Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-07-13 / 28. szám

Pápa város tüzrendészeti állapota, — A tüzfelügyelő jelentése. — A vármegye alispánja megbízta Fodor Gusztáv járási tüzfelügyelöt Pápa város tüzrendészeti állapotának ellenőrzésével. A tüzfelügyelő a pápai nagyobb ipartelepeken, valamint a tüzoltó-őrtanyán szemlét tartott s szerzett tapasztalatairól terjedelmes jelentésben számol be. A jelentést — a lényegre nem tartozó némely kihagyásokkal — itt közöljük : Az ellenőrzést Berkes Ágoston tűzoltó főparancsnok és Bodor István rendőrbiztos közbejötte mellett teljesítettem; május 31-én megvizsgáltam a villanytelepet, szövő- és dohánygyárat és két fatelepet. Julius hó 7-én pedig a pápai önkéntes tűzoltótestület szak- és működési képességét. Tapasztalataimat a következőkben foglalom össze: Villanytelep. A tüzszekrényekből kikerülő kőszénsalak és pörnye közvetlen a gépházat is magába foglaló egyik főépület mellett szanaszét van elhelyezve s a mélyebb talaj feltöltésére szolgál. Állítólag a kiszállításkor vizzel átlocsolva lesz, de ennek nyomát nem találtam. A villany fejlesztéséhez szükséges kőszén az épületektől elégséges távolságban deszka falú, cseréppel fedett, zárható raktárban van elhelyezve s mert nagyon gyakran a kőszén 2y

2 méter magasságra lesz felhalmozva, szükséges, hogy abba megfelelő szellőz tetők is legyenek elhelyezve; ilyen alkalmas szellőztetőket találtam is készletben, de a kőszén közé elhelyezve nem. Ismeretes tény, hogy a kőszén száraz meleg levegőben, enyhe oxidálás utján szénsavat fejleszt, mi egyben hőségfejlődést is okoz. Ezen fejlődő hőség elvezetésére kellő számú szellőztető nélkülözhetetlen. A raktározott kőszéntől deszka fallal elválasztott helyiségben tartatnak vegyesen a gépek tisztítására szánt anyagok, gép- és henger-olajok, sőt még kénsav is. Ezt vészélyesnek tartom, mert netáni vész esetén az oltást nagyon nehezítené, de másrészt a netán kiömlő kénsav még az ember életét is veszélyeztetné. A gépek tisztítására elhasznált anyag egyszerű faládába lesz elhelyezve, miután pedig ezek szintén öngyullásnak vannak kitéve, elrendelendőnek találnám, hogy azok osak vas vagy agyag edényekben legyenek gyűjthetők s naponkint megsemmisítendők. A gépházban — közvetlen a kőszénkészlet mellett — nyitott tüzü fújtatóval biró forrasztó van, ami, tekintve a kőszénkészlet közvetlen közelségét, a forrasztó eltávolítandó volna, nehogy az abból kipattanható röptüz a kőszénkészletbe jutva azt meggyújtsa. Perutz Testvérek szövőgyára. Belépve a gyár területére, a szemlélő mindjárt azon benyomást nyeri, hogy itt a tisztaságra nem nagyon nagy gondot fordítanak. Az asztalos műhelyben sok fürészpor és forgács lesz felhalmozva. Kérdésemre a mellénk adott kisérő kijelentette, hogy a fürészport minden héten a munkatermek, gyapothulladékkal fedett gyár fapadozata tisztítására használják fel. Ha ez tényleg így van, ezt sürgősen betiltandónak vélem, mert a 3—400 munkást magában foglaló munkatermek padozata tisztán tartására nemcsak hogy nem alkalmas, de felette veszélyes is, mert a munkatermekben amúgy is felgyülemlő gyapot hulladékkal keveredve jó tüzfogó s a tűznek könnyű tovaterjesztővé válhatik. A tüzszekrények háta mögött a gépházban mindenféle igen könnyen gyúló anyag, faládák, csomagoláshoz használt gyári forgács van elhelyezve; ezen helyiség kijárójánál, a nap hevének legjobban kitett helyen van elhelyezve a gépek tisztítására már elhasznált anyagok gyűjtésére szánt deszkaláda, mi, tekintve az anyag könnyen gyúló voltára, meg nem engedhető. Mindezeknél sokkal súlyosabb beszámítás alá esik még a gépház és a munkaház között lábakra elhelyezett nyitott félszer, mely alatt üvegtartályokban teljesen szabadon, mintegy 2500 liter kénsav (vitriol) van elhelyezve, rajtuk keresztül fektetve a zsákokba kötött szennyes gyapothulladékok. A kénsav a legveszedelmesebb maró hatású savak közé tartozik, melyre nézve a belügyminiszter 1895. évi január hó 14-én kelt körrendeletében kimondatott, hogy még a gyógyszertárakban is külön zár alatt tartandók, ép ezért vétkes könnyelműség ezeket oly helyen tartani, hol ahhoz csak az nem férhet, aki nem akar. Bár a kénsav tüzrendészeti szempontból felette veszélyesnek nem mondható, de tekintve azt, hogy a szabadba jutva mérges gázokat fejleszt s az emberi testtel érintkezve veszedelmes égési sebeket okoz s így tűzvész esetén a tűzoltók életét veszélyezteti, szükségesnek tartottam ezeket felemlíteni. E tarthatatlan állapot BÜrgős és hatályos intézkedéssel, okvetlen megszüntetendő. A munkaterem azt lehet mondani semmiféle tűzvédelmi intézkedéssel nincs ellátva, mindössze egy vizcsap van benne, s csak két ugyanazon oldalon levő kijárattal bir. Tekintve, hogy a gépek között a közlekedésre amúgy sem igen széles tér van, vész esetén onnan a menekülés vajmi nehéz lenne ; mulhatlanul szükséges tehát, hogy ezen munkateremnek északi és nyugati részén még egy-egy vészkijáró legyen elhelyezve. A gyártmányok festéséhez használt anyagokat tüzrendészeti szempontból vizsgálat alá nem vehettem, mert az igazgatóság részéről kísérőül mellénk adott vezető semmiféle tekintetben felvilágosítást adni nem tudott, a festőmester pedig magyarul nem tud. E miatt a festészethez használt anyagok vizsgálatát mellőznöm kellett, bár tudom azt, hogy ahhoz különféle savak lévén használandók, felesleges és szükségtelen munkát nem végeztem volna. A gyártelepen összesen osak 3 tűzcsap van, 8 ezek elhelyezése is rossz. Az egyik közvetlen a főépület fala mellett van, úgy hogy vész esetén az egyáltalán nem használható, a másik tűzcsap előtt és mellette mészgödör van ásva, mely miatt ahhoz férni nem lehet, vagy csakis úgy, ha a csapot elérni akaró tűzoltó a mészgödrön mászik keresztül. A külső tűzcsapokhoz tömlők egyáltalán nincsenek; a körülbelül 120 m. hosszú, 50 m. széles, fent is már említett munkateremben pedig csak egyetlen 15 m. hosszú tömlő van. Egy helyen köz.vetlen a főépület fala mellett, illetve alatt egy hordó benzin van elásva a földbe, — ebből vezettetik be a benzin, mely a gyertáshoz égetésre lesz használva, — amint a vezető maga is előadta, már egyszer meg is gyuladt az, de a robbanást mégis sikerült megakadályozni, mi ha bekövetkezik, a gyár nagy része romba dől és a benne dolgozó munkásokat menthetlenül alátemeti s tüzet idéz elő. Szükségesnek tartom, hogy a nagyobb munkateremben minden oldalról legalább 1 -1-50 m. hosszú és sugár csővel felszerelt tömlővel ellátott vizcsap legyen felállítva, a kisebb termekben pedig a terem nagyságához viszonyított hosszúságú tömlővel ellátott 1 —2 vizcsap állíttassák fel. A gyár semmiféle tűzvédelmi és személybiztonsági intézkedést sem tesz, ami csekély az építkezésnél e tekintetben történt, még azt is elhanyagolta, még a gőzvezető csövei burkolatai is rongyokban lógnak le, hozzájárul még ehhez az is, hogy az épület falai nedvesek lévén, a villanyvezeték elszigetelő burkolata romlásnak van kitéve s erősebb áram esetén az áram felszabadulván, könnyen tüzet idéz elő. M. kir. dohánygyár. Ezután átmentünk a dohánygyárba, hol a kellő rend és tisztaság, bár a tűzvédelmi intézkedések mint az alábbiakból kitűnik, nem voltak minden hiba nélküliek, mégis kellemes hatással voltak reám. Itt ugy a munkatermeknél, mint a raktárakban mindenütt vannak elhelyezve tömlőkkel felszerelt vízcsapok, melyek vész esetén oltásra alkalmasak, bár kívánatos volna, hogy a munkatermeknél a tömlők hosszabbak: legyenek. Az épületek emeletesek levén, kellő arányban mindenütt találtam megfelelő helyekre elhelyezett, bevezető vaslétrával ellátott vészlépcsőket, de jóizű mosolyt keltő körülmény az, hogy az ablak, mely a vészlépcsőre nyílik, mely hivatva volna a menekülőket a vészlépcsőre bocsátani, vasráccsal van ellátva. Maga a vészlépcső, illetve az ahhoz vezető vizszintesen fekvő rácsozat pedig teljesen hasznavehetetlen, mert a menekülésre szánt rácsozat alapzata egymástól mintegy 50 centiméter megcsalt, megtagadott, de akit egy-egy ilyen nyári éjszakán — hiszen a nóta is csak Ú-P-V MNNHIÍI —