Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-05-18 / 20. szám

Barthalos István szólalt fel, a gergelyi—külsővathi községi útnak vicinálisként kezelése érdekében Mohácsy Lajos érveit hosszasabban, de a törvényhatósági bizottság az utakra nézve kiszabott tervtől nem tért el s csak a nyerendő államsegély némi csekély reménységével kecsegtethette a folyamodó községeket. Hosszú vita folyt az enyingi járási főszolgabírói hivatal elhelyezése körül. Az enyingiek azt szerették volna, ha a hivatal a község tulajdonát képező házban megmarad, de a közgyűlés 43 szóval 40 ellen úgy döntött, hogy máshova, tágasabb helyiségbe kell költöznie. Nyíltan vagy titkosan ? Nagyobb jelentőségű ügy került ezután a már megcsappant számban jelenlevő törvényhatósági tagok elé. Sopronvármegye feliratot intéz az országgyűléshez, hogy a vármegyei tisztviselők titkos szavazás útján választassanak s ennek pártolására kéri Veszprémmegyét is. Az állandó választmány ellenzi a titkos szavazást, mert ellenkezik az autbnomia szellemével és mert a titkos választás alattomos (!!) Az állandó választmány javaslatával szemben Győri Gyula a felirat pártolását indítványozza, Á vármegye az egyedüli, mely nem titkosan választja tisztviselőit, már a városoknál, a képviselőházban, egyházaknál a titkos szavazás az elfogadott. Szabadon, minden melléktekintet nélkül csak titkos szavazásnál nyilatkozhatik meg a közvélemény. Jó tisztviselő nem félhet a titkos szavazástól, a nyilt szavazás már sok érdemtelent juttatott állandó pozícióhoz. A családi és klikk uralmak megszűnése lehetne a titkos szavazás eredménye. Dr. xJvári Ferenc : Ha valahol van helye a tradíciókhoz való ragaszkodásnak, akkor vármegyénkben van. Ne bolygassuk meg a vármegye régi jónak bizonyult szer vezetét. Ne üljünk fel hangzatos jelszavaknak, újságírók irkafirkájának. A megye autonómiáját tartsuk szentnek. A nemzetiségi vidékeken a magyarság hegemóniáját is félti a titkos szavazástól. Dr. Kőrös Endre : A modern demokrata irányzat ' követelménye a titkos szavazás, mely immár minden kulturállamban honos. Á titkos szavazás emeli az önérzetet, a hivatali állás méltóságát, mert nem tudja senki, hogy ki kegyének köszönheti állását. A tradíció tisztelete mellett sem szabad a vármegye bűnei előtt szemet húnyni, melyek jórészt a titkos választásoknak következményei voltak. A nemzetiségi vidékeken biztosítja a magyarság felsőbbségét a virilizmus, minek fenntartását egyedül csak a magyarság szempontja teszi indokolttá. Barthalos István a titkos szavazást tengeralatti torpedókhoz hasonlítja. A magyar nyilt, egyenes jellemnek a nyilt szavazás felel meg, Dr. Csete Antal az anyagi felelősségre való tekintettel, amikkel a választás jár, inkább megmarad a titkos szavazás mellett. Visszaélés egyébként mindkét rendszer mellett lehetséges. Mohácsy Lajos nem bánja, ha torpedózúzó a titkos választás, Ő azonban nem tudott elaludni. A kapitány helyett ő gondolt nyugtalanul a terminusra és az izraelitára. Hogy lesz, mint lesz, nem tudta. A sok bizonytalanságból azonban biztos sejtésként meredt eléb« az a tudat, hogy a kapitány még november harmincadikán nem fogja tudni, honnan veszi elsejére a háromszáz forintot. „Szegény fiu" -<~ gondolta s nézte, amint nyitott szájjal aludt, födetlen mellel, mert az Összes hálóingein nem volt együttvéve két gomb. — Hm — mondta magában — ha én összegyüjteném addig neki ezt a pénzt . . . Aztán elmosolyodott, ez oly lehetetlennek látszott. Megint gondolkozott egy kicsit. Aztán nagyra nyitotta a szemét. — Hm — mondta ismét — ha én összegyüjteném neki, de az övéből! És megint elmosolyodott, de most azért, mert tetszett neki az idea. Minden éjszaka elcsenni az éjjeli szekrényről egy kis pénzt, összerakni s december elsején átadni neki három darab százast. Már el is képzelte, mily nagy öröme lesz ez a kapitánynak. Hogy fog jönni november végén : — Miklós, mit csináljak, honnan vegyem, kitől kérjem ? Erre ő vállat fog vonni s hagyja, hadd kinlódjék még egy fertályóráig. Aztán szigorú prédikációt fog neki tartani a könnyelműségről s csattanó gyanánt átadja neki a három darab százast, elmondván, hogy tőle lopkodta el, éjszakáról-éjszakára s hogy ebből tanulja meg: mily jó félre rakni a legkisebb összegeket is. Igen, így fog cselekedni. És már föl is kelt, a is lopódzott az éjjeli szekrényhez s elvette az egyik gyűrött ötöst. A szive dobogott ennél a mert általa a terrort zúzzák szét, amely az eddigi rendszer mellett fennállt. Anyagi kár nem járhat vele, mert anyagi felelősséget választókra sohasem mondtak ki. Kaufman Géza : A titkos választás az emberi gyarlóságok mérséklésére jó. Legyen minden biz. tagban erkölcsi bátorság a rossz tisztviselőt megkritizálni. Azért megbizatásos férfiak, hogy bíráló szavukat nyíltan hallassák s ne választásoknál. A titkos választás nagy teret nyit a fondorkodásnak, már a megyebizottsági tagválasztásnál sem bizonyult jónak. Tegye minden biz. tag hazafiasan kötelességét, akkor jó lesz az autonomiánk. Ezután még a zárószó jogán Győri Gyula cáfolta a titkos választás ellen felhozott argumentumokat. Hivatkozott a görög népre, melynek kebelében a legjobban kifejlett alkotmányos rend szer volt s melynek autonomiája kizárólag a titkos választás intézményét ismerte. Szavazásra tétetvén fel a kérdés, az állandó választmány javaslata mellett 27-en álltak fel (köztük a tisztviselők is), 14 en maradtak ülve s így a törvényhatósági bizottság a tisztviselői választásoknál a nyilt szavazás mellett döntött. A második nap határozatai* A második nap bennünket érdeklő fontosabb határozatai a következők: Pápa városának összes bolt- és lakásbérleti szerződéseit, melyeket a régi szokáshoz képest árverés nélkül kötöttek meg, megsemmisítették s utasították a képviselőtestületet, hogy minden bérbeadásnál nyilvános árverést rendeljen el. Az új irattárnoki állás szervezésére vonatkozó alispáni előterjesztést elfogadták. Pápa városának a hirdetések kifüggesztéséről készített szabályrendeletét jóváhagyták. A pápai kereskedelmi és váltóüzletnek zálogház felállítására engedélyt adtak. A magyar nyelv sikeres tanításáért a pápai járásból a következőket jutalmazták meg: Plel György németbányai r. kath. néptanítót (3 drb. 10 koronás arany), Weiland György bébi r. kath. néptanítót és Kremmer Gyula nyö'géri r. kath. néptanítót (2—2 drb. 10 koronás arany), Perepatics Vilma salamoni r. kath. tanítónőt (1 drb 10 koronás arany). * =(c * A vármegyei közgyűlés első napján Pápáról ós vidékéről a tudósításban említetteken kívül jelen voltak: Mészáros Károly, Bélák Lajos, Sült József, Kis Ernő, Kriszt Jenő, Körmendy Béla, Baranyay Zsigmond, Ihász Lajos, dr. Magyar Károly, Barcza Béla, Huszár József, dr. Szabó János, Bauer Antal, Beck János, Fodor Gusztáv, Szabadhegyi Kálmán, Gerstner Ignác, Kálmán József, Szalóky Géza, Szalóky Tamás. műveletnél s mikor visszabujt az ágyába s párnája alá dugta az ötöst, csöndesen mormolta a dunnába : — Loptam . . . Nevetett rajta, tetszett neki az ötlet, jól esett a szivének a gondolkozás e furcsa módja. És így tett nap-nap után. Megvárta a kapitányt s amikor az elaludt, elvett a szekrénykéről egy kis pénzt. Hol két forintot, hol csak két hatost, de volt nap, amikor ötösbankó is akadt. A pénzecske szépen gyűlt, most már biztosra lehet venni, hogy a terminusra meglesz az összeg. Október közepén már százhetven forint volt s november elején kétszázhúsz. November nyolcadikán a kapitány csupa ezüstpénzt hozott haza. Ugylátszik, valahol csak ezüstöt tudtak visszaadni neki egy tízesből. Volt vagy nyolc forint. Sós odalopózott, megszámlálta s úgy appreciálta az Összeget, hogy ebből két forintot és néhány hatost, sőt hat krajcárt is el lehet venni, mert oly takarékos gondolkodású ember volt, hogy még a krajcárokat sem vetette meg. A forintok azonban csörrentek a márványon, amint elvette őket. Hirtelen az alvó kapitányra nézett s örömmel konstatálta, hogy a csörrenés nem ébresztette fel. Elvitte a zsákmányt ós elaludt. De a jó Isten úgy akarta, hogy csalódott légyen. A zörrenésre felébredt a kapitány s éppen akkor nyitotta ki a szemét, amikor Sós visszafelé ment az ágyába. Nagyot nézett, a pénzére pillantott s egyszerre nagy ürességet érzett a szivében. A szemét azonban lehunyta s így gondolkozott: — Ez a szegény fiu most ellopott tőlem pár forintot. Ki tudja, mióta lop. A múltkor is úgy rémlett, mintha három ötöst hoztam volna A VÁROSHÁZÁRÓL § Tanulmányút. Mészáros Károly polgármester és Révész Arnold városi mérnök a héten Kecskeméten az ottani új rendszerű részleges csatornázást tanulmányozták. A tanulmányút összefügg a polgármester ama tervével, hogy a belvárost a talajviz miatt feltétlenül szükséges alagcsövezés helyett részlegesen csatornáztassa. § A városi pénztár helyiségeinek tarthatatlan voltára az alispán ismételten felhívja a tanács figyelmét. Minthogy újabban a pénzügyigazgató is kifogásolta e helyiségeket, az alispán erélyes hangú leiratban követeli a várostól, hogy a pénztárnak 2 nagyobb ós 1 kisebb szobát bocsásson minél előbb rendelkezésére, ha máskép nem lehet, akár bérhelyiséget vegyen fel számára. E leirat kapcsán valószínűleg ismét napirendre kerül a városháza kibővítésének kérdése. § A pénzügyminisztérium leiratban értesítette városunkat, hogy a kataszteri hivatal bérhelyiségeért a szerződésileg megállapított 2100 koronán felül még 600 koronát hajlandó fizetni. E helyütt említjük meg, hogy a kataszteri hivatal elhelyezésére szolgáló városi bérház részletes tervei is megkészültek s az építkezési munkálatok előkészületei a Jókai utcai 48. sz. ház bontásával kezdetüket vették. § A Jókai-utca tisztántartása tárgyában az érdekelt háztulajdonosok beadványt intéztek a tanácshoz, hogy az utcát az" egyik gyalogjárótól a másikig — s nem mint mindig az egyik vízlevezető csatornától a másikig — tisztíttassa. A tanács mai üléséből az utcaseprőket szigorúan utasította, hogy az egész uttestet állandóan alaposan tisztogassák. § Nagyvárad város feliratot intéz az országgyűléshez a házbéradó tárgyában. Kéri a házbéradó kiterjesztését s a házosztályadónak az egész vonalon ezzel való helyettesítését, továbbá a progresszív adó behozatalával kapcsolatban a házbéradó mértékének alacsonyabb megszabását s a házbóradómentesség meghosszabbítását. A feliratot pártolás céljából megküldték városunknak. Nincs kétség íelőle, hogy városunk pártolni fogja. Csak eredménye is legyen. § A mértékhitelesítés 1909 január 1-én teljesen állami kezelésbe megy át. A polgármesteri hivatal felirt az országos mértékhitelesítő hivatalhoz, hogy annak idején a város által több ezer korona értékben beszerzett hitelesítőszereket is vegye át, illetve érte a várost kárpótolja. haza s reggel csak kettő volt. Szegény, szerencsétlen fiu . . . Izgatta a dolog, mivel esküdni mert volna eddig a Sós korrektségére. De lassanként szivében is megbocsátott neki, mert tudta róla, hogy özvegy édesanyjának minden elsején küld vidékre pénzt. Azért mégse hitte volna róla sohasem . . . És még egy félóra múlva is — mert nagyon izgatta a dolog — sajnálta, csak sajnálta a szegény kis főhadnagyot s szinte örült, hogy őt lopta meg ós nem mást, aki felugrott volna az ágyból és megfogta volna a nyakát. Az élet a csalódások hosszú és keserű sorozata — gondolta — s egy sóhajtással eltemette a kis főhadnagyot. III. November huszadikán együtt vacsoráztak a vendéglőben a tisztek. Akkor már csak tizenöt forint hiányzott a háromszázból. A kapitány ugyanis azontúl is kirakta éjjel az aprópénzét, csupa szánalomból, hadd lopja szegény, ha olyan nagyon kell neki. És a másik lopta, örömmel lopta, boldog volt, hogy ez a tréfa ily komolyan és hasznosan sikerült. Együtt vacsoráztak, voltak vagy húszan ós nagy volt köztük a vígság. Az egyikük egy hordó bort kapott Bácskából, ezt itták meg, stoppelgeldet fizettek érte. Ámikor már egy kicsit a fejükbe szállt a fehér bor, egymás szeretőiről beszéltek. Juannita, a fekete spanyol leány sok dicséretet kapott. Többen kijelentették, hogy irigylik Szitnyay kapitányt. Ez .mosolyogva ült a helyén s Juannita csodás fehérségű vállaira gondolt, kis puha fehér kezére ós izmos táncosnő-