Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-08-10 / 32. szám

PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: ! >«• K Ő RÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Kereskedő; és iparosképzés. Az iparos- és kereskedelmi iskoláról szóló legutolsó évi jelentések adják nekem az eszmét, hogy e kérdésről elmondjam véleményemet. A kereskedő'- és iparos-ifjak, illetve tanoncok, ahogy rossz magyarsággal mondják, iskoláztatása minden esetre célszerű és üdvös dolog. Mert e két osztálynak a képzettségétől függ jó része Magyarország jövő boldogulásának is. Azonban, mint sok más kultur intézkede'sünknél történt, itt is úgy jártunk el, hogy egyrészt külföldi mintákat majmoltunk, másrészt bizonyos gentri (dzsentri) fölfogással pénzt nem akartunk és még most sem akarunk adni sem a kereskedő-, sem az iparosképzés iskoláira. Még mindig nem vergődtünk ki abból a balhitből, hogy iparos és kereskedő gyakorlatban sajátítsa el szakmáját és ez elég. Minek sokat költeni rá? Hisz a közgazdasági ágak jövendő művelőitől mi sem kívánunk, mert nem kivánhatunk magas irodalmi, bölcsészeti, stb., tudományos készültséget., erre csakugyan nincs szükségök. Azonban, hogy legalább jól irni, olvasni értelmesen és számolni tudjon, azt tőlük megkövetelhetni. Vájjon — a mai világban — micsoda kereskedő és iparos lehet az, akikből ezen elemi ismeretek hiányzanak? Hiszen ezen ismeretek nélkül manapság nemcsak semmiféle üzleti ügyletekbe nem bocsátkozhatik senki, hanem még tisztességes társadalmi körbe sem merhet menni az ember. S ha egy kereskedő, vagy iparos így fog neki üzletének, illetve mesterségének, akkor jobb is, ha mindjárt bezárja. S ez nem csupán egyéni kár, hanem nemzeti is. Mert a hiányos képzésű kereskedők és iparosok nagy száma alásülyeszti a két rendkívül fontos közgazdasági ágat: a kereskedelmet és ipart és ezzel nemcsak szellemileg vagyunk szegényebbek, hanem államunknak jövedelmi forrásai is elapadnak. Tehát elsőrendű feladata volna a kereskedői- és iparosképzésnek, hogy az általános elemi ismereteket teljesen elsajátíttassa az azon pályán levő tanulókkal. De ez csak minimum, a legkevesebb. Ebben még az illető szakpályák alsófokű kiképzése nem merülhet ki. Legfeljebb átlagban megelégedhetik. Kívánatos még azonkívül, hogy hazája történelme, a világkereskedem, illetve a világipar mai helyzetéről is olvasson valamit, ismerje a hazai beszerzési forrásokat jól és a külföldiekből a fontosabbakat. Kiváltképpen pedig ki-ki a maga speciális szakmájához tartozó és iskolában tanítható és elsajátítható ismeretekben kellő jártasságra tegyen szert. A mai tanterv és utasítás körülbelül ily ismeretkör feldolgozását tűzte ki a kereskedő- és iparos-iskolák céljáűl. De csak kitűzte, amennyiben végrehajtani nem birta és nem birja a jelen viszonyok között talán sohasem. Először is azért, mert az országnak alig van egy pár olyan alsófokű kereskedőés iparostanulói iskolája, amelynek megfelelő épülete és kifogástalan berendezése volna. Hja, nincs rá pénz! Ezt szokták az intézők mondani és azzal: vége az ügynek, A legtöbb helyen szinte bujkálnak óráról-órára, s egyik házból ki, a másikba be a tanulók, űgy, hogy elég nekik megtartani emiékökben azt is, hogy hol melyik órát hallgathatja. így sikert elérni bajos. Xem kis akadálya az eredményes tanításnak az is, hogy nem szívesen engedik el minden órára a gazdák tanoncaikat. Országos panasz hangzik fel e miatt. Aminek az oka valószínűleg az lehet, hogy a mai szociálisztikus gondolkozású áramlatok között a kereskedő s iparos, kivált a kisiparos nem bír boldogulni a segédekkel, azért inkább tanulókkal végezteti el dolgait s ezekre mindig szükség levén, a munkaidőre eső órákra nem szívesen ereszti el tanulóit. Ez is emberileg érthető. Azonban még is kell annyi érzékkel bírnunk és szeretnünk életpályánkat, hogy annak jövő embereitől az alkalmat a tanulásra ne raboljuk el. Az a kereskedő és az a mester, aki nem engedi tanulni inasait, az uzsorakamatot szed szegény tanoncai munkaerejéből, tudatosan hátráltatja ismeretszerzésökben és A „PAPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. ERDŐBEN. I. Ej van, szép csendes nyári éj, Levél se leng a fán, Jöjj vélem édes és ne félj, Csak támaszkodj reám. Mig száll az alvó táj fölé A csend, az illatár, Oda megyünk a fák közé, Hol alszik a madár. Hol a tücsök most dalba fog S cirpelget csendesen, Agyat vetek majd néked ott Fáradt kis kedvesem . . . II. Ölembe veszlek, úgy viszlek el innen Mint esti szél a rózsaillatot, Mit alkonyatkor álomra hanyatló Bimbók kelyhéröl titkon ellopott. Elviszlek innen erdőm sűrűjébe Hol rólad oly régen álmodom. Jer, jer, pihenni, füvei, vadvirággal Régen puhított csendes ágyamon. Oly csendes ágy az! Csak az éji harmat Húll majd reád és halkan elborít, Amig lelked a csillogó gyepágyon Rigó füttyről és csókról álmodik. Szentessy Gyula. A sündisznó. Irta: Octave Mirbeau. Triceps barátom egyetemes orvostudor és mint ilyen, semmiben sem különb akármelyik szaktársánál. Apró, mozgékony emberke, a testet öltött középszerűség; de azért csupa igyekezet, csupa magasba törő ambíció, izgatott és dacos, mint a szamár. Közös ismerőseink annak is tartják. Csak én nem osztom az általános véleményt. Triceps barátom mindenben jártas, mindenhez hozzászól, mindenről nagy szaktudással nyilatkozik és mindenről ír. Még pedig memorandumokat. 1897-ben egy Magyarországban megtartott orvosi kongresszuson felolvasott egy kötetes munkát „A szegénységről orvosi szempontból". Szerinte a szegénység nem egyéb, mint — idegbaj. Gyógyítható idegbaj. És mégis ! Triceps barátom még sem szamár. A múlt esztendőben kikértem véleményét egy egészen sajátságos esetben és azóta feltétlen bizalommal fogadom minden diagnózisát. forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? Igy^ mohai . Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk,mert t,,™^ mohai csakis a természetes szénsavas l*J

u

u*- muUc

U ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai A moliai Ágnes-forrás elemek ellen, hanem ragáljos betegségektől jo, lumi ijpus, ^umcia, « íw^vuu^v^ "^juui, uiui^uuimuguito muucu Agiico-iujici cilcii. jjcgjtjitsscuu orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. KTífclI'VtffcH" Ik^kM• r* f Kaphaó minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán. W WOJF\m.Mi •