Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-06-20 / 25. szám

rozatán alapulnak, vagy pedig egyéb esetekben is direkt a város ügyében tett útról terjesztetnek be. Utasíttatni kérjük továbbá a város polgármesterét, hogy az egyeseknél tulrnagas összegben kinn levő községi pótadó- és vizdij hátralékot, személyekre való tekintet nélkül, hajtassa be, s az alapítvány és egyéb pénztáraknál fenn levő jelzálog kölcsönök egy évnél több kamathátralékának behajtásánál is haladéktalanul intézkedjék. Sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy erre az utasításra vonatkozó javaslatunkat évről-évre ismételnünk kell, anélkül, hogy a képviselőtestület ide vonatkozó határozatának hatását a legközelebbi pénztárvizsgálatnál láthatnók. A tüzoltó-egyesület jövedelmének legnagyobb részét házváltságdijból s a város házi pénztárának segélyéből kapván, méltányosnak látszik, hogy ennek számadása épugy beterjesztessék, s a városi főszámvevő és pénzügyi bizottság által felülvizsgáltassék, mint pl. az ápoldai gondnok számadása, mely évről-évre a városi képviselőtestület elé terjesztetik. Sokkal fontosabbnak tartjuk a tűzoltás ügyét, hogysem készek ne volnánk, ha a szükség ugy hozza magával, a jelenleginél nagyobb áldozatra is, meg levén győződve arról, hogy a tűzoltóságnak más alapon szervezése az eddiginél aránytalanul nagyobb terhet róna a város lakosságára. De másrészt, mikor a tűzoltóság fenntartása anyagi tekintetben majdnem kizárólag a városra nehezedik, indokoltnak tartjuk, ha az egyesület által felülvizsgált és jóváhagyott számadások tudomásulvétel és végleges jóváhagyás végett a városi képviselőtestület elé terjesztetnek, hogy igy ennek módjában legyen közvetlenül is meggyőződni arról, hogy a segélyösszeg tényleg arra a czélra használtatik-e fel, melyre megszavaztatott. A vízvezetéki-, kövezetvám-, női kórház s egyéb alapok számadásaira érdemleges megjegyzésünk nincs, s ezekre nézve épugy, mint a házi pénztárra nézve az a tiszteletteljes javaslatunk, hogy a képviselőtestület, mint minden tekintetben rendben levőket, hagyja jóvá, megadván a számadóknak ezekre vonatkozólag is a felmentést. A tűzoltó-egylet közgyűlése. Nemes emberbaráti célokat szolgáló tűzoltóegyesületünk múlt vasárnap tartott közgyűlésén számolt be 1907. évi működéséről. A gyűlést Jákói Géza, az egyesület lelkes buzgóságú elnöke vezette, akinek a szép számban megjelenteket szivélyesen üdvözlő' szavai után Lipka Pál aljegyző olvasta fel a nagy gonddal megszerkesztett elnöki jelentést, amely hű képét mutatta be az egyesület egy évi tevékenységének, e annak a gondoskodásnak, amellyel az elnökség — felelősségének tudatában — Őrködik az egyesület, élete felett. így igen helyes intézkedése volt az luxussal és kényelemmel berendezett nagy szálloda a dépendencejaival. A szobák szépek és világosak, a konyha a legnagyobb igényeket is kielégíti éa amellett diátikás. Elsőrangú zenekar játszik a parkban és a legszebb újabb és régi yeneszámok hangjai mellett nagyszámú internacionális illusztris fűrdó'közönség sétál föl és alá. Mondhatom, ritkán láttam annyi elegáns toillettet egy helyen, ott ugyancsak értékesíthetné divatos nyári ruháit, — mondta a fiatal orvos tréfásan Vermesnéhez fordulva. — Az árak Lipiken, igazán, a külföldi fürdó'helyekhez arányítva, nevetségesen csekélyek. A vidék már most tavaszszal mesés, sajnáltam, hogy nem vagyok festő, hogy megörökíthetném ennek a gyönyörű helynek egyes részeit. Ezenfelül a kis leánykája is nagyszámú pajtásra fog akadni, mert bizony sok vérszegény gyermeknek van szüksége az ottani klimára. Hosszabb kirándulásokban is bó'ven lesz alkalmuk. Mindezeket együttvéve, üdülő és gyógyhelyül bátran merem ajánlani Önöknek Lipiket. Ha látná, milyen pompásan mulat ott a fiatalság ! A a vezetőség hetenkint többször rendez tánc- és kerti mulatságokat, sőt kisebbszabásu házi tenniszversenyeket is rendeznek. Szóval, mindenki találhat ott egyéniségének megfelelő szórakozást. „Ahogy maga Lipiket nekünk lefesti, igazán kedves kis fészek lehet az", szakította félbe a mesélő orvost a szép Csanádyné és igazán nagyon köszönöm, kedves doktor úr, hogy olyan pompás jó gondolatot adott nekem, remélem, hogy férjemnek is tetszeni fog és föltettem, hogy követjük tanácsát. Részemről már szívesen ott is lennék, hogy a fürdőnek elnökségnek, hogy a pontos ügykezelés teljesíthetése végett megfelelő egyleti naplókat vezetett be, — továbbá az, hogy okulva a multakon, ezután mindennemű bevételezések csak az elnök beutalásával könyvelhetők el, s mindennemű kiadások csak az ő utalványozásával fizethetők ki az egyesület pénztárából. Ilyen pontos ügykezelés mellett aztán nem fordulhat elő a jövőben az a különös dolog, hogy — mint az elnöki jelentés sajnálattal említi fel — az egylet alapító és tiszteletbeli tagjainak száma s azok kiléte meg sem állapítható. — Abból a célból, hogy a működő tagoknak alkalomadtán önfeláldozó munkájukért némi ellenszolgáltatás nyújtható legyen, elhatározta a választmány, hogy gyűjtés utján „Rendelkezési aIap"-ot teremt. Erre a célra már begyült 170 korona. — A fizetéses városi tűzoltók állandósítása szempontjából — tekintettel a gyakori személy változásokra s az általános nehéz megélhetési viszonyokra — azt az intézkedést tették, hogy fejenként évi 120 korona lakbért kapnak és 5—5 évenként fizetésük 10%-át nyújtják nekik korpótlékul, háromszori ismétlődéssel. Ezen javadalom emeléssel az egylet pénztáránál mutatkozó 1200 korona több kiadás fedezésére a városi képviselőtestülethez fordultak az eddiginél nagyobb segély utalványozásáért, mindez ideig azonban még választ nem kaptak, — A tűzoltó-egyletet illető házváltság dijakra vonatkozólag a választmány azt kérelmezte a hatóságtól, hogy azokat negyedévenként előre fizessék ki a város pénztárából, azután a város saját közegeivel a saját felelősségére szedesse be az illető háztulajdonosoktól, miután a negyed mesterek által az egylet rizikójára történt bekasszálás igen sok hátralékot eredményezett. A főbb tételeiben itt ismertetett elnöki jelentést köszönettel tudomásul vették. Azután Berkes Ágost főparancsnok tette meg kiváló szakértelemmel összeállított jelentését. A főparancsnoki jelentés az egylet működő tagjainak tevékenységéről 8 az egylet technikai ügyei nek állapotáról a legkisebb részletekre is kiterjedő pontossággal számolt be, amelyből kitűnt, hogy derék tűzoltóink sokszor a közönség animozitása és gúnyolódása ellenére is önfeláldozó buzgósággal teljesítették kötelességeiket embertársaik va gyonának tüz esetén való mentésénél. Hogy némely esetben mégis, akaratunk ellenére, későn érkezhettek a vész színhelyére, annak az a sokszor felpanaszlott állapot az oka, hogy a város állandó fogatot nem bocsát az egyesület rendelkezésére, mi miatt a környékbeli tüzeseteknél is ritkán jelenhettek meg. Szólván az egyesület szertárának gyarapodásáról s a személyi dolgokról, tudatta, hogy az egyesület működő tagjainak száma 60, amely létszám nagynak éppen nem mondható. Dr. Kende Ádám indítványára a szakszerű jelentésért hálás köszönetet szavaztak. Viz Ferenc pénztáros referálása s Matus György számvizsgáló jelentése alapján az 1907. évi zárszámadásokat köszönettel tudomásul vették, On által annyira felmagasztalt szépségeitől magam is meggyőződhessem", mondotta a kedves háziasszony. Az volt a legérdekesebb a dologbau, hogy nyáron az egész társaság összetalálkozott Lipiken, pedig meg sem beszélték, hogy odamennek. A grófné kabátja. — Mese. — Irta: Zzoldos László. Ebéd után, félig elszítt szivarral a kezemben, lehevertem a pamlagra kicsit pihenni. Szemem önkénytelenül lecsukódott ; ugyanakkor éreztem, hogy a feleségem az ő áldott rózsaujjával lassan kivette kezemből a szivart, s csöndesen, hogy föl ne riasszon, rátette a hamutartóra. Ebben a pillanatban ismerős hang ütötte meg a fülemet. — Kedves ur, ösmered-e a csillogó kabát történetét ? Törpém szólott, a nagyszakállú, aki álmaim küszöbén szokott fülem tövére könyökölve, mellém kuporodni, hogy behízelgő szavával csodálatos meséket suttogjon nekem. Ráfeleltem, csakúgy magamban, hogy nem ismerem biz'a fehér kötött kabátot, — motyogtam gondolatomban — ösmerek néhányat; többek közt Zsuzsának is van, meg Margitnak, a kis húgomnak ; de a története, ha ugyan van, valamennyinek rejtély előttem. Törpém megborzolta —- mert ezt behunyt pénztárosnak a felmentvényt megadták. A jövő évi költségvetésnél a bevételt 9382*41 koronában, a kiadást 10906-60 koronában irányozták elő; a mutatkozó 1518-19 korona deficit pótlására — mint fentebb is említettük — a várostól az eddiginél nagyobb segélyt kérnek, s ennek megadását — dr. Kende Ádám felszólalására — sürgetni fogják. Elnök bejelentvén, hogy az egyesület tevékeny alelnöke, Btrmüller Alajos, aki sok óven át odaadó buzgalomtnal töltötte be tisztét, a városból évközben eltávozott, indítványozta, hogy az egyleti életben szerzett bokros érdemeiért a gyűlés köszönetet szavazzon s ezt vele jegyzőkönyvi kivonatban tudassák. Az indítványt Berrnüller lelkes éljenzése mellett tette magáévá a közgyűlés. A megüresedett alelnöki állásra a választmány ajánlatára egyhangúlag Híjnóczky Bélát, számvevőknek pedig Fischer Gyulát, Mitus Györgyöt és Kis Tivadart választották meg. A működő ta^ok jutalmazását a következőkben állapították meg : 40 koronát kap Heiaberger Antal, 30 koronát R^iner Mihály, 20 koronát ifj. Preiner Pál. Ruhajutalmat kapnak : B'ró Károly, Dénes György, Dek'ovics Ferenc, Farkas István, Gombás Gyula, Kiss Sándor, Madarász József, Nagy József, Németh János, Rosinger Vilmos, Tóth István és Vogl Mihály. Ezzel kapcsolatban kimondották, hogy a pénzbeli jutalmazásokat, amelyek csak aprehenziókra adtak alkalmat, a jövőre beszüntetik, s helyette a ruhajutalmazásokat fogják nagyobb mértékben eszközölai. Azután az alapszabály módosítást referálta a főparancsnok. Lényegesebb változások lesznek az új alapszabályban, hogy az egyesületi ciim nsm mint eddig „Pápai önk. tűzoltó egyesület", hanem „— testület" lesz; hogy pártoló tago;c is lesznek; hogy a működő tagoknak fogadalmat kell tenni ; hogy az egyleti tiszta jövedelem 50°/

0-ából tartalék-alap gyűjtetik, stb- Az alapszabálymódosításokat elfogadták s jóváhagyásra a belügyminisztériumhoz felterjeszteni elhatározták. Végül elnök indítványára kimondották, hogy az egylet jövödelmének gyarapítására augusztus hó folyamán táncmulatságot rendeznek, amelyet dr. Kende ajánlatára diszgyakorlattal, s Kovács József ajánlatára a vármegyei tűzoltó-szövetség által kitüntetett tűzoltók szolgálati érmainek ünnepélyes kiosztásával fognak egybekötni Dél elmúlt, mikor a tartalmas gyűlést Jákói Géza elnök be rekesztette. (Np.) A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa r. t. város képviselőtestülete folyó hó 27-én délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1, A kereskedelemügyi miniszter leirata az ipari szakoktatás fejlesztéséről. 2. A város házipénztászemekkel is láttam — mese szálakból való hosszuhosszu, fehér szakállát és így folytatta: — No, ha nem ismered kedves ur, akkor ide hallgass rám, majd elmondom neked : — Szólt, s mialatt én behunyt szemmel feküdtem a pamlagon, mintha aludnám, hallgattam a nagyszakállú törpe elbeszélését, amint következik. Élt X. városban egy szegény, de nagyon jóravaló fiatal özvegyasszony, aki abból éldegélt, hogy mindenféle csinos kötésmunkát készített a városbeli kereskedőnek. Reggeltől estig kötögetett szorgalmasan Márta — ez volt a szegény özvegynek a neve — s amikor hébe hóba egy-egy percre letette kezéből a kötőtűt, tekintete boldogan pihent meg a két esztendős kis Mártán, aki csendes gügyögéssel játszogatott előtte toldott-foldott kócbundájával, az alacsony fazsámolyon. Ez az aranyhajú gyermek volt az özvegynek minden öröme. Anyai szivének egész rajongásával csüngött rajta, aggódó reménykedéssel leste úgyszólván napról-napra, miként fejlődik, gyarapszik, nő szemlátomást a csöpp teremtés. A jó Isten azonban úgy látszik, némelykor megfelejtkezik az ő bárányairól ós egy-egy pillanatra leveszi róluk oltalmazó kezét. És a gonosz, amely mindig körülöttünk ólálkodik és épen csak ezekre az őrizetlen pillanatokra vár, ilyenkor ujjongva csap le, mint a saskeselyű az elhagyott bárányra, hogy magával ragadja a szerencsétlenségbe, vagy ami talán nem is a legborzalmasabb, a megsemmisülésbe. Szegény kis Márta túlságosan gyermek volt