot az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről meggyőződésem szerint nyugodt lélekkel és örömmel üdvözölheti a népnevelésnek minden barátja. Aki elismeri azt, hogy egy nemzet hatalmának, jólétének, tekintélyének ép valláserkölcsi érzés mellett a műveltség, az ezáltal kiképzett értelmi erő, a tenni, hatni tudó képesség az alapja: az méltányolni fogja azt a törvényhozási intézkedést, amely a legutolsó szegény kunyhó lakója előtt is könnyebbé teszi a közművelődés alapvető eszméjéhez, az iskolához jutást. Ennek a törvényjavaslatnak célja határozottan az és pedig elvitázhatlanúl méltányos módon. Eddig a családfő és ezek között nagyobbrészt szegény, vagyontalan kézmunkások, napszámosok, cselédek maguk fizették gyermekeik helyett a tandíjat és ez ö reájuk nézve, amidőn két-három, esetleg négy gyermeket kellett iskolába járatniok, bizony súlyos teher volt. Ezt tették a közvélemény azon nyomása alatt, hogy csak annak a családfőnek és annak a gyermeknek érdeke az ö kiképeztetése. Ha azonban elfogulatlanúl tekintjük ezt a kérdést, akkor be kell vallanunk azt, hogy annak a legutolsó szegény gyermeknek a neveltetése is nem pusztán egyéni, hanem valósággal társadalmi, nemzeti érdek is, mert a gyermekeknek minél alaposabb iskolai neveltetése emeli a közművelődés fokát és nem lehet elvitatni azt, hogy a földbirtokra, annak mívelésére, az iparos műhelyére, a kereskedő boltjára nézve sem közönyös az a kérdés, vájjon egy tudatlan, neveletlen, együgyü, vagy pedig a jó iskola által nevelt, kiképzett növendékifjú áll-e az ott reá váró munkába. Amint jelezni bátorkodom, ez a törvényjavaslat ezt célozza s ezért csak örömmel lehet fogadni. Igaz, hogy ez a törvényjavaslat nem fogja még teljesen megszüntetni az iskolai nevelést nélkülözök számát. A tapasztalás tanítja, hogy sok helyen az a szegény növendék menne iskolába, de nincs hová. Szükséges, hogy a törvényjavaslatban kifejezést nyerjen a törekvés a nevelés akadályainak megszüntetése céljából az iskolák szaporítására. Csak néhány év előtt végeztem egyházi látogatást egyik egyházmegyében, Vasmegyében és sorra találtam az iskolákban 120—130— 140 növentléket. Találtam egy iskolát, melyben 180 gyermek volt egy tanteremben. Elismerés annak az emberfeletti munkát végző tanítónak, ki ennyi növendékkel törekedett nevelői tisztének eleget tenni. Mikor ezen iskolából kijöttem, előttem esdekelve könyörögtek a szülök, tegyek intézkedést, hogy jövöre az ö gyermekeik juthassanak az iskolába, akik most nem fértek be. Utánkérdezésemre jelentik a tanító és a lelkész, hogy 85 növendék maradt helyszűke folytán iskolai oktatás nélkül a széles vidékre kiterjedő gyülekezet körében. A gyülekezet hivei földhözragadt szegények, azokat lehetetlen új iskola építésére és tanítói állás szervezésére rábirni. Felterjesztést intéztünk a magas tanügyi kormányhoz, hogy állítson állami népiskolát. Több helyen közelebb emeltetett is állami népiskola, de most is megvan még a túlzsúfoltság. A lefolyt tanévben is ugyanazon vármegyében több állami iskola volt, melyben a tanköteles növendékek száma meghaladta a 120—130—-140 gyermek számot. Ezen bajokon és hiányokon segíteni igazán fontos állami feladat. Ő nagyméltósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elismert lelkesedésével, jóakaratával meg vagyok győződve, kész is megtenni a lehetőt, s ép azért bátorkodom ezen meggyőződésemben jelezni, hogy igenigen hathatós eljárás volna, ha a magas tanügyi kormánynak rendelkezésére bocsáttatnék az anyagi erő, hogy oly helyeken, hol a hivek maguk az iskola hiányát pótolni nem tudják, az állam állítson népiskolát, vagy pedig, amit én részemről még szivesebben üdvözölnék, hogyha azon felhatalmazás, mellyel a törvényhozás segélyt nyújt a középiskolai építkezésekre, kiterjeszA „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. Népdalok. I. Virág van az ablakodba\ Friss, gyönyörű gyöngyvirág. Arra mentem, megcsodáltam Szép formáját, illatát . . . Láttam, hogy a legények mind Az utcádba járnak —• Mert a legszebb virágja van A legszebb leánynak . . . Azt mondom én neked mégis : Ne tedd ki a virágot! Ne csalogasd ablakodhoz Ezt az egész világot! Gyöngyvirágnál százszor szebbet, Magadat tedd oda . . . Hozzád megyed, őrzöd leszek, Nem hagylak el soha! II. Mosolyg a reggeli nap A földkerekségre, Minden ember sütkérezik Szép szelid fényébe'; Jól tudja azt minden ember: Rövid élte van a nyárnak, Egy-kettőre vége . . . Minden ember sütkérezik A nap melegébe'. . . . Nekem mindegy: a napsugár Ragyog-e az égen, Vagy a sötét felhő borul Rám a havas télben ? . . . Van nekem egy külön napom, Világít az reggel, este, Nyáron úgy, mint télen . . . A galambom szemében ég Örök napom, fényem! Katona Iván. Tiiööboíogségek, A balatoni halászok. Irta: Köveskuti Jenő. Még szendereg a Balaton. Mint mikor az ember éjjeli mély álmából fölébredt, de a hajnali szürkületben még egy ráadást alszik. Még egy édeset. Bűbájos látvány, soha el nem mosódó emlékezeti kép, ha egyszer láttad : ez a Balaton. Ot nyújtózkodik a zalai és somogyi partok vetett széles ágyában. Olyan, mint egy álmodó, bfíbájo szőke asszony. Duzzadó párnái: a Badacsony Haláp, Szentgyörgy, Szigliget, Szentmihályhegy, melyekre virágok vannak hintve. A fejét reáhajtja a Bakony széles mellére : a füredi hegyekre, a kenesei dombokra. Az Ég halványszürke, átlátszó, könnyű leplet hullatott reá, úgy gyönyörködik benne éjjelenkint millió szemével. Arca nem mozdul, nyugodt. Lélekzetét nem hallani, de leheletét érezni. Duzzadó keblei szelíden emelkednek. Nézed, nézed, hosszan, elmerülve. Nézed és ha van szived, mely véredet hajtja : belészeretsz, beléőrülsz. i köíiöoé SKf ellen síámtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ..ítorhe 4 4 eredeti cnomagolást. F. Hoffmann-La Roehe A CO. Basel (Sfije)
