Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-10-26 / 43. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELELIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D«- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Az általános drágaság okai. Városunk polgármestere főhatósági fölszólít ásra véleményt adott az általános drágaság okairól, s e véleményét a megye alispánjához hivatalosan fel is terjesztette. // Őszinte, határozott és becsületes e vélemény és ha az ország minden polgármestere ezen nyíltság szerint jár el, talán lesz valamelyes eredménye e hivatalos nyilatkozatnak. Azonban, hogy az országos drágaság okait megszüntessük, nem szabad csak egy város, csak egy vidék gazdasági helyzetére esni biráló tekintetünknek, hanem vizsgálnunk kell az összes, egész országra kiható minden általános gazdasági viszonyokat, törekvéseket és törvényes intézkedéseket. Abban, hogy a baromfi mily drága, az általános drágaság fokát meg találni nem birom. S a baromfi árának csökkenése és emelkedése nem teszi drágává a piacot és az életet. Hanem amitől az élet drágasága mindenkire nézve egyenlően függ: az a vágó-állatok és a liszt árának mekkorasága. Hisz megélhetni csirke és minden baromfi nélkül, de marha- és sertéshús és kenyérliszt nélkül lehetetlen. Ezek olyan általános táplálószerek nálunk is, hogy rajtok fordul meg a nagy kérdés: éhezünk-e, vagy tisztességesen élünk. Nem élelmi cikk ugyan, de szintén fő háztartási tényező és a megélhetés viszonyaira döntő befolyású dolog: a tüzelő anyag is. Ügy annyira, hogy ha e három említett gazdasági-, háztartási- illetve élelmi cikket olcsón kapjuk, akkor nincs panaszunk a megélhetésük ellen. De ha magas árakon jutunk hozzájok, Ínséges időknek jeleit látjuk benne. Tehát, midőn az általános drágaság forrásait kutatjuk, e cikkek áremelkedésének rugóit keressük első sorban. Erre mutassunk rá s itt kérjünk a kormánytól orvoslást. Hinc illae lacrimae! Négy évnek előtte a közgazdasági lapok jelezték, hogy a kormány, tekintettel az országos marha-állomány veszedelmes megfogyására, rendelettel betiltja a borjuknak külföldre kivételét. Okos rendelet lett volna, ha megjelent volna. Mert fején találta volna a szeget. Nem a kivitel megtiltásában állott volna a bölcsesség, hanem abban, hogy rámutatott volna az országos marha-állomány szaporításának szükségességére. Ha a marha-, sertés- és borjúhús drága, annak fő oka, hogy a kereslet nagyobb jóval a kinálatnál, vagyis az országos szükségletnek nem megfelelő terjedelmű a vágó-állattenyésztésünk. E ponton kellene legelőször is segítenünk. De több husz éve, mit tapasztalunk e téren? Azt, hogy erdőink, közlegelőink törvényes kipusztításával egyre összébb szorult állattenyésztésünk körzete is. Az előtt még a legszegényebb falunak is volt nagy gulyája, csordája és nyája, most a leggazdagabbnak is alig van valamelyes. Az így előállott drágaságot a kormányoknak a kivitel korlátozásával lehetett és kellett volna is ellensúlyozni, azonban ehelyett a merkantil érdekeknek és a nagy mezőgazdák kizárólagos hasznának kedvezve nem gondolt e tilalomra. Most pedig a mai váltságban még veszedelmesebb jövőnek nézünk elébe. Mig eddig az állattenyésztésünkben előállott hiányt a külföldi importtal némileg enyhítettük, most az egyes gazdasági körök ezt az importot is megakarják szüntetni, de egyszersmind magok részére az exportnak biztosítását sürgetik. No szegény fogyasztó közönség! Még csak ez kell! Ugyancsak kifosztana téged ez a vakmerő kapzsi elmélet. Ugyanis akként alakulna ezek szerint a gazdasági helyzetünk, hogy nekik a legszélesebb kinálati piacuk lenne, nekünk a legösszeszorítottab kereseti piac. Irtózatos haszonra dolgozhatnának . . . rajtunk! Reméljük, kormányunk tudni fogja ily mértéktelen kiváuságokkal szemben kötelességét. Hogy olcsóbb legyen a hús, azon első sorban is a kormány és a törvényhozás lendíthetne. Egy másik tényre is hivatkozom itt. Csaknem régen is a sertéshús volt a szegény A „PÁPAI HÍRLAP" TARCAJA. HOLDKELTE. Egy tüzvörös sáv még maradt az égen, Kormos meleg felhők mind lejebb nyomják, Az ég is lejjebb szállt; nagy, barna hársak Mint házereszt, simítják csöndes boltját. Most kél a hold, sápadt kisértet-arcán Késett madár húz át a jegenyesnek, A parton szótlan gyújt tüzet egy pásztor, Sudár halvány-kék füst száll, száll az égnek. Túl fáradt lovát itatja egy ember. A hig ezüstre fuj a ló s úgy issza. Hallom, hogy szürcsöl. . . majd méláz s szájárúi A viz szikrázó gyémántként hull vissza. Halkan loccsan a mély Körös. Vak tükrén Homályos álmok ringanak, suhannak, A vizbe csüng a parti füzek ága S a fűz fölszívja álmait a habnak. Ledűlök én is s a sötét, mély vizbe Eorró kezem lecsüngetem a gátrúl, S teleszivódik álommal a lelkem. . . . Csönd, nyugalom. Egy lépés a háláltál. Bodor Aladár. A feminizmusról. Irta: Blau Henrik. Az a mozgalom, mely feminizmus név alatt ismeretes, tulajdonképen szabadságmozgalom, amely a mai szociális kérdesekkel teli világban mintegy önként felvetődött. A nők irigy szemmel nézték a férfiak szociális törekvéseit és részt követelnek a szabadságból a nők részére is. A szociálisták mozgalma, a munkásnak és a munkának megbecsülése, a munkadíjak arányossá tétele, a nyolc órai munkaidő stb. kisebbnagyobb kedvezmények mellett egészen az általános választói jog elnyerése érdekében, fölkeltette a nők érdeklődését is. Nemsokára akadtak harcra kész, tetterős nők, akik a szociáldemokrácia fegyvereivel, a tömörülés és összetartás hirdetésével, egy táborba gyűjtötték, vagy gyűjteni iparkodtak a rokongondolkodásu nőket, hogy a társadalomtól kierőszakolják azokat a társadalmi és politikai jogokat, amelyeket eddig csak a férfiak egy kiváltságos rétege élvezett és gyakorolt. A feminizmus célja tehát körülbelül egyenlő a szociálisták végső céljával — a mai társadalmi berendezkedés megbuktatása, azzal a különbséggel, hogy a feminizmus kívánságai szerint az új kialakult társadalomban a nő, mint a férfiakkal teljesen egyenjogosított, politikailag is egyenlő jogokkal felruházott tényező jelenjék meg. A feminizmus úgy jutott el hozzánk mint a párisi divat: kerülő utakon és lassan. Magyarországba lassan ér el minden mozgalom. A francia forradalom eszméi, a szociálizmus jelszavai mind megkésve értek hazánkba és nekünk hála Istennek mindig volt néhány gondolkodásra szánható évünk, hogy egy-egy eszme mellett vagy ellen állást foglalhassunk. Amig a külföldön a feminizmus nagy eredményeket ért el, amig más országokban már országos nőképviselőket találunk, nálunk a feminizmusról, még nemrég mint Sirolin Emeli ai étvágyat és a testsúlyt. megszünteti a köhögést, váladékot. éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos áltaJ naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rofihe 4 4 eredeti csomagolást. F. HofTvnmnn-La Roehe A Co. Basel (Svájc) Roehe" Kaptaató orvosi rendeletre a gyógyszertárakban — A/a Uvegenklot 4 — korona
