Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-10-19 / 42. szám
lag megszavazták. Kimondták, bogy az alapítványokat és árvaértékeket a Veszprémi Takarékpénztárnál 4 1/ 2°/ 0 mellett gyümölcsöztetik. Törvényhatósági bíz. tagválasztás. Az 1901. évben választott törvh. biz. tagok mandátuma ez év végén lejárván, a biz. tagválasztáet f. évi november 6-ára tűzték ki. Válasz tási elnökül egyhangúlag megválasztattak : a pápai I. kerületbe: Sült József, a II.-ba: Saáry Lajos, a pápai járásban pedig a jákói kerületbe : Polák Ferenc, a tevelibe : Barthalos István, a takácsiba : Baranyay Zsigmond, a vaszariba: dr. Rechnitz Ede, a csótiba: Csóthi Géza, az ugodiba: Dujek Pál, a nyárádiba : Mihályi Géza, a pápateszéribe: Jákói Géza, a szűcsibe: hangraj Zsigmond, a nagydémibe: Szabadhegyi Kálmán, a pápakovácsiba : dr. Nagy Imre, a salamoniba : Csaplár Antal. Pápai ügyek. Pápa városát illetőleg a következő fontosabb határozatokat hozták : 1. a kataszteri bérpalota építése ügyében hozott kétrendbeli határozatot (kétemeletes, illetve földszintes ház) megsemmisítették abból az okból, mert a második határozat annak idején nem volt napirendre kitűzve s csak a költségvetés tárgyalása során tétetett reá vonatkozólag indítvány ; a várost tehát újabb határozat hozatalára utasították; 2. a Jókai Mór utca keleti oldalának rendezése tárgyában hozott határozatot a beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták, a •-ölenkénti 40 K árat azonban 20 K-ra szállí tották le; 3. az állami ovoda céljaira bérelt helyiség; 4. az árva leánygyermekek varróiskolája ; 5. Lőwenstein Adolf alapítványa tárgyában hozott határozatokat jóváhagyták. A fogyasztási adók átengedése. A rendes tanácsú városok iránti jóindulatáról tett tanúbizonyságot a törvényhatóság, midőn Veszprém város kérvényére elhatározta, hogy a fogyasztási adóknak a r. t. városok részére leendő átengedése tárgyában felír az országgyűléshez s feliratát pártolás céljából az összes törvényhatóságoknak elküldi. Egyéb ügyek. Somogymegyének az egy gyermek-rendszer ügyében küldött átiratát pártolják a kormánynál. A Pápa —Mátyusháza—Acsád—Alsó- és Felsőgörzsöny községeket Egyházaskeszővel összekötő utat a vicinális közútak közé felvették. Március Í5 és október 6. Felírnak az országgyűléshez, hogy április 11 helyett március 15 öt s azonkívül október 6-ikát nemzeti ünnepnapnak deklarálja. A közgyűlésen városunkból és vidékéről a következő törvh. biz. tagok voltak jelen : Sült József, Mészáros Károly, Barthalos István, Bélák Lajoe, Körmendy Béla, Csóthi Géza, Győri János, Kacz Lajos, Gerstner Ignác, Fodor Gusztáv, Szauter Ignác, Mohácsy Lajos, Szalóky Géza, Szalóky Tamás, Mihályi Sándor és dr. Kőrös Endre. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Közegészségügyi bizottsági ülés volt folyó hó lG-án dr. Kövi József elnöklésével. Erre okot az alispán azon leirata adott, mely szerint a közegészségügyi bizottság helyesnek találja-e, hogy a kórházat, ha ideiglenesen is, a mostani bérházba helyezte át a város. Hosszabb vita után, amelyben általánosan kiemelkedett az a panasz, hogy ezen áthelyezésre vonatkozólag a bizottságot meg sem kérdezték, hanem befejezett tény elé állították, tekintettel a kényszerítő körülményekre, egy évre, de csakis ennyi időre, tűrhetőnek, illetve elfogadhatónak jellentette ki az új kórházi helyiséget s ez értelemben tesz fölterjesztést az alispánhoz. Az ülésen egyébként az is kifogás alá esett, hogy ez áthelyezéseknél az illetékes iskolaszék megkérdezése nélkül tette át a közgyűlés az ovodát (!) a volt kórházba. § A sziniigyi bizottság folyó hó 17-én a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen Szalkay igazgató azon kérését tárgyalták, hogy az őszi szezónt f. hó 25-én fejezhesse be. A bízott ság a kötött szerződésnek megfelelőleg 28-ikát állapította meg a szezón befejező napjául, amit a személyesen jelenvolt szinigazgató is készséggel elfogadott. Azt a kérését a színigazgatónak, hogy a tavaszi szezónra április 15-ikétöl kapjon engedélyt, a bizottság nem teljesítette, mert ragaszkodik ahhoz, hogy a téli társulat legalább három hétig 8 csak aztán esetleg virágvasárnap után pár hétig az újonnan alakult társulat működjék városunkban. Valószinü, hogy a szinigazgató fog módot találni arra, hogy városunk eme jogos óhaját teljesíthesse. Ugyancsak a szinigazgató előterjesztést tett a bizottságnak a földszinti első három sor, az erkélyszék és a földszinti páholyok árának mérsékelt felemelése iránt. A kérdés körül hosszabb vita volt, melynek folyamán Langraj Zsigmond azt a propozíciót tette, hogy azokat a széksorokat, melyeknél a helyárak felemeltetnének, kényelmes Thonét-székekkel lássák el, hogy az árfelemelésért a közönség is jusson ellenértékhez. Az új széksorok költségei az igazgató által minden előadás után fizetendő 5 koronákból térülnének meg. Ezzel szemben többen határozottan ellene voltak az áremelésnek. Az üggyel kapcsolatban Hanauer Zoltán az egész szinház kibővítésére irányuló indítványt tett. Bár a várost a belügyminisztérium elutasította segély iránti kérvényével, most hogy a szinészeti ügyek a kultuszminisztériumba tétetett át, tán ismét próbát lehetne tenni. A bizottság ez indítványt elfogadta s a képviselőtestülethez átir, hogy a kultuszminisztériumnál a szinház újjáépítésére 60.000 korona segélyt kérelmezzen. E kérvény eldöltéig a helyárak kérdését nem bolygatják. Miután a bizottság több tagja kifogást tett a szinházban uralkodó piszok s a rossz szellőztetés ellen s a polgármester kilátásba helyezte, hogy e tárgyban a színházi felügyelőt szigorúan utasítani fogja, az ülés véget ért. § Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármestere közzéteszi, hogy a gazda és gazdasági cselédek közti jogviszonyt szabályozó 1907. évi XLV. t.-c. folyó évi november 1-én életbe lép. Ugyanezen napon lép életbe a szolgálati cselédkönyvek kiállítása tárgyában kibocsátott 48000/907. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet is. Felhivatnak a gazdasági külső cselédek, hogy szolgálati cselédkönyvük megszerzése végett a városi főjegyzőnél idejekorán jelentkezzenek. A jelentkező gazdasági cselédnek csak a régi cselédkönyve, avagy munkásigazolványa ellenében adatiK ki az új cselédkönyv. Azon cselédek, akik régi cselédkönyvvel szolgálatba állanak 8 helyüket nem változtatják, azok új cselédkönyvért 1908 december hó 31 -ig jelentkezhetnek. A szolgálati cselédkönyv kiadása díjmentes, az ahhoz tartozó 30 fill. bélyeget a kiállítást kérelmező tartozik adni. — Pápa, 1907 október 1. Mészáros Károly polgármester. § Építési engedélyt nyertek: Dienstmann Tamás Salétrom utca 1. földszintes lakóházra, Paksy Károly Jókai-utca 54, toldaléképületre, Horváth Károly a Rohonci kertekben, Kovács Pál a Rohonci kertekben földszintes lakóházra, Kőszegi József a Somlai-uton földszintes lakóházra, Gold Ignác a Szt. László-utcán házátalakításra, Tóta Mihály a Batthyányi-utcán műhelyepítésre. § Hirdetmény. A folyó 1907. évi községi pótadó és vízvezetéki dijak, továbbá a jövő 1908. évi ebadó kivetési lajstromai folyó hó 20-tól fogva 8 napon át a városi adóhivatalban közszemlére kitéve lesznek, a netáni felszólalások ezen időtartam alatt a polgármesteri hivatalnál beadhatók. Pápa, 1907 október 16-án. A városi hatóság. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör igazgató-tanácsa folyó hó 12 én dr. Kapossy Lucián ügyvezető alelnök elnöklete alatt ülést tartott, melyben elhatározták, hogy a kör közgyűlését november hó 10-én az első házi estéllyel kapcsolatban tartják meg. A házi estélyt magát Arany János emlékének szentelik halála 25-ik évfordulója alkalmából. Az ülésben egyébként megtették a jelöléseket a megüresedett állásokra, intézban ő valami viruló egészséggel Bohasem dicsekedhetett, csakis rendkivül mértékletes élettel tarthatta fenn egészségét, súlyos gyqmorbaja miatt, így azután az önvédelmi haro idején teljesen visszavonult életet élt. Mikor szabadságharcunk után a főiskola kapui ismét megnyíltak, Bocsor elfoglalta ismét tanári székét, most következtek a hangtalan évek. Zenélni azonban szabad volt, sőt azt szerette is a kormány, ha nem zúgolódnánk, hanem vígadnánk. Ekkor alakult meg a városi Zeneegylet, melynek Bocsor István egyik lelkes hive lett. Zenei ismereteinek egyházkerületünk is hasznát vette, megválasztotta az egyházkerületi énekügyi bizottság elnökéül. Megalakult azután városunkban ismét a Kaszinó is, amely Bocsor Istvánt elnökéül választotta. Ezen kitüntetést utóbb azzal hálálta meg, hogy megírta a Kaszinó 50 éves történetét, ez volt egyszersmind utolsó munkája, ami nyomtatásban megjelent és pedig a Kaszinó 1884-ik évi Évkönyvében. Több tiszteletbeli hivatallal is megtisztelték, ő volt a városi iskolaszók elnöke azon időben, midőn a városi rajziskola és ovoda épületét emelték. A város közgyűlése őt bizta meg egy „Városi Jótékony Nőegylet" szervezésével, amelynek első elnöke az ő neje, Kozma Alojzia lett, kit 1842-ben vett nőül. Hűséges lakói voltak minden nyáron át a kishegynek. Mint Philemon és Baucis oly nemes egyszerűséggel éltek ők az áldott emlékű nő 1880-ban történt haláláig. Gyermekük nem maradt és igy kétszeresen kellett érezni nagy veszteségét. A magára maradt öreg tanárnak hátralevő éveiből mégis kedves emlékképen emelkedik még ki az 1882-ik esztendő, az ő 50 éves tanárságának jubileumi éve. Iskolánk fenntartó testülete, a főtiszteletü egyházkerület, minden lehetőt elkövetett az ünnepély fényessé tételére, így akarván kifejezést adni azon mély tiszteletének és szeretetének, amelyet hírneves tanára iránt táplált kebelében. Egyházkerületünk és az egyházmegyék vezető férfiai, élükön a fáradhatlan buzgalmu Pap Gábor püspökkel, csaknem teljes számban megjelentek az ünnepélyre, amely az ünnepeltnek kir. tanácsosi cimet hozott. Október 9-én este I színházi díszelőadást rendezett a közönség. Itt Mándoky Béla szinigazgató szavalta el a költői lelkületű Pap Gábor püspöknek az ünnepelthez irt ódáját. A költeményt, még 5 más üdvözlő költeménnyel együtt, amiket Csepeli Sándor, Pereszlényi János, Soós Lajos, Antal Géza és K. Kis Gyula irtak és az ünnepeltnek Antal Gábor tanártól nagy gonddal irt hű életrajzával együtt egy külön füzetben adták ki, s ennek egy díszpéldányát az ünnepeltnek ajándékozták. Szinház után fáklyás zenével vonult a közönség a Kaszinó elé, hol Teuffel Mihály ügyvéd köszöntötte az agg tanárt. Erre azután jól ismert messzehangzó mély hangján felelt az ünnepelt a közönséghez a Kaszinó erkélyéről : „Én 50 év óta tántoríthatatlanul lobogtattam önök előtt a világosság és szabadság szövétnekeit. De e szövétnekek már kihullanak öreg kezeimből. Óh vegyék fel önök helyettem a kihulló fáklyákat, a világosság és szabadság fáklyáit. S majd ha egyszer e fáklyákat koporsóm körül lobogtatják, emlékezzenek meg még akkor is öreg tanárjuk e kérelméről. így nyugton tűnhetem el önök köréből." MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféiliteresnél val< kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség, Kapható minden iüszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. - Főraktár Oszwald János urnái Pápán, nagyobb üvegekben minden Kedvelt borvíz!
