Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-03-30 / 13. szám

IV. évfolyam. 13. szám. Pápa, 1907. március 30. PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. • Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. .Laptulajdonos és felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Feltámadás. A legfelségesebb költeménynek: a'bibliának leggyönyörűbb strófája. Felséges — tanulságával, gyönyörű — igazságával. Földre jön emberi alakban az égi szeretet. És lesz a gyámoltalanok vigasztalój a, a bűnösök megtérítöje, az emberiség tanítój a, a világ újjáteremtöje. És környezi öt a jók odaadása, a jámborok hódolata, együgyű szívek alázatos engedelme, tanítványok ihletett hódolata. És megközelíti öt emberek irigysége, ellenségek kaján zúgása, félrevezetett tömeg bosszú-üvöltése. És megkorbácsolják, tövissel koronázzák, keresztre feszítik, sírba temetik Őt. De Ő harmadnapon kikél siri üregéből, feltámad és megdicsőül. Dicsőséget arat ellenein, üdvöt hoz az emberiségre s valóra váltja, mit eladdig dőre álomnak hittek, az igazság diadalát. Majd két évezred telt él azóta. A Megváltó kínhalála, és feltámadása hite és példája lett az emberiségnek. Eszmékért küzdő jók és nemesek álltak elő, kik bár keresztre feszíttettek, mert igazak valának, de ha elbuktak dicső tusájuk során, buktak abban a büszke tudatban, hogy a feltámadás megjö ama harmadik napon. És meg is jött. Népek és nemzetek sorsa szintén a krisztusi sorssal való szoros kapcsolatot mutat. Szabadságért harcoló nemzetek az Ö felséges példájából merítettek mindenkor bizalmat, hitet, lelkesedést. Buzdítson minket is ez az örök példa. Teljék el lelkünk a húsvéti ünnep szent ihletével, harsogja ajkunk az ébredő természettel együtt — a feltámadás magasztos himnuszát. Az idei sorozás tanúságai. Pápa városának és vidékének katona-sorozása véget ért a múlt héten. Máskor ez a dolog nagyobb feltűnést nem okozott. Megjelentek a dalos torkú, megtermett ifjak a sorozd bizottság előtt, ez kiválogatta a legények elejét és- azzal vége. Legfellebb az új regruták és a be nem váltak hangos dala zengette végig az utcákat másfél héten át és a lengő tavaszi szél lobogtatta a tauglik-ok kalapjának cifra pántlikáit a járókelők kedvtelésére. De az idén mintha nagyon megfogyatkozott volna a vizitáció alá kerülő legények dalos ereje. Mintha nem játszott volna annyi szép pántlika kigyótáncot a légben a pörge kalapok mellett. Mintha az alatt a pár nap alatt, amíg a sorozás tartott, erőltetett, olyan megszokott divat-féle, amiben nincs lélek, lett volna a regruták viselkedése. Hát minden bölcselkedő és költői frázis nélkül beszéljenek erről a hivatalos adatok. Azok majd megmagyaráznak mindent. A pápai járásban a három korosztályból együttvéve 1211 egyénnek kellett volna megjelennie és ebből csak 640 tette meg honfiúi kötelességét, a többi elmaradt és pedig 487 Amerikába ment. Ez az egyik feltűnően szomorú eredmény. A másik, szintén nem vigasztalóbb oldala a dolognak, hogy a megvizsgáltakból 126-ot találtak alkalmasnak, vagyis az egésznek 22°/

0-át. A pápai sorozás hivatalos kimutatását nem ismerjük még, de értesülésünk szerint itt is fele hiányzott az előállítandóknak s a megjelentek kis százaléka ütötte meg a mértéket. íme, hát ez az igazi fő oka, hogy az idei sorozás hangulatban és időtartamban annyira alább szállt az előbbi éviekénél. Ha még csak a hangulat és időtartam bánná ezt! Azonban sokkal nagyobb és sokkal jelentősebb és elszomorítóbb eset ez nemzetfenntartási szempontból. Honvédelmi érdekeink, nemzeti emberanyagi erőnk és közgazdasági létünk ütőérszálai fűződnek hozzá. Sir a jó magyar szive, midőn olvassa, hogy hazánk északnyugati, északkeleti és délkeleti róa „papai hirlap

u tárcája, TITOK. Mély tó fölött nagy szikla fekszik, Egy porszem tartja, — úgy lehet — Sötét képére sima tónak Fényes, zöld tükre fölnevet. S madár száll rá, vagy szellő éri . . . Szörnyű robajjal sirba dül, Forrong, tajtékzik, hab-sebet hány A zajló víz köröskörül. . . . Két szív között mély, nagy titok van, De még nincs hangja, sem jele, Csak épp az álmok tündérlánya Tud róla, s játszadoz vele. Aztán egy szó, vagy egy tekintet, S ami titok volt, már nem az!.. . Megbántva vérzik mind a két szív, S izzó sebükre nincs vigasz! Erdélyi Zoltán. A hűség- diadala. — Elbeszélés. — Irta: Gy. F. (Folytatás.) Veréthyné csakugyan irt a mérnöknek. Egy hét múlva meg is jött a válasz, amelyben Béla tudatja, hog) új állomásán végleges letelepedésre határozta el magát, a Dunántúlra többé nem is szándékozik vissza. Nincs reménye arra, hogy Rózát boldogíthatná, azért feloldja őt Ígérete alól, s ugyanezt kéri ő is a maga számára. E levél elolvasásával egy szép világ, mit a szerelem és a remény alkot, tünt el Róza lelke elől a semmiségbe. Itt maradt a rideg valóság, melyben a csalódás csak a szívtépő szenvedés tövisbokrait mutatta. Veréthyné maga is megindúlt leányának mély keserűsége felett. Vigasztalta s más irányba törekedett elvonni figyelmét, biztatva Rózát, hogy a reménynek itt letűnt csillaga új fényben fog másfelől feltámadni, de a tört szívű szép leány mély sóhajjal válaszolt: soha ! Egy hét múlva így szól gyöngéden az anya búsongó leányához. — Gyermekem, Lánczay úr most vett levélben arról értesít, hogy öcosével, Holdváry Gézával holnap ismét látogatást tesznek nálunk és pedig azon szándékkal, hogy megkérje kezedet öccse számára. Kérlek, űzd el azt a borongó bánatot arcodról, fogadjuk őket, mint kedves vendégeket szívesen. — Mit gondolsz anyám ? — felel megdöbbenve, megújuló keserűséggel Róza — azt a fájdalmat, mely lelkembe nyilait, meggyógyítani nem lehet, ezzel pedig nem nyújthatok senkinek menyasszonyi kezet, csak a halálnak. — De leányom, hát a csalódás egy lelketlen férfiúban téged örök boldogtalanságra kárhoztatna? Nem akarod hinni, hogy van más érdemes, kiválóan derék ifjú, akit igaz tisztelet* s nemes vonzalom vezéri hozzád s boldogításodban találja legfőbb örömét ? — Édes anyám, — sóhajt a leány — már késő. Szivemből kivánom másoknak a boldogságot, Holdváry úrnak is, csak nálam ne keresse azt, mert énvelem többé a boldogság nem jár egy úton. — Tehát egyáltalán nem akarsz férjhez menni ? — Nem, soha ! — Jó lesz édes leányom —• szól az asszony keserűen. — Köszönöm, hogy a helyett, hogy magadhoz térve helyt adnál a vigasztalásnak s méltó büszkeséggel fordulnál el a jellemtelen Sirolin Emeli n étvágyat és a tesisülyt. megszünteti a köhögést, váladékot, éjieli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos áltaJ naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Koehe" eredeti cnomagolást. F. Hoffmann-La Roche A Co. Basel (Svájc) Roche" Kapható orvosi rendeletre a gvAgys?ertárakban — Ara üvegenkint 4 — knrona Lapunk mai száma 14 oldal.