Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-03-31 / 13. szám

hogy a posta- és távírda-hivatal elhelyezésének ügye kedvező és végleges megoldást nyerjen, a posta- és távírda-igazgatóság tájékozás végett kijelenti, hogy alkalmas és méltányos ajánlat tárgyalásába hajlandó azonnal belemenni és a szüksé ges 600 m

2. padlóterületü helyiségekért a többi nagyobb, illetve a Pápával egyező viszonyok között levő városokban a hasonló terjedelmű helyiségekért fizetett 4600-4800 kor. évi bért itt is hajlandó megfizetni. Minden esetre legalkalmasabb volna, ha maga a város venné kezébe az ügyet, mert ez esetben a város közönségének bő alkalma volna a postaés távirda hivatal végleges és kedvezőbb elhelyezése iránt befolyását érvényesíteni. Sopron, 1906 március 25-én. Sípos s. k. * Örömmel olvastuk e sorokat s örömmel fogja olvasni olvasóközönségünk is. Mert ámbár meddő kísérletezésről számol be ezekben a soproni postaigazgatóság érdemes vezetője, mégis bizonyságául szolgálnak e sorok, hogy a pápai postaépület régi, nehéz ügyének elintézése iránt a postaigazgatóság kebelében van érdeklődés és jóakarat. Hogy ez a jóakarat űjkeletü s a postaigaz gatóság vezetőjének személyében történt változással kapcsolatos, azt csupán históriai tényként említjük fel. Magukra a felvilágosító sorokra nézve mi csupán egy-két megjegyzést kívánunk tenni: 1. Részünkről a megoldás leghelyesebb és legtermészetesebb módjának mindig azt jeleztük, hogy a kincstár maga emeljen megfelelő postaházat. Igaz, hogy ehhez aztán a legmagasabb tényezők különös kegye szükségeltetnék. 2. A postaigazgatóság a múltban is 600 • padlóterületet kívánt, de 4800 koronát eddig nem ajánlott fel. A kísérletek meddőségét pedig éppen a lakbér-ajánlatok aránytalan csekély volta idézte elő. 3. Aki tudja, hogy városunkban egy megfelelő nagyságú telek legalább 24000 K-ba, a kivánt emeletes épület megépítése legalább 48000 K ba kerül, az belátja azt is, hogy még a 4800 K lakbér-ajánlat sem kielégítő. Ez az ajánlat azonban tárgyalási alapul szolgálhat s kivánatos, hogy kedvező eredményre vezető alapul szolgáljon is ! A VÁROSHÁZÁRÓL. § Oi szággyülési képviselőválasztók összeírása. Saáry Lajos, mint az összeíró küldöttség elnöke, felhívást tett közzé, melyben tudatja, hogy a képviselőválasztók lajstromát illető reklamációk a küldöttséghez április 3 tói 7 ig naponta d. u. 4 — 6 óráig a városházán szóval vagy Írásban beadhatók. Akiknek a lajstromba való felvételre igénye van és kétsége van, hogy nem maradt-e ki, a jelzett időben jelentkezzék. § A postaigazgatóság ajánlata. A soproni postaigazgatóság, mint azt lapunkhoz is beküldött cikkében említi, újabb ajánlatot tett a városnál. A polgármesterhez intézett átiratában késznek nyilatkozik 4600—4800 K évi bért fizetni megfelelő 600 • m.-es padlóterületet elfoglaló helyiségekért. Jelzi egyszersmind, hogy bár a régi helyiségekre nézve 6 évi szerződést kötött, i/

2 éves felmondási határidő lévén megállapítva, ha alkalmas új épület kínálkozik, bármikor kész a régi szerződést felbontani. Mint értesülünk, polgármesterünk az új alapon magánosokkal bocsátkozik tárgyalásba a postaépületet illetőleg. § Az erzsébetvárosiak kérelme. Az Erzsébet városrész lakói azzal a kérelemmel fordultak a tanácshoz, hogy az Erzsébetliget főutját, mely a Belváros és Erzsébetváros rendes közlekedési tere, néhány lámpával világítsa meg. A v. tanács az útra a sörházi bejárótól kezdve 10 izzólámpát fog felállíttatni, ami már csak életbiztonsági szempontból is (vezetvén az út egy része a Tapolca partján, meg a fák jó búvóhelyet nyújtván a csavargóknak) helyes intézkedés lesz. § Vízvezetéki csövek kicserélése. A vízvezeték agyagcsövének jó részét már pár év előtt vascsövekkel cserélték ki. A még megmaradtaknak vascsővel való kicserélésére most tesz a tanács javaslatot a képviselőtestületnek, mivel azt az üzem biztonsága szükségessé teszi. EGYESÜLETI ÉLET. = Háziest. A Jókai-kör háziestéjét idén először tartották este 8 órakor. Az újítás fényesen bevált. A műsort igen nagy közönség hallgatta végig. Az első szám Neuhauser Erzsi zongorajátéka volt, egy Liszt-rapszódiát játszott kifejezésteljesen és precízen. Rendkívül mély hatása volt a következő számnak, Nagy Gabriella szavalatának. Wildenbruch hires Boszorkány-dalát, a jelenkor egyik legszebb balladáját szavalta. Az elbeszélő, lírikus és drámai részletek váltakozását művészi biztonsággal tolmácsolta, erősen megrezegtette a szív húrjait, mikor a boszorkány és szerzetes utolsó találkozását elmondta, a végső haláltusa percét pedig megdöbbentő drámai erővel színezte ki. Percekig zúgott a taps a pompás szavalat után. Fejes Zsigmond főgimnáziumi tanár felolvasása az asztronomia köréből merítette tárgyát s szólt az árapály jelenségeiről. Vonzó stílusa, meleg előadása a szigorúan tudományos s a tudomány legújabb vívmányait tekintetbe vevő felolvasását érdekessé tette. A jeles fiatal szerzőtől épp mai számunkban közlünk egy csillagászati tárcát. Jókai-köri felolvasását, mellyel zajos tapsokat aratott, alkalmilag szintén hozzuk. Végül Siskey Imre szavalta melodrámaként igen ügyesen Farkas Czinka Pannáját. A zenekíséret tagjainak, Kiss Vilmának, Pentz Mariskának és Gáty Zoltánnak ismert művészi játéka nem szorul rá újabb dicséretünkre. = A pápai jót. nőegylet folyó évi márc. hó 25-én tartotta Sült Józsefné elnöklete alatt rendes közgyűlését. A jegyzőkönyv hitelesítése után Més záros Károly titkár múlt évi jelentését olvasta fel. Ebből a jelentésből tudjuk, hogy az egylet a múlt év folyamán töltötte be működésének 35-ik évét. Az egylet pénztárába befolyt 3386 K 42 fill., kiadás volt 3349 K 24 fillér és így a pénztármaradvány 37 K 18 fillért tett ki. Az egylet 89 szegényt segélyezett. Kiosztott köztük házbérsegély cimen 256 K-t. Húautalvánnyal segélyezett 3922, kenyérutalványnyal 3548 és lisztutalvánnyal 2047 esetben. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a számadások rendbenlevőknek találtatván, Bermüller Alajosné pénztárnoknak lelkiismeretes fáradozásaiért a közgyűlés köszönetet szavazott. Végül a titkár a magyar ipar pártolására hívta fel a közgyűlés figyelmét és egyúttal felolvasta a magyar ipar országos védő-egyesület női osztályának ez érdemben a magyar nőkhöz intézett lelkes felhívását. A közgyűlés a hazafias felhívást amidőn nagy lelkesedéssel tudomásul vette, egyúttal a következő határozatot hozta: „A pápai jót. nőegylet közgyűlése a magyar ipar pártolását a mostani sajnos politikai viszonyok között elkerülhetlenül szükségesnek, hazafiasnak tartja, evégből felhívja a jót. nőegyletnek minden egyes tagját, hogy a magyar ipar pártolásának ós felkarolásának eszméjét a társadalom minden rétegében minél szélesebb körben terjessze." — Tárgyaltatott végül Kreiner Mari egyleti szolgának kérvénye, melyben bejelenti, hogy állásától megválik és f. évi április 1-től kezdve elbocsáttatását kéri. A közgyűlés a kérelemnek eleget tett. Az ülés az elnök éltetésével végződött. = Elismerés a pápai vöröskeresztnek. A Pápa városi vöröskereszt választmány a központi igazgatóságtól folyó évi március hó 26-án az igazgatósághoz felterjesztett 1905. évi jelenhiperbola, parabola vagy ellipszis, amelynek egyik gyújtópontjában van a Nap. Hogy milyen lesz a pálya alakja, az attól függ, hogy milyen sebességgel érkezik Naprendszerünkbe; mert van egy bizonyos, elméleti uton könnyen megállapítható sebesség, amely mellett a parabola pálya létesülhet. Ez a sebesség a mi Földünk helyén 42 km. másodpercenként. Ha ennél nagyobb a sebessége, amikor az üstökös oly távol van a Naptól, mint a Föld, akkor hiperbola pályán rohan a végtelenbe ; ha pedig kisebb, akkor meg van fogva Naprendszeiünk számára, akkor centrifugális ereje nem képes többé legyőzni a Nap vonzását és ellipszis-alakú pályán a mi Napunk rabszolgájává kénytelen szegődni. — (A Föld sebessége 30 km. másodpercenként.) A tapasztalás szerint a legtöbb újonnan érkező üstökös parabola pályát ir le, ha tisztán csak a Nap hatása alatt áll. Lehet, hogy ez csak azért van így, mert a pályának abból a kis részéből, amelyet megfigyelhetünk, nem igen tudjuk megmondani, vájjon igen elnyúlt ellipszissel, görbült hiperbolával, vagy parabolával van-e dolgunk. — Szóval ilyen parabolaféle pályán jönnek hozzánk az új üstökösök; ha tehát semmiféle zavaró hatás nem lép föl, akkor az idetévedt vándorok a Napot megkerülve ismét a végtelenbe távoznak ; oda, ahonnan jöttek. Mi tehát az az erő, amely megfog egyes üstökösöket és arra kényszeríti őket, hogy ellipszis alakú pályán időnként visszatérjenek ? Erre a kérdésre is könnyen adhatunk feleletet. A Naprendszer összes bolygói majdnem ugyanazon sikban végzik Nap-körüli keringésüket, mint a Föld, úgy hogy az egész Naprendszer közelítőleg egy síkban, az u. n. ekliptikában van elhelyezve. Es az ellipszis-pályán keringő üstökösök is majdnem ebben a síkban keringenek. Pedig az üstökösök minden képzelhető iráuyból jönnek Naprendszerünkbe ; még olyan is van, amelynek útja merőleges a Föld pályájára, de ezek közül egyetlen egy se marad itt, hanem viszatér a végtelenbe. Tehát az eredetileg parabola pályán mozgó üstökösöket a bolygók fogják meg, mert aránytalanul nagyobb a valószinüsége annak, hogy valamely bolygó közelébe jutnak, ha ugyanazon síkban mozognak, mint a bolygók. Naprendszerünk két legnagyobb bolygója, a Jupiter és Saturnus, végzi főképpen az üstökösfogdosást. T. i. az üstökösnek nagy mérete mellett is igen kicsiny a tömege — hiszen a Lexell-fóle üstökös a Jupiter holdjai közt elvonulván, azoknak mozgásában semmiféle észrevehető változást nem idézett elő — így a nagy bolygók vonzása könnyen módosíthatja mozgását. Megtörténik tehát, hogy a parabola pályán mozgó üstökös igen közel jut, pl. a Jupiterhez. Akkor két eset lehetséges. Lehet, hogy a bolygó vonzása még nagyobb sebességet ad neki s akkor kevésbbé görbült hiperbola pályán még gyorsabban rohan a végtelenbe. De az ellenkező eset is előfordul, hogy t. i. a bolygó vonzása a sebességet megkisebbíti, ha pl. olyan helyzetbe kerül, hogy a Jupiter vonzása ellenkező irányú, mint a mozgás sebessége, akkor meg van fogva Naprendszerünk számára s azontúl ellipszisben végzi pályafutását. Hogy pl. a Jupiter milyen zsarnoki hatalommal játszik az üstökösökkel, annak szép példája a Lexell-féle üstökös. Ez is parabola pályáin jött s 1767-ben a Jupiter megfogta. 1770-ben kiszámították pályáját és hat évnek találták ; 1776-ban vissza is tért, de szerencsétlen volt ránézve ez a hatos szám, mert a Jupiter keringési ideje 12 év lévén, kétszeri keringés után 1779-ben újra találkozott Jupiterrel és ez 27 éves pályára vetette. Ezen a pályán is csak 108 évig maradhatott meg; e 108 év alatt négyszer tette meg 27 éves körútját, de ugyanazon idő alatt a Jupiter kilenc keringést végzett, és 1886. év végén ismét találkoztak. Ekkor a Jupiter három részre szakította — mert rendkívül közel ment hozzá — és ismét új pályára dobta s most nem tudjuk, vájjon visszatér-e valaha. Hát bizony ez a különben nagy üstökös csak játéka volt Naprendszerünk legnagyobb bolygójának. Még egy kérdést vetek föl, egy félig-meddig gyakorlati kérdést; azt, hogy megtörténhetik-e, amitől régen az emberek oly sokszor várták a világ pusztulását, hogy t. i. valamely üstökös Földünkkel összeütközik és miután semmi se biztosít bennünket arról, hogy ez nem következik be, vájjon ez az Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért töt>l> kiállításon érmekkel kitüntetve! TAGO DEZSŐ első pápai fér*fi-<livatterme. Pápa, Fő-tér, 233. sz. Mindennemű íérfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek.