Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-09-29 / 39. szám

tervezett helyiérdekű vasútra megadott előmunká­lati engedély érvényét Borsosgyőr, Dáka, Nagy­alásony, Salamon, Vid, Vecse, Nagyszőllős, Boba,' Borszörosök községek érintésével tervezett Variáns vonalra is kiterjesztette. — A pápa-ukki vasútra (a Rechnitz-féle előmunkálati engedély szerint) Csabrendek község 50.000 K-t szavazott meg. Deveoser nagyközség október 3-án tart képviselő­testületi ülést a hozzájárulás tágyában. § Szabadságon. Mészáros Károly polgár­mester és Csoknyay Károly városi főjegyző jelen­leg szabadságon vannak, előbbit Lampérth városi tanácsos, utóbbit Kemény jegyző helyettesíti hivatalában. § Az iparosiskolai felügyelő-bizottság f. hó 25-én Kis Ernő elnöklete alatt tartott ülésé­ben a v. tanács által véleményezés céljából ki­adatott ipariskolai épületi tervekkel foglalkozott. A terv szerint az óvoda épülete a Széchenyi­utca felől emeletre építtetnék s az így nyert helyi­ségben nyerne elhelyezést az ipariskola, aielynek egyes osztályai ma bérhelyiségekben vannak el­helyezve. A terveket a bizottság az esetben ta­lálja elfogadhatónak, ha a keresk. tanonciskola számára egy külön terem s ezenkívül szolgalakás is felvétetik a tervbe. — A bizottság ülésében még a két tanonciskola havonkénti felügyelő­bizottsági meglátogatásáról intézkedett. § Felebbezés. A város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén hozott azon határozata ellen, hogy a felső hosszu-utcai korcsmát ujabb 6 évre a régi bérlőnek Koritschoner Fülöpnek adta ki, a Pápa és vidéke ker. fogyasztási szövetkezet nevé­ben dr. Csoknyai János ügyvéd felebbezést adott be. A felebbezésben kérik, hogy a korcsma bérbe­adására nézve árverés tartassák. § Hirdetmény. Pápa r. t. város polgár­mestere közhirré teszi, hogy „Korona" vendéglő bérbeadására folyó évi október hó l-re kitűzött nyilvános árverést a városi tanács 1554—905. sz. határozatával megszüntette. Pápa, 1906 szept. 28. Lampérth Lajos helyettes polgármester. TARKA-ROYAT. A hétről. Nem hiába volt nálunk három képviselő-válasz­tás egymásután ! Meg is tanultunk ám választani. Vége az egyhangúságnak ! Thamusz, az agg hajós, aki tudtán kívül leve jós, azt a korszakot látta beköszönni, amikor az elmélkedés és egyhangúság unalma borult az emberekre, ellenben a boldog halandó ki e mi korszakunkban él Pápa városá­ban, az látja azt, amit az agg hajós elveszni látott, a zajt, az élénkséget, az istenek pogány uralmá­nak visszatértét. Kamarai választás ! Hát még ilyen is van a világon ? Nem tudta ezt azelőtt minálunk senki. Azaz hogy mégis! Tudta a választási elnök. Annyira tudta, hogy a választás napján a városháza nagy­termében az egyik üvegtáblát mindig nyitva hagyta, mert azon dugdosta ki a fejét úgy félóránkónt az utcára e minden kidugdosásnak egy-egy békésen a Fő utoán bandukoló kereskedő vagy iparos lőn áldozata, ki is felcitáltatott az ásítozó, körmét piszkáló bizottság elé s át kellett adnia egy-egy cédulát, amin hat név állt, a szavazó tán azt se tudta kié. így aztán nagy üggyel bajjal 8 óra leforgása alatt 16 szavazót össze lehetett fogni s s ezek vagy 900 kereskedő és iparos nevében kiküldték a kamarai tagokat és beküldték Győrbe. Ma már azonban, mikor három nagy válasz­tás küzdelmei aoélosították meg az izmokat, ma már ez nem mehet ily simán. Ma már ha nem is alakulnak éppen kamarai pártok, de a hivatalosan megállapított liszta azért csak nem mehet olyan simán keresztül. Mert azt csak nem lehet kívánni egy magyartól sem, hogy neki mind az a hat jelölt egyformán tessék. Tehát: egy ember meg­kezdi a törlést. A másik, a harmadik folytatja. A törlésnek villámgyorsan hire megy. Hogyan ? Azt csak a minden titkok tudója tudná megmon dani. Mindehhez azonban már több kell ám, mint 16 szavazó. Tehát jönnek a szavazók. Törölnek és ellentörölnek. Az első törlő új puccsot eszel ki. Küld olyanokat szavazni, akik 6 jelölt helyett csak egyre szavaznak. Egy nevet irnak a cédulára és azt dobják az urnába. Ez már zavart kelt és párt8zerü szervezkedést teremt ós így folyik a szavazás és lesz tényleges választás, amíg az óra le nem jár, amig nem konstatálja a bizott­ság, hogy senkinek nem görbült meg a hajaszála sem, csak egy jelölt, aki rendesnek volt szánva szorult le póttagnak, amit azonban nem is a vá­lasztás heve ós a választók ádáz küzdelme oko­zott, mint inkább az a lehetetlen rendszer, hogy a szavazólapon a póttagokat nem szabad külön megjelölni. És bevégződik a választás. Csakhogy a magnum áldomás idén még elmaradt. Ha azonban a választási kedv ily arányban fog fejlődni, akkor legközelebb már csak áldomás Ígéretével fogunk ám leszavazni! . . . A héten tehát ez történt. Ami egyéb tör­tént, az olvasható volt a fővárosi lapokban, hogy t. i. Pápán „arasznyi magas hó esett." Mindannyian, kik e hírt olvastuk, elismeréssel adóztunk a fő­városi lapok illető tudósítójának, mert buzgalma valóban megható. O látta utcáinkban az arasznyi havat és azt — le is nyalta, úgy, hogy mi mái­semmit sem láthattunk belőle. Váljék egészségére s csak tudósítson Pestre tovább is vidáman ! HETI ÚJDONSÁGOK. az ágy lábánál, azután a zokogó fiatal asszony­hoz fordult: — Nagyságos asszonyom, nem ez a fiatal kolléga volt az imént velem konziliumon Werner hadnagynál ? Az asszony szótlanul intett. — Különös. Nagyon különös, mondá a tit-, kos tanácsos, tar koponyáját rázva. S nem beszélt róla semmit ? Az asszonynak a rémülettől nem jött szó az ajkára. A titkos tanácsos még mindig az ágy lábánál állt. A betegnek megszűntek a görcsei, hirtelen szélhűdés érte, s petyhüdten, puhán feküdt a fehér ágyban. Mikor a titkos tanácsos látta, hogy az asz­szonyból semmit se lehet kivenni, a beteg fölé hajolt. — Nem ismer kolléga ? sugá neki szelíden. Az eszméletét vesztett ember hirtelen ráte­kintett. Mintha ez a kérdés életre hozta volna. Egész teste megborzongott, mikor a fejével bó­lintott. „Halál titkos tanácsos", mondá halkan, s örökre lehunyta a szemeit. Meg volt halva . . . Az aradi tizenhárom. Mióta kiomló vérük egybevegyült az anya­földdel, mióta bitóhalállal kiszenvedett testük alá­sülyedt a sir üregébe, mióta szentebbé lett e „föld, honunk áldott alapja", mert ők, a dicsők benne nyugszanak, azóta évről-évre megüljük emlékeze­tüket. Megültük akkor is, mikor önkényuralom napjai nehezedtek az országra s magát „az elnyo­mott magyarnak kisírni sem volt szabad" s meg­ültük szivünkben a hála érzetével a szabadabb kor szabadabb éveibeu is. Szomorú években gyá­szoltuk halálukat, jobb időkben ünnepeltük meg­dicsőülésüket . . . Október 6-án 57-ik évfordulója lesz az aradi gyásznapnak. Szálljon e napon emlé­kezetünk el a magyar Golgotára, mely lőn nekünk gyászunk és megdicsőülésünk. Minden templom­ban szálljon e napon könyörgő fohász az Egek Urához, hogy örökké éljen, amiért a Tizenhárom meghalt, a magyar haza és szabadság ! . . . Vegye ki mindenki, vegye ki a városi hatóság is, részét a kegyelet ünnepéből. — A király névünnepén okt. 4-én, mint évenkint, idén is u. n. hivatalos istentiszteletet tartanak a kath. plébániatemplomban. A misén, mely 9 órakor kezdődik, megjelennek a hivatalok, testületek képviselői, tanintézetek testületileg. A kóruson régi magyar egyházi énekek, azonkívül Szentgyörgyi karnagy legújabb alkalmi szerzeménye kerülnek előadásra. — Állami tisztviselők öröme. A hivatalos lap f. hó 23-iki száma végre meghozta az állami tisztviselőknek azt, amiért régen küzdöttek s amire a folyton fokozódó drágaság közepette valóban égető szükségük is volt: fizetésüknek pótlékok utján való javítását. A fizetésjavítás mérvét az állapítja meg, hogy minden fizetési osztályban betöltetnek az első fokozatok ós a korpótlékok elve következetesen keresztülvitetik. Sok ezer tisztviselő reménye valósult meg a fizetésrende­zéssel, mely azouban még nem mondható végle­gesnek. A tisztviselők végcélnak a minimális 1600 K-t tűzték ki s a gyökeres rendezés ezen a bázison fog — remélhetőleg nem sokára — meg­történni. A fizetésrendezés javít valamit a tanítók helyzetén is, ők azonban a maguk 800 és 1000 K fizetésükkel az államnak még mindig mostoha gyermekei ! — Istenitisztelet. Október 6-án idén az evang. templomban is lesz istenitisztelet. Kezdete fél 9 órakor. — Állami tanítóképezdénk három derék tanára részesült e héten megérdemelt előléptetés­ben. A hivatalos lap e hó 26-iki száma közli ugyanis, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Juhász Imre, Kraft József és Ligárt Mihály pápai áll. tanítóképző-intézeti segódtanárokat a IX. fizetési osztályban rendes tanároknak nevezte ki. — Gondnoksági tagok. Az állami polgári leányiskola gondnoksági tagjaiul Hunkár Dénea főispán ujabb hat évre a következőket nevezte ki : elnökké dr. Sült József kir. tanácsos, közjegyzőt; rendes tagokká : Amberg József áll. tanítóképző­intézeti'tanárt, dr. Antal Géza theologiai tanárt, Baranyay Zsigmond ügyvédet, Gyurátz Ferenc ev. püspököt, Jándi Bernardin gimn. igazgatót, Kiss Ernő főgimn. tanárt, Kiss József ev. ref. esperest, dr. Kende Ádám ügyvédet, Koritschoner Lipót ügyvédet, Kriszt Jenő róm. kath. esperest, Mészáros Károly polgármestert és Pethes János áll. tanítóképző-intézeti igazgatót, pápai lakosokat; Nagy Gabriella áll, polg. leányiskolái igazgtónő hivatalból tagja a gondnokságnak. — Új albiró. A Kása Gábor törvényszéki biróvá történt kinevezése által megüresedett pápai járásbirósági albirói állásra az igazságügyi minisz­ter Szekér Károly kiskunhalasi járásbirósági jegyzőt nevezte ki. — A somlyóvidéki ág. hitv. ev. lelkész­egylet f. hó 26-án d. e. 8 órakor tartotta szoká­sos őszi gyűlését. A gyűlést megelőzőleg a tagok­nak úrvacsorát szolgáltatott ki Pócza Ferenc pápai másodlelkész. Az értekezletet magát Gyurátz Ferenc püspök nyitotta meg. Eszmékben gazdag megnyitójában felhívja a lelkészeket a szociálizmus tanulmányozására, buzdítva őket, hogy a nép bajaival mindinkább ismerkedjenek meg s igye­kezzenek őket meggyőzni arról, hogy az evan­géliomon alapuló vallás nem ellensége a helyes értelemben vett szociálizmusnak. Majd Takács Elek homokbödögei lelkész olvasta fel nagy szor­galommal készített s kiváló tehetségről tanúskodó aktuális munkáját, melynek cime: „A szociáliz­mus és az egyház". A munka első részében ismer­tette a különböző szociális irányokat, második részében pedig kifejtette, hogy az egyház milyen álláspontra helyezkedjék, buzdítván a lelkészeket különösen a belmisszió, szeretetmunkásság gyakor­lására, amivel ellensúlyozhatják a szociálizmusnak ferde irányba való terjedését. A tetszéssel fogadott felolvasás után az értekezlet még több kisebb ügyet intézett el. — Szüret. Hát lesz idén szüret is ? Bizony jogos a kérdés. Ami kis termés lett volna, azt az egész szeptemberben tartott esőzés tönkretette. De hát a hagyomány csak hagyomány s a hagyo­mány úgy parancsolja, hogy minden évben szüret tartassák. Meg is tartják és pedig október hó 1-ón az Öreghegyben, október 2-án a Kishegyben, amint azt a kishantai hegybirtokosság folyó hó 23-án tartott ülésében elhatározta. — Tanítói kinevezések. A veszprémi püspök Ress Jenőt Pápateszérre, Werner Ernőt ós Ifjú Ferencet Devecserbe, Szőllőasy Gyulát Szűcsre, Ifsits Gyulát ós Lehoczky Bélát Somlóvásárhelyre, Kákossy Sándort Csóthra osztálytanítókká ne­vezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents