Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-10-05 / 40. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dk. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőíi-utca 13, szám, főiskolai nyomda. Hirdetések -felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Egy ítélet. Egy ítélet, melj három embert megment attól, hogy biztos kenyerüket elveszítvén földönfutóvá ne legyenek, érdemes lehet arra, hogy valamely lap hírrovatában felemlíttessék, de olyan fontosságúnak mégsem látszik, első pillanatra, hogy vele vezető helyen kelljen foglalkozni. Azt az Ítéletet, mellyel Veszprémvármegye alispánja a városi tanács által városunkból kitiltott három cipész-segéd ügyében hozott Ítéletet megsemmisítette, nem publikálnék mi e helyen, ha három hó előtt ez ügyben elfoglalt tárgyilagos álláspontunkat sötétségben bujkáló alakok részéről az ádáz düh kitörései nem követték volna s bizonyos oldalról kétségbeesett erőlködéssel kísérletet nem tettek volna, hogy a mi álláspontunkat lehető odiózus színben tüntessék fel. Azt a nagy közönséget, mely e hírlapot magalapítása óta lelkes szeretettel karolta fel s hűséges táborként körülveszi s melynek immár négy esztendeje bőséges alkalma nyilt tapasztalatokat szerezhetni arról, hogy bennünket közdolgok tárgyalásában egyedül az igazság, a személyi és párt-politikai tekinteteken felülemelkedni tudó igazság vezetett, azt a nagy közönséget semmi néven nevezendő támadás nem volt és hisszük, nem is lesz képes ugyan e meggyőződésében megtántorítani, ám ez ítélet mégis fényes elégtétel lesz — nem nekünk, mert bennünket otromba és méltatlan támadások hidegen hagynak — de a megsértett igazságnak. Tessék figyelemmel elolvasni az itt következő ítéletet: 11985/907. Veszprémvármegye alispánjától. Biró Lajos és társai pápai lakosok fellebbezéssel élnek r. t. Pápa város tanácsának mint I. fokú iparhatóságnak 6472/907. szám alatt hozott Ítélete ellen. Véghatározat: Biró Lajos és társainak Pápa r. t. város tanácsának mint I. fokú iparhatóságnak 6472/907. számú ítélete ellen benyújtott felebbezése folytán a felebbezett Ítéletet Biró Lajos, SzeleBtei János és Varga Lajos ellen marasztaló részében megváltoztatom s nevezetteket a kihágás vádja és következményei alól felmentem, az ítéletet nem felebbezett azon részében, melyben a cipész-segédek szakszervezete ellen állítólag erőszakos tagszerzés miatt vizsgálatot rendel s annak foganatosításával B rendőrkapitányt bízza meg, úgy a felebbezés beadványában, valamint indokaiból is jóváhagyom. Ezen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül felebbezésnek van helye, a felebbezés a kereskedelemügyi miniszterhez cimezve r. t. Pápa város polgármesterénél adható be. Indokok; Kérdéses ügyben a fentiek értelmében kellett határozni, mert Bíró Lajost s társait azon tényállítás alapján Ítélte el, hogy nevezettek a munkaadókat szabadakaratuk érvényesítésében fenyegetés által akadályozni törekedtek, hogy a munkaadókat még testi épségük veszélyeztetésével is a cipészsegédek szakszervezetébe való belépésre kényszerítették s végül, hogy a többi segédeket az úgynevezett sitz rendszer eltörlésére izgatták. Az ügyben teljesített vizsgálat adatai azonban csak azt igazolják, hogy a pápai cipész-munkások a munkaadó mesterektől a házonkivül való dolgoztatás eltörlését és műhelyekben való dolgoztatás behozatalát kívánván, ezen kérdés felett a munkaadók tárgyalásokba bocsájtkoztak és pedig mind két részről választott bizottságok utján s ezen bizottságban a segédek részéről a szót Biró Lajos és társai vitték, s ők voltak azok, kik a mesterek által az esetleges bojkott tárgyában előhozott és felállított feltételekre kijelentették, hogy azt, miután arra megbízásuk nincs, el nem fogadhatják s ők jelezték azt, hogy az esetre, ha a mesterek a sitz rendszer eltörlését el nem fogadják, 50—60 munkás Pápáról eltávozni lesz kénytelen. Ebben azonban sem az ipartörvény 162. szakaszában körülirt kihágás, sem a 164. szakaszban körülirt fenyegetés s esetleges bántalmazás eselekvénye bent nem foglaltatik s ilyen még a kihallgatott mesterek egyoldalii ós érdekelt vallomásaival sem nyert igazolást. Egyedül Biró Lajosról állíttatott, hogy Hapli Károly segédet tettleg bántalmazta volna azért, hogy a szakszervezetbe belépni nem akart, ezt azonban terheltnek a bántalmazás okára vonatkozó tagadásával szemben megcáfolja magának Hapli Jánosnak vallomásában foglalt azon beismerés, hogy a bántalmazás akkor történt, amidőn Hapli Biró Lajost a sztrájk pénzek ellopásával gyanúsította. Végül miután a segédek választott bizottaik által fejezték ki kívánságukat a sitz rendszer megszüntetése iránt, e tekintetben semmiféle izgatás beigazolva nincs. Miről a vonatkozó összes iratok kiadása mellett további megfelelő eljárás . végett Pápa város polgármesterét értesítem. Veszprém, 1907. évi szept. hó 25-én. Koller Sándor s. k. (P. H.) alispán. A „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. Hazatérés. — Armand Silvestre. — Viszontláttam újra azt a drága házat, Hol örökös hajnal mosolygott felettem, Hol játszó lelkemen nem fogott a bánat S honnan egy gyásznapon árván utrakeltem. 8 im, a rég elhagyott szülőhely láttára Fel-feltünedezék kétes messzeségbe Szigorú apámnak nyájas mosolygása, Derült arcú anyám néma merengése. Változatlan szinben állt előttem újra Minden, mit elhagyni kedvem sose támadt: A meghitt, régi fák szemfedőt az útra Aranylevelekböl hintettek a nyárnak. Az árnyékos lugas karcsú folyondárja, A mohlepte kőpad a nagy fa tövébe': Minden helyén volt még, úgy mint hajdanába', Hiven várakozva a régi vendégre. Edes anyám kijött, lankadó kezében Lenge esti szellő himbált egy virágot, A vén hársfa alá, olvasásra készen Horácziusával jó apám megszállott. • Szemük engem kémlelt a széles fasorba' Hol kacagva játszott egykoron a gyermek, Hivogató hangjuk megszólalt aggódva • S keblük úgy szorongott, hogy sehol se lelnek. „En vagyok /" kiáltám, a küszöbre lépve, De rokon hang nem szól, mind oly ismeretlen, Mit e kis zugolynak láttam belsejébe Idegen volt immár, belépni se mertem. S amint elhaladtam ott a fal tövében, A galagonyalomb búsan kandikált át. Jól esett, hogy megszánt, egy ágát letéptem S könyekkel öntöztem hófehér virágát. Szabados Elek. Egy emigráns naplójából. Irta: Németh Ferenc. III. Egy negyed órával halála előtt meglátogatta Bemet a francia konzul, ki azt újságolta neki, hogy Franciaországban kiütött a forradalom. A halálos beteg e hírre fel akart egyenesedni ágyában, menni szeretett volna, de már nem lehetett. Utolsó szavai ezek voltak : „Lengyel hazám, végre sem menthetlek meg!" és kimúlt. Másnap megkezdődtek a temetési szertartások. Részletesen le van ez írva a naplóban, én azonban mellőzöm a halott tisztogatására vonatkozó adatokat, csak azt jegyzem meg, hogy többszöri mosogatást kell a tetemnek eltűrnie. Mikor ezzel készen voltak, jöttek a szabók, egy fehér lepedőbe bevarrták a testet s betették a koporsóba. Most azok, kik a boldogulttal együtt laktak, kivitték vállaikon a koporsót az udvarról s ezzel megindult a rpenet. Csakhamar elkapták Sirofín Emeli az étváeyai és a tesisülyt, niegsiOnteti a köhögési, váladékot, éjjeli madást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés. skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenfeof „ftoMe" eredeti csomagolást. F. Hoffm«nn-Lt Roche & Co. Basel (Svájc) Roche" fCapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak* ban — A/a üvegenhint 4 — knrorva