Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-10-05 / 40. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dk. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőíi-utca 13, szám, főiskolai nyomda. Hirdetések -felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Egy ítélet. Egy ítélet, melj három embert meg­ment attól, hogy biztos kenyerüket elveszít­vén földönfutóvá ne legyenek, érdemes lehet arra, hogy valamely lap hírrovatában fel­említtessék, de olyan fontosságúnak még­sem látszik, első pillanatra, hogy vele ve­zető helyen kelljen foglalkozni. Azt az Ítéletet, mellyel Veszprémvármegye alispánja a városi tanács által városunkból kitiltott három cipész-segéd ügyében hozott Ítéletet megsemmisítette, nem publikálnék mi e helyen, ha három hó előtt ez ügyben el­foglalt tárgyilagos álláspontunkat sötétségben bujkáló alakok részéről az ádáz düh ki­törései nem követték volna s bizonyos oldal­ról kétségbeesett erőlködéssel kísérletet nem tettek volna, hogy a mi álláspontunkat lehető odiózus színben tüntessék fel. Azt a nagy közönséget, mely e hír­lapot magalapítása óta lelkes szeretettel karolta fel s hűséges táborként körülveszi s melynek immár négy esztendeje bőséges alkalma nyilt tapasztalatokat szerezhetni arról, hogy bennünket közdolgok tárgyalá­sában egyedül az igazság, a személyi és párt-politikai tekinteteken felülemelkedni tudó igazság vezetett, azt a nagy közönsé­get semmi néven nevezendő támadás nem volt és hisszük, nem is lesz képes ugyan e meggyőződésében megtántorítani, ám ez íté­let mégis fényes elégtétel lesz — nem ne­künk, mert bennünket otromba és méltat­lan támadások hidegen hagynak — de a megsértett igazságnak. Tessék figyelemmel elolvasni az itt következő ítéletet: 11985/907. Veszprémvármegye alispánjától. Biró Lajos és társai pápai lakosok fellebbezés­sel élnek r. t. Pápa város tanácsának mint I. fokú iparhatóságnak 6472/907. szám alatt hozott Ítélete ellen. Véghatározat: Biró Lajos és társainak Pápa r. t. város tanácsának mint I. fokú iparhatóságnak 6472/907. számú ítélete ellen benyújtott felebbezése folytán a felebbezett Ítéletet Biró Lajos, SzeleBtei János és Varga Lajos ellen marasztaló részében megvál­toztatom s nevezetteket a kihágás vádja és következ­ményei alól felmentem, az ítéletet nem felebbezett azon részében, melyben a cipész-segédek szakszer­vezete ellen állítólag erőszakos tagszerzés miatt vizsgálatot rendel s annak foganatosításával B rendőrkapitányt bízza meg, úgy a felebbezés bead­ványában, valamint indokaiból is jóváhagyom. Ezen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül felebbezésnek van helye, a felebbezés a kereskedelemügyi minisz­terhez cimezve r. t. Pápa város polgármesterénél adható be. Indokok; Kérdéses ügyben a fentiek értelmében kellett határozni, mert Bíró Lajost s társait azon tény­állítás alapján Ítélte el, hogy nevezettek a munka­adókat szabadakaratuk érvényesítésében fenyegetés által akadályozni törekedtek, hogy a munkaadókat még testi épségük veszélyeztetésével is a cipész­segédek szakszervezetébe való belépésre kényszerí­tették s végül, hogy a többi segédeket az úgyneve­zett sitz rendszer eltörlésére izgatták. Az ügyben teljesített vizsgálat adatai azonban csak azt igazol­ják, hogy a pápai cipész-munkások a munkaadó mesterektől a házonkivül való dolgoztatás eltörlé­sét és műhelyekben való dolgoztatás behozatalát kívánván, ezen kérdés felett a munkaadók tárgya­lásokba bocsájtkoztak és pedig mind két részről választott bizottságok utján s ezen bizottságban a segédek részéről a szót Biró Lajos és társai vitték, s ők voltak azok, kik a mesterek által az esetleges bojkott tárgyában előhozott és felállított feltéte­lekre kijelentették, hogy azt, miután arra megbízásuk nincs, el nem fogadhatják s ők jelezték azt, hogy az esetre, ha a mesterek a sitz rendszer eltörlését el nem fogadják, 50—60 munkás Pápáról eltávozni lesz kénytelen. Ebben azonban sem az ipartörvény 162. szakaszában körülirt kihágás, sem a 164. szakaszban körülirt fenyegetés s esetleges bántal­mazás eselekvénye bent nem foglaltatik s ilyen még a kihallgatott mesterek egyoldalii ós érdekelt vallomásaival sem nyert igazolást. Egyedül Biró Lajosról állíttatott, hogy Hapli Károly segédet tettleg bántalmazta volna azért, hogy a szakszer­vezetbe belépni nem akart, ezt azonban terheltnek a bántalmazás okára vonatkozó tagadásával szem­ben megcáfolja magának Hapli Jánosnak vallomá­sában foglalt azon beismerés, hogy a bántalmazás akkor történt, amidőn Hapli Biró Lajost a sztrájk pénzek ellopásával gyanúsította. Végül miután a segédek választott bizottaik által fejezték ki kívánságukat a sitz rendszer meg­szüntetése iránt, e tekintetben semmiféle izgatás beigazolva nincs. Miről a vonatkozó összes iratok kiadása mellett további megfelelő eljárás . végett Pápa város polgármesterét értesítem. Veszprém, 1907. évi szept. hó 25-én. Koller Sándor s. k. (P. H.) alispán. A „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. Hazatérés. — Armand Silvestre. — Viszontláttam újra azt a drága házat, Hol örökös hajnal mosolygott felettem, Hol játszó lelkemen nem fogott a bánat S honnan egy gyásznapon árván utrakeltem. 8 im, a rég elhagyott szülőhely láttára Fel-feltünedezék kétes messzeségbe Szigorú apámnak nyájas mosolygása, Derült arcú anyám néma merengése. Változatlan szinben állt előttem újra Minden, mit elhagyni kedvem sose támadt: A meghitt, régi fák szemfedőt az útra Aranylevelekböl hintettek a nyárnak. Az árnyékos lugas karcsú folyondárja, A mohlepte kőpad a nagy fa tövébe': Minden helyén volt még, úgy mint hajdanába', Hiven várakozva a régi vendégre. Edes anyám kijött, lankadó kezében Lenge esti szellő himbált egy virágot, A vén hársfa alá, olvasásra készen Horácziusával jó apám megszállott. • Szemük engem kémlelt a széles fasorba' Hol kacagva játszott egykoron a gyermek, Hivogató hangjuk megszólalt aggódva • S keblük úgy szorongott, hogy sehol se lelnek. „En vagyok /" kiáltám, a küszöbre lépve, De rokon hang nem szól, mind oly ismeretlen, Mit e kis zugolynak láttam belsejébe Idegen volt immár, belépni se mertem. S amint elhaladtam ott a fal tövében, A galagonyalomb búsan kandikált át. Jól esett, hogy megszánt, egy ágát letéptem S könyekkel öntöztem hófehér virágát. Szabados Elek. Egy emigráns naplójából. Irta: Németh Ferenc. III. Egy negyed órával halála előtt meglátogatta Bemet a francia konzul, ki azt újságolta neki, hogy Franciaországban kiütött a forradalom. A halálos beteg e hírre fel akart egyenesedni ágyá­ban, menni szeretett volna, de már nem lehetett. Utolsó szavai ezek voltak : „Lengyel hazám, végre sem menthetlek meg!" és kimúlt. Másnap megkezdődtek a temetési szertartá­sok. Részletesen le van ez írva a naplóban, én azonban mellőzöm a halott tisztogatására vonat­kozó adatokat, csak azt jegyzem meg, hogy több­szöri mosogatást kell a tetemnek eltűrnie. Mikor ezzel készen voltak, jöttek a szabók, egy fehér lepedőbe bevarrták a testet s betették a kopor­sóba. Most azok, kik a boldogulttal együtt lak­tak, kivitték vállaikon a koporsót az udvarról s ezzel megindult a rpenet. Csakhamar elkapták Sirofín Emeli az étváeyai és a tesisülyt, niegsiOn­teti a köhögési, váladékot, éjjeli madást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés. skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenfeof „ftoMe" eredeti csomagolást. F. Hoffm«nn-Lt Roche & Co. Basel (Svájc) Roche" fCapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak* ban — A/a üvegenhint 4 — knrorva

Next

/
Thumbnails
Contents