Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-09-29 / 39. szám
biztosítékot nyújt arra nézve, hogy művészi nivóju előadásokban lesz részünk. Őszintén szólva annak is örülünk, hogy az igazgató maga is szinész. Mert igaz, hogy az igazgatónak manapság ügyes üzletembernek is kell lennie, de az üzleti szempont egyoldalú érvényesítése legtöbbször a művészet rovására szokott menni. Fontos dolog, hogy az igazgató maga megtudja Ítélni színészeinek tudását és képességét s egyedül az anyagi hasznot tartva szeme előtt, ne bizzon elsőrendű szerepeket olyan olcsó ifjakra és hölgyikékre, akik sokkal jobb tették volna, ha megmaradtak volna a pult mellett vagy masamódlányoknak, mint hogy a világot jelentő deszkákra léptek. Sőt tovább megyünk, az igazgató hivatott arra, hogy még többet érő tagjai közül is mindegyiknek az egyéniségének és tehetségének megfelelő szerepet adja s általában az egész művészi vezetést, az egységes vezetést — az összevágó előadások e fő feltételét — kezében tartsa. Nagy lelki örömünkre szolgálna, ha az idei szezónnal a második negyedszázadba forduló színházunk jó előadásokat és telt házakat látna. S ha jó előadások és telt házak nem csupán a tarka-barka, de legtöbbször vékony szellemű operettek, hanem irodalmi értékű színdaraboknak jutnának ki, akkor kétszeres lenne örömünk. Hisz akik huszonöt éve e mi színházunkat megteremtették, azok bizonyára arra is gondoltak, hogy művök a magyar literatúrára is vet egy-egy fénysugarat. A VÁRMEGYÉRŐL * Megyei rendes közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága 1906 október 8 án s a következő napokon rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat bennünket érdeklő fontosabb pontjai : Alispáni jelentés. A vármegyei számonkérő szék jelentése. A nyugdíjazás folytán megüresedett enyingi járási főszolgabírói állásnak s az esetleg megüresedő állásoknak választás utján való betöltése. A vármegye közigazgatósági árva- és gyámhatósági költségvetése az 1907. évre. A vármegye 1907. és 1908. évi közúti költségvetése. Katonabeszállásolási pótadónak az 1907. évre megszavazása. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye tulajdonát képező és a kezelése alatt álló alapok elhelyezése tárgyában. Liptóés Vasvármegyék közönségének átiratai a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1886: XXI. t.-e. és a közigazgatási tisztviselők elleni fegyelmi eljárást tárgyazó 1886: XXIII. t.-c. reviziója tárgyában. A vármegye alispánja bemutatja az 1907—1909. években az állami beruházási kölesönből a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által nyújtandó összegből kiépítendő törvényhatósági utak kiépítési tervezetét és a költségek részletezését. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter leirata a vármegye területén levő helyiérdekű vasutak állomásain fel- és leadott áruk után szedendő díjak tárgyában. A községi és körjegyzők 1907. évi fizetésének kiegészítése. Pórszalók, Vinár, Gergelyi, Külsővath és NemesszalÓk községeknek a községi utak gondozásáról alkotott szabályreüdeletei. A szegedi kereskedelmi és iparkamara által a vármegyei törvényhatóságok részére kidolgozott egységes vásárrendtartási szabályrendelet-tervezete. A megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyek betöltésére a választási határnapok megállapítása s a választási elnökök kiküldése. Pápa r. t. város képviselő-testületének a Csatorna-utcában a város tulajdonát képező területből 29-5 négyszögölnek Gaál János pápai lakos részére történt eladása tárgyában 98/1906. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata. Pápa r. t. város képviselő-testületének a Kossuth Lajos utca déli végének a Széchenyi-térre megnyitása s az ez utcanyitásba eső házak megvétele, illetve eladása, részben elcserélése tárgyában 94/1906. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata. Pápa r. t. város képviselő-testületének a város tulajdonát képező u. n. „Cédulaház" eladása tárgyában 97/1906. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata. Vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye közönsége által a pápai föidmívesiskolánál tett alapítványokról szóló szerződéseknék újabbi hat évre leendő meghosszabítása tárgyában. A Veszprémben felállíttatni kért 3-ik gyógyszertár ügye. A Pápán felállíttatni kért 4-ik gyógyszertár ügye. Községi költségvetések és számadások. * Vármegyei vililisták. A vármegye igazoló választmánya a legtöbb állami adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1907. évre érvénnyel bírandó névjegyzékét a m. kir. adóhivataloktól beérkezett adókimutatások, továbbá a választmányhoz benyújtott kérvények, illetve felszólamlások, végül a járások főszolgabiráitól és a r. t. városok polgármestereitől beérkezett jelentések alapján összeállította. — A virilisták közt első helyen áll báró Hornig Károly püspök (Veszprém) 74224* K adóval, utána a legnagyobb adófizetők: gróf Festetich Pál (Dégh) 52260, gróf Esterházy Imre (Réde) 40732, Ihász Lajos (Lőrinte) 27112*, gróf Nádasdy Ferenc (Nádasdladány) 25275, gróf Esterházy Sándor (Marczaitő) 21763, Csikvándy Ernő (Dégh) 15931*, gróf Esterházy Ferenc (Devecser) 15616, Vajda Ödön (Zircz) 14299, gróf Niczky Pál (Lók) 13050, gróf Batthyány Elemér (Budapest) 12514, gróf Esterházy Béla (Bakony-Magyar Szombathely) 12487 és lovag Freystadtler Jenő (Budapest) 10075 K adóval. Pápáról és vidékéről a következő virilistákat találuk a névjegyzékben Mihályi Géza (Mihályháza) 6081 K adóval, Kvassay István (Kéttornyulak) 4630, Walla €éza (Nóráp) 3679* Eőri Szabó Sándor 2839*, dr. Kluge Endre 2703* Raffel Mihály (Külsővath) 2576, dr Koritschoner Lipót 1395*, Kopstein Ignác (Mezőlak) 2148, Kolossváry Lajos (Vaszar) 2146, Mayer Lajos (Pusztagyimóth) 2101, Wittmann Ignácz 2082, Rosenfeld Sámuel 1952, Emresz Károly (Külsővath) 1857, Mihályi István (Nagydém) 1796*, Mihályi Sándor (Nagydém) 1796*, Deutsch Adolf (Noszlop) 1775, Gindele Géza (Vanyola) 1593, dr. Antal Géza 1446*, Gyurátz Ferenc 1417*, Szűcs Zsigmond (Borsosgyőr) 1391, Galamb József 1370*, Langráf Zsiga 1331, Mikovinyi Ödön 1309, Bermüller Alajos 1286*, dr. Steinberger Lipót 1268*, Ötvös Sándor 1261, Kluge Károly 1216, Lippert Sándor 1187, dr. Kende Ádám 1141*, dr. Magyar Károly (Kiskamond) 1089*, Németh István 1067, Karlowitz Adolf 1022*, Sült József 1021*, Szalóky Tamás (NemesszalÓk) 1016, Billitz Ferenc 989*, Szalóky Géza (NemesszalÓk) 978, Kellner Vilmos 963, Iglauer János 961, Szabadhegy Kálmán (Nagydém) 948, Saáry Lajos 949*, dr. Steiner József 929*, Kellner Dávid 897, Hováth Antal (Vaszar) 889, Stern Ignác 882, Beck Zsigmond 867, Könnendy Béla 851, Kriszt Jenő 787* Obermayer József 770, dr. Grosz Lajos 704*, Martonfalvay Elek 757*, Braun Ignác 755, Korbély György (Nyárád) 755, dr. Lőwy László 753* K adóval. A rendes virilis tagok száma 201, a névsorban utolsó Lichter Izidor (Berhida) 75058 K adóval. * A csillaggal jelzettek adója kétszeresen van számítva. — A lakhely megnevezése nélküli virilisek Pápa városiak. A YAROSHAZAROL. § A pápa—ukki vasut-terv ügyében az alispán értesítette a várost, hogy a kereskedelmi miniszter a Pápától Devecserig és onnan folytatólag a dunántúli h. é. vasutak Ukk állomásáig vezetett szegény barátom ágyához, szikár újjait az üterére, majd a szivére tette, lassan felnyitotta lezárt szempilláit, azután mélyen a szemébe nézett. Nagyon mélyen. Ugy látszik, hogy a szegény ember hirtelen tudatára jutott annak, hogy ki nézett a szemeibe, mert egyszerre csak széttárta a karjait, s ahogy rémülten rábámult, iszonyodva mondá : ó istenem ! ó istenem ! A doktor a saját szemei elé tartotta kezét, mintha egy utálatos, borzalmas látványtól fordult volna el. Azután borzongás rázta meg az egész testét, mely talán fél percig tartott. Majd igy folytatá : — Elképzelem, hogy mily borzalmas lehet, ha valakinek maga a halál néz a szemébe. Ugy szerettem volna szétmorzsolni azt a tar koponyát, mely előttem csillogott, s arcátlan gúnyt űzött drága betegemmel. Ütőeszköz után néztem (megtette volna valami gyertyatartó vagy palack is), a Halál azonban fölkelt, lágyan végigsimította a beteg zilált haját, kihúzta aranyóráját, gyorsan megnézte, mintha sietett volna, s azután így szólt a beteg anyjához : „Helyes. Szabad most kérnem nagyságos asszonyom egy külön szobát, hogy konzíliumot tarthassunk ?" Az asszony kinyitott egy ajtót, s a Halál Mindjárt magammal . úgy-e helyes lesz kimért, de gyors léptekkel ment előre. Én csuktam be magunk mögött az ajtót. Igazán kiváncsi voltam, hogy mit fog mondani. „Kár,.nagyon kár ! Szegény fiatal ember. Mit gondol kolléga ? Nagyon helyes, nekem is az a véleményem. Három óra múlva meghal. Már lent is a kocsim is vihetem . . . magammal . kolléga ?" — „Mindjárt magával akarta vinni". Ezt még hallottam, de tovább nem tudtam magamat tartóztatni. Ami sok, az sok. Lerogytam a földre, mert úgy éreztem, hogy forog velem a világ. Nem tudom, hogy meddig fekhettem ott, de valószínűleg nem sokáig, mert megint hallottam, hogy a Halál megszólal: .Nahát. Hiszen ismét au fait van kolléga. Csekélység az egész. Menjen csak haza, a többit majd megmondom lenn várakozó embereimnek. Üljön be szépen a kocsimba, hiszen mondtam, hogy lent vár". — Persze. Hiszen tudtam, hogy Roderich halálára vár. Szerettem volna neki valamit mondani, vissza akartam utasítani, azt akartam válaszolni a fiokónak, hogy jól ismerem, de nem hagyott szóhoz jutni. Vigyorogva veregette meg a vállamat s kituszkolt az ajtón. „Maga a halál, a Halál titkos tanácsos", kiabáltam rémületemben, de az emberek mintha nem is hallották volna. A szobaleány pukedlizva nyitotta ki a folyosó ajtaját s levilágított a lépcsőn. A Halál fönt állt a lépcsőházban, s még utánam is integetett átkozott száraz kezével . . . Dr. Isenrodt elhallgatott, felesége magánkívül volt, s nagy kéréssel és rimánkodással végre sikerült ágyba fektetni a doktort. Azután a szobalányt a legközelebbi orvoshoz szalasztotta. Negyed óra múlva megjelent az orvos. Hosszú, száraz úr, elegáns fekete kabátban, kifogástalan mellényben és nadrágban, magas gallérral és fehér nyakkendővel. Tar koponyája úgy osillogott mint egy golyóbis, mikor a cilinderét levette, szemüvege mögött pedig mintha nem lett volna szeme. Széles szájával barátságosan mosolygott. Bemutatta magát. — Norden titkos tanácsos. Mikor az ágyhoz lépett, a lázbeteg éppen fölnyitotta a szemeit. Valami rémületeset láthatott, mert velőkig ható kiáltást hallatott, s teste megmerevedett, mint a deszkaszál. Feje szinte befúródott a vánkosba. A titkos tanácsos pár pillanatig némán állt MIT IGTMK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az I-sőrendü természetes szénsavas natrontartalmú ásványvizet a MOHAI ÁGNES-1 T^OTÍT? í m "f mely id e§ e s gyomorbaj, légcső-, tüdő-, -T "XLXVÍ1A3" gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus, cholera megkíméltettek azok, akik közönséges ivóviz helyett a bacteriummentes mohai ÁGNES-forrás vizzel éltek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az AGNES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának Kpdvplt hflFviyT ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán. (3) IVüUÍCll UU1 llL •
