Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-05-23 / 21. szám
V évfolyam. 21. szám. Pápa, 1908 május 23. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: r>«- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Okulásul. A legutóbbi városi közgyűlés a cigányügy rendezésére hozott határozatával egy rendkívül fontos kérdést vetett felszinre, amit a „Pápai Hirlap" múlt heti száma is már szóvá tett. A városi képviselő-testületben, hogy miképpen volna megvalósítható az igazi közérdeket kielégítő határozathozatal, ez a jelentős kérdés. Eltérők lehetnek e tárgyban a vélemények, de abban mégis csak össze kell találkozniok a különféle nézeteknek is, hogy olyan határozat a legmegnyugtatóbb, amely nem részekre szakgatja a várost, hanem összehozza az alkotó részeket. Mi, hála Istennek, még nem vagyunk a széttagolás lejtőjén, de ha a képviselőtestület tagjai buzgóbban nem vesznek részt a közgyűléseken, félő, hogy akarátratlanul is oda sodródunk, amitől mindannyian félünk. Őszintén, teljes jószándékkal óhajtom e dolgot szellőztetni s a város egyetemleges érdeke szolgálásával. Egy idő óta, különösen a belvárosi, illetve az e körzetbe tartozó képviselők idegenkednek a közgyűlésen való részvételtől. A gazda- és iparos-képviselők, dicséretükre legyen mondva, majdnem teljes számban vonulnak fel. S ha aztán a maguk, mindenesetre nemes szándékú szavazatukkal, a határozatoknál döntenek, esetleg egy másik városrész némi sérelmére, azért nem ők a hibásak, hanem azon más képviselők, akik fontos ügyekben is elmulasztják távollétük miattt az ellenkező véleményük nyilvánítását s a jobb határozatnak érvényesülésre emelését. Nem akarok e szavakkal senkit sem vádolni. Csak azt óhajtanám, hogy példát vegyünk a mi derék iparos- és gazda-képviselöinktöl, akik átérzik a maguk képviselői rendeltetésüket s a maguk tiszta belátásuk szerint veszik ki részüket városunk közigazgatásában. A cigány-ügy rendezése, amit az ö többségük döntött el, sokunknak nem tetszik. Nincs az az irói vagy szónoki talentum, amely meggyőzne bennünket, hogy a helyi illetőségű vándorcigányok betelepítése a városmajorba, tehát a belsővárosrészhez tartozó fontos pontba, a város közérdekének megfelelne. Minden város közérdekének első feltétele, hogy egyik városrész se szenvedjen a másik jogosulatlan hasznára. Egyik résznek a másikkal oly belső szervi kapcsolatban kell lennie, hogy szinte érzik egymás vérkeringését, az egymáshoz tartozás melegét. Belátják egymás jogos óhajtásait; nem irigyli egyik a másiktól a föforgal mi vonalat, annak szépítését, rendezését, hisz ezt természetesnek tartja mindenik és belátja, hogy ennek a rendezésnek némi nemű haszna rájuk is, minden városrészre kijár. Ebből az elvből kiindulva, nagyon is értjük és méltányoljuk az alsó- és felsővárosiak abbeli követelését, hogy az ö határukból máshova telepítsék a fekete vándorfaj enyveskezü csoportjait. Teljesen joguk van ezt a hatóságtól követelniök. Mert a vagyona és a közbiztonsága mindenkinek kedves. Kedves nekik is. Azonban: Ouod uni iustum, alteri aequum — mondja a latin. Vagyis: ami az egyikre nézve igazságos, a másikra is méltányos. A belső-városrész is követelheti magának azt, amit a külső részek lakosai már elértek. Az a kifogás, hogy a városmajor tulajdonképen nem is esik a belső városba, sok cáfoló szót nem érdemel. Hisz a közelében levő posta tiltakozik első sorban is ellene, amelyet épen a közforgalom központja miatt helyeztek el új helyiségében. Bizonyos szende nagyképüsködés és farizeusság jellemzi ama érvet is, melynélfogva A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. Tavaszi nóták. I. Kiviszlek kertembe. Válaszd ki magadnak A legillatosabb, a legszebb virágot. És ha kedveled a vérpiros cseresznyét, Szakítsd le a fáról a legdúsabb ágat. Vagy, ha úgy akarod, legyen tied minden, Valamennyi virág és mind a cseresznye. Neked adok mindent... Csak engedd cserébe, Hogy ajkam az üdvöt ajkadon keresse. II. Fehér virág bor.ítja az akácfát, Te is babám fehér ruhát vegyél rád. Ártatlanság a ruhádon, arcodon — Igy vezetlek végig az utcasoron. Az emberek hosszan néznék utánunk, Mi meg akkor még boldogabban járunk. Nézhetnek is, amikor te jössz velem, Hisz' nálunk van, hisz' vélünk van Az igazi szerelem. Katona Iván. Dzsentri a bakon. Irta: Pogány Béla. I. Rosta Menyhért plébános úr fölvette a porköpenyét, megtörölte kezével a bajusza helyét és beült a kis sárga féderes kocsiba, aztán várt, amig az öreg Józsi bent a konyhában megissza az ozsona kávéját. Ez minden délután kijár neki. Benne volt a konvenciójában. Ma azonban soká tartott a kávézás, mert az öreg Józsi és. a ténsasszony, már mint a gazgasszony, között nézeteltérés támadt. A plébános úr egy ideig csak türt, de mikor a lovak, amelyek már félórája be voltak fogva, nyugtalankodni kezdtek, s a kisbéres, aki eddig a fejüket tartotta, nem birt velük, nagy alázattal vissza sompolygott a konyhába. Ez ritka elhatározás volt, mert tudta, hogy a két vitatkozó közül mindegyik hatalmasabb nálánál, s hamar letorkolják. Nem is mert azzal eloállani, hogy hát menjünk már; hanem szép csendesen megkérdezte: — Hát megegyeztek-e már Klárika ? Klárika összeráncolta a homlokát: — Lehet is ezzel a vén bolonddal beszélni! — Hm, hm. Baj, baj — dünnyögöt a plébános, minthogy helyeselni nem mert. — Nagyobb úr ez a szolgabírónál is. Én tudom, hogy a szolgabíró nem kávézik minden délután. — Nem ám, ifiasazony — kiáltott furulyavékony hangján az öreg Józsi — de nem is hívják Kiss-nek, két s-sel, hanem csak Baungartennek. De hát ezt az ifiasszony nem érti. Gyerünk. Rosta Menyus plébános úr nagyot sóhajtott s beült a kocsiba. Minden nagyobb szerencsétlenség nélkül el lehetett indulni. Az öreg Józsi azonban előbb szintén fölvette a porköpönyegét, a fó'tisztelendö úr új porköpönyegének egykori elődjét és szigorú kérdéssel fordult hátra: — A főtisztelendő úr elfelejtett valamit. A pap észbekapott. Ez is benne van a konvencióban : az útravaló ötösszivar. Máskor csak rövid szivar járt a kávé után, útra azonban ötös dukált. Még Klárika búcsúzott: — Aztán Józsi bácsi jól vigyázzanak egymásra ! Éjfél re itthon legyenek. Addig nem fekszem le. Az öreg Józsi bólogatott és neki fohászkodott! — Gyü Marcsa ! Menjünk. Sirolin Emeli n étvágyai ía a testsúlyt. siegsiOi*tetl a köhögést, váladtkol. #|jeli nudlit Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Rofhe 4 4 eredeti oso magolást. F. Hoffmano-La Roehe A Co. Basel (Sfije) 99 Roehe a ló onro«J rendeletre a gy Ágyaz érti rtb> ban — Kta üvegenkiat 4 — knrooa
