Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-11-03 / 44. szám

29-én d. e. 10 órakor tartotta a főiskola ünnepélyét. A tágas tornaterem alig volt képes az ünneplők rendkívül nagy számát befogadni, a karzat is zsúfolásig tele volt. A Himnusz ájtatos hangjai vezették be az ünnepélyt. Most Csizmadia Lajos íőiek. igazgató lépett a pódiumra, hogy nagy ve rvvel előadott, gondolatokban gazdag megnyitóval nyissa meg az ünnepet. A szép megnyitót lelkesen megéljenezték, ölé Sándor szavalta most Lévay Mikesét érzéssel, teljes megkapó előadásban. Seejranz Sándor énske után dr. Lakos Béla gyönyörű emlékbeszéde következett. Az emlékbeszéd nagy történeti tudással, eredeti felfogással erős színekkel festette meg Rákóczinak jellemét. A historikus frappans igazságai, a magasan szárnyaló szónoki előadás mély hatá-t gyakoroltak a közöntégre, mely zúgó tapsok között adott kifejezést elragadtatásának. Gáty Zoltán vezetése alatt érzéssel, szépen adta elő most az énekkar Rákóczi kesergőjét, majd Siskey Imre szavalta ügyesen Farkas Czinka Pannáját s végül a főisk. zenekar a Rákóczi-induló szabatos előadásával zárta be a műsort. Az állami tanítóképző-intézet kuruc-ünnepe óriási közönség jelenlétében folyt le az intézet tornatermében, melynek ajtaja előtt két ifju szedte a Rákóczi-szoborra szánt obulusokat. Az intézeti ének- és zenekar ezúttal kiváló műélvezetet nyújtott a hallgató közönségnek. Már az első szám, a hatalmas énekkar által előadott kuruc-dalok Kis Ernő IV. oszt. növendék ügyes vezetése alatt megerősítette a tanítóképző iránt táplált hizelgő közvéleményt. A Szent-Gály-féle ismert Rákóczi zászlója cimü melodráma is remek előadásban gyönyörűen érvényesült. Szavalat és kiséret mindenütt együtt maradt, amit dicsérettel kell megemlítenünk. Az emigránsok dalát Marosi Mihály és Kis Ernő IV. oszt. tanulók adták elő pompás színezéssel Kummer Ferenc II. éves diszkrét zongorakísérete mellett. A szavalatok közül Emmer Gábor III. éves, Lévay József Mikes cimü költeményét, utóbb Ferenczy István IV. éves, Köveskuti Jenő tanár, múlt heti számunkban közölt „Jön Rákóczi" cimü szép költeményét szavalta el. Mindkettő kitűnően magyarázta az irók gondolatait, bár tagadhatatlan, hogy az óriási közönség utolsó soraiban nem volt minden részlet hallható. Külön kell megemlékeznünk a zenekar számairól. Bercsényi nótája, Czinka Panna kesergője és Hatvágás verbunkós Köveskuti Jenő tanár mesteri vezetése alatt csak fokozta sajnálatunkat, hogy ezen fáradhatatlan, lelkes zenetanár igazgatóvá történt kinevezése folytán nemsokára elhagyja városunkat. Még meg kell említeni Bódai István ifjúsági zenekarmestert, aki sok temperamentummal vezette a Rákóczi-nóta és Rákóczi-induló előadásánál az JQuság jól fegyelmezett zene-, majd egyesült énekós zenekarát és a gyújtó indulóval oly lelkesedést váltott ki a hallgató közönségből, hogy tomboló tapsaira a Rákóczi-indulót megkellett ismételni. Igen nagy közönség előtt folyt le a Kath. kör ünnepe a bencés gimnázium tornatermében, melyet ez alkalomra Rákóczi képével, fenyőgalyakkal, nemzeti szinü zászlócskákkal díszítettek fel. Lángó József karmester vezetése alatt a Lángótestvérek zenekara szolgáltatta a műsor első számát, valamint még később kettőt. A szakképzett zenész vezetése alatt a cigányok igen szépet produkáltak, minden számuk osztatlan tetszést aratott. Tomhorné Konkoly Thege Emilia egy kuruckori költemény megkapó előadásával rezegtette meg a szív húrjait, majd Froreich Ernő adott elő kiváló technikával egy magyar fantáziát. Az ünnepi beszédet Sült József tartotta, kit midőn ékes díszmagyarjában a pódiumon megjelent, meleg tapsokkal fogadtak. A magyarságnak a mohácsi vész óta a szabadságért folytatott küzdelmeiről, majd Rákóczi szabadságharcáról és tanúságairól szólt az ünnepi szónok lelkes és lelkesítő szép beszédben, melyet a közönség nagy figyelemmel hallgatott és végül zajosan, hosszan megéljenzett és megtapsolt. Gyárfás Ödön, színházunk kedvelt baritonistája több kuruc dalt énekelt igen szépen és nagy hatással szavalt egy kuruckori költeményt. * E nagyobbszabásu ünnepeken kívül a város minden iskolájában tartottak ünnepélyt. A bencés gimnáziumban Bérci F. Zsigmond tanár, a kath. elemiben Süle Gábor tanító, az ág. h. ev. elemiben Szutter Dániel tanító, az izr. polgáriban Schór Ármin igazgató, a zárdában Kriszt plébános és Felicia nővér tartottak emlékbeszédet, a növendékek szavalatokkal és énekszámokkal működtek közre. Ünnepet rendezett a ker. munkásegyesület is, itt ünnepi beszédet Ajer János tartott. A YÁROSHÁZAROL. Városi közgyűlés. — 1906 október 27. — A város képviselőtestülete múlt szombaton közgyűlést tartott, melyen (hja ! nem volt válasz tás!) a képviselőtestületi tagok gyér számban voltak jelen. A közgyűlésen Mészáros polgármester elnökölt, ki megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítésére Gaál Gyula, Győri Gyula, Hajnolczky Béla, dr. Hoffner Sándor és Kis Ernő v. képviselőket kérte fel. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után bejelentette a polgármester, hogy nemzetünk egyik legnagyobb és legideálisabb alakjának Rákóczi Ferencnek Magyarországon eltemetése alkalmából a v. tanács minő intézkedéseket tett arra nézve, hogy varosunk az országos ünnepben részét szintén kivegye. A lapunkban már ismertetett intézkedéseket a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. E tárggyal kapcsolatban dr. Körös Endre indítványt tett, hogy Rákóczi arcképét a közgyűlési terem részére megfestessük. Mai érzésünkről kell ezzel — úgymond — az utódok előtt állandó bizonyságot tenni s e mi mai érzésünket tovább plántálni. Hazafias kötelességet telsejít ezzel az a város, mely 1705-től Bottyánnak, Rákóczi fővezérének főhadiszállása s a dunántúli hadmíveletek középpontja volt s így legközelebbről érezte annak a nemzeti uralomnak áldásait, melynek minden jósága és bölcsessége Rákóczi személyében összpontosult. Az indítványt a közgyűlés sürgősnek nyilvánította 8 egyhangúlag lelkes éljenzés között rögtön határozattá is emelte. Ez után a polgármester a vármegye által jóváhagyott vármegyei határozatokról tett jelentést, majd pedig válaszolt dr. Kende Ádámnak a szeptemberi rendes közgyűlésen a Párisi Áruház előtti tüntetések tárgyában hozzá intézett interpellációjára. A válasz a rendőrség eljárását általá ban védelmébe vette s csak az ellen a fegyelmet lenség ellen tartalmazott elitélő szavakat, hogy a rendőrség némely tagja szolgálat közben dohányzott. Dr. Kende Ádám annak hangsúlyozása mellett, hogy a rendőrség eljárása tisztára a hivatalos tanuk vallomása alapján tartható helyesnek, a választ, minthogy a kedélyek is már azóta lecsillapodtak, tudomásul vette. Dr. Hoffner Sándor a Moravek-ház megvételét megsemmisítő törvényhatósági határozatot tette szótárgyává, kifejezvén ama reményét, hogy a város illetékes helyre fellebbezni fog. A polgármester kijelentette, hogy a fellebbezést beadják. Nagyfontosságú ügyben interpellált ezután dr. Antal Géza. A fogyasztási adóknak a városok számára leendő átengedését a különböző kormányok már régen Ígérgetik, a jelenlegi pénzügyminiszter nem is oly rég egy deputációnak kilátásba helyezte, azonban az idei költségvetésben ennek nyoma nincs, sőt 9 milliónál több van e címen bevételként előirányozva. A városok anyagi helyzetén pedig a fogyasztási adók átengedése lenne hivatva segíteni s ime most e helyett még direkt adóknál is kilátásban van a városok megterheltetése. November elején lesz a r. t. városok polgármestereinek értekezlete. Jelenjen meg ott okvetlen polgármesterünk is, tegye e dolgot szó tárgyává s ha kell, ujabb deputációval menjenek a pénzügyminiszter elé. Ez interpellációval kapcsolatban Győri Gyula annak az óhajának ad kifejezést, hogy a városok az általuk végzett állami munkákért rekompenzáltassanak. A polgármester válaszában kijelenti, hogy teljesen osztozik dr. Antal felfogásában s ha a polgármesterek értekezletén nem látná, hogy a fogyasztási adó ügye a miniszter elé terjesztendő memorandumban bennfoglaltatik, önálló indítvánnyal lép fel. Barthalos István a törvényszék visszaállítása tárgyában interpellál. Tudja, hogy e tárgyban memorandum készül, de annak "sürgősen a képviselőtestület elé kéne kerülnie. Erélyesen és bátran kell ez ügyben eljárni. Nagyobb jogcíme egy városnak sincs a törvényszékre, mint nekünk. Jogos kérelmünket esetleg deputáció útján adjuk elo az igazságügymiuiszter előtt. A polgármester válaszában kijelenti, hogy az ügyet nagyon is szivén viseli; városunk képviselőjétől kapott értesülése szerint van is kilátás óhajunk teljesültére, mihelyt a memorandum készen lesz, jelentést, tesz a képviselőtestületnek. Ezután következett a napirend. Ezzel azonban gyorsan végeztek. Tudomásul vették Szentes városának a magyar ipar pártolására vonatkozó átiratát és a vízvezetéki mű kijavításáról szóló mérnöki jelentést, valamint az állami óvoda felállítására vonatkozó leiratot. Az óvodaépület emelésére vonatkozólag kötelező iratot állítottak ki, azonban dr. Kőrös indítványára azt is határozatba vették, hogy esetleg ideiglenesen bérhelyiséget vesznek fel az óvoda számára, hogy az a jövő tanévre okvetlenül megnyitható legyen A községi közmunka pénzen való megváltásáról a tanács jelentését elfogadták; itt Keresztes Gyula szólalt fel, kívánván, hogy a megváltott közmunka mennyisége meghatározva legyen, amit egyébként a törvény is előir. A gyám és alapítványi pénzek kölcsönadására vonatkozó szabályzatot elfogadták és Szeate János v. főügyésznek személyi pótlék cimén évi 800 K-t egyhangúlag megszavaztak. A közgyűlés ^5-kor véget ért. § Az iparhatósági megbízottak választását a városi tanács november hó 18 ra tűzte ki. A választás d. e. 9 órakor a főjegyzői irodában fog lefolyni. § Polgármesterek értekezlete. A r. t. városok polgármesterei e hó 11. és 12. napjain a fővárosban értekezletet fognak tartani. Az értekezleten, mely több általános érdekű ügyet van hivatva megvitatni, városunk polgármestere is részt fog venni. A színházi hét. Nem szoktunk és nem szeretünk a kulisszatitkok iránt érdeklődni, de ezúttal komolyan szeretnők annak a titoknak fátyolát fellebbenteni, amely a társulat legjobb drámai színésznőjének Poór Lillynak távozását takarja. Éppen az ő intelligenciájában és képzettségében bizakodva, mely az ujabb drámai generáció színvonalát messze felülhaladta, reméltük, hogy idén végre ^ élvezhető drámai előadásokban is részünk lesz. É3 mi történik ? Poór Lillyt az igazgatóság az egész közönség méltó felháborodására rejtélyes okból elbocsátja ós klasszikus szerepeket olyanokkal játszat, akiknek halvány sejtelmük sincs róla, hogy mi az a dráma, mi fán terem a drámai előadás. Sajnáljuk, hogy az igazgatóság az éppen szakértelméről szóló dicséretünkre ennyire érdemetlenné tette magát. Ám ha nem is tudjuk Poór Lilly távozásának igazi okát, azt az egyet semmi szin alatt nem fogadhatjuk el, hogy „nem vált be." Márkus Emiliák nem minden bokorban teremnek s ha teremnek, akkor nem a székesfehérvári és pápai szinpad számára, azok a nénik pedig, akiket a Poór Lilly örökébe állítani nem átallotta az igazgatóság, oly messze állnak tehetség és intelligencia dolgában Poór Lillytől, mint Makó Jeruzsálemtől. És éppen e héten kellett a magyar kasszikusoknek bekövetkezniük! Rákóczi-ünnep volt, hát hétfőn a Szigligeti régi jeles Rákóczi darabját adták nagyobb plakáton, díszelőadásnak. Balsejtelmekkel mentünk a színházba, melynek minden zugát megtöltötte a közönség : a színlap Beleznay Margitot jelezte Amáliának, kit eddig mint harmadrendű népszinműénekesnőt ismertünk. Balsejtelmünk gyászos valóra vált. A hesseni fejedelemlány a gyarlónál is gyarlóbb volt, — a drámai dikció halvány sejtelme nélkül, az alakító képesség teljes hiányával. Rákóczit Déri Béla játszotta az első felvonásban öntudatosan, szépen, az anyjával való jelenetben sok bensőséggel, majd azonban lankadó hévvel, hatástalanul. Tomborné abban az alaptévedésben van, hogy a nagyhangú kiabálás okvetlenül hatásos, holott az bántó. Ha kiesve rendes hangneméből, természetes beszédmódra tér át, akkor pedig szívhez is tud szólani. Bercsényi Gyártás kezeiben volt, bizonyos éneklő páthosszal dikciózott, de nem minden ero nélkül. Szigety a a jezsuita pátert jellemző humorral alakította, Magas unalmas Lehman, Szántó lehetetlen Lonqueval volt. A hesseni fejedelem a díszelőadás alkalmával bizony megborotválkozhatott volna. A ,,díszelőadás" egyébként annyira tetszett az igazgatónak, hogy bizonyos ellenálhatatlan lelki szükségből csütörtök délután is megismételtette. n FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyediil elismert kellemes izü természetes hashajtó szer.