Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-02-16 / 7. szám

nek, eltűnik a házból a szegénység s nem lesznek kénytelenek a más tarlóján hordozni a napnak terhét. A baj az élet gyökerén van, sürgősen kell orvosolni. Minden halasztás veszedelemmel jár. Hogy mi legyen a bajnak orvosszere, nem az én dolgom kitalálni. Az arra hivatottak immár necsak a saját dolgaikkal foglalkozzanak, hanem az ország dolgával is. Gy. J. Müvész-estély. — 1907. február 10. — A katholikus kör múlt vasárnapi művészestélye, melyet a kör tizéves fennállása jubiláris alkalmából rendezett, magas művészi nivón állott. A kör vezetősége a fővárosból és Győrből jeles erőket hivott meg, akik támogatva pápai kiváló szereplőktől, minden tekintetben sikerült estély élvezetében részesítették közönségünket. A Griff nagytermét (a „nagy" jelző ezúttal szinte gúnynak tetszik) zsúfolásig megtöltötte a közönség, még a karzat is telve volt érdeklődőkkel. A hangversenyműsur előtt Szentiványi Károly igazgató tartott szabad előadást. Szentiványiban a megjelentek igen kiváló szónokot ismerlek meg. Beszédében a katholikus restauráció jelentőségéről és a keresztény szellemnek a társadalomban való érvényesüléséről, a kath. körökről pedig mint ennek eszközeiről szólott. Szónoki előadásának magas szárnyalása mindvégig lebilincselte a közönséget, mely tetszésének a beszéd közben is többször kifejezést adott, végül pedig lelkesen ünnepelte a nagytehetségű szónokot. A hangverseny első száma Tar Gyuláné zongorajátéka volt. Egy Chopin-fantáziát játszott a poétikus zenedarab minden szépségét érvényre juttató művészi előadásban, melyet hallva, melegen óhajtjuk és reméljük, hogy a jövőben több izben lesz alkalmunk vele a hangversenypódiumon találkozni. Zúgó taps hangzott fel a szép zongoraszám után. Majd Fokom y Kamilla énekelt két dalt igen csinosan Franek Gábor, az ismert jeles győri karnagy zongorakisérete mellett. Ügyes gondolat volt a rendezőség részéről, hogy a humorról is gondoskodott. Gecső Jenő, aki előbb egy monológ előadásával kacagtatta meg többször a közönséget, majd a Y

Tig özvegy „nő"-áriájával adta bizonyságát énektudásának, határozottan azt a benyomást keltette a közönségben, hogy színésszel áll szemben. Pedig dilettáns ő, csakhogy a javából. A műsor első részének végére volt fenntartva az est szenzációja. Szenzációnak mondjuk a tizennégy éves Heinrich Emilia hegedüjátékát és azt hisszük nem túlozunk vele. Az igénytelen megjelenésű bájos gyermekleány olyan zenedarabot játszott, mely idősebb hegedü-virtuózokat is erős próbára tesz és ő a legnagyobb könnyedséggel sikamolván át a legnagyobb nehézségeken, játszotta végig az egész zenedarabot. Technikai tudásánál többre becsüljük a mélységes érzést, mely játékából kiáradt, s mellyel megbűvölte hallgatósága szivét. Frenetikus taps zúgott fel a Scéne delirante de Bánk-bán nyomán, melyhez a kis hegedű virtuóz testvérnénje Heinrich Hermina nyújtott méltó zongorakiséretet, míg a következő darabot, Dombay Arthur gyönyörűen előadott, Largoját maga a zeneszerző kísérte előkelő művészetével. A hangverseny második részét Iianauer Zoltánné szavalata nyitotta meg. Csak sajnálni tudjuk, hogy oly igen ritkán részesít bennünket abban a gyönyörűségben, melyet az ő előadása nyújt. Sajnáljuk magunk miatt, meg azok miatt is, akik tanulhatnának tőle igazi drámai előadási módot s ezek nemcsak a műkedvelők, de színpadjainkon megforduló legújabb drámai színészgeneráció is. Ábrányi „Mi a haza?" c. versét szavalta könnyeket csalva ki nem egy hallgatója szeméből. Többször megújuló tapssal fejezte ki a közönség elismerését. Igen nagy sikere volt a következő számnak is. Dombay Magyar rapszódiák c. zeneművét két zongorán adták elő a szerző és Ladányi- Vincze Adél. Mintha nem két zongora, de egy egész nagy orkeszter működött volna, oly erővel zúgtak fel a rapszódiák hatalmas akkordjai, melyek lelkesítő hatással voltak a közönségre. A jeles zeneszerzőt s a kiváló művésznőt egyaránt megillette az előadásuk után harsogva kitört taps. Á szív érzőbb húrjait rezegtette meg a kis Heinrich Emilia újabb számaival, a D'Ambrosio féle szerenáddal és Wienyavsky mazurkájával. „Istenáldotta nagy tehetség ez a fiatal lány" — volt az általános vélemény — „akiről még sokat fogunk hallani." Nagy érdeklődéssel vártuk a következő számot, Pokorny Margit énekét is. Két dalt és egy operarészietet adott elő erővel teljes szép alt hangján, jeles énektudásiának adva bizonyságát. Zajos tapsokat aratott, melyek egy része Brnnek karnagyot illette, ki a zongorarészt látta el kitűnően. A műsor utolsó száma gyanánt Gtcsö Jenő kupié kat adott elő. A kupléknak a Panama Manó, a Berger Zsiga, Na ja mert van szive orfeumi aktualitások nótájára irt helyi vonatkozású szövege volt. Katasztert, törvényszéket, villamos világítást, vicinálist, kishegyi bort stb.

; szóval minden pápai megénekelhetőt megénekelt és elénekelt — még pedig rendkívül ötletes, változatos előadásban, kellemes bariton hangon — a színészi talentumu fiatalember, aki egyszerre, mintegy bizalmas ba rrfija lett a közönségnek. Tapsolták is, mint jó barátot szokás, rendületlen hévvel, míg — aló. kupiéval vidáman bucsut nem mondott a pódiumnak. A hangversenyen jelenvolt közönségnek csak elenyésző kis része távozott el a műsor után. A nagy többség ott maradt, vacsorához ült, melynek végeztével az addigra bálteremmé változtatott hangverseny-szálában megkezdődhetett a tánc. Pompás jókedvben hajnali 5 ig tartott a mulatság. Még a 4 óra tájban lejtett négyesben is vagy 50 pár vett részt, — legalább így referálta ezt nekem egy fiatalember, aki kötelességéhez hiven végig kitartott a mulatságon, melyen számtalan, szebbnélszebb asszony és leány vett részt. A YAROSHÁZÁRÓL. § Városok kérvényei. Az országházban legutóbb két kérvényre nézve hoztak határozatot, amelyeket több várossal egyetemben Pápa is benyújtott. Közöljük a képviselőház jegyzőkönyvének idevágó pontjait: 1. Győr, Arad, Zombor, Pozsony és Sopron szabad kir. városok, Kecskemét, SzatmárNémeti, Czegléd, Baja, Selmeoz- és Bélabánya, Pápa, Nagybecskerek, Hódmezővásárhely, Temesvár, Kolozsvár és Debreczen városok feliratai: a vidéki városok részére adóbélyeg-illetékmentes és óvadékképes részkötvények kibocsátását biztosító törvény alkotása iránt, illetőleg az iránt, hogy a kormány részére felhatalmazást adjon a képviselőház arra, hogy ily részkötvények kibocsátására a vidéki városoknak jogot adhasson. — A ház a bizottság javaslatához képest, — amennyiben a kérelem teljesítése sem az állam érdekeit nem veszélyeztetné, sem meglevő jövedelmeit nem csorbítaná, sem a városok anyagi exisztenciáját, valamint a közhiteli szempontokat hátrányosan nem érintené s amennyiben alkalmas lehet arra, hogy a vidéki városok közművelődési, közegészségügyi és közgazdasági fejlődését hathatósan előmozdíthassa — a kérvényeket pártolólag kiadja a kormánynak. 2. Szentes, Makó, Léva, Kismarton, Csíkszereda, Dés, Bártfa, Dobsina, Losoncz, Lőcse, Gölniczbánya, Pápa, Jászberény, Nagykikinda, Gyöngyös, Szepesváralja, Gyula, Zilah, Nagykároly, Nyitra, Szombathely, Felsőbánya, Zólyom, Veszprém, Félegyháza és Ungvár rendezett tanácsú városok kérvényei az iránt, hogy az állam saját pénztára terhére vegye át az állami közigazgatás keretébe tartozó, de a községek ellátásába utalt közigazgatási teendők teljesítését, vagy pedig azok teljesítéseért a községek adminisztrácionális költségeinek viseléséhez megfelelőleg járuljon hozzá. A bizottság a kérelemnek azt az első részét, mely szerint az állam a saját pénztára terhére vegye át a községek ellátásába utalt közigazgatási teendők teljesítését, megadhatónak nem találja; ellenben nagyon sok méltánylást érdemlő okot lát fennforogni amellett, hogy az állam a rendezett tanácsú városokat a reájuk utalt állami közigazgatási teendők ellátásáért s az ezzel felmerülő kiadás-többletükért valamely módon kárpótolja. A ház a bizottság javaslatának elfogadásával, a kérvényeket pártolólag kiadja a kormánynak. Már most csak az a kérdés, hogy mikor fogják a városok ez elvi határozatnak gyakorlati eredményét látni ? § A negyedik gyógyszertár. Mint már lapunkban említettük, a belügyminiszter a IV. gyógyszertár felállítását Németh Dezső számára az Erzsébet-városban engedélyezte. E tárgyban most Németh Dezső kérvényt nyújtott be a városi képviselőtestülethez, melyben kéri, hogy a város a gyógyszertár helyét a Győri-útnak a Hungáriától kezdődő részén bármelyik ponton jelölje ki. Kérvénye megokolásában előadja, hogy annak idején is ő ezt így kérelmezte s csak a vármegyei határozat állapította meg hely gyanánt az Erzsébetvárost, hol egy gyógyszertár megélni nem képes. § A Moravek ház viszontag-ságai. A Csatorna utcai Moravek ház ugyancsak sok viszontagságon megy keresztül, amíg a város tulajdonába kerülhet. A városi képviselőtestület hoszszas huza-vona után elhatározta, hogy a házat, mely az utcaszabályozási tervek végrehajtását azon a részen teljesen lehetetlenné tenné, a nyugdíj-alap terhére közcélokra megveszi. A vármegye e határozatot megsemmisítette s utasította a várost, hogy a vételárra más fedezeti alapot jelöljön meg. E határozat ellen a v. főügyész a belügyminiszterhez fellebbezett, aki azonban a fellebbezést elutasította, 1. mert a főüyyész a fellebbezésre a képviselőtestülettől felhatalmazást nem kapott; 2. mert nem látja be, hogy mért ne jelölhetne ki a város más fedezetet. — Tehát: kezdhetjük élőiről. EGYESÜLETI ELET. = A Kaszinó, f. hó 10 én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a kaszinó igazgatója Sült József betegsége miatt nem jelenhetvén meg, mint legidősebb választmányi tag, Mikovinyi Ödön elnökölt, ki a jegyzőkönyv hitelesítésére Bermüller Alajost és dr. Antal Gézát kérte fel. Mindenekelőtt Fürst Sándor jegyző olvasta fel a legutóbbi közgyűlés óta tartott választmányi ülések jegyzőkönyvét, a bennük foglalt határozatokat a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Majd Baranyay Zsigm. pénztárnok terjesztette elő az 1906. évi zárószámadásokat, melyek fölösleggel zárultak, amely kedvező eredmény a házi kezelés bevezetésének köszönhető. Előterjesztette az 1907. évi költségvetést is, mit helyesléssel elfogadtak. Ezután a tisztújítás kovekezett. Igazgatónak: Sült József; háznagynak : Mészáros Károly ; pénztárnoknak : Baranyay Zsigmond; jegyzőnek: Harst Sándor; könyvtárnoknak : Borsos István választattak, mindnyájan közfelkiáltással egyhangúlag. A bizalmat a tisztviselők nevében Baranyay Zsigmond megköszönvén, rámutatott azokra az érdemekre, amiket Mészáros háznagy a házi kezelés vezetésével és ellenőrzésével a kaszinó körűi szerzett. A választmány tagjaira az elnök titkos szavazást rendelt el, szavazatszedő bizottságul felkérvén Harmos Zoltán elnöklete alatt dr. Adorján Gyulát és dr. Kőrös Endrét. A szavazás eredményét az elnök egy félóra multán hirdette ki ; megválasztattak választmányi tagoknak: Barthalos István, Bermüller Alajos, Galamb József, Gyurátz Ferenc, Harmos Zoltán, dr. Jankovich Tihamér, Jákói Géza, Kis József, Koller János, Lóskay Miklós, Mikovinyi Ödön, Németh István, Oszvald Dániel, Saáry Lajos, Sebestyén Dávid, Steinberger Lipót. Ezután még csak egy indítványt tárgyalt a közgyűlés. Dr. Antal Géza javasolta, hogy tekintettel a kaszinó kedvezőbb anyagi helyzetére, határozza el a közgyűlés a telefon bevezetését. Az indítvány egyhangú elfogadása után a közgyűlés véget ért. kieszközöl és értékesít minden államban IMIT TILIiilIílfilII NVŐ HENRIK oki, mérnök és hites szabadalmi ügyvivő, Budapest, VIII., József-körút 8. Bővebb felvilágosítással szolgál: BRÚDER IGNÁC oki. mérnök irodája, Győr, Deák Ferenc utca lí.