Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-06-15 / 24. szám

PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: E>R- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar, Kohn Mór fiai, Wajdits Károly urak üzletében is. Kultiír-liázak. A nemzeti kultúra minden igaz barátját örömmel töltötte el a kormánynak az a törvényjavaslata, mely a vidék kulturális középpontjain közművelődési házakat kiván létesíteni. Hogy mi a céljuk az ily házaknak, elárulja már nevük is. A szellemi élet otthonai lesznek ezek a házak, melyek az illető városok múzeumainak, könyvtárainak biztos fedelet nyújtanak, helyiségek, hol a népművelési akciók: ismeretterjesztő előadások, szabadtanítási tanfolyamok állandóan megtarthatók lesznek, épületek, melyekben egy nagy vidék közművelődésének nemes munkája folyik. A kultúrházak nemzeti jelentőségét fölösleges e helyütt bővebben méltatnunk. A népművelés modern eszméjének újszerű megvalósulása ez, melynek az általános műveltség terjesztése körül ideálisan szép rendeltetése van. Mi, mint képzelhető is, e szép eszméről csupán városunkkal való vonatkozásban akarunk szólani. Az a miniszteri leirat, mely a kultúrházak létesítéséről szól, még csak nem is céloz rá, melyik az a 10 város, mit a terv kivitelénél első sorban számításba akarnak venni. Aláhuzottan hangsúlyozzuk, hogy első sorban, mert az első 10 után a következő évi kultusz-büdzsé további 10-ről gondoskodik s így tovább mindaddig, míg az összes nagyobb kulturális emporiumokban a kultúrának állandó hajléka nem lesz. Aki városunk kulturális múltját ismeri, nem fogja szerénytelenségnek tartani, ha e kulturházak egyikét — és pedig egyikét az elsőknek — magunknak vindikáljuk. E szerény kis város kebelében évszázados kultura rr élőfája él és virágzik. Osi fa, melynek hajtásai azonban fiatalok, virágai üdék s lombjainak az új kor szelleme adott gazdag tenyészetet. Hány város van az országban, melynek -ily fényes múlttal dicsekvő főiskolája van, mint a miénknek; hány, amelynek kebelében annyi közművelődési egye• sülét végezne talán csak önmagunk által eléggé nem méltányolt tevékenységet ? Nem a mi városunk volt-e az, mely a szabadtanítás gondolatát a liceumi előadások rendezésével megvalósította? Az irodalmon kívül a művészet iránti érzék is meg van bennünk, ennek azonban máig hiányzott éltető forrása, majd a kultúrház azzá lehet! Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy e mi városunk érdemet szerzett arra, hogy egy kultúrház tetézze be az itten folyó kulturális munkásságot. Sok más városban a kultúrház olyan lenne, mit ez után kéne csak kultúrával megtölteni, mig itt ékes jutalma lesz buzgó lelkek önzetlen fáradozásának. Városunk első kulturális egyesülete a Jókai-kör, úgy tudjuk, már megtette a kezdeményező lépéseket a kultúr-ház megszerzése iránt. De a hivatalos városnak is meg kell mozdulnia s erélyes munkával segítségére kell sietnie a megkezdett akciónak. A miniszteri leirat lehetőleg történeti vonatkozású épületeket keres a kultúrházak céljaira. Nos, nálunk ilyent is találhatni. A Korvin-utcai Mátyás-ház, a régi renaissance e tisztes emléke, az új szellemi renaissance legméltóbb színhelye lehetne! Mozgalmak a magyar ipar körül. A kiegyezés keservesen hosszas vajúdása és az önálló vámterület kérdésének kinos vergődése újra felnyitja a szemét minden látni akaró magyarnak és örömmel tapasztalhatni, hogy emiatt mind többen és többen foglalkoznak a hazai ipar föllendítésének ügyével. Hogy az életkérdésünkké vált gazdasági függetlenség dolga káfyuba jutott s nem birjuk hamarosan kihúzni onnan, annak oka saját gyengeségünk. E gyengeséget pedig megteremtette nálunk az a figyelmetlenség, amelyet közvéleményünkben a közgazdasági kérdések, de főleg az ipari dolgok iránt tanúsítottunk. Végre most kezdünk ébredezni. Az a sok egyesület, amelyek a hazai ipar védelmére különböző nevek alatt országszerte A „PAPAI HÍRLAP" TARCAJA. Volt, hol nem volt. Volt, hol nem volt, egy szál Elces liliom, Tisztaság jele rajt' A gyenge szirom; A szelídség ragyog Harmatcsepp szemén; Ugy tetszett, biztatón Tekintget felém. Kedvesebbet ennél Soha nem láttam; Nincsen csoda benne, Hogy megcsodáltam. De míg tétováztam, Míg álmot szőttem, Jött más . . . Feleszmélek, Már nincs előttem. Virulhat azóta Virágok ezre, Elém is hajolhat Biztatva, esdve: Járok, mintha járnék Bús pusztaságon, Hogy már azt az egyet J\íás keblén látom. Szalay Mihály. A csodalátó Zizona. Irta: Szőllősi Zsigmond. Zizona Pál harmadmagával jött le hozzánk az Alföldre törött fazekat, szilkét, lábastálat megdrótozni, ablakot bevágni és rivó gyereket csendessé ijeszteni. A három tótnak egy jómódú és jóképű özvegyasszonynál, Nagy Samunénál volt a hadiszállása, aki átengedte nekik az alsóházat ősztől • tavaszig három pengó' forintért. Élésre nem igen volt gondjuk. A magyar ember szereti a szegény tótocskát, aki olyan alázatos, olyan igénytelen és olyan készséges, hogy három helyen is megeszi egy nap egymásután az ebédet, amit irgalomból jó szivvel adnak neki. Otthon bizony három napba se eszik egyszer. Meg is hiztak szegénykék gömbölyűre, mire betöltötték a hivatásukat, megoperáltak minden sebesült edényt, minden betört ablakot és a gyerekek is úgy megszokták őket, hogy nem voltak hajlandók többé megijedni tőlük. Akkor összeszedelőzködtek, elköszöntek szépen, azt mondták a két lábuknak, hogy : gyi te cocó ! és elmentek haza krumplit kapálni. MIT IGYUNK? W mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert Jgy^k m

ohai csakis a természetes szénsavas 6J ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai A mohai elemek ellen ÁGNES-1 forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző len, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor», légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóviz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb emberis könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. ? Kaphaó minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán. J».vUf CIw H MMá é