Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-09-14 / 37. szám

már akkor a telep teljes regenerációját jelez­tük szükségesnek. Azóta, hogy cikkünk megjelent, a három reparálás alatt álló gép­ből kettő visszaérkezett s közülök egyik, a nagyobbik, üzembe hozatván, ismét elégett, teb'esen hasznavehetetlenné lett. Minthogy a másik két gép ugyanolyan típusu, mint ez, s minthogy ezek a telep kezdete óta szintén folytonos javítás alatt állnak, vilá­gos, hogy itt olyan szerkesztési hibával állunk szemben, mely folyton javítható ugyan, de teljesen soba helyre nem hoz­ható. Ezek a dinamók, mint akkor dicse­kedve említtetett is, egész újfajta szerkeze­tűek, melyek kiséríetképen alkalmaztattak a mi telepünkön. Van egy újabb dinamónk, teljesítőképessége akkora., mint a két régi gépé, ez nem kísérleti gép, ez mióta benn áll gépházunban, kifogástalan precizitással működik. A régebbi gépekkel végzett kisér­let nem vált be, ennek következményeit az építő cégnek most már természetszerűleg le kell vonnia. A városnak határozottan követelnie kell most már a gépeknek más típusuakkai leendő kicserélését. Erre jogot ád a szerződés, mely strictis verbis ki­mondja, hogy ha a garanciális idő tartama alatt a gépek nem működnek jól, a cég köteles azokat kicserélni. Szeretjük hinni, hogy e kötelességének teljesítésére a céget egyszerűen figyelmeztetni kell csupán s nem lesz szükséges semmi erőszakos eszköz, hogy azt megkapjuk, amit joggal megkövetelhe­tünk. Szeretjük hinni, hogy a Ganz-cég tudatában lesz annak, hogy a pápai telep­hez hírnevét kötötte, amelyet e város any­nyira megbecsült, hogy mikor a telep ki­egészítéséről volt szó, a hazai Ganzékkal szemben egy olcsóbb külföldi ajánlkozót mel­lőzött. Ha a város ezt a méltányosságot ta­núsította irántuk, elvárhatjuk, hogy ők is hasonló méltányosságot tanúsítanak velünk szemben és az egész ügyet simán, szépen fogják lebonyo^tani. Arra azonban ügyel­jen a város, hogy ez minél előbb megtör­ténjék, mert a garanciális idő immár vége felé közeledik. hernyóim ! Be sajnálom, hogy sűrűbben nem figyel­tem, mi történt itt . . . Nézd, ezek az aprók a fiókok. És nézd ezt itt, hogy meghízott, megnőtt, nagyobb is ez, mint a te Kinizsi Pálod. És nagy tetszéssel csöngette a két újjá közt az én Kinizsi Pálomat. — De hogy szaporodhattak meg ? tűnődött. Mondd csak, se gubó, se tojás, hát hogyan szapo rodik a selyemhernyó ? — Tojások útján, mondom, a selyemhernyók nem szülnek eleven fiakat, mint az emlős állatok. — A tieid nem, vetette oda büszkén, de az enyéim megtehették ! Egészen visszajött a kedve, már Monoklit se leste többé, hogy megverje. Másnap az iskolában a tanító úr éppen a selyemhernyót magyarázta. Azt magyarázta, hogy tojások útján szaporodik. Imre elkezdett izegni mo­zogni a padban, felém integetett és súgva kérdezte : — Te, megmondjam-e tanító úrnak, hogy néha eleven fiakat is szülnek ? Én megzavarodtam, el is pirúltam és lecsön­desítettem Imrét : — Hagyd el, ne mondd meg, súgtam neki, elég, ha mi tudjuk. Tiizoltószövetségi közgyűlés. A veszprémvármegyei tűzoltószövetség folyó hó 8 án Városlődön tartotta évi rendes közgyű­lését. A közgyűlés iránt oly érdeklődés nyilvánult meg, aminő még egy tűzoltószÖvetségi gyűlés alkalmával sem volt tapasztalható. A nagy érdek­lődés oka az volt, hogy az új tüzrendészeti sza­bályzat számos pontját, főkép a falusi lakosság, sérelmesnek találta. S a községi tüzoltótestületek képviselőik gyanánt leginkább a községi birákat és jegyzőket küldték ki, hogy a sérelmek — ha lehet — orvosoltassanak. A vármegyének legszél­sőbb községeiből is, így a tolnai határon levő Szilas­balhásból, a Zala szomszédságában levő Eöcsről, a somogyi szélen levő Siófokról eljöttek a kikül­döttek, a központhoz közelebb eső községek pedig kivétel nélkül mind képviseltették magukat. A nagy német község Városlőd magyaros vendégszeretettel várta a vendégeket. Minden ház zászlódíszt öltött, a kath. elemi iskolát — a gyű­lés színhelyét — külön is feldekorálták. A köz­ponti tisztikar dr. Ováry Ferenc elnökkel élén d. e. 10 órakor Veszprémből kocsin érkezett s ünnepélyes fogadtatásban részesült. A díszbe öl­tözött önkéntes tüzoltócsapat élén ünnepélyesen fogadta Gácser Lőrinc tűzoltóparancsnok Koller Sándor alispánt is, ki a napirendie kerülő ügy nagy fontosságára való tekintettel szintén eljött a szövetségi gyűlésre. Pápáról Bélák Lajos főbiró, Berkes Ágost tűzoltó paranosnok és Ackennan Lajos segédtiszt vettek részt a gyűlésen. Dr. Ováry Ferenc elnöki megnyitójában rö­viden szólt a tűzoltás jelentőségéről s kérte a megjelenteket, hogy a napirendre kerülő ügyet, a tüzrendészeti szabályzatot annak fontolóra véte lével tárgyalják, hogy a szabályzat, ha látszólag nehézségekbe is ütközik kivitele, a valódi közér deket kivánja szolgálni. A szövetség 1906. évi működéséről szóló jelentés meghallgatása után a pénztári számadásokat fogadták el, majd az 1908. évi költségvetést állapították meg. Ezután a járási tiizfelügyelők olvasták fel jelentéseiket. A pápai járási tüzfelügyelő Fodor Gusztáv alapos jelentése külön elismerést kapott s elismerést aratott a pápai főszolgabíró azon ténye is, hogy a tüz­felügyelői jelentésben foglalt bajokat mindenhol orvosolta. Ezután tértek át a tüzrendészeti szabályzat tárgyalására. Az első felszólaló Nagy idám Mihály enyingi biró volt. Utána egész sereg felszólaló többek között csak a pápai járásból Bocsor Elemér, Szalóky Géza, Koller Antal s mások keserűen panaszkodtak az ellen, hogy a szabályzatnak a cséplésre, a takarulásra vonatkozó intézkedései csak a gazdaközönség nagy anyagi károsodásával hajthatók végre. A szérűskertek felállításának kötelezettsége pedig a községekre ró nagy terhet. Minthogy a tűzoltó szövetségnek nem áll mód­jában a szabályzaton változtatni, azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a legközelebbi vármegyei gyűlés változtassa meg a sérelmes pontokat. „Okét erőszakkal senki se boldogítsa." A panaszokra • Ováry elnök éa Koller alispán válaszoltak. A szabályzat üdvös intenoióit fejteget ték s reá mutattak arra, hogy maga a szabályzat a főszolgabirákat felhatalmazza, hogy a nehez ményezett pontok végrehajtásának elhalasztását, illetve a község anyagi érdekeit figyelembe vevő enyhítését engedélyezhessék. Az idei őszi köz­gyűlés semmi szin alatt nem változtathat a szabály­zaton, mert csak életbelépése után egy évre kerülhet újra a törvényhatóság elé. A felvilágosítá­sokba a felszólalók nehezen bár, de belenyugod­tak, különösen, mikor utalás történt arra, hogy már az idei nyár tapasztalatai meggyőzhették a gazdaközönséget, hogy a szabályzatot nem hajtják végre a maga merevségében. Miután a jövő évi közgyűlés helyéül Siófok községet jelölték ki, a gyűlés véget ért. Délben Ujz vendéglőjében pompás hangu­latban lefolyt társasebéd volt. Felköszöntőket mondtak dr. Ováry az országos tűzoltó szövetségre és elnökére, Széchenyi grófra, Szeglethy György veszprémi polgármester Koller alispánra, Koller dr. Ováryra s még számosan. Délután a városlődi tűzoltó-csapat Gácser Lőrinc vezetésével gyakor­latot tartott, mely a megjelent szakértők elismeré­sét minden tekintetben megérdemelte. A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. — 1907 szept 12. — * Alig két héttel a költségvetés tárgyalása után újból összehívta a v. képviselőtestületet a polgármester. Valószínűleg a húsdrágaság ügye indította erre a nagy sietségre. Ebben akart energikus határozatot provokálni. Ez meg is tör­tént. A képviselőtestület kimondta, hogy két hatósági mészárszéket állít fel. Közmegnyugvásra intézték el három alsóvárosi utca vízvezeték­ügyét 8 a belvárosiak tengeri kígyóját : az alag­csövezést. Megnyitás. Mészáros polgármester a gyűlést megnyitván, jegyzőkönyv-hitelesítésre Bőhm Samu, Koréin Vilmos, Kovács Sándor, Neubauer Alajos és Perlaky Géza városi képviselőtestületi tagokat kérte fel. A múlt gyűlés jó hosszú jegyzőkönyvé­nek felolvasása után bejelentette a polgármester Hauptmann István, Matkovich Pál és Keczer Zsigmond halálát. A közgyűlés a halálesetek felett érzett részvétének jegyzőkönyvében adott kifejezést. Interpellációk, Napirend előtt dr. Ilotfner Sándor a győri borzalmas tűzvész szomorú tanúságai alkalmából interpellálta a polgármestert a helybeli jórészt városi költségen fenntartott tűzoltó egylet felsze­relése 8 főkép mentőeszközökkel való felszerelése tárgyában. Kéri, hogy a felszerelés állapotáról, a mentőeszközök jókarban létéről a képviselőtestü­letnek a legközelebbi gyűlésre jelentés tétessék. A polgármester kijelenti, hogy e tárgyban a ren­dőrkapitánynak máris megbízást adott, ennek elnöklete alatt bizottságot küld ki, a felszerelést megvizsgáltatja s legközelebb jelentést tesz. Fischer Gyula a vármegyei telefon dolgában interpellál. A megye helyrajzi fekvése, közlekedési viszonyai égető szükséggé teszik a megyei telefon­hálózatot. Kéri az ügynek napirendre tűzését, hogy a város a törvényhatósághoz felírhasson. A polgár­mester válaszában kijelenti, hogy az ügyet kész­séggel tűzi ki a legközelebbi gyűlés napirendjére. Szabályzat a szállodákról, vendéglőkről, kávéházakról, korcsmákról, pálinkám érésekről. Ez a szabályzat tulajdonképen nem is egy, de három szabályzat, volt már egyszer a közgyűlés előtt. Akkor azonban a büntetések taxatív felsoro­lása s egyes módosítások céljából visszaadatott a tanácsnak. A szabályzatot mai alakjában elfogad­ták. A régivel szemben nevezetesebb változtatások, hogy 15 éven aluli gyermekeknek szeszt kiszolgál­tatni nem szabad, kávéházakba, vendéglőkbe ebe­ket bevinni nem szabad. A szállodák, vendég­fogadók szoba-árszabályukat kifüggeszteni tartoz­nak, de ettől orsz. vásár esetén 50% -ig eltérhet­nek. A záróra meghoszabbítás jogának elvonása, mely az előbbi szabályzatban túlságos szigorúan volt kontemplálva, némileg enyhíttetett. Végleges elvonás csak legnagyobb kihágások esetére hagya­tott meg. A pálinkamérésekről szóló szabályrendeletnél Szokoly rendőrkapitány azt indítványozta, hogy ezek ne vasárnap d. e. 10-től hétfő reggelig, ha­nem már szombat estétől kezdve tartassanak zárva. Dr. Hoffner Sándor nem pártolja ez indít­ványt, de csakis azért, mert a minisztérium sem hagyná jóvá az állam financiális érdeke szem­HIT K»il l \K? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas-vizek királya: a mohai ÁGNES VnnnQO Millenniumi nagy éremmel -FŐ™ ' kitüntetve. Kitűnő asztali-, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomor­Kedvelt borvíz! oic Sób»>T"d a Vi z néi! Mindenütt kaphatói — Főraktár Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Thumbnails
Contents