Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-06-13 / 24. szám

V évfolyam. 24. szám. Pápa, 1908 junius 13. PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: DR- KŐRÖS ENDJRE. Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Gyászos tanulság. A vér, mely a pápai pünkösdöt idén megdöbbentő erőszakkal festette pirosra, a vér, mely a város egyik főterén, ötven lépésre a rendőr-őrszobától ömlött ki, kegyetlen intelemként szól hozzánk, hogy Pápa város közbiztonsági viszonyairól elmélkedjünk. Pápa elég békés város. Véres atteutátumok — jó órában legyen mondva — igen ritkán fordulnak elő. Személy- és vagyonbiztonság elleni tervszerű merényletekben nem gazdag — ne is legyen gazdag — rendőri krónikánk. Ára a duhaj virtus itt is otthonos csak ágy, mint máshol. S hogy a bordélyházakban, alszegi korcsmákban folyó tivornyákból mi következhetik, azt láttuk pár év előtt csak úgy, mint most pár napja csak. Embert öltek mindkét alkalommal, embert öltek oly helyen és körülmények között, hogy nem csodálható, ha *a közönség részéről e héten keserű kifakadások hangzottak el rendészetünk ellenében. Nem csatlakozunk azokhoz, kik a megbotránkozás és elkeseredés erős hangjait hallatták. Nem pedig azért, mert mi tudjuk azt, amit a közönség körében aránylag kevesen tudnak, hogy a mi rendőrségünk létszáma városunk lakosságához és kiterjedéséhez viszonyítva aránytalanul csekély. E-endőrlegénységünk papiroson 20 tagból áll. E 20 közül azonban összesen 14, mond tizennégy rendőr teljesít tényleges rendőri szolgálatot egy olyan városban, melynek 20.000 lakosa van s melynek két legszélső látogatott korcsmája majdnem 4 kilométer távolságban van egymástól. Éjjeli őrjárat mindössze kettő van. Több nem állítható. A rendőrök éjjeli szolgálata még így is megerőltető. Ha ezek közül az egyik őrjárat az Erzsébetvárosban jár, míg a másik a Hodoskát ellenőrzi, akkor ugyan a belváros közepén könnyen embert ölhetnek, aminthogy öltek is. Mikor a szerencsétlen Ihászt félig holtan vitték a városháza felé, akkor tűnt fel a nagytemplomnál a vasát felől érkező rendőrőrjárat. Arról nem is szólunk, hogy az egyes hírhedtebb korcsmákban, ahol a veszedelmesebb verekedők szoktak egybejönni, s aminőket a város főutcáján az esti sétáló közönség állandó botránkoztatására csak Pápán tűr meg a hatóság, ünnepnapokon mindig kellene egy-egy ellenőrző rendőrközegnek lennie. De hogy lehessen ez, mikor még őrjáratra is csak 6 ember jut? A gyászosan piros pünkösd tanulsága tehát az, hogy a rendőrlegénység létszámát feltétlenül szaporítani kell már most saját erőnkből is legalább néggyel-öttel, ha pedig az állami segítség megérkezik, akkor a létszámot kétszeresére kell felemelni. Az alaposan veszélyeztetett közbiztonságot csak kellő számá — no meg természetesen — kellő erélyű és kellő képzettségű rendőrség védheti meg. Kiránduló- és üdülő-helyeink. Még a legjobb akaratú vélemény sem állíthatná városunkról, hogy a kiránduló- és üdülőhelyek dolgában semmi kivánni valót sem hagy fenn. Sőt sok, nagyon is sok az, ami még terheli mulasztásunkat. Legelső sorban is az olyan városnak, mint Pápa, ahol oly sok iskola van, gondoskodnia kellene arról, hogy tanulóifjúságának, nem messze a várostól, kiránduló helye legyen, amely kedvező alkalmúl szolgálhatna ifjúsági majálisok rendezésére. Más városok ily területekben nem szűkölködnek, holott oly sok és annyiféle iskolával nem rendelkeznek, mint Pápa. De nem csupán a tanintézetek szempontjából, hanem a város közönsége érdekéből sem volna szabad oly tétlenül néznünk e dolog hiányát. Hisz a közönség is, kiváltképpen ha több gyár lesz falaink között, annak munkássága megkövetelheti és meg is érdemli a hatóságtól az ide vonatkozó viszonos szolgálatot. Ami az ily kiránduló helyet (nagyobb terjedelmű szép ligetet értünk) illeti, a nyári vasár- és ünnepnapokon hogy mennyire erkölcsvédő, nemes szórakozást nyújt és mily sok korcsmai dorbézolástól s pénzpocsékolástól menti meg az egész héten dolgozó munkáscsaládokat, csak az tagadhatja, aki nem látta még a nagyobb városok kiránduló helyein e napokon oda kiözönlő néptömeget s annak vidám, frissítő, éltető jó kedvét ott a kellemes szabadban. A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. UJABB VERSEK. I. Járom a várost. .. Emberei szürkék, Arcukon gond, busongás, félelem, Mintha mondanák: „ Oly nehéz az élet! S ki tudja: holnap majd mi lesz velem ?" Járom a várost. . . Levegője fojtó, A gyári füst mellemre nehezül. .. Ugy vágyom ki a dalos, tarka rétre A sok bús ember, szűk utca közül! Járom a várost... Ablakodhoz érek, Kihajol rajta fekete fejed . . . S

r csodák csodája: a szomorú város Elet, verőfény rózsa-kertje lett! II. Ha mellettem vagy, erős leszek, bátor, Szemébe nézek minden gondnak, vésznek; Sirolin Emeli «x étvágyat t» » testsúlyt. megnOnteti s köhögést, váladékot, éjjeli izudátl A földi élet sok súlyos bajától Melletted nem félek. Ha mellettem vagy, gyönyörű az élet Es csupa jóság a sok szürke ember. Ha mellettem jársz, a szivem föléled És ifjan, hevesen ver .. . Nélküled fásult, bánatos a lényem, Tőled tüzes, fiatal lesz a lelkem .. . Te csoda-lány, Te erőm, üdvösségem, Légy örökké mellettem! Katona Iván. A segédek. (Fantasztikus vígjáték, a nemzetközi párbajkongresszus ötletéből.) Irta: Idem. Személyek: Kopeczck Yidor Jámbor Flóris Viaor 1 áris j sakkozók. Kinizsi Dobó Szondy Holubár Gibicek. segédek. 1. Expozíció. (A kávéházban. Kopeczek türelmetlenül várja gyermekkori jóbarátját, Jámbort, akivel minden este sakkozni szokott. Jámbor végre megérkezik. Mohón látnak hozzá a játékhoz, s három óra hosszat tobzódnak. Ekközben öt gibicet gyűjtenek maguk köré. Mikor Jámbor és Kopeczek abbahagyják a játékot, a gibicek a lejátszott partikon kérődzve, élénk vitába bocsátkoznak. Jámbor és Kopeczek ezalatt csöndes beszélgetésbe mélyednek. Egyszerre fölrázzák őket, hogy tegyenek tanúságot. A gibicek ugyanis már nem tudják megállapítani egyik partinak a lefolyását; s a játékosokhoz fordúlnak, hogy döntsék el a vitát. De a játékosok egyike nyilván rosszúl emlékszik, mert mást állít Jámbor, s más állít Kopeczek. Ezen összekapnak, s nemsokára a következő jelenet zajlik le.) Jámbor : Szamár beszéd ! Kopeczek (tekintettel a jelenlevőkre): Hallod, ne pimaszkodjál! Jámbor (tekintettel a jelenlevőkre): Mit mondtál ? Tüdőbetegségek* tanítok, szamárköhögés, skrofylozis. infiuema ellen számtalan tanár éa orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti enomaffoláat. F. Hoffmano-U Roehe A Co. Basel (Sráje)