Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-05-30 / 22. szám
A községi és körorvosok fizetése, Andrássy Gyula gróf belügyminiszter a héten terjesztette a képviselőház elé a községi közegészségügyi szolgálatról szóló törvényjavaslatát. A nagy terjedelmű javaslat negyvenegy szakaszában sok szükséges és üdvös intézkedés van, de ezek első pillanatra mind csekély jelentőségűek ahhoz a pár sorhoz képest, amelyben kimondja a javaslat (a 11. és 12-ik szakaszban), hogy az összes községi és körorvosokat az államkincstár fizeti, és hogy a községi vagy körorvos minimális fizetése ezerhatszáz korona, illetőleg ezernégyszáz korona az oly községi orvos részére, aki csak második vagy harmadik orvosa a községnek. Ez a fizetésrendezés igen nagy fontosságú éppen most, amikor már ismét csökken az orvosok száma, holott a népesség egyre szaporodik. Az orvoshiány Magyarországon eddig is igen nagy volt, — van vármegye (Sárosmegye), ahol egyetlen körorvosi állást sem sikerült betölteni és néhány száz orvosi állás állandóan betöltetlen. Nagyon természetes, hogy amikor volt olyan kör is, amelyben az orvos fizetése hónaponkint tizenöt korona volt, nem igen sikerült orvost szerezni az ország szegényebb vidékeire. Az orvosi pálya biztos kenyérkeresettel éppen nem kecsegtette az ifjúságot. Ily körülmények között nem is lehetett mást tenni, mint hogy az állam vállalja magára a községi és körorvosok fizetését. Andrássy Gyula gróf a legradikálisabb eszközökhöz nyúlt: államosította az Összes községi és körorvosok fizetését de meghagyta őket a községi autonómia tisztviselőinek, — s rendezte a fizetésüket úgy, hogy azzal egyelőre tökéletesen meglehetnek elégedve. Az ezerhatszáz koronás minimumnál többet maguk az orvosok sem remélhettek, — mert a legkisebb fizetéshez még korpótlékok is járulnak s nincs olyan községi vagy körorvosi állás, amelyben a páciensek részéről is ne részesülne valami jövedelemben az orvos. Az orvos anyagi helyzetére vonatkozó legfontosabb rendelkezésen kívül a községi és körorvos jogi helyzetére, munkakörére, föladatainak és jogainak pontos megállapítására vonatkozólag is sok intézkedést tartalmaz a törvényjavaslat, melyet az érdekeltek már oly türelmetlenül vártak és amely egyszerre javítja a közegészségügyet, az orvosok helyzetét, s a községek háztartását. Az egész rendezés csaknem negyedfél millió koronába kerül évenkínt. Kamarazene. Felcsendül tehát ma a klasszikus zene Pápán. Nem úgy értjük, mintha eddig városunkban ilyesmiről szó sem lett volna. Óh igen, volt itt, sőt nem egyszer, hanem számtalanszor kamarazeneelőadás, de, sajnos, csak mint aféle másodrendű, a műsorba félve felvett programmpont. Ma azonban külön, egymagában, mint egy kikerekített egész lép elibénk; ma bátran, minden előítélettel szembehelyezkedve, nyíltan, büszkén vonul fel, hogy bizonyságot tegyen a szépművészet örökbeoséről. Szegény pápaiak mennyire nélkülözték eddig a klasszikus zene ilyetén nyílt felvonulását í Igaz hogy nem is igen kívánkoztak utána! De miért? Azért, mert nem volt, ki megismertette, megked veltette velők azt. Nem volt, ki a műzene iránt táplált állítólagos antipatiával szemben fel merte volna venni a nyilt harcot. Lám, ma egyszerre, minden előzetes nekikészülődés nélkül, vagyis a nagyközönségnek még a meggondolásra időt se engedve, minden átmenet mellőzésével egyszerűen egy teljes kamarazeneestet kinálnak fel a pápaiak nak mintegy próbakőnek, vájjon eljutottunk-e odáig, hogy az ily zsánerű műzene értékét kellőképen méltányolják-e ! Igazán lelkére kötjük mindazoknak, kik osak nómikép is hivatvák a műzenének nem elbírálására, hanem élvezetére, tartsák szerencséjüknek, hogy városunkban, melyet úgyis oly szívesen és tán nagyrészt joggal nevezünk a vidék legműveltebb emporiumának, minden nagyobb áldozatkészség nélkül élvezhetik azt, mit megfelelő erők hiányában Pápánál nagyobb és multjukra vagy jövő jükre büszkébb városok megfelelő erők hiányában nélkülözni kénytelenek, — az igazi, hamisítatlan, örökszép műzenét, a kamarazenét, melyre valaha fejedelmi vagyont költöttek, hogy fennmaradjon és virágozzék. (b ) A kamarazene társaság sorozatos előadásait szombaton, f. évi május hó 30 án kezdi meg a Pápai Leányegylet helyiségében. Belépti díj : 40 fillér. Kezdete pont 8 órakor. Előadatik : I. Reissiger zongorahármasa. 56. mű. (1. Allegro moderato, fis-moll, 2. Andante, a-dur, 3. Scherzo, d dur, 4. Röndo, a-dur.) Hegedűn Gáty Zoltán, zongorán Kis József, gordonkán Szentgyörgyi Sándor. Tiz perc szünet után II. Stáhle zongoranégyese, 1. mű. (1. Allegro, a-dur, 2. Andante, f dur, 3. Scherzo, c-dur, 4. Finale, a-dur.) Hegedűn Gáty Zoltán, mélyhegedűn Rácz Dezső, gordonkán Szentgyörgyi Sándor, zongorán Kis József. — A megjelenők kéretnek, hogy helyeiket 8 óra előtt foglalják el. A VÁROSHÁZÁRÓL Megfelebbezett határozat. A múlt városi közgyűlésnek egy inkompatibilitási kérdésben hozott határozata ellen néhány városi képviselő felebbezést adott be a törvényhatósági bizottsághoz. Elvi jelentőségű kérdésről lévén szó, itt közöljük a szigorúan objektív hangú felebbezés megokoló részét: A sérelmes határozat hozatalára a m. kir. belügyminisztériumnak 134699/901. és 37323/908. számú rendeletei szolgáltak alapul, amelyek a tisztviselői állásoknak pénzintézeti vagy egyéb vállalatok igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagságával való összeférhetetlenségét szabályozzák. Az 134699/907. sz. rendelet az összeférhetetlenség megállapításának alapelvéül tűzi ki, hogy összeférhetetlenség áll be : „1. Ha a mellékfoglalkozásként tekinthető igazgatósági tagság vagy más hasonló megitélés alá eső állás a tisztviselő idejét oly mérvben foglalja el, hogy ebből a hivatali ügymenetre akár a hivatalos teendők kellő időben való ellátása, akár a hivatali helyiségben töltendő hivatali órák betartása tekintetében bármily csekély hátrány is ered." A 37323/908. sz. rendelet meg félremagyarázást nem tűrő határozottsággal kijelenti, hogy : „a városi szervezési szabályrendeletben megállapított hivatalos órák betartása kötelező. 1 1 Minthogy a Közgazdasági Bank igazgatótanácsosi állása minden második héten, egy-egy délelőttre és pedig 9 tői 12 óráig terjedő időre napibiztosi teendők ellátásival jár, s így ez Reidl József városi számvevőnek épen azon idejét köti le, amely időben ő a városi szervezeti szabályok 99. §-a szerint hivatali teendőit végezni tartozik, ennél fogva kétséget nem szenvedhet az, hogy Reidl Józsefnek a Közgazdasági Banknál elfoglalt igazgató-tanácsi tiszte hivatali állásával összeférhetetlen. A hivatalos órák betartása annyira elementáris kötelessége minden városi tisztviselőnek, hogy ennek igazolatlan elmulasztása a törvény értelmében fegyelmi vétséget képez, s így a sérelmes határozat nyilvánvalóan törvényellenes, s annak meghozatalával a közgyűlés túllépte törvényes hatáskörét, Igaz ugyan, hogy a hivatkozott miniszteri rendeletek az összeférhetetlenség kérdésének elsőfokú eldöntését a képviselőtestület hatáskörébe utalta, de ez a döntési jog a képviselőtestületet — a dolog természete szerint — csakis azokban az esetekben illeti meg, amikor valamely tisztviselőnek oly mellékfoglalkozásáról van szó, mely annak idejét a hivatalos órákon kívül veszi A vásárosok serege megrohanta a pénztárt. Első volt az öt ismeretes : mindenkit hátra szorítottak. Utánuk jött egy jól meghízott mészáros, aki egészen elfogta a pénztárt, úgy, hogy az utána odatolakó pecsenye-sütők, cipészek, kalaposok, szenzálok, lókupecek, gyümölcsárusok csak a hóna alatt nyújtogathatták pénzöket a pénztárnok úrnak, aki a nagy ostrom miatt türelmét vesztve kiabálta : — Csak sorba! Senki sem marad le! Ne türelmetlenkedjenek, mert bezárom a pénztárt s nem adok jegyet! — A kellene csak! — kiáltották vissza innen is, onnan is fenyegetőleg. Akik nem akartak tolongani, azok félre vonultak B várták a végét. Néhány tisztán öltözködött egyén az ajtón kívül beszélgetett, kivonulván a szabad levegőre, mert odabent harapni lehetett a levegőt. En a mázsához düleszkedve néztem a tolongást . . . Egy szegény, béna koldusasszony is ott tolongott a többi között. Sovány, összetöpörödött alakját befúrta a tömegbe s száraz karjait előre nyújtogatta, a pénztár felé. EGY EGÉSZ DOBOZ ÁR A 2*50 KORONA Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. — Szécsénybe, harmadik osztály ! Odá megyek én is, itt a tizenöt krajcárom. De csak nem tudott a pénztárhoz férni. Előtte még húszan, huszonötén tolongtak, s hol az egyik, hol a másik lökte félre a koldus asszonyt. Ilyenkor kétségbeesetten nézett körűi. Színtelen, ráncos képén a legnagyobb aggodalom ült, vékony, sovány ajkai folyton izegtek-mozgtak s idegesen tördelték : — Jaj, Istenem, lemaradok; nem lehetek ott a vásáron . . . Mért is nem indultam útnak gyalog, éjfél után a többi koldusokkal ? . . . Azok már bizonyosan ott vannak . . . Jaj, Istenem . . . Közben-közben kinyitotta nagy, csontos, bütykös öklét, melyben a zónadíjat szorongatta. A pénz megcsörrent száraz tenyerében. Csupa krajcárok voltak. Izgatottan számlálgatta: megvan-e mind a tizenöt krajcár? Aztán ismét kísérletet tett: nem sikerülne-e most már oda furakodnia a pénztárhoz ? Nem sikerült. Egy termetes henteslegény félretolta. — El innen öreg nyanya! — De hát én mikor kapok jegyet, — mondta fátyolozott, színtelen, síró hangon — ha mindenki félrelök? Hát én lemaradhatok?.. Mindenki törtet a kenyér után, csak én álljak félre ? . . . Hát a szegény koldusasszony éhen halhat ? . . . Oh Istenem, hát minek is él a koldus, ha ővele senki sem törődik ? . . . És úgy szakadt fel kebléből minden hang, mintha a sírból jött volna, Félre állt, leeresztette karjait, lecsüggesztette fejét és keseregve, siránkozva mondogatta magában: — Miért is nem indultam el éjfél után a többiekkel ? . . . Azok már talán ott vannak mind . . . Ott ülnek az útszélen, amerre a vásárosok bemennek . . . Sokat kéregethetett már eddig egyik-másik . . . Én is ott ülhetnék . . . S ez a tizenöt krajcár is megmaradt volna . . . De hát ón Istenem, ezzel a fájós lábbal ? . . . Hogyan mehettem volna ilyen lábbal ? . . . Csak a lábam jobb volna, ha köhögök is, ha fáj is a derekam, ha béna is a balkarom . . . Csak a lábam volna jó, hogy elmehetnék minden vásárra, kéregetni.. . • Aztán elhallgatott, magába mélyedt és látszott, hogy gondolkozik: ha lemarad a vonatról .. . nem mehet oda a pecsenyesütőkhöz egy jó I f $ $ i Leghathatósabb és leg ízletesebb hizlaló és yértisztító szer ! Számos előkelő orvostanár e's szaktekintély által kitüno eredme'anyel kipróbálva! rYFRMfllTFirNFT • Sietteti a J árást é s fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — biztoUl IIAlu£ilVJjJVilljli I sítja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. FFI NftTTWNflT • Utolérhetetle n vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, — IiilJllU 1 IDilllIlii « mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
