Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-02-16 / 7. szám

— A Jókai Kör folyó hó 17 én, vasárnap, este 6 órakor saját helyiségében estély tart, a következő műsorral: 1. Szavalat. Tartja Szombathy István. — 2. Mozart: Sonate, Allegro assai. Zongorán előadja Kis Ilonka. — 3. A pesszimisztikus költészetről. Irta és felolvassa Sándor Pál. — 4. Dancla: Premiöre solo. Hegedűn előadja Bognár János; zongorán kiséri Gáty Lenke. = A pápai ág. hitv. ev. leányegylet f. évi február hó 24-én esti 6 órakor a gyülekezeti nagy tanácsteremben felolvasással és szavalatokkal egybekötött hangversenyt rendez. Helyárak: az 1.—III. széksorban 1 kor. 20 fill., a IV.-VI. sorban 1 korona, a VII — X. sorban 60 fillér, a XI.-XIV. sorban 20 fillér. Állóhely ára tetszés szerint. — Jegyek előre válthatók a tanitói hivatalnál ; a hangverseny napján pedig este a pénztárnál. — Műsor. 1. Részletek Donizetti Pl furioso cimü operájából. Zenekarra alkalmazta Gáty Zoltán. Előadja a főisk. ifjúsági zenekar Gáty Zoltán főisk. zenetanár vezetése mellett. 2. Ima. Schubert Ferenctől. Énekli a leányegylet énekkara. 3. Sareptabeli özvegy. Szabó Gézától. Szavalja Németh Julcsa. 4. Népdalok. Fodor Bertalantól. Énekli Káldy Margit tanítónőképzőintézeti III ad éves növendék. Harmoniumon kiséri Nagy Pál ev. tanító. 5. Kanizsai Orsolya. Irta és felolvassa Payr Sándor soproni theologiai tanár. 6. Sancta Lucia. Nápolyi népdal. Éneklik Kéringer Julcsa, Németh Julcsa, Dezső Mari és Gyurátz Linuska. 7. A fogoly lengyel. Csengey Gusztávtól. Szavalja Szutter Mariska polg. isk. III. o. növendék. 8. Búsan dalol a madár . . . s Rózsa hajnal mosolyog a hegytetőn. Dalok. Nikolits Sándortól. Énekli a leányegylet énekkara. 9. a) Tráumerei. Schumanntól; b) Magyar dalok. Hegedűn játsza Rácz Dezső főisk. tanár. Harmoniumon kiséri Gáty Zoltán főisk. zenetanár. 10. Történet a Kőröspartról. Irta Nil. Szavalja Kakas Irén, ev. tanítónő. 11. Iza Polka. Szerzette Gáty Zoltán. Előadja a főisk. ifjúsági zenekar Gáty Zoltán főisk. zenetanár vezetése mellett. = A pápai önk. leányegylet holnap, azaz vasárnap délután fél 5 órakor tartja előadó ülését, a következő műsorral : 1. „A dal varázsa". Irta Benedek Aladár. Szavalja Kohn Paula. 2. „Anueu Valzer". Genée Richárdtól. Zongorán előadja Stern Gyuláné. 3. Felolvasás. Tartja Fejes Zsigmond tanár. 4. „Van a szegénynek hazája?" Irta Ábrányi Emil. Szavalja Nobel Jozefa. 5. „Ábrá od". Székely Istvántól. Zongorán előadja Pfeiffer Laura. HETI ÚJDONSÁGOK. — Gyurátz püspök — főrendiházi tag. E hó 14-én királyi leirat érkezett Pápára Gyurátz Ferenc püspökhöz. A királyi levél meghívja Gyurátz püspököt, hogy a magyar országgyűlés főrendiházában öt, mint az ág. h. ev. egyház rangidösebb püspökét megillető helyet foglalja el. Amikor mi ezt a hírt örömmel regisztráljuk, nem szándékozunk az üdvözlés konvencionális szavait hozzáfűzni. Gyurátz Ferenc nemes személyisége nem nyert azáltal értékben, hogy a magyar országgyűlésnek tagja lett, de értéket nyert általa és benne a főrendiház, melynek ódon arisztokratikus intézménye új fényt kap akkor, mikor csarnokába a demokrata munka szürke embere kristálytiszta jellemével, acélos hazafiságával bevonúl. Aki, mint Gyurátz püspök mindig az evangélium szerint élt és cselekedett, annak törvényhozó munkássága áldás lesz a népre; akinek minden szava, irása és tette a haza javára irányult, annak törvényhozó működése dicsőségére lesz a nemzetnek. Úgy legyen! — Jubiláris közgyűlést tartott folyó hó 10-én d. u. fél 4 órakor a kath. kör. Á közgyűlést. melyen a tagok nagy számban jöttek össze, Bottka Jenő elnök nyitotta meg, jelezvén a gyűlés célját, s felkérvén Pethő Menyhért celíi jószágkormányzót, a kör volt ügyvivő 8 jelenlegi tiszteleti elnökét az ünnepi beszéd elmondására. Pethő Menyhért, tartalmas és lendületes beszédben vázolta az egylet küzdelmes múltját, 10 éves történetét s fejtegette a katholikus körök társadalmi hivatását. Á nagy tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után az elnök indítványára elhatározták, hogy a beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatják. Végül üdvözlő sürgönyöket küldtek br. Hornig Károly püspöknek, Fehér Ipoly főapátnak és gróf Esterházy Móricnak. — A tisztújítást a jövő vasárnap tartandó közgyűlésen ejtik meg. — Eljegyzés. Örömmel vettük városunk egyik tekintélyes úri családjában történt eljegyzés kedves hirét: Wittmann Ignác, uradalmi nagybérlő, leányával Wittmnnn Ilus úrhölggyel folyó hó 2-án jegyet váltott dr. Csillag Aladár fővárosi ügyvéd. — Farsangi előadás. A ref. leányinternátusban húshagyókedden nagy közönség jelenlétében műkedvelői előadást tartottak, mely az ilyen intézeti előadások átlagos nívóján óriásilag kimagaslott. Pompás rendezés, nagyszerű szereptudás és meglepő szép kiállítás, ennyit mondhatunk az est általános jellemzéséül. A műsort (programmon nem is jelzett) verses prolog vezette be, melyben Radácsy Mariska igen bájosan csevegett a közönségnek arról, amit látni fog s arról, hogy az előadás anyagi jövedelmét az iskola színpadi függönye árának fedezésére fordítják. A függöny, amely mindenkit már a terembe léptekor kelle mesen meglepett, s mely sokkal különb a mi színházunk függönyénél, az ifjabb Balogh Gyula ízlését és ügyességét dicséri. Zongoraszám volt a műsor első száma. KoriUchoner Ilonka és Radácsy Mariska nagy vervvel játszották el a Hűmmel Szánpostáját. Tordai Grail Erzsi egy vidám kis színdarabja: „Dr. Gyógykuthy Elvira" következett most. A darab, melynek hősnője egy szérumot fedez fel, amit először egy kis kutyán próbál ki, tarka jelenetekben vonúltatja fel a doktorkisaszszony pácienseit. A doktorkisasszonyt Konkoly Ilon a disztingváltan, szépen játszotta; kacagtató komikummal, valódi színpadi rutinnal játszott Galambvs Juliska egy vénkisasszonyt, a többi főszereplők Nagy Piroska, Molnár Margit, Paál Aranka, Tóth Irén, kisebb szerepekben Karika Flóra, Hörömpöly Iza és Tóth Mária mind kitűnően megállták helyüket;. Nyilt színen is nem egyszer felhangzott a taps, előadás végén pedig soká, zajosan tapsolt a közönség. Az „Undine" opera nyitányát játszotta ezután zongorán Antal Matild, jeles technikájával bőven megérdemelvén a közönség elismerését. A második színdarab egy látványos tündérjáték volt, melynek jól csengő verseit a címszerepet (Tél tündére) megszemélyesítő Káldy Margit, valamint a többi tündérek: Télöröm Borsos Olga, Mese Rottler Blanka, Vígság Radácsy Mariska, Ünnep Józsa Minka, Jótékonyság Tok Erzsi, kik mindnyájan szebbnél-szebb fantasztikus kosztümben jelentek meg, egyaránt hangzatosan és érzéssel szavalták és kedvesen énekelték. Nagy tetszést keltettek a jól betanúlt táncok is. Radácsy Mariska, a farsangi társulat kis szubrettje és Tok Erzsi szólót is énekeltek igen szépen. Nem kevesebb, mint négy élőkép egészítette ki a színjátékot, melynek zenei részét zongorán Gáty Lenke látta el igen ügyesen, bebizonyítván, hogy méltó tanítványa apjának, ki viszont hegedűn kisérte az énekrészeket. A tündérjáték végén az összes szereplőket kitapsolták s függöny elé szólították az előadás rendezőjét, Gőbel Ilonka tanárnőt is, aki heteken át fáradozott a pompás siker érdekében, melynek — ez volt a jelenvoltak általános véleménye — valóban ő volt a főtényezője. — Ösztöndijak és segélydijak a kamaránál. A kereskedemügyi miniszter a „Mária Valéria"féle alapítvány 1906. évi kamataiból alakított két darab, egyenként 1082 — 1082 koronás iparos ösztöndíjra, valamint a „Goldberg"-féle alapítvány 1906. évi kamataiból alakított két darab egyenként 300—300 koronás és egy 226 koronás, összesen 8 (nyolc) drb., özvegy és árvasegély dijakra a hazai kereskedelmi és iparkamarák útján nyilvános pályázatot irt ki. A „Mária Valéria" alapítványi 2 ösztöndíjat képesítéshez kötött ipart űző szegényebb sorsú érdemes, szakmájában kiváló és józan életű oly kezdő fiatal honos iparosterek vagy idősebb segédek nyerhetik el továbképzés, műhely berendezés vagy forgótőke gyanánt, kik apjuk iparát folytatják s attól az üzletet átvették vagy átvenni akarják. A „Goldberg" alapítvány segélydijakra a szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparosmesternek szegénysorsú özvegyei vagy szegénysorsu, de 16 évet be nem töltött árvái pályázhatnak. Az említett ösztöndijak és segélydíjak elnyerése iránti kérvények a kereskedelmügyi miniszter úrhoz címezve f. évi február hó 26-ig nyújtandók be a győri kereskedelmi és iparkamaránál. A pályázati feltételekről, valamint a folyamodványokhoz szükséges mellékletek beszerzésekről az érdeklődők úgy az illetékes ipartestületek, mint közvetlen a győri kereskedelmi és iparkamara titkári hivatala útján nyerhetnek bővebb és részletesebb felvilágosítást — Harmos Blanka sikere. Örömmel olvastunk a fővárosi lapokban arról a szép sikerről, amit egy pápai származású fiatal művésznő, Harmos Zoltán kir. adótárnok leánya, Harmos Blanka a fővárosban aratott. Folyó hó 10-én a népszerű kamarahangverseny keretében játszott nagyobb zongoraszólamot. Játékáról a fővárosi lapok mind a legnagyobb elismerés hangján irnak. Egyikben ezt olvastuk: „A nagy szerepet játszó zongoraszólamot Harmos Blanka játszotta. Hogy szépen, azt mondanunk sem kell azok s/ámára, akik tudják, hogy ez a fiatal leány, miután „hivatalosan" befejezte iskoláit Aggházynál, még tovább is képezte magát egy pár évig egy elsőrangú művészmesternél, a majdnem (s érdemetlenül) elfelejtett Gobbi Henriknél. Hogy szerző és előadó lelkes és hosszas tapsnak örvendtek, az elvárható volt." A zenei dolgokban nagyon rigorózus Pesfcer Lloyd írja, hogy a „mű zongorarészét hibátlan tisztasággal és ritmikus vervvel pompásan játszotta." — Panasz a posta ellen- A következő panaszos levelet kaptuk: „Tekintetes Szerkesztő Úr! Kérem, legyen szives következő felszólalásomnak helyet adni : Folyó hó 9-én sürgős ügyben két levelező-lapot adtam fel a Jókai Mór utcai Wellner féle fiókposta ládájában, egyiket Mezőlakra az állomásfőnöknek, a másikat KunSzentmiklósra címezve. Nagy csodálkozásomra azonban, soraimra egy hét múlva sem kaptam választ, s ennek okát kutatva, megtudtam, hogy az én 9-én feladott levelező-lapjaimat csak öt nap múlva, e hó 14-én bélyegezték felül a helybeli postán, vagyis a közmondásos postai gyorsaság nagyobb dicsőségére levelező-lapjaim akkor indíttattak Pápáról útuak, amennyi idő alatt akár Berlinből is kaphattam volna választ. Tévedések történhetnek, de mindenesetre jó volna, ha a közönség érdekeivel többet törődnének a a helybeli m. kir. postahivatalban. — Soraim közzétételét megköszönve, vagyok — Pápa, 1907 február 15-én — tisztelettel Kis Tivadar könyvkereskedő." — Lelkész-beiktatás. Vasárnap, e hó 10-én, délelőtt ünnepelte a sikátori ev. gyülekezet új lelkészének, Pócza Ferenc volt pápai másodlelkésznek beiktatását. A beiktatási szertartást Tatay Lajos bakonytamási és Nagy Sándor b.-szt.-lászlói lelkészek segédkezésével Hofbauer Pál, b.-m.-szombathelyi lelkész, a veszprémi ev. egyházmegye ékes szavú esperese végezte, kinek emelkedett szellemű beiktatóbeszéde után Pócza Ferenc tartotta meg beköszöntőjét, amely úgy tartalmasságával, mint szép szónoki előadásával nagy hatást tett a jelenvoltakra. — Istenitisztelet után barátságos lakoma volt a lelkészlakon, melyen több felköszöntőben éltették az új lelkészt s kívántak sok sikert működéséhez. — Arckép-leleplezési ünnepély. Az iparos ifjúság önképző egyletében a maga egyszerűségében is szép és bensőségteljes ünnepély folyt le vasárnap délután. Az egyesület tagjai hogy valamiképen kifejezésre juttassák fáradhatatlan buzgóságu elnökük : Faragó János főgimn. igazgató iránt érzett tiszteletüket és szeretetüket, arcképét elkészíttették az egyleti helyiség számára s azt vasárnap ünnepélyesen leleplezték. Az egylet helyisége ez alkalomra külsőleg is ünnepies szint öltött. A házon hatalmas nemzeti trikolór lengett, az ajtóbejárat, valamint a helyiség belseje pedig fenyőgalyakkal, nemzeti oimerekkel és drapériákkal volt igen ízlésesen díszítve. A bejárattal szemben levő falon Gyurátz püspök díszelnök és Trauner Lipót pénztáros feldíszített arcképei között volt az elnök arcképe elhelyezve 8 nemzeti szinü lepellel befödve. Az ünnepélyt 4 óra tájban, amikorra az egylet helyisége teljesen megtelt intelligens közönséggel, melynek soraiban szép számmal voltak jelen hölgyek is, Trauner Lipót pénztáros nyitotta meg, s ajánlatára Nagy József, Tóth József ós Walter Sándor tagokból álló küldöttség ment az elnök lakására, hogy őt az ünnepélyre meghívja. Az elnököt a terembe léptekor hatalmas ovációval fogadták, aztán felzendült a jelenlevők ajkairól a Himnusz, amely az ünnepélyt bevezette. Majd — a gyengélkedő Gyurátz püspök helyett — Baldauf Gusztáv püspöki titkár lépett a pódiumra, hogy megtartsa ünnepi beszédét. A szónok lendülettel előadott, kitűnően sikerült beszédében elsőben a tiszteletet és szeretetet aposztrofálta, melyből a hála értékes virágai fakadnak, azután vázolta Faragó elnök érdemeit, melyeket majd 10 év óta az egylet vezetése körül szerzett, kiemelvén azt,